Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-16 / 261. (1595.) szám

önzetlenül küzd mindnyájunk jobb boldogulásának lehetőségeiért.

Mert ha nem ilyenek veszik kezűikbe a községi élet irányítását, hanem osztályérdekek harcosai, akik csak a maguk érdekeiért, de többi polgártársaikért dolgozni nem tudnak és nem is akarnak, akkor elvész ennek a városnak minden igazi magyar közérdeke. Ezért fontos, hogy a magyarság mind felhasználja a siker érdekében váll'vetett munkáját, egységes akaratát és minden alkotó energiájátA városi gazdálkodás válsága

_ A községi gazdálkodásra visszatérve, volna

re

á néhány megjegyzéseim. A mai községi gazdálkodás legnagyobb ellensége a pénzügyminiszter mentalitása. Azért fizetünk sok adót, mert magasak a városok terhei és Englis pénzügyminiszter mégis csak az állam érdekeit védte,

nem volt tekintettel a községi gazdálkodásra akkor, amikor törvényt alkotott, amely hivatva lenne rendezni a községi gazdálkodást. A pénzügy- miniszter elve, hogy a község jövedelmét külön adókkal és nem a pőtadóval biztositsa és ha ez nem lenne elég a költségvetés kiegyensúlyozásához, csak akkor vethetne ki a község újabb pótadót a miniszter hozzájárulásával. A fősuly tehát a külön adókon nyugszik e a pótadónak alárendeltebb jelentőségei biztosit.

Holota képviselő ezután Érsekújvár város példájával illusztrálta ezt az állítását, hangsúlyozva, hogy az uj,adórendszer szerint az állam a jövedelmi adóra fekteti a fősulyt és a kereseti adóra súlyt nem helyez többé, ezért

a város gazdálkodása elsorvadni kénytelen ez állami pótlékolható adóalap ilyen rohamos csökkenésével. Mindez igen jelentős most a községek gazdálkodására nézve, mert az erre vonatkozó törvény most fog életbe lépni. Akik tehát most jutnak be a községi képviselőtestületbe, azoknak sok munkát kell kifejteniük, hogy a községi gazdálkodást életképessé tegyék.

De nemcsak az uj közigazgtaási törvény jelent nagy visszaesést intézkedéseiben, a járási hivatal ezentúl olyan kiszélesített jogkörrel fog rendelkezni, mint önálló büntetőbíróság a polgársággal szemben, hogy 10.000 koronáig terjedő pénzbírságot, vagy megfelelő szabadságvesztést szabhat ki és a 300 koronáig terjedő pénzbírság ellen meg csak fellebbezéssel sem lehet élni. Valósággal a Baoh- korszakból vették elő ezt a rendelkezést, amely az önkényuralom éveit juttatja az eszünkbe. Vagy itt van még egy ilyen intézkedés: hogy a járási főnök is adhat ki kőtelező érvényű rendeleteket, amelyek a községi életbe való beavatkozást jelentenek. Mindenképpen elmondhatjuk, hogy

a tavalyi ér nagyon gyászos volt a községek , igazgatására és általában a közigazgatásra.

Érsekújvár példája

— Mielőtt a Bach-korszaktól elválnék, — mo«-* íío'fa Holota képv selő, — figyelmeztetni akarom a komáromi választókat egy érdekes jelenségre. Az Érseku várt megjelenő sz ováknyelvü lap, a Sloven- áky Juh, a komáromi választásra való tekintettel agitációs számot adott ki és egy cikkben fel.-orolja itt Csal őkÖzben azokat a községeke1, ahol csehszlovák nemzetiségű lett a köz-ég bírája. így felsorolja Naszvad községet is, amely 17 magyar képviselőt kü dött a képvise'efbe és mégis csehsz'ovák pár it választott meg b rónak, mert a magyar képviselők közül két tag árulást követett el. Ahhoz, hogy egy küzdelem sikeres legyen, gerincességre is van szükség. Hála Istennek,

