Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-16 / 261. (1595.) szám
1927 november 16, saerita. «finanMJV^<s^'HnaiSB jjaie». q n g2 a pompásan üdítő fogpaszta Chlorod o nf “,*'o"“ Mikroszkopikusan finom alapelemeinek (amorph kémiailag ható szénsavas mész) nagymérvű mechanikai tisztitó ereje által rövia időn be ul vakító fehérré teszi a fogakat és fodormenta ize révén a szájban kellemes hűvösséget és tisztaságot idéz elő. Chlorodont a legideálisabb szer a sárga fogak ellen* Görögül: (Chloros = zöldessárga; Odöntés = fogak) és teljesen hiányzanak belőle a káros alkairészék, valamint a fehérítő klór is. Kis tubus ára 4.—, nac?y tubus ára 6.— korona. ..........^ ^ Ma noilescut drámai jelenetekben gazdag végtárgyalás után felmentették Avarescu tábornok szenzációs leleplezései FersHnánA is EEároly titkos párisi tárgyalásairól — A pert tiiiajóoiiliépen Károly ellen vezetik - Bratlanu vereségét léteiül a felmenti illet Bukarest, novteanfoeír 15. Héttőn délelőtt fóliáz óraikor kezidiődiliek meg Manoifesou eaemziációs per-ébern a vád és védteiienn képviselődnek beszéidieá. A vádíbeszédiet Carla Pancea vezércirriaigjy, katonai ügyész mondotta. Megismételt© a vád indítványát, mely szerint Manoítescu az állaim biztonsága ettem esküdött össze, amivel a monardhiikus rendszert veszélyeztette. Felsorolta a vád kezed bem lévő bizonyítékokat és arra a végső kö- vetkeztejtésre jutott, hogy Károlyinak visszatérése és 'az ő felvétele a régemstamáosba törvényes úton leket etilem. Manoiliescu tehát lá- K zadiást készített elő, amikor Hoh'emzolern ha Károly visszatérésén dolgozott. Kéri a vád- sze.lott elitéltetését váD Ezmtám általános figyeflém között Ave- ^<_> rescu tábornok, az első védő, tartott nagy e1 beszédet Kdtfójtt, hogy a január negyedek! i .határozatot már egyszer megváltoztatták, te- j (hát egy egyszerű törvénytervezet elegendő, 1 hogy' forradalom nélkül a január negyedik! i aktust tetszés szerinti módon megváltózlas- l sák. Ha Károly herceg kijelentette, logy tiz s- éven belül nem tér vissza Romániába,, ez csak azt jelenti, hogy ő távol akar maradná, f1 nem pedig azt, hogy valaki a visszatérésben megakadályozhatná. Mamoilescu naplójára vona'íkozólag megálapiitj*a, hogy a napló nem lehet perdöntő bizonyíték, mert a naiplóM- jegyzésiek nem bizonyító erejűek. Ha Manoi- ieisou Párisiből leveleket hozott Károly hercegtől, ezzel nem sértette meg az állami rendet. Hogy titkos írást használt, azt senki sem veheti rossz néven, mert Romániában cenzúra van. Károly hercegnek seuM sem tilthatja meg, hogy a román viszonyok iránt érdeklődjék. Ezek a viszonyok, sajnos, nem na- ^ gyón megnyugtató ak, de ha valaki aggódik Románia sorsán, annak neon kell feltétlenül összeesküvőnek lennie. Elég gond az, hogy •Románia királya hat éves gyermek és kérdés, hogy tizenkét év múlva elég érett lesz-e az uralomra. Averescu ezután élesen Bratáanu ellen fordult. Bratianut a bíróság elé kell állítani, 1 mert ő volt az első, aki kételkedett a január ^ negyediki aktus tartósságában. Ezután a ^ védő a hallgatóságot szenzációs leleplezéssel lepte meg: 1926-ban Ferdinánd király Parisba, utazott és ott a legnagyobb titokban össze- r. jött fiával. Erről a találkozásról csak ne- j kém volt tudomásom. A király arról a ™ , \ kérdésről tanácskozott a fiával, hogy mi- e»z e jyen föltételek között térhet vissza Károly hazájába. J