Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-16 / 261. (1595.) szám

önzetlenül küzd mindnyájunk jobb boldogulá­sának lehetőségeiért. Mert ha nem ilyenek veszik kezűikbe a községi élet irányítását, hanem osztályérdekek harcosai, akik csak a maguk érdekeiért, de többi polgártár­saikért dolgozni nem tudnak és nem is akarnak, akkor elvész ennek a városnak minden igazi ma­gyar közérdeke. Ezért fontos, hogy a magyarság mind felhasználja a siker érdekében váll'vetett munkáját, egységes akaratát és minden alkotó energiáját­A városi gazdálkodás válsága _ A községi gazdálkodásra visszatérve, volna re á néhány megjegyzéseim. A mai községi gazdál­kodás legnagyobb ellensége a pénzügyminiszter mentalitása. Azért fizetünk sok adót, mert maga­sak a városok terhei és Englis pénzügyminiszter mégis csak az állam érdekeit védte, nem volt tekintettel a községi gazdálkodásra akkor, amikor törvényt alkotott, amely hivatva lenne rendezni a községi gazdálkodást. A pénzügy- miniszter elve, hogy a község jövedelmét külön adókkal és nem a pőtadóval biztositsa és ha ez nem lenne elég a költségvetés kiegyensúlyozásához, csak akkor vethetne ki a község újabb pótadót a miniszter hozzájárulásával. A fősuly tehát a külön adókon nyugszik e a pótadónak alárendeltebb je­lentőségei biztosit. Holota képviselő ezután Érsekújvár város pél­dájával illusztrálta ezt az állítását, hangsúlyozva, hogy az uj,adórendszer szerint az állam a jövedel­mi adóra fekteti a fősulyt és a kereseti adóra súlyt nem helyez többé, ezért a város gazdálkodása elsorvadni kénytelen ez állami pótlékolható adóalap ilyen rohamos csök­kenésével. Mindez igen jelentős most a községek gazdálkodására nézve, mert az erre vonatkozó tör­vény most fog életbe lépni. Akik tehát most jut­nak be a községi képviselőtestületbe, azoknak sok munkát kell kifejteniük, hogy a községi gazdálko­dást életképessé tegyék. De nemcsak az uj közigazgtaási törvény jelent nagy visszaesést intézkedéseiben, a járási hivatal ezentúl olyan kiszélesített jogkörrel fog rendel­kezni, mint önálló büntetőbíróság a polgársággal szemben, hogy 10.000 koronáig terjedő pénzbírsá­got, vagy megfelelő szabadságvesztést szabhat ki és a 300 koronáig terjedő pénzbírság ellen meg csak fellebbezéssel sem lehet élni. Valósággal a Baoh- korszakból vették elő ezt a rendelkezést, amely az önkényuralom éveit juttatja az eszünkbe. Vagy itt van még egy ilyen intézkedés: hogy a járási főnök is adhat ki kőtelező érvényű rendeleteket, amelyek a községi életbe való beavatkozást jelentenek. Mindenképpen elmondhatjuk, hogy a tavalyi ér nagyon gyászos volt a községek , igazgatására és általában a közigazgatásra. Érsekújvár példája — Mielőtt a Bach-korszaktól elválnék, — mo«-* íío'fa Holota képv selő, — figyelmeztetni akarom a komáromi választókat egy érdekes jelenségre. Az Érseku várt megjelenő sz ováknyelvü lap, a Sloven- áky Juh, a komáromi választásra való tekintettel agitációs számot adott ki és egy cikkben fel.