az ilyen árulás fehér holló számba megy a magyarság soraiban,

vegyék tekinte'be Érsekujvárat, ahol ö'ször vá- lasz'ot'ák meg a képviselői esi ületet, mig végre is mi győz ünk abban az Érsekújvárban, melyről Sro- bir azl mondta, hogy nem lesz 10 év múlva ott

magyart

— Srobárnak ettől a kijelentésétől kezdve egy íáthata'lan lelki kapcsoa! fűzte össze a Lakosokat, amikor pedig elköve kezett a vá’asztások ideje, m'nden szavazatunkat csaknem ököllel kellett megvédenünk a lélekkufárokkal szemben és hogy végre is mennyire sikerült ez, jellemző, hogy éjjel 12 Órakor hirdethették ki csak a leg'isztább kerületiben a szavazás eredményét, ami pedig azzal az eredménnyel zárul1, hogy 1000 szavazat közül 960 ese t a magyar pártokra.

Minél nagyobb volt a nyomás, annál jobban megértette egymást a magyarság, úgy, hogy az ötször megismételt választás után a, kormánynak is el kellett ismernie azt, hogy Érsekújvár nem adta el magát.

— Ped g itt is mindent elkövetek, hogy megbontsák a magyarság egységét és a Iélekcsábitás oly mérveket öl öt’, hogy a jelöl'ek önként kénytelenek vo'tak fogadalmat tenni, hogy a kisértések

A legbiztosabb ;

és legenyhébb !

csokoládé ■

hashajtó

FBI srakat: <

V’ár'te Rák j

Bratislava 1

Egy doboz ára 3 60KB. <

IMÉMMAMUMMiátJ

1927 november 18, szerda.

Rothermere-eilenes akció Gömörben ós Nógrádban

Rimaszombatban és Losoncon kevés szerencséjük van az aláírásgyűjtőknek

Rimaszombat, november 15. (Rimaszombati tudósi tónk jelentése.) A nyolcvan százalékig magyar Gömörmegyében már hetek óta hatalmas mozgalom folyik a Rothermere-ak- ció ellen. Mint ismeretes, október közepén a rimaszombati Rothermere-eilenes gyűlés kudarcba fulladt, A csehszlovák körök ennek dacára újabb akciót indítottak. Gömörmegye területén már öt bét óta folyik egy aláirási akció, amellyel a függő állásban levő hivatalnokokat arra kényszeritik, hogy egy, a Rothermere-akció ellen tiltakozó memorandumot Írjanak alá.

Rimaszombatban a jótékony célra alakult Zsivena nőegylet vállalkozott ennek az akciónak a keresztülvitelére. A nőegylet hölgy- deputációja az elmúlt héten kezdte meg működését. A deputáicó tagjai: Uram János

tanfelügyelő neje, Daxner Igor nagytraíikos, légionista őrnagy neje és Brockó Milka járási hivatali gépirónő. A küldöttség sorba járja a hivatalokat és magánházakat. Természetesen a hivatalnokok nem tagadhatják meg a hivatalfőnökök jelenlétében az iv aláírását,

magánhelyeken azonban ndvariasan elutasítják a küldöttséget

A hölgybizottság megjelent a városházán is, ahol Telek A. Sándor, még működésben levő városbiróhelyettes fogadta őket. Kijelentette, hogy amíg ő hivatalában van, a köz- ségházán semmiféle propaganda-iv aláírását nem engedi meg. Vasárnap estig a küldöttség csak néhány jelentéktelen magánegyén aláírását tudta összeszedni, úgy hogy az egész akció mári9 megbukottnak te- • kinthető.

Rimaszombatban az ügy nem váltott ki nagyobb izgalmat. Hiszen nemrég bebizonyosodott, hogy a csehszlovák, pártok a magyarság ellen, ha kell, még a kommunista párttal is szövetkeznek. Rimaszombat őslakossága az akciónak az első pillanattól kezdve nem tulajdonított különösebb jelentőséget.

