Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-13 / 259. (1593.) szám

8

1027 november 13, vasárnap.

Az illetőségi bizonyítványok megszerzésének lehetőségei

Irta: Heverdle Frigyes, nyug. m. főjegyző Ungvár, november.

Köztudomású, hogy a belügyminiszternek a lapokban több ízben szóvátett rendelete szerint I jövő évi január 1-től az útlevél iránti kérvények- ! hez állampolgársági bizonyítványt kell mellékel- j ni. E bizonyítványt az illetékes Z6upáni hivatal állítja ki, okmányokkal kellően felszerelt kérvény alapján. Talán fölösleges is mondani, hogy az okmányok között első helyen áll az illetőségi bizonyítvány, melynek megszerzése tudvalévőén a legnehezebb. A községekről szóló 1886. évi XXII. t. c.-nek az illetőségre vonatkozó szakaszai alapján az illetőséget manapság bizonyítani nagyon bajos. Mert nem elég az, hogy valaki Csehszlovákia területén született és azóta állandóan itt lakik, még az sem elég, ha valaki az 1886:XXII. t. c. 10. §-ában megszabott 4 éven keresztül állandóan egy községben lakott s a község közterhei- hez ezen idő alatt hozzájárult. A prágai legfelsőbb közigazgatási bíróságnak, a hallgatólagos illetőségszerzést el nem ismerő, szomorúan emlékezetes elvi jelentőségű döntvénye szerint még mindezeken felül a községi képviselőtestületnek határozata is szükséges, mely szerint az illető a község kötelékébe kifejezétten felvétetett.

Miután a magyar joggyakorlat ugv az 1871. évi XVIIIM mint az 1876:V. és 1886:XXII. törvények intenciójához képest a hallgatólagos illetőségszerzést elismerte, senkinek sem jutott eszébe a községi kötelékbe való felvételt külön kérelmezni, annál kevésbé, mert ha szüksége volt illetőségi bizonyítványra, azt a legtöbb esetben ne- j hézség nélkül megkapta. Ezeket a régi illetőségi | bizonyítványokat azonban a hatóságok ezidősze- j rint érvénytelennek tekintik s most itt van a j nagy illetőségi probléma, melyen csaknem minden őslakos töri a fejét. Ha valaki lemond az útlevélről, úgy tálán egy ideig békén maradhat, de jöhetnek újabb kormányrendeletek, melyek az illetőségi és honossági kérdés további elodázását lehetetlenné teszik.

De nem is tanácsos a félénk halogatás, mert a Dérer-féle törvény alapján már csak négy esztendőn belül lehet az állampolgárságot megszerezni, miután a megszabott 5 évből egy már letelt. E határidő után azok, akik elmulasztották kérni az állampolgárságot, a kiutasítás veszélyének vannak kitéve. Azonban arra való tekintettel, hogy a most említett törvény alapján adományozott állampolgárságért a folyamodó vagyoni viszonyaihoz mért — esetleg horribilis — hatósági dij fizetendő, csak az folyamodjék a belügyminiszterhez, aki illetőségi bizonyítványt és ennek alapján a zsupáni hivataltól állampolgársági bizonyítványt sehogyan sem tudott szerezni.

A honosítás iránti kérvényeknek a közeljövőben előreláthatólag oly nagy tömege fog a belügyminisztériumba zúdulni, hogy azoknak gyors elintézése nem is remélhető.

Ha valaha, úgy most fölötte időszerű tehát az illetőségi bizonyítvány megszerzésének lehetősé- j geit behatóan ismertetni s ezért engedtessék meg j nekem, hogy e kérdésben reámutathassak oly | fontos körülményekre, melyek eddig — tudtom- ! mai — figyelmen kívül hagyattak. , ;

A községekről szóló 1886:XXII. t. c. életbe- J lépte előtt a csaknem teljesen azonos szövegű j 1876. évi V. t. c., ezt megelőzve pedig az 1871. évi i XVIII. t. c. volt hatályban, mely már úgyszólván egészen a feledés homályába borult. A közismert Dárday-iéle törvénytár is — igen helytelenül — kihagyta gyűjteményéből ezt az elavultnak nézett törvényt, melynek, azt hiszem, most nagyon sokan igen jő hasznát fogják venni.