-orolja itt Csal őkÖzben azokat a községeke1, ahol cseh­szlovák nemzetiségű lett a köz-ég bírája. így fel­sorolja Naszvad községet is, amely 17 magyar kép­viselőt kü dött a képvise'efbe és mégis csehsz'ovák pár it választott meg b rónak, mert a magyar kép­viselők közül két tag árulást követett el. Ahhoz, hogy egy küzdelem sikeres legyen, gerincességre is van szükség. Hála Istennek, az ilyen árulás fehér holló számba megy a magyarság soraiban, vegyék tekinte'be Érsekujvárat, ahol ö'ször vá- lasz'ot'ák meg a képviselői esi ületet, mig végre is mi győz ünk abban az Érsekújvárban, melyről Sro- bir azl mondta, hogy nem lesz 10 év múlva ott magyart — Srobárnak ettől a kijelentésétől kezdve egy íáthata'lan lelki kapcsoa! fűzte össze a Lakosokat, amikor pedig elköve kezett a vá’asztások ideje, m'nden szavazatunkat csaknem ököllel kellett meg­védenünk a lélekkufárokkal szemben és hogy vég­re is mennyire sikerült ez, jellemző, hogy éjjel 12 Órakor hirdethették ki csak a leg'isztább kerület­iben a szavazás eredményét, ami pedig azzal az eredménnyel zárul1, hogy 1000 szavazat közül 960 ese t a magyar pártokra. Minél nagyobb volt a nyomás, annál job­ban megértette egymást a magyarság, úgy, hogy az ötször megismételt választás után a, kormánynak is el kellett ismernie azt, hogy Érsekújvár nem adta el magát. — Ped g itt is mindent elkövetek, hogy meg­bontsák a magyarság egységét és a Iélekcsábitás oly mérveket öl öt’, hogy a jelöl'ek önként kénytele­nek vo'tak fogadalmat tenni, hogy a kisértések A legbiztosabb ; és legenyhébb ! csokoládé ■ hashajtó FBI srakat: < V’ár'te Rák j Bratislava 1 Egy doboz ára 3 60KB. < IMÉMMAMUMMiátJ 1927 november 18, szerda. Rothermere-eilenes akció Gömörben ós Nógrádban Rimaszombatban és Losoncon kevés szerencséjük van az aláírásgyűjtőknek Rimaszombat, november 15. (Rimaszom­bati tudósi tónk jelentése.) A nyolcvan száza­lékig magyar Gömörmegyében már hetek óta hatalmas mozgalom folyik a Rothermere-ak- ció ellen. Mint ismeretes, október közepén a rimaszombati Rothermere-eilenes gyűlés ku­darcba fulladt, A csehszlovák körök ennek dacára újabb akciót indítottak. Gömörmegye területén már öt bét óta folyik egy aláirási akció, amellyel a függő állásban levő hiva­talnokokat arra kényszeritik, hogy egy, a Rothermere-akció ellen tiltakozó memorandu­mot Írjanak alá. Rimaszombatban a jótékony célra alakult Zsivena nőegylet vállalkozott ennek az ak­ciónak a keresztülvitelére. A nőegylet hölgy- deputációja az elmúlt héten kezdte meg mű­ködését. A deputáicó tagjai: Uram János tanfelügyelő neje, Daxner Igor nagytraíikos, légionista őrnagy neje és Brockó Milka járási hivatali gépirónő. A küldöttség sorba járja a hivatalokat és magánházakat. Természetesen a hivatalnokok nem tagadhatják meg a hiva­talfőnökök jelenlétében az iv aláírását, magánhelyeken azonban ndvariasan el­utasítják a küldöttséget A hölgybizottság megjelent a városházán is, ahol Telek A. Sándor, még működésben levő városbiróhelyettes fogadta őket. Kije­lentette, hogy amíg ő hivatalában van, a köz- ségházán semmiféle propaganda-iv aláírását nem engedi meg. Vasárnap estig a küldött­ség csak néhány jelentéktelen magánegyén aláírását tudta összeszedni, úgy hogy az egész akció mári9 megbukottnak te- • kinthető. Rimaszombatban az ügy nem váltott ki nagyobb izgalmat. Hiszen nemrég bebizonyo­sodott, hogy a csehszlovák, pártok a magyar­ság ellen, ha kell, még a kommunista párttal is szövetkeznek. Rimaszombat őslakossága az akciónak az első pillanattól