Érdekes, hogy a Rothermere-eilenes aláírásokat a szlovák községekben is nehézkesen szerzi be a szlovák liga. A csaknem tiszta szlovák lakosságú községek, mint Fazekas- zsaluzsány, Pondelok és Susány szlovákjai kereken megtagadták az ivek aláírását és csupán Nagyszuhán sikerült összesen 18 aláírást összeszedni., Susányban

letartóztatták Gyomor Lukács szlovák

kisgazdát,

akit azzal gyanúsítanak, hogy ő járta végig a községeket és birta rá a gazdákat az aláírások megtagadására. A nyomozás folyamán még két szlovák gazdát tartóztattak le.

Losonc, november 15. (Saját tudósítónktól.) A Rothermere lord akciója elleni tiltakozó ivek aláírását Losoncon és a losonci járásban hivatalt viselő személyek vették kezükbe. Losonc városában Schwamberger József állami főjegyző városi hivatalszolgák és egyéb városi alkalmazottak igénybevételével végezteti az aláírásgyűjtést. Különösei? az italmérőket és trafikosokat keresik fel. Néhol valósággal drámai jelenetek játszódtak le s a kenyerüket, családjaik megélhetését fél tő t’fi-kosok és iíalmérők valóságos lelki'u-ák közi tt Írták alá a tiltakozó iveket. Hasonló módon végzik az aláírásgyűjtést a falvakban a jegyzők.

munka folyjék, mert egy hply'elen gazdálkodás megbénítja a város éle ét és lehetetlenné teszi lakosainak boldogulását.

Milyen gazdálkodás folyt eddig Komáromban?

— Ami eddig városunkban történt, azt pedig sem tervszerű, sem céltuda os, sem pedig komoly és felelősség'eljes gazdálkodásnak nem lehet nevezni. Ennek legjobb bizonyítéka a mu t heti közgyűlés, hogy csak ezt említsem meg, nem akarván 'újságosán igénybe venni szives türelmüket. Amikor a befekte’é-ek fedezetéről volt szó, Dosztál Jakab kérdést in'éze't városunk polgármesteréhez ezt il- le'őleg, mire többszöri ki érő válasz után azt a feleletet kapta, bogy a városnak kö csön van ígérve, a köveze'vámokból is nagy bevé'eíre számit, msjd megjegyezte, még pedig olyan formában, amely azt. a lá'sza'ot kelthet'e, hogy ez szin'e biz’os do’og, bogv a kb. másfélmilliós túlmunkákra bead ák az államsegély iránti kérvényt. Bá'or vo'tam ehhez az ügyhöz hozzászó'ni, e őrebocsátva, hogy szükségesnek tar'om a folyamatban levő munkáka'. de nem helyeselhetem, hogy azok minden tervszerűség nélkül, kapkodva haj a'nak végre s a fedezetük a jó reménységre van alapi va. Pártjaink nevében helytelenítettem. hogy nem gondolták meg e’őre a teendőket s ezzel ir.ődo' adtak arra, hogy a túlmunkáknál a vállalkozók felárakat köve'elenek, eli'él- tük, hogy am'kor már több min* negyedéve 'udják ezeknek a tu'munkáknak méretét, még sem gondoskodik megfelelő kö'csön b'z'oútásáró! s beérték igére'tel. holoM nyilvánvaló, hogy a szorult heiv- ze'ben levő adós mindig drágán kapha' csak kölcsönt. H:bájáu! ró'tuk lr a város vezetőségének, hogy bár fent jártak a minisz'ériumhan s tudják, hogy az ál ami útalapra va’ó tekin'et'el motoros jármüvek után kövezetvámot nem engedélyez, sőt azt bármiféle jármüvek után be fogja sziin'e’ni — amint erről épp Törköly szená'or és Hoto’a képviselő úrral egy más váró® kövezefyám-szabálvrende- lete ügyében a be’ügvmin;sztériumban röv'ddel cz- e'őtt tőr'ént eljárásunk a’kalmával meggyőződtünk, — mégis ezekkel számolva, állítja össze költségvetését, mely

