Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-16 / 261. (1595.) szám
^>x?A<íAí ♦/v >ACtVAT**fíTRBAT> 1927 november 16, iierdL A letartóztatott BKároly a fogházból ment leánya temetésére A szólókat lelkész-család megrendítő tragédiája — A halálos beteg leány nem akart meghalni, amíg apját nem látta viszont — A porig sújtott apa már csak leánya koporsójára dobhatta az első rögöt Ungvér, november 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Néhány héttel ezelőtt jelentettük, hogy szalókai csendőrség letartóztatta Barkaszy Károly (volt szalókai református lelkészt és az ungvári államügyészség fogházába kisérte. Burkaszy, aki ellen azt a vádat emelték, hogy katonai titkokat árult el idegen államnak, máig is az államügyészség foglya. A feltűnést keltett letartóztatásnak az az előzménye, hogy Barkaszynak bátor, szókimondó természete miatt sok baja támadt a hatóságokkal és mert Szalóka község közvetlenül a csehszlovák-magyar határon fekszik, a lelkész nagyon is ki volt téve különböző gyanúsításoknak. Barkaszy végül is megunta a zaklatásokat és pályázat utján elfogadta egy magyarországi község lelkészi állását. Közvetlenül letartóztatása előtt kellett volna elfoglalnia uj állomáshelyét s azért tért vissza Szalókára, hogy családját is elszállítsa Magyarországba. Azonban (kevéssel Szalókára való visszakérése után letartóztatták és az ungvári állam- ügyészségre szállították. Barkaszy családja a családfő letartóztatása után minden iámasz nélkül maradt és azóta Szalőkán tengődik. Közben —- a nélkülözések és csapások hatása alatt — Barkaszy egyik leánygyermeke ágynak dőlt és halálos beteg lett. A gyenge leányon mindjobban elhatalmasodott a halálos kór, olyannyira, hogy a kétségbeesett, porig sújtott család napi ól-napra vá’la kéttegbe>etten a katasz- ítrófa foe következés ét. Azonban, csodálatosképpen mintha valami leküzdhetetlen erő tartotta volna a lelket a lesorvadt testű gyermekben i a leány, ki tudta, hogy súlyos betegségéből nem fog már felépülni, egyre csak azt hajtogatta, hogy mindaddig nem tud, nem akar meghalni, amíg hit főnben Ülő apjil utoljára meg nem csókolta. A szerencsétlen sorsú apa utáni vágy mintha v.\ ami föld3 ».i hatalmat kölcsönzött volna a leánynak, hogy halálosan legyöngült teste fölött uralkodhassék, Barkaszy Károly gyermeke napról-napra szívós harcot folytatott az ágyánál álló láthatatlannal, hogy még egyszer átölelhesse boldogtalan apját. De hiába volt az emberfeletti küzdelem, hasztalan volt a szerencsétlen minden vágyakozása, epekedése: a kisleány nem érte meg, hogy apját viszontláthassa. A sorscsapásoktól látogatott család felkereste az ungvári állam- ügyészséget, hogy Barkaszy Károly számára kieszközöljön egy napi hazatérést, azonban a törvény paragrafusait szigorúan szabták meg, nem volt rá mód, hogy a földig sújtott apát leánya halálos ágyéhoz bocsássák. A kisleány ezután egyre halkabb sóhajokban, egyre veszítve reményeiből feküdt halálos ágyán és a tiszta lélekkel távozók megnyugvásával, mégis valami kimondhattalan szemrehányással a szivében az értetlen és érzéketlen emberek iránt adta át magát a haláluak S ekkor, midőn a kisleány már a ravatalán feküdt, mód találtatott a törvény teker vényes paragrafusai között arra, hogy a börtönajtó kinyíljék s egy boldogtalan apa még utoljára átölelhesse leánya kihűlt testét. Barkaszy Károly két fegyveres fogházőr kíséretében elutazott Szalókára, hogy résztvegyen leánya temetésén. Szivbemarkoló látvány volt, amikor a fogház levegőjétől megsápadt, lefogyott lelkipásztor megjelent a temetési szertartáson és kikisérte a koporsót a község temetőjébe. Nyugodtra erőszakolt arca nem mutatta, hogy ma megy végbe lelkében, mely