kezdve nem tu­lajdonított különösebb jelentőséget. Érdekes, hogy a Rothermere-eilenes alá­írásokat a szlovák községekben is nehézke­sen szerzi be a szlovák liga. A csaknem tiszta szlovák lakosságú községek, mint Fazekas- zsaluzsány, Pondelok és Susány szlovákjai kereken megtagadták az ivek aláírását és csupán Nagyszuhán sikerült összesen 18 alá­írást összeszedni., Susányban letartóztatták Gyomor Lukács szlovák kisgazdát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő járta végig a községeket és birta rá a gazdákat az aláírá­sok megtagadására. A nyomozás folyamán még két szlovák gazdát tartóztattak le. Losonc, november 15. (Saját tudósítónk­tól.) A Rothermere lord akciója elleni tilta­kozó ivek aláírását Losoncon és a losonci já­rásban hivatalt viselő személyek vették ke­zükbe. Losonc városában Schwamberger Jó­zsef állami főjegyző városi hivatalszolgák és egyéb városi alkalmazottak igénybevételével végezteti az aláírásgyűjtést. Különösei? az italmérőket és trafikosokat keresik fel. Néhol valósággal drámai jelenetek játszódtak le s a kenyerüket, családjaik megélhetését fél tő t’fi-kosok és iíalmérők valóságos lelki'u-ák közi tt Írták alá a tiltakozó iveket. Hasonló módon végzik az aláírásgyűjtést a falvakban a jegyzők. munka folyjék, mert egy hply'elen gazdálkodás megbénítja a város éle ét és lehetetlenné teszi la­kosainak boldogulását. Milyen gazdálkodás folyt eddig Komáromban? — Ami eddig városunkban történt, azt pedig sem tervszerű, sem céltuda os, sem pedig komoly és felelősség'eljes gazdálkodásnak nem lehet nevez­ni. Ennek legjobb bizonyítéka a mu t heti közgyű­lés, hogy csak ezt említsem meg, nem akarván 'új­ságosán igénybe venni szives türelmüket. Amikor a befekte’é-ek fedezetéről volt szó, Dosztál Jakab kérdést in'éze't városunk polgármesteréhez ezt il- le'őleg, mire többszöri ki érő válasz után azt a fele­letet kapta, bogy a városnak kö csön van ígérve, a köveze'vámokból is nagy bevé'eíre számit, msjd megjegyezte, még pedig olyan formában, amely azt. a lá'sza'ot kelthet'e, hogy ez szin'e biz’os do’og, bogv a kb. másfélmilliós túlmunkákra bead ák az államsegély iránti kérvényt. Bá'or vo'tam ehhez az ügyhöz hozzászó'ni, e őrebocsátva, hogy szükséges­nek tar'om a folyamatban levő munkáka'. de nem helyeselhetem, hogy azok minden tervszerűség nél­kül, kapkodva haj a'nak végre s a fedezetük a jó reménységre van alapi va. Pártjaink nevében hely­telenítettem. hogy nem gondolták meg e’őre a te­endőket s ezzel ir.ődo' adtak arra, hogy a túlmun­káknál a vállalkozók felárakat köve'elenek, eli'él- tük, hogy am'kor már több min* negyedéve 'udják ezeknek a tu'munkáknak méretét, még sem gon­doskodik megfelelő kö'csön b'z'oútásáró! s beér­ték igére'tel. holoM nyilvánvaló, hogy a szorult heiv- ze'ben levő adós mindig drágán kapha' csak köl­csönt. H:bájáu! ró'tuk lr a város vezetőségének, hogy bár fent jártak a minisz'ériumhan s tudják, hogy az ál ami útalapra va’ó tekin'et'el motoros jármüvek után kövezetvámot nem engedélyez, sőt azt bármiféle jármüvek után be fogja sziin'e’ni — amint erről épp Törköly szená'or és Hoto’a képvi­selő úrral egy más váró® kövezefyám-szabálvrende- lete ügyében a be’ügvmin;sztériumban röv'ddel cz- e'őtt tőr'ént eljárásunk