meg ne tévesszék őket. Komárom vára, mint olyan, mint fizikai erősség nem fog szerepet vinni a történelemben; de ezek helye't a bástyák hel/ott Ko>- márom városában olyan lelki bástyákat kell emelni és az1 olyan le'ki magaslatra emelni, hogy feltétlen megvéd 'ük magyarságunkat. Egész Szlovenszkó magyarságának tekintete Komárom felé irányul e napokban és figyeli a komáromi rálasz'ásokaf, mert a magyarság e legfon'osabb végvárában folyik ez le Én, mint a szomszéd város lakosa, kívánom, hogy teljes sikerrel vigyék győzelemre a magyarság szent ügyét s addig is ne felejtsenek el három jelszót: kitartani- dolgozni é remélni! (Zajos éljenzés.)

Koczo? képviselő beszéde

Holota után Koezor Gyula nemze'gyülési képviselő volt a köve ké ~ szónok és az alábbi nagyhatású bestédet mondotta cl;

„Komárom lakossága meg fogja tenni kötelességét IM

Komáromiak! Városunk felé tekint SzTovenszkő egész magyarsága. A komáromi községi választások eredményé! várja, mert Komáromban mindig a iegmagyarabb várost, a magyarság egyik ütőerét látta 8 ehhez mél ó maga'artást is vár tőbe. Sz’o- venszkó magyarsága ebben a várakozásban nem fog csala'kozni.

Komárom lakossága meg fogja tenni kötelességét

és szent meggyőződéssel h'szem, hogy győzelemre viszi listánka', mely a szó mai értelmében nem politikát jelent, mert ez országos pár jainkra tartozik, hanem jelenti a városunkért és annak miuden lakójáért való tervszerű, céltudatos, becsületes munkát.

— Amikor hangsúlyozom azt, hogy városunk minden lakosáért, legyen &z iparos, gazda, munkás, kereskedő vagy fisz viselő, különbségeket nini ismerve kívánunk dolgozni, akkor az a meggyőződés vezet, hogy városunk jövő ét, lakosainak boldogulását csakis mindezeknek tes'véri együttműködésében és kivétel nélküli boldogulásában látom. Mindig vádoltuk és hirde’tük, hogy csak népünk minden egyes tagjának megelégede'tsége és boldogulása hozhat városunkra és nemze'ünk-e jobb >övőt, s ezért küzdünk ma is. m'nf a múltban is r;/r! harcoltunk. Sajnos, a politika mai ös^vikníulságá- bán egyesek vagy pártok ezt ki akarják maguknak sajáti ani, pedig örülniük kellene, b,',vv az általuk kitűzöd célokért má*ok is do’goznak, sőt még azt Í3 meg'iltani próbálják, hogy mint magyar együtt érezzünk, együtt örültünk vagv együtt siriunk magyar testvéreinkkel, iparos, gazda, munkás, kereskedő vagy tisztviselő legyen is az. Azt a jogot azonban, hogy nemzetünk minden tagjával együft- érezzünk s értük küzdjünk, nem leJhet e nem engedjük tőlünk elvenni— Látom és átérzem a társadalmi bajokat, látom a polgár, a munkás, a kisgazda, tisztviselő ée kereskedő rettenetes küzdelmét az élettel. S hegy ezt így látom ée érzem, azt annak tulajdoníthatom, hogy köztük nevelkedtem, köztük éltem, réezeee voltam harcaiknak, hoeeziu éveket töltöttem el a műhelyek forró levegőjében e nem hallásból tudom ezeket. Joggal mondhatom tehát, hogy minden fájdalmukat, minden vágyukat, minden törekvésüket jobban átérzem ée jobban megértem, mint talán azok, akik gyakorlatilag nem csinálták végig ezt. az iskolát.