érzések hábo- rognak benne leánya elmúlása láttán. De ez is elmúlt, Barkaszy Károlv erős lélekkel viselte el ezt a csapást is, mely szerencsétlensége, megpróbáltatása közepette érte. ö dobta az elsu iogöt leánya koporsójára s majd egy hosszu-hosszu tekintettel búcsút vett a sir szájánál örökre eltávozott leányától és a két fegyveres kisérő között visszaindult a maga sírboltjába: a fogházba. A szlovák néppárt is elégedetlen a földreform végrehaitásával A föltimivelésl tárca aköltségvetési bizottságban — LabaJ képviselő kifogásai a föld- és erdőreform végrehajtása ellen Prága, november 15. A képviseflóháiz k'ööteágwet'ési bizottsága ma folytaitta a föld- müveliósügyi tárca és az állami földhivatal íkööltségvetéseikbeík részletes tárgyalását. Matzner német nemzeti párta a némefi mezőgazdáik kedveződen helyzetét tárja elő. Követeli, hogy az összes törvényjavaslatotat német nyelven is nyújtsák be. A mezőgazdasági iskolák nemzetiségi kulcsszám szerint állitandók föl. Panaszt emel az eliten, hogy a németek ösz- szestein csak 2% százalék földiét kaptak eddig és pedig nagyobbrészt silányak Követeli, hogy a földhivatal 1928 május 31-ig részletes kimutatást és jelentést terjesszen be a* eddigi földosztásról. Schamagl német keresztényszodialista a földímiivediésügyi miniszternek azt a kijelentését cáfolja, hogy túlsók a mezőgazdaságii Iskola, viszont kevés ® szaktanító. Állást foglal az ellen, hogy a minisztérium favorizálja a szövetkezeti szeszfőzdéket, míg a magán szeszfőzdéket megfojtják. A nagybirtokok szétaprózása káros hatással volt a mezőgazdaság fejlődésére. Követeli a vadász- törvény sürgős módosítását. Geyer német nemzeti szocialista a gabona'vámok kedvezőtlen következményeire mutat rá Szükségesnek tartaná az egyéves mezőgazdasági tanfolyamok újabb bevezetését. A vándortanfolyamoknál a dán példát kelíl követni. Követeli a földhivatal elszámolásának közzétételét. Chlouba kommunista nem tartja kielégítőnek a földművelésügyi minisztérium költségvetésiét A kisgazdák támogatására előirányzott összeg kisebb, mint 1926-ban volt. Követeld a mezőgazdasági tanács választási rendijéről szóló javaslat sürgős be■terjesztését Attól tant, hogy az erdőmefonm keretéiben is „maradékerdőfcet" fognak kiosztani bizonyos politikai pártok között. Végül bejelenti, hogy pártja végleges győzelméig harcolná fog a mai kormánytrezsiim ellen. babaj szlovák néppárti figyelmezteti a minisztert ama, hogy Szüiovenszkón és Ru- szinszkába® nagy a hiány erdei iparvasutak- ban. Hangsúlyozza, hogy az erdők Szloven- szkőn aktívak, úgy hogy azok hozadékábél fedezni lehet a kiadásaikat. Kéri a minisztert, hogy főleg K özépszlovenszkő szegény vidék éved szemben viseltessék jóakarattal. Nagyobb gondot kell fordítani a folyók szabályozására^ hogy elejét vegyék a gyakori árvizeknek. Panaszt emel a földreform szlovenszkói végrehajtása ellen. Teljesen figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági munkásokat. Számos esetben maradékbirtokokat létesítenek a földosztás rovására. Csak a „csehszlovák" nemzetiségűek és evangélikusok között osztanak ki földel A szlovákokat viszont elutasítják, ami természetesen elégedetlenséget szül. Követeli, hogy a jövőben legyenek tekintettel a földosztásnál a mezőgazdaságii munkásokra és a megbízható szlovákokra, tekintet nélkül arra, hogy milyen párthoz tartoznak. Slavicsek cseh nemzeti szocialista, Win- dixsoh német agrárius, Romos cseh szociáldemokrata és Gáti kommunista képviselők felszólalása után késő estbe felszólalt még Srdinko földművelésügyi miniszter, valamint Vozsienilek, a földhivatal elnöke. Ezzel befejeződött a földművelésügyi minisztérium és a földhivatal költségvetéséinek tárgyalása s a bizottság a késő esti órákban áttért a kereskedelmi minisztérium költségvetésére. nemcsak Csehszlovákia külpolitikái országgal szemben való pozíciójának megjavítását célozta, hanem Hodzsa miniszter más nagyfontosságu szlovénéitól terveivel ie kapcsolatban van, amelyék minden valószínűség szerint teljesen le fogják kötni Hlinkáékat az agrárpárthoz. —Ez a plauzibilis magyarázata annak is, hogy a Hlinka-párt minden belső krízise ellenére erősen ragaszkodik a miniszteri tárcákhoz, jóllehet Lábay képviselő a költség- vetési bizottságban pártja részéről feltételékhez kötötte a költségvetés elfogadását. Érdekes különben az a jelenség is, hogy a költségvetés vitája során Zocb agrárius és Lábay szlovák néppárti képviselő egyenes kérdést intézett Englis pénzügyminiszterhez, hogy feláll itják-e Prágában a pénzverdét vagy sem. A pénzügyminiszter a vita folyamán legalább harmincszor szólalt fel és valamennyi képviselő kérdésére válaszolt csak éppen a két kormánypárti képviselőnek nem adott feleletet. — Hodzsának Benes elleni kampánya és ezzel kapcsolatos többi terve részben tehát már a megvalósulás stádiumába jutott. Hiszen Hlinkáék még Kramár előtt a rózsahegyi pái tvezetőségi ülésen határozatot hozlak, hogy a jelenlegi kormányba semmi *zin alatt nem szabad behozni szocialistákat. Ez azt jelenti, bogy ha Hodzsa végérvényesen megvalósítja terveit, ngy a szocialista pártok közül egyik 9em juthat be a kormányba. — A szociáldemokraták azonban, — bár tudják, hogy ezzel a szocialista ellenzék ereje meggyöngülne — nagyon szivesen látnák, ha a nemzeti szocialisták bejutnának a kormányba. mert ezzel megakadályozhatnák a kormány polgári irányú működésének további folytatását. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Harlekin herceg (Bánky Vilma és Roland Colmannal a főszerepben.) HVEZDA: Harlekin herceg. JULIS: A becsület mezején (Dolores dél Rio a főszerepben). KAPITOL: San Francisco démona (Lón Cfaaneyval). KORUN A: A becsület mezején. LUCERNA: Királyok királya, a nagy Krisztusfilm (2-ik bét). SVETOZOR: A penzionátus leány ördöge (Vígjáték Norma Shearer-rel.) Kazinczy börtöne A Kazánczy-emiéktábla leleplezésének alkalmán* irta és elmondotta: ö Ivedé László Az örök láng hajszolta mind előre, a messiások, szentek útja várta, melyen megállni nem lehet soha. A vére csurranl irigy, bamba köre. Az istenség tüzét szivébe zárta és szive lett uj Vesta-temploma. t Koldusnépet látott, amerre ment: roncs tagjait fekély és lepra marta. Mély temetői csend , ködölt a téli táj fölött s a lomb, a bimbó megfagyott alatta. A végromlás előzte mindenütt. A rózsaillat itt a sir lehe, itt hetykeség, otromba nóta járja . , * S lánglelke legtitkosabb templomiba* felzugolt nyelvünk árva szelleme. mint Istenhez sikoltó orgona, merészen, uj daliamra, magyarul. Amerre zug, pusztul, tűnik, fakul száz porba fojtó, régi babona. Halálon át, uj, szebb életre kelve zengett a nyelv: Kazinczy nyelve, : Éledt az eddig álmos akarat, bilincsei rázva mert, bizolt, akart a nemzet Isten és világ előtt 1 ember-jövől, uj életet, magyartl t Ébredt a nép — s kajánul főirobogva legszebb álmára tört a durva gazság. Megbújt a hűség ilt-ott félve, lopva, rabláncra verve sorvadt az igazság a brünni vár penészes iömlöcében. 