a’kalmával meggyőződtünk, — mégis ezekkel számolva, állítja össze költség­vetését, mely meg ne tévesszék őket. Komárom vára, mint olyan, mint fizikai erősség nem fog szerepet vinni a tör­ténelemben; de ezek helye't a bástyák hel/ott Ko>- márom városában olyan lelki bástyákat kell emelni és az1 olyan le'ki magaslatra emelni, hogy feltétlen megvéd 'ük magyarságunkat. Egész Szlovenszkó ma­gyarságának tekintete Komárom felé irányul e na­pokban és figyeli a komáromi rálasz'ásokaf, mert a magyarság e legfon'osabb végvárában folyik ez le Én, mint a szomszéd város lakosa, kívánom, hogy teljes sikerrel vigyék győzelemre a magyarság szent ügyét s addig is ne felejtsenek el három jel­szót: kitartani- dolgozni é remélni! (Zajos éljen­zés.) Koczo? képviselő beszéde Holota után Koezor Gyula nemze'gyülési kép­viselő volt a köve ké ~ szónok és az alábbi nagy­hatású bestédet mondotta cl; „Komárom lakossága meg fogja tenni kötelességét IM Komáromiak! Városunk felé tekint SzTovenszkő egész magyarsága. A komáromi községi választások eredményé! várja, mert Komáromban mindig a iegmagyarabb várost, a magyarság egyik ütőerét látta 8 ehhez mél ó maga'artást is vár tőbe. Sz’o- venszkó magyarsága ebben a várakozásban nem fog csala'kozni. Komárom lakossága meg fogja tenni kö­telességét és szent meggyőződéssel h'szem, hogy győzelemre viszi listánka', mely a szó mai értelmében nem po­litikát jelent, mert ez országos pár jainkra tartozik, hanem jelenti a városunkért és annak miuden la­kójáért való tervszerű, céltudatos, becsületes mun­kát. — Amikor hangsúlyozom azt, hogy városunk minden lakosáért, legyen &z iparos, gazda, munkás, kereskedő vagy fisz viselő, különbségeket nini is­merve kívánunk dolgozni, akkor az a meggyőződés vezet, hogy városunk jövő ét, lakosainak boldogu­lását csakis mindezeknek tes'véri együttműködésé­ben és kivétel nélküli boldogulásában látom. Min­dig vádoltuk és hirde’tük, hogy csak népünk min­den egyes tagjának megelégede'tsége és boldogu­lása hozhat városunkra és nemze'ünk-e jobb >övőt, s ezért küzdünk ma is. m'nf a múltban is r;/r! harcoltunk. Sajnos, a politika mai ös^vikníulságá- bán egyesek vagy pártok ezt ki akarják maguknak sajáti ani, pedig örülniük kellene, b,',vv az általuk kitűzöd célokért má*ok is do’goznak, sőt még azt Í3 meg'iltani próbálják, hogy mint magyar együtt érezzünk, együtt örültünk vagv együtt siriunk ma­gyar testvéreinkkel, iparos, gazda, munkás, keres­kedő vagy tisztviselő legyen is az. Azt a jogot azonban, hogy nemzetünk minden tagjával együft- érezzünk s értük küzdjünk, nem leJhet e nem en­gedjük tőlünk elvenni­— Látom és átérzem a társadalmi bajokat, lá­tom a polgár, a munkás, a kisgazda, tisztviselő ée kereskedő rettenetes küzdelmét az élettel. S hegy ezt így látom ée érzem, azt annak tulajdoníthatom, hogy köztük nevelkedtem, köztük éltem, réezeee voltam harcaiknak, hoeeziu éveket töltöttem el a műhelyek forró levegőjében e nem hallásból tu­dom ezeket. Joggal mondhatom tehát, hogy minden fájdalmukat, minden vágyukat, minden törekvésü­ket jobban átérzem ée jobban megértem, mint ta­lán azok, akik gyakorlatilag nem csinálták végig ezt. az iskolát. Demagógia a városi közéletben — Milyen alapon akarják tehát elvitatni né- j púnk mindért