Károly, bizonyos felételiefcet áliliitott, mire a király kijelentette, hogy csak ő álMtbált fel- 4_ tételeiket. ft A király később kijelentette nekem, — éf foflytatta Averescu —, hogy Károly nem ma- r rád örökké a számikivetésben, visszatérése azonban mégsem egyszerű. Ferdinánd király tehát maga is számolt < Károly visszatérésének lehetőségével. , Amrkor Károly lemondott trónörökösödési jógáiról, a helyzeit egészen más volt, mint ma. Senki sem beszélt arról, hogy Károly trónra akar lépni. Az ellen azonban semmit sem lehet vetni, hogy régens legyem. Jorga Miklós dr. védő abban a meggyőződésben van, hogy az ország lakosságának csak egynegyede van Károly élliem, a háromnegyede azonban mellette van. Mamoilescu elitéltetése a hadseregnek A ida val „ leszté f K nagy károkat okozna. Lehetetten, hogy a hadsereg a kormány politikai hibáját fedezze. Manoáfltesou titkos írást használt, mert Romániában mindenki kénytelen ezt használná, a szabadságot ugyanis elnyomják, a telefonbeszélgetéseket kihallgatják és a magánleveleket kinyitják. Károly herceg abban a meggyőződésben van, hogy ő segíthet az országon. A port tulajdonképpen nem Manoilescu, hanem Károly herceg ellen folytatják. Hétfőn este nyolc érakor a tárgyalást félbeszakították és kilenc órakor újból megnyitották. Az esti tárgyalás éppen olyan izgalmas, néha szinte drámai jelenetekben bővelkedett, mint a délelőtti és délutáni. Mi- haliak©, a parasatpárt vezére, akit délelőtt tanúként hallgattak ki, vallomása után a védők listájába vétette magát és védőbeszédé- bem nagy lendülettel szállott síkra Manoí- lescu érdekéiben. Kijelentette, hogy nem mint jogász akarja védelmezni Mamoilesout, hanem ezt a szerepét politikai ielkiismeret- belá kötelességének tekinti. Ha bírája lenne a vádlottnaik, nyugodt leffikidsmerettel mentené fel. Bb'ben az esetben nincsen összeesküvésről szó, mert a levelek, amelyeket Manoilescu hozott, a nagy pártoknak vezetőihez szólották, az egyik levél pedig egyenesen Bratia- nunak volt címezve. Romániáinak minden politikai szereplője és a társadalmi életnek minden kieinieriketíő tagja, aki Párásban látogatást tesz Károly hercegnél, levelet hoz tőle Romániába. A meghalt liberális miniszter Contaminescu egyszer szintén Párásba utazott Károlyihoz, hogy rábírja a visszatérésre. Öt nem állították bíróság ©lé, Manoilescut azonban be akarják börtönözni. Mihaileké ezután élénk színekkel rajzolja meg Manoilescu jellemét és olyan szónoki erővel beszél, hogy a hallgatóság sorában sokan könnyeznek, a nők pedig zokognak. A katonai ügyész replikája után még két. ügyvéd beszélt, akik a vádiaít jogi szempontból igyekeztek erőtlenné tenni és kifejtették, hogy a Manoilescu terhére rótt állítólagos bűntényt a román büntető törvénykönyv sprint egyáltalán nem lehet büntetni, mert ilyen bűntényre nem is alkottak törvényt. Azt aiz indítványt teszik, hogy a bíróság a katonai büntető törvénykönyv szellemében szüntesse meg Ítélethozatal nélkül az eljárást. Ezt az indítványt a bíróság három a kettő ellen szavazatárán yban visszautasát ja, épp úgy elutasítja a védelemnek azt az indítványát is, hogy még több tanút idézzenek be. Ezután isimét Manoilescu beszélt, aki kifejtette, hogy tisztára politikai okokból üldözik. Ha engem elitéinek — mondotta többek között —, azt mindenesetre elérik, hogy a romániai ellenzék vezetői összeálla- nak, hogy hazánknak szabadságát végre ^ kivívják. Ha a fogságban elpusztulok, azért halok meg, hogy a fiam szabad Romániában éljen. Manoilescu ezután előhúzta zsebéből a gyiermekkirályn'ak fényképét és igy kiáltott fel: El akarnak engem ítélni, mert azon dolgoztaim, hogy megerősítsem ennek a gyermeknek a trónját és mart ennek a gyermeknek az atyját szeretem. Ezeknél a szavaiknál Manoáleseu hangija megcsuklott és beszédét nem tudta folytatni, mert hangja felmondotta a szolgálatot. Hajnalban háromnegyed két órakor hirdették ki az ítéletet a pörben. Manoilescut fölmentették. A bíróság félkettőkor vonult vissza tanácskozásra és rövid negyed óra alatt meg is hozta határozatát. A vád kérdései, amelyekre a bíráknak felelniük kellett, igy hangzottak: Bűnös-© Manoilescu Mihály bukaresti mérnök a.z állam benső biztossága elleni vétségben, amelyet azáltal követett el, hogy elhatározta a román trón jelenlegi helyzetének erőszakos utón való megváltoztatását és a népnek fellázitását és már meg is kezdette elhatározásának kivitelét? Erre a kérdésre a bírák 3:2 arányban nemmel válaszoltak. A második kérdés igy szólt: Vájjon a bűncselekmény, ha elkövették, olyan területen történt, amelyen ostromállapot uralkodott? Ámbár az első kérdésre való tagadó válasz ezt a kérdést már feleslegessé tette, a biirák mégis válaszoltak rá, még pedig egyhangú nemmel, amiben" a bíróság utólag beismerte az ügyben való iüetéiktelenségét. A harmadik kérdés, hogy enyhítő körülmények szótan a k-e Manoilescu mellett, ilyenmódon elesett. Az ítélet kihirdetésekor a közönség, amely mindvégig kitartott, lelkesen tüntetett a fölmentett Manoilescu és a hadsereg mellett. A tüntetések az utcán is tovább tartottak. Manoilescut ,afcit nyomban az ítélet kihirdetése után szabadlábra helyeztek, a lelkesült tömeg vállán vitte az utcára. „Elljen Károly király* Lapzártakor jelenti tudósitónk: A tömeg j az Ítélet indokolását alig akarta, végighall- ! gatni. A teremben mindenki Manoilescut él- i tette, majd pedig egy láthatatlan jelre min- 1 den emberből kitört a ki.iltás: — Éljen Károly király! A haditörvényszék hígjai némán ültek helyükön s nézték az eseményeket. Manoilescu halálsápadtan hallgatta végig az Ítéletei és indokolását s mikor az elnök abbahagyta az ítélet felolvasását, összeütötte bokáját, meghajolt a bírák előtt: — Köszönöm, uraim!... Éljen Károly király! A következő pillanatban minden rend felbomlott. A hallgatóság soraiban egvre többen siettek Manoilescu felé. nébáíiyan vállukra kapták és a tárgyalást vezető elnök figyelmeztetése ellenére hangos ováció mellett vitték ki az utcára. Lelkesen éljeneztek ég énekeltek útközben is. A katonai őrszemek készséggel nyitottak utat a tömegnek, amely még az utcán is folytatta „Éljen Manoilescu! Éljen Károly király!“ kiáltásait. A katonai törvényszék épülete előtt a késő éjjeli órák dacára ezren és ezren verődtek össze s lelkesen csatlakoztak az éljenző tömeghez. A királyi palota ablakai is kivilágosodtak éjfél után, jeléül annak, hogy ott is tudnak mindenről. Az általános hangulat az, hogy Bratianu megbukott és számolni lehet minden órában Károly visszatérésével. A felmentő ítéletet a haditörvényszék hozta és abban a katonaság álláspontjának és érzéseinek kifejezését látják ma egész Romániában. Holota is Koczor MpuisiisEf komáromi teessiiil sí ui kipviseiO- tesititefek súlyos feladataitól A választások Kimenetelének a Kézségeit kÁrtartása szempomgábél is sorstHSntS jelentősége van Komárom, november 15. (Saját tudósítónktól.) A komáromi magyarság vasárnapi választási nagygyűlésén Törköly József dr. szenátornak tegnapi számunkban közölt nagyszabású beszéde után Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő szólalt fel. Általános figyelemmel hallgatott s lelkes helyesléssel kísért, beszédében először rövid összehasonlítást tett a mai és négy évvel ezelőtti közigazgatási élet között Megállapította, hogy a négy év előtt hirdetett alkotmányos községi élet depóiitizálására semmi komoly kísérlet sem történt, mert amint akkor is politikai alapokon történt meg a szervezkedés, úgy most is ez az általános jellege a községi választásoknak. „A községi életben nincs helye a politikai pártoknak, amely arénája a komoly munkának", — mondják mostan, noha a községi élet irányítását éppen törvénnyel a politikai pártok vezetésére bízták. Ez is csak azt igazolja, bogy a lehető Ieghibásabban volt a községi közigazgatás kerete felépítve. Előbb megtöltötték a nép lelkét a demokrácia eszméivel elméletben, hogy utóbb kénytelenek legyenek behozni a klotürt, a jegyzőknek vétójogot adtak, ami megnyitotta az állami beavatkozás korlátlan lehetőségeit a községek ügyeibe és autonómiájába, míg a járási és megyei bizottságokban a kinevezett tagokkal korrigálták meg a nép szabad akaratát. Amit tehát a jobbkezükkel adtak, azt balkezükkel visszavették. Amint a községi életben az állami, kinevezett jegyzők vétójogával, a járási bizottságokban a kinevezett tagokkal az*állami be* avatkozás elvét juttatták érvényre, úgy a most megalakított közigazgatási reformban is ugyanezt az elvet követték. _ A cél _ mondotta Holota dr, — mindenki el őtt szembetűnő: a centralizmus elve. érvényesül minden vonalon. Egyetlen egy helyünk volna még, amit meghagyott részünkre a centralizmus, ez a községi képviselőtestület. Igaz ugyan, hogy ez sem maradt meg teljes egészében. Vegyük csak tekintetbe a községi gazdálkodás területét; a legújabb törvény felruházza a járási bizottságot arra, hogy a képviselőtestületek költségvetéseit minden pontban megváltoztathassa. Nemcsak törölhet egyes tételeket, amit a képviselőtestület elfogadott, hanem nj tételeket is beállithat a kiadások közé. Például elrendelheti, hogy a város vegye fel költségvetésébe egy iskola felépítésének a kiadásait, noha a képviselőtestület ezt nem fogadta el. A községi képviselőtestület autonómiáját a centralizmus tehát a községi gazdálkodásban rombolta le annyira, hogy az önkormányzatban teljes visszaesést idézett elő. A centralizmus a községi közigazgatást is a kormány kezébe játsza át. — Komárom választás előtt áll _ folytatta to vább a képviselő fejtegetéseit _ és feltehető a ké rdés, hogy érdemes-e a községi választásban résztvenni ilyen körülmények közt. , — A községi választásoknak mégis óriási jelentőségük van most s teljes felkészültséggel kell a választási küzdelembe belemenni. A most megválasztandó községi képviselőknek háromszor-, négyszerannyi nehézséggel kell megküzdeniük, mint eddig a hatalom megnövekedett befolyásával szemben. Nem közömbös tehát, hogy kik csinálják ezentúl a községi élet irányítását. Ennél a munkánál csak az a magyar polgári társadalom befolyása érvényesülhet, amely oszíálykül önbe égek ef félretéve, egyformán és 3 jm«i.yuu*h