Ennek a törvénynek az illetőségre vonatko- ; zó szakaszai sokkal liberálisabbak, mint a most érvényben levők. A fontosabb szakaszokat sző- szerint idézem:

6. §. Minden honpolgárnak valamely község } kötelékébe kell tartoznia.

7. §. Minden honpolgár azon község kötelékébe tartozik, melynek illetősége alatt e törvény kihirdetésekor áll. (A törvény kihirdettetett 1871. június 10-én).

8. §. A nő a házassági kapcsolat tényleges tartama alatt férje községi illetőségét követi s megtartja azt az özvegy Í3, amennyiben a 10. §

a) pontja értelme szerint illetősége meg nem változik.

9. §. Kiskorú gyermekekre nézve az atya., vagy amennyiben bírói Ítélet által a gyermekek feletti gondoskodás az anyára bizatotí, ennek, községi illetősége határoz. Törvénytelen ágyból származottak az anya községi illetőségéhez tar- toznak.

10. §. Azon esetekben, melyekre a fentebbi §-ok nem alkalmazhatók:

a) a honpolgár azon községhez tartozik, amelyben legalább két év éta állandóan lakik és adót fizet; (Ez a pont nyilvánvalóan a hallgatólagos illetőségszerzést mondja ki, mert a honpolgár az illető községhez tartozik, akár kéri, akár nem).

b) oly egyénekre nézve, kik az a) pont alatti szabály alá nem vonhatók és a községből, melyben született, eltávoztak, anélkül, hogy más község illetőségébe felvétettek volna, a szülők, illetőleg az anya községi illetősége határoz;

c) a lelencek, vagy általában oly egyének, kiknek születési helye nem tudatik, azon községhez tartozóknak tekintetnek, amelyben találtattak, vagy az utóbbi időkben leghosszabb ideig tartózkodtak;.

d) a hadseregben szolgált vagy szolgáló egyének, akiknek községi illetősége a fentebbi szabályok alapján meg nem állapítható, azon községhez tartozóknak tekintetnek, ahonnét besoroz- tattak.

11. §. A községi illetőség a község kötelékébe való felvétel által is megszerezhető. (Ez az is szócska jelzi, hogy a hallgatólagos illetőségszerzá- sen kívül lehet még kifejezett felvétel által is illetőséget nyerni. Tehát a magyar joggyakorlatban elfogadott hallgatólagos illetőségszerzés már e régebbi törvényben találja gyökerét s nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az is szócska az 1876 :V. t. c. 4. §, illetve az 1886-.XXII. t. c. 8. §-ából csupán tolihiba folytán maradt ki, mert itt már a szövegben előzőleg egy is szócska szerepel, tehát a második is szócskát a mondat szépsége kedvéért elhagyták.)

A 12—16. §-ok a település feltételeit szabják meg.

Legfontosabb tehát a 7. §, mely a múltra nézve véget vet az illetőségi vitáknak, nem kíván sem adózást, sem több évi egy helyben lakást, hanem mindenkit abba a községbe utal, ahol a törvény kihirdetésekor állandó lakása volt. Nagyon fontos még a 10. § a) pontja, mely az uj illetőségszerzéshez mindössze 2 évi egyhelyben lakást és adófizetést kíván és pedig nem föltétlenül községi közterhekhez való hozzájárulást, hanem bármily adózást.

E törvény ismerete remélhetőleg sokaknak javára fog szolgálni. Az őslakosok legtöbbje ugyanis vagy személyesen, vagy atyja, esetleg nagyatyja révén a fenti törvényszakaszok értelmében hallgatólag megszerezte az illetőséget 9 amenynyibeu uj illetőséget nem nyert, a régi törvény szerinti illetősége má is érvényes, mert bár kétségtelen, hogy az 1876. évi V. t. c. és az 1886. évi XXII. te. a fentebb hivatkozott 1871. évi XVIII. törvénycikket hatályon kívül helyezték, de ez úgy értendő, hogy az 1876. évi V. t. c. kihirdetése napjától, vagyis 1876 március 24-ike után uj illetőséget már csakis ezen újabb törvény határozmányai szerint lehet szerezni, de sémmiesetre sem jelentheti azt, hogy a régebbi törvény alapján már megszerzett illetőségek érvénytelenek. Visszaható ereje sem az 1876:V., sem az 1886:XXII. törvénynek nincsen. Törvényesen szerzett régi jogokat nem is lehet konfiskálni s ezért jogosan lehet hivatkozni most is az 1871:XVIII. t. cikkben alapuló illetőségre, mely érvényes volt még mielőtt az uj törvények életbe léptek volna.

Ha az 1876. évi V. és az azonos szövegű 1886 évi XXII. törvények az előző törvények értelmében szerzett illetőségeket érvénytelenítem akarták volna, úgy ez a rendelkezés e törvényekben határozott kifejezést nyert volna s részletesen megszabott átmeneti intézkedésekre le.tt volna szükség. De el sem lehetne ezt képzelni, mert ilyen abszurd intézkedés fenekestől forgatti volna fel az egyes honpolgárok hovátartozandóságát s miután a törvények szerint minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia, ennélfogva a hatóságok évekig egyébbel sem foglalkozhattak volna, mint a megszűnt illetőségek körüli végeszakadatlan tárolásokkal.

(Vége köv.)

Parányi életcsirák száguldanak a világűrben a sugarak szárnyán

Svante Arrhenius elmélete a világtestek benépesüléséről — Földi lények a naprendszer határán —

Prága, november 12.

A marii; ihleteikben taszúmoíR a világsajtó arról, hogy a viliág egyik legnagyobb chémá- kussa és asztrofldkusa Svante Arrhenius. a fia; lkai tNobeMij nyertese, meghall. Egy-egy tudósnak pegét alkotásai és elméleti megállapításai őrzik meg. így például a gravitáció törvénye e!válás2thaiatlamrl kapcsolódik a nagy Newtonhoz, Brown 'affcoimelméltete is örökké határkövei jelent a tudományok történetében és

így örökíti meg Svante Arrhenius emlékezetét is az asztroíizikában a sugárnyomás híres teóriája,

amely századtunk fizikai elméleted között a leggrandiozusabb, amit emberi agy [kitalált.

A sugárnyomás teoretikusai

Hogy valamiféle sugárnyomásnak keli hennáé, azt imár a .17. század elején a nagy Keppler is hangoztatta, ő tudni illik az üstökösök csóvájának képződését arra a nyomásra vezeti vissza, amelyet a nap fénysugarai kifejteinek.

A sugárnyomás teóriáját tehát 1619-ben alapozták meg.

Körülbelül 250 évvel később Maxwell, a fény ■elektromagnetikus elméletének megalapítója elméletileg kimutatta, hogy minden sugárzás, tehát a fény, a fő- és elektromos-sugárzás, a besugárzott testre egész biztosan meghatározható erővel gyakorol nyomást A század fordulóján Lebediewmek sikerűit a sugárnyomást kisórlietikg ds kimutatni 'és megmérni és a (mérések eredménye igazolta Maxwell teoretikus élőn elmondását.

A sugaraknak nyomása annyiban tűnik fel első pillanatra különösnek előttünk, mert mii csak azt a tulajdonságot adjuk a sugaraknak, hogy fényt és hőt szolgáltatnak nekünk. Azonkívül a nyomás fogalmához mindág liogii-kaiiag hozzákapcsolunk valamilyen testet, amelyből a nyomós kiindul, tehát egy súlyt, vagy egy terhet. Tudjuk azonban azt is, hogy a legtöbb sugár ehemial hatást is (fejt ki, különben a fényképezés egyáltalán nem volna 'lehefgéges, 'sőt azt ás tudjuk már, hogy nemcsak a látható 'sugarak, hanem a láthatatlanok .is, 'az u. n. ultravioiett sugarak, kihatnak a fényképező lemezre. Anniikor a sugarak ilyen obemáaá hatása ismeretes előttünk, olyan tulajdonságokról 'szemeztünk tudomást, aimieii'yek rendesen csak az anyag tulajdonságai, tudnááMök olyan anyagoké, amelyeket például bármilyen oldatban alkalmazunk, hogy meghatározott cbeaiiiai átalakulás okát

érjünk el. Ha tehát a sugárzás a vegyi bontás temen ugyanazt szolgáltatja, amit csak az anyag végez, ha tehát egy anyagi lényegnex dhemiaá hatását veszi át, miért legyen elméletileg lehetetlenség az, hogy átveszi az anyagnak fizikai erejét, a nyomást is?

Mekkor a sugárnyomás?

Term észetesen ez a sugárzás nem valami óriási erejű:

a napsugaraknak nyomása földünk felszínére négyzetméterenként 0.4 milligramm.. . iv '

Ez elenyésző mértékű, különleges elővigyázatossági rendszabályok ttneűlett azonban mégis mérhető. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy földünk felszíne nagyon sok négyzet-, kii lóiméiért foglal magában és ennek követ-; kézfőben

a napnak sugárnyomása a föld megvilágított részére körülbelül 70 millió kg-ra, vagyis hetvenezer tonnára becsülhető.

Ez a nyomás a napból a földre irányul, éllén-1 t/ébes irányban azonban a nap vonzóereje mű- j ködük, amely 6,000,000,000,000,000,000 tonna, j Ezzel szemben természetesen a hetvenezer tonnányi sugárnyomás semmi szerepet sem játszik.

Gondoljuk azonban, hogy földünk tízszer lenne kisebb, amint a valóságban. Ekkor felszíne tömegének század része, tellát mostani felszínének ezred részére zsugorodnék. Akkor a sugárnyomás a megvilágítóit; felüliéire hét- száz tonnára csökkenne, viszont a vonzóerő is csak 6,1)00,000,000,000,000 tonnát fenne ki. Tegyük fel azt, hogy földünk fiz kilométer átmérőjű lenne, akkor a sugárnyomás I 70 kg-ot, a vonzóerő 6.000,000.000 tonnát tenne ; ká. A sugárnyomásnak és a vonzóerőnek viszonya még ekkor is igen nagy különbséget mutatna, de ezekből az irreális számokból látjuk, hogy

a két erő annál inkább közeledik egymáshoz, mennél kisebb az a világtest, amelyre hatást gyakorol,

mivel a tömeg sokkal gyorsabban csökken,; mamit a felület. Gsak egy-egy centim étem yi átmérőjű testecskénél van a sugárnyomásnak érezhető befolyása. Ha most még kisebb méreteket képzelünk és egy kétezred imiDli- méter átmérőjű testecskének viselkedését vizsgáljuk a kétféle nyomással szemben, ennél a testeeskénéí a sugárnyomás és a vonzás ereje már egyensúlyban van, tehát az ennél kisebb testecskéknél a

^pcooaaooaocaoooooooooocBBBanBa,

Syfilidoioge Dr. Kolb

eselőtt a prágai, frankfurti 6* berlini b6rk!latk&k tanársegédje é« máeodorvpaa •<

PrAtfa IL VodICHova 38. asdm.

Waflsermann risagálat!

sugárnyomás már felülmúlja a vonzóerőt, az ilyen kis testeoskéket tehát a sugárnyomás kilöki A nap vonzási

köréből. . d

Ezt az elméleti meggondolást végig ikeil csiLná'lnunk, hogy megérthessük Svante Arxhé- uiius sugárnyomási elméletét. Világos, hogy Fiiamon árion Camillének nagyszerű álma, a Lumen, a valóságban sohasem valósulhat meg, mert emberi értelmű és emberi szervo- zetü lény soha ki nem kerülhet még lelméleá- ieg sem a sugárnyomás által a mi naprendszerünk köréből. Eltebben ha vannak olyan kis tesíecskék, amelyekre vonatkozólag a sugárnyomás már nagyobb erőt tud kifejteni, mint a nap vonzóereje, akkor ezek az ultra mikroszkopikus tostecskék kikerülhetnek a naprendszerünk vonzási köréből és útra indulhatnak a sugarak szárnyain.., a világűrbe