egyée tagjával való együttérzés és az azért való munka jogát? Talán ceak azért, mert. egyedül magukat gondolják erre hivatottaknak, erre jogosítottnak? Talán azért, mert ezt a küzdel­met nem a nemzet, a hit és a család meggyalázá- sában, a hitetlenség, a gyűlölet és az erkölcstelen­ség oltárra emelésében, hanem az igazi együvé- tartozás ée a szeretet érzésének valóraváltásában látom? _ A kérdés a választ Is magában foglalja, azé rt kívánnak bennünket kizárni ebből a báróból, mert a nemzet, a hit, a család szentségének segít­ségével és nem ezek porbadöntésével akarunk a jobb jövőért munkálkodni, az igazi demokratikus haladás eszközeivel kívánjuk népünket szolgálni s nem velük a mindenkit mindenki ellen uszitő, biz­tos romlásba vezető utón kívánunk haladni. A ml utunk persze nem kedvez a demagógiának, mert ha'almukat csak a szépnek, jónak, erkölcsösnek tar­tott lerombolásával tudják fentar'ani, azért tehát e nagy harc mindenki etilen, ki nem helyesli az ő módszereiket. Az igazi demokrácia nem az, hogy gyűlöletet szitunk mindenki ellen és lesü’yeszfeni igyekszünk éle'szinvona’át annak, akinek talán egy jobb kabát vagy nagyobb falat kenyér ju'ott, az igazi demokráciának épp az a célja, hogy a rosszabb helyzetben lévőket felemeljük, jobb sorsba juttassuk. A német és amerikai szocializmus — Németország­ban alig, Amerikában egyálta ában nem ismernek kommunizmust — népeiknek jobb sorsba hozásáért dolgozik, ilyen élelemben én is, mindnyájan szo­cialisták vagyunk. A mi szocalizmusuotf azonban csak az! nézi, bogy mi a másé, hogy lehe'ne ebben részesedni és ezen részesedés reményének felkel­tésére helyez minden súlyt, e hanyagolja az alkotó munkát, sőt rombol, miáltal azokat, kiken segíteni akarna, még rosszabb helyzetbe juttat, mert az ál­talános leromlás köve kezményeiből mindenkinek kijut a része. Mi az igazi demokráciáért harcolunk, mindenkinek emberi létet kívánunk nyújtani s ez az, amiért el akarnak terrorizálni bennünket a munkáslömegeklől, mert felvilágosításaink folytán megszűnne a mindenkori felelősségtelen nagyhangú népvezérek uralma. — Ezekre a dolgokra nagyon jó példa Komárom is. Akiket nálunk a gyűlölt burzsujok közé soroznak, azoknak 98 százaléka mindennapi nehéz, fáradságos munkával kenyerét kereső kisiparos, kisgazda, vagy kereskedő, aki ezer bajjal küzdve keresi meg ke­nyerét s félve gondol arra, va jón jut-e majd öreg­ségére is. Hogy miért kell ezek ellen a gyü’ölet harcát folytatni, azt igazán nem lehet megérteni, hisz végre az nem szocializmus, hogy Irigyeljük a mindennapi kenyeret, vagy ta'án a kissé nagyobb kenyeret, hanem arra kell törekednünk, hogy lehe­tőleg mindenkinek jusson ilyen nagyobb darab ke­nyér. — Komárom lakosainak ezért a nagyobb darab kenyeréért vettük fe1 mi is a küzdelmet, mert meg vágjunk győződve arró’, hogy városunk jövője lako­sainak ezen nagyobb darab kenyerén fordul meg. Hogv ezt elérhessük, annak első feltétele, hogy vá­rosunkban tervszerű, céltudatos, komoly városi még igy is több mint 350 százalékos pót- adószükséglelei mutat. Ugyancsak elité’tük az államsegély kérésének Tyert formában való beá'li'ásá*, meri ennek semmi jog­alapja nincs s nevetséges, nem egyéb vá’asztási kor­tesfogásnál, hogy befektetésekre az