5 Csak testét törhették igába! Próféta-tüz lobbant izzó szemében. \ Ha nem harcolhatott gyújtó igével, hát rótta-rótla villámló betűit — és irta vérrel, forró, drága vérrel. Zúdulhat ránk a bűn, a kinözön: a Spielberg rothadt, gyötrő börtönébűl magyar jövőnek tündérvára épül.. Mert túl a béklyón és a börtönön tépett szivekben él a gondolat, . a makulátlan ősi, tiszta hit. A brünni Spielberg szimbólum legyen, Kazinczy sorsa: harc és győzelem —, * megváltja minden zsarnok rabjaiti Hodzsa külföldi érdekeltségeket von be Szlovenszkó szanálásába ? Benes prezumptio utóda nagyszabású politika] terveket kovácsol — Hodzsa nemcsak Benest, de a szocialistákat is esyszer s mindenkorra kiszórnia a kormányból A cseh újságírók egyesületének 50 éves Jubileuma Prága, november 15. A cseh újságírók a régi osztrák rezsim alatt hasonló helyzetben voltak, mint jelenleg a csehszlovákiai magyar újságírók. Hosszú időkig nem tudták megaic.kitani egyesületüket különböző nehézségek miatt, azonban Sirnecek Ferenc újságírónak targikus körülmények között bekövetkezett halála arra késztette 1877-ben Neru- da Jánost, hogy végre megalakítsa a cseh újságírók egyesületét. Az egyesület alapítói közül ma már csak Hermann Ignác, híres cseh irő és Fort József dr. van életben. A cseh uj- ságiróegyesület 50 éves jublieuma alkalmára Vejvara József újságíró igen szép könyvben megírta az egyesület ötven éves történetet. A könyv hangsúlyozza, hogy az ujságiróegye- sület csak attól az időtől erősödött meg, amióta nem tisztán a szerény tagdíjakra támaszkodott, hanem színi előadásokat és egyéb társadalmi akciókat rendezett. Az egyesület ilyen módon szervezte meg ma már erősnek ■mondható ny ugdij alapját, , Prága, november 15. Hodzsa Milán dr. iskolaügyi miniszter nemrégen tett párisi és londoni utazásával kapcsolatban megírta a P. M. H., hogy a miniszter külföldi utjának célja elsősorban Rothermere akciójának ellensúly r'ása volt, de Hodzsa ezen az utján egyúttal kapcso.atokat is akart teremteni arra az időre, ha majd — esetleg a közeljövőben — át kell vennie Benes miniszter örökét: a külügyi tárcát. Erről a kérdésről lapunk parlamenti tudósítójának alkalma voltv ma egy vezérszerepet játszó parlamenti politikussal beszélgetést folytatni, aki többek között. a következőket mondotta: — A P. M. H. egész helyesen állapította meg Hodzsa miniszter külföldi utjának diagnózisát. Hodzsa utazásának messzemenő céljai voltak, amelyek eredete visszavezethető még a koalíció kulisszamögötti harcaira is, amik Svehla és Hodzsa iránya között már a vámtöbbség megalakulása óta folytonosán dúlnak. Az agrárpárt Hodzsa-szárnya, valamint a nemzeti demokraták minden erejükkel azon vannak, hogy Benest kibuktassák a kormányból. Ezért sürgeti Kramár dr. Matousek nemzeti demokrata képviselőnek miniszterré való kinevezését. Matousek ugyanis egyik legerősebb személyes és politikai ellenfele Benesnek, úgy hogy Bencg helyzete úgyszólván tarthatatlanná válnék olyan kormányban, amelynek tagjai sorában Kramámak ez a bizalmasa is helyet foglalna. — Ha ez a miniszteri kinevezés sikerül, úgy egészen bizonyos, ' hogy Benes sokáig nem marad a külügyminisztérium élén, hanem helyét Hodzsa veszi át. — Svehla viszont legutóbbi expozéjában bejelentette, hogy hajlandó az együttműködésre mindenkivel, aki az ország érdekeit szem előtt tartja. Ezzel mintegy beharangozta azt, hogy hajlandó a nemzeti szocialistákat is bevonni a kormányba, ez pedig Benes pozíciójának erősödését jelentené. Svehla ugyanis még ma is Benes külpolitikai irányzatának híve. — De Hodzsa külföldi utjának nemcsak külpolitikai jelentősége van, hanem belpolitikai következményei is lesznek. A közeljövőben Szlovonszkón igen fontos gazdasági kérdések kerülnek rendezésre, amelyek nagy jelentőséggel lesznek Szlovenszkó gazdasági viszonyainak fejlődése szempontjából. E kérdések rendezése szempontjából látszott szükségesnek külföldi gazdasági köböket is bevonni az érdekeltségbe. Ezzel kapcsolatban vált szükségessé Hlinkáékat is mindenáron a kormánvban tar- presztizsónek megerősítését ég Magyartani. Hodzsa nimi utis lahál 6