Demagógia a városi közéletben

— Milyen alapon akarják tehát elvitatni né- j púnk mindért egyée tagjával való együttérzés és az azért való munka jogát? Talán ceak azért, mert.

egyedül magukat gondolják erre hivatottaknak, erre jogosítottnak? Talán azért, mert ezt a küzdelmet nem a nemzet, a hit és a család meggyalázá- sában, a hitetlenség, a gyűlölet és az erkölcstelenség oltárra emelésében, hanem az igazi együvé- tartozás ée a szeretet érzésének valóraváltásában látom?

_ A kérdés a választ Is magában foglalja,

azé

rt kívánnak bennünket kizárni ebből a báróból, mert a nemzet, a hit, a család szentségének segítségével és nem ezek porbadöntésével akarunk a jobb jövőért munkálkodni, az igazi demokratikus haladás eszközeivel kívánjuk népünket szolgálni s nem velük a mindenkit mindenki ellen uszitő, biztos romlásba vezető utón kívánunk haladni. A ml utunk persze nem kedvez a demagógiának, mert ha'almukat csak a szépnek, jónak, erkölcsösnek tartott lerombolásával tudják fentar'ani, azért tehát e nagy harc mindenki etilen, ki nem helyesli az ő módszereiket.

Az igazi demokrácia nem az, hogy gyűlöletet szitunk mindenki ellen és lesü’yeszfeni igyekszünk éle'szinvona’át annak, akinek talán egy jobb kabát vagy nagyobb falat kenyér ju'ott,

az igazi demokráciának épp az a célja, hogy

a rosszabb helyzetben lévőket felemeljük, jobb sorsba juttassuk.

A német és amerikai szocializmus — Németországban alig, Amerikában egyálta ában nem ismernek kommunizmust — népeiknek jobb sorsba hozásáért dolgozik, ilyen élelemben én is, mindnyájan szocialisták vagyunk. A mi szocalizmusuotf azonban csak az! nézi, bogy mi a másé, hogy lehe'ne ebben részesedni és ezen részesedés reményének felkeltésére helyez minden súlyt, e hanyagolja az alkotó munkát, sőt rombol, miáltal azokat, kiken segíteni akarna, még rosszabb helyzetbe juttat, mert az általános leromlás köve kezményeiből mindenkinek kijut a része. Mi az igazi demokráciáért harcolunk, mindenkinek emberi létet kívánunk nyújtani s ez az, amiért el akarnak terrorizálni bennünket a munkáslömegeklől, mert felvilágosításaink folytán megszűnne a mindenkori felelősségtelen nagyhangú népvezérek uralma.

— Ezekre a dolgokra nagyon jó példa Komárom is. Akiket nálunk a gyűlölt burzsujok közé soroznak, azoknak 98 százaléka mindennapi nehéz, fáradságos munkával kenyerét kereső kisiparos, kisgazda, vagy kereskedő, aki ezer bajjal küzdve keresi meg kenyerét s félve gondol arra, va jón jut-e majd öregségére is. Hogy miért kell ezek ellen a gyü’ölet harcát folytatni, azt igazán nem lehet megérteni, hisz végre az nem szocializmus, hogy Irigyeljük a mindennapi kenyeret, vagy ta'án a kissé nagyobb kenyeret, hanem arra kell törekednünk, hogy lehetőleg mindenkinek jusson ilyen nagyobb darab kenyér.

— Komárom lakosainak ezért a nagyobb darab

kenyeréért vettük fe1 mi is a küzdelmet, mert meg vágjunk győződve arró’, hogy városunk jövője lakosainak ezen nagyobb darab kenyerén fordul meg. Hogv ezt elérhessük, annak első feltétele, hogy városunkban tervszerű, céltudatos, komoly városi

még igy is több mint 350 százalékos pót- adószükséglelei mutat.

Ugyancsak elité’tük az államsegély kérésének Tyert formában való beá'li'ásá*, meri ennek semmi jogalapja nincs s nevetséges, nem egyéb vá’asztási kortesfogásnál, hogy befektetésekre az állam segélyt ad. Ismét csak Törköly dr. szenátor és Ho’ota dr. képviselő urakra hivatkozhatom, akikkel több város érdekében a közmunkaügyi minisztériumban eljárunk, hogy ezek u épi'és címén segélyt kap'anak, arra való hivatkozással, hogy Zó yom városa is ka- po't ilyen segélyt. A minisztér'umban minden félreértést kizáró módon kiniu'atfák. hogy ezen a címen nem lehet segéljd kapni, Zólyom sem kapo't, a mí- ni-z’érium csak bizonyos összeggel hozzájárul' azj állami ut mellett épite't gya’ogjáró kö’tsége'hezi Miu'án Komárom nem ép’tett állami uf mellett gya'ogjárói, így tehát ezen segélyre nem is számíthat

A 350 százalékos pótadó veszedelme

— így fest a városi gazdálkodás, igen tisztelt uraim akkor, mikor a VT'amos mü a kötelezcleg jegyzett, de be D~n fizetett félmillió részvény m'att per! indit a város ellen, s amikor ezen újabb félmilliós kölcsön kamataival nem szánio'va is több mint 350 százalékos pó'adó-zükséglet mu'a'kozik- Apropos a pó'adó! Azt mondják, begy az uj adótörvény szerint egy város sem szedhet 200 százaléknál nagyobb pó'adó! s ha már a választások előtt kénytelenek voltak az eddigi gazdálkodás csődjét b zonyitó több mint 350 százalékos pó'adóval kiruk- ko ni, azzal vigasz'a nak, bogy majd a többi szl k- ségle're államsegélyt kapunk Ne gondolják azonban, bogy fa án a pénzügyminisztériumban Is olyan ostobák, min' amilyen naivak a városházán, ahol azt hiszik, bogy legalább mos' a vála-zlások előtt e! lehet hitetni városunk lakosságával, hogy ha valamilyen városnak ilyen n köl'ségve'ése, csak kérnie kell s minden megadat k néki. Hisz, ha ez így menne, akkor minden város vagy község óriási belek'eté- seket csinálna erre a kon'óra s nem a csehszlovák á' ampénz'ár. de Dárius kincse sem volna elég ennek fedezetére. A pénzügyminisztériumban jó előre gondoltak erre s

államsegélyre csak az a község tarthat.

igényi, mely már előzőleg minden mini'ztérinmi min'a-szabáyrendelelet életbelépte- leit, amely jövedelmet jelerü.

Nos, igen tisztelt Uraim, nálunk még sok ilyen é etbelép'e’hető minta-szabályrendelet van. Meg lehel adőz atni, ha vak i házat “épít. ha valaki szobában lakik, ha valaki gázzal vagy villannyal világit, ha valakinek háza mellett udvara van s tudja a jó ég, még hányféle adót lehet életbe ép'etni. Ha azután ezek mind nem futják a kiadásokai, akkor lehet csak államsegélyt kérni, de akkor sem gondoljuk. hogy ezt azonnal megadják, meri hiszen a minisztériumnak joga van 200 százaléknál magasabb pő adó szedéséi is engedélyezni s ki b ziosit arról, hogy majd n' azt mondják, hogy engedélyezünk 350 száza'ékos pó'adó szedését e a többire adunk csak á lamsegélyt. Mi lesz akkor városunkkal, ha ez igy történik? De mi lesz már akkor is, ha ezen minlaszabályrendelefek alapján még 150 százalékos pő adót kell fizetni, ha rrás néven is, mert végeredményében azt mégis városunk lakosságának kell ki zzadnia. Ez csnk az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő lakosságunk teljes romlását je’en'ené, mert itt 'önkremegv m;nden s egv'‘ormán ólpusz'ul mindenki, mert egv hatódó városban nem faiál kenyeret az iparos vagy kereskedő, de nem talál juuQkaalkalmat a munkás sem4