állam segélyt ad. Ismét csak Törköly dr. szenátor és Ho’ota dr. képviselő urakra hivatkozhatom, akikkel több vá­ros érdekében a közmunkaügyi minisztériumban el­járunk, hogy ezek u épi'és címén segélyt kap'anak, arra való hivatkozással, hogy Zó yom városa is ka- po't ilyen segélyt. A minisztér'umban minden félre­értést kizáró módon kiniu'atfák. hogy ezen a címen nem lehet segéljd kapni, Zólyom sem kapo't, a mí- ni-z’érium csak bizonyos összeggel hozzájárul' azj állami ut mellett épite't gya’ogjáró kö’tsége'hezi Miu'án Komárom nem ép’tett állami uf mellett gya'ogjárói, így tehát ezen segélyre nem is szá­míthat A 350 százalékos pótadó veszedelme — így fest a városi gazdálkodás, igen tisztelt uraim akkor, mikor a VT'amos mü a kötelezcleg jegyzett, de be D~n fizetett félmillió részvény m'att per! indit a város ellen, s amikor ezen újabb fél­milliós kölcsön kamataival nem szánio'va is több mint 350 százalékos pó'adó-zükséglet mu'a'kozik- Apropos a pó'adó! Azt mondják, begy az uj adó­törvény szerint egy város sem szedhet 200 százalék­nál nagyobb pó'adó! s ha már a választások előtt kénytelenek voltak az eddigi gazdálkodás csődjét b zonyitó több mint 350 százalékos pó'adóval kiruk- ko ni, azzal vigasz'a nak, bogy majd a többi szl k- ségle're államsegélyt kapunk Ne gondolják azon­ban, bogy fa án a pénzügyminisztériumban Is olyan ostobák, min' amilyen naivak a városházán, ahol azt hiszik, bogy legalább mos' a vála-zlások előtt e! le­het hitetni városunk lakosságával, hogy ha valami­lyen városnak ilyen n köl'ségve'ése, csak kérnie kell s minden megadat k néki. Hisz, ha ez így menne, akkor minden város vagy község óriási belek'eté- seket csinálna erre a kon'óra s nem a csehszlovák á' ampénz'ár. de Dárius kincse sem volna elég en­nek fedezetére. A pénzügyminisztériumban jó előre gondoltak erre s államsegélyre csak az a község tarthat. igényi, mely már előzőleg minden mini'zté­rinmi min'a-szabáyrendelelet életbelépte- leit, amely jövedelmet jelerü. Nos, igen tisztelt Uraim, nálunk még sok ilyen é etbelép'e’hető minta-szabályrendelet van. Meg le­hel adőz atni, ha vak i házat “épít. ha valaki szo­bában lakik, ha valaki gázzal vagy villannyal vilá­git, ha valakinek háza mellett udvara van s tudja a jó ég, még hányféle adót lehet életbe ép'etni. Ha azután ezek mind nem futják a kiadásokai, akkor lehet csak államsegélyt kérni, de akkor sem gon­doljuk. hogy ezt azonnal megadják, meri hiszen a minisztériumnak joga van 200 százaléknál maga­sabb pő adó szedéséi is engedélyezni s ki b ziosit arról, hogy majd n' azt mondják, hogy engedé­lyezünk 350 száza'ékos pó'adó szedését e a többire adunk csak á lamsegélyt. Mi lesz akkor városunk­kal, ha ez igy történik? De mi lesz már akkor is, ha ezen minlaszabályrendelefek alapján még 150 százalékos pő adót kell fizetni, ha rrás néven is, mert végeredményében azt mégis városunk lakos­ságának kell ki zzadnia. Ez csnk az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő lakosságunk teljes romlását je’en'ené, mert itt 'önkremegv m;nden s egv'‘ormán ólpusz'ul mindenki, mert egv hatódó városban nem faiál kenyeret az iparos vagy kereskedő, de nem talál juuQkaalkalmat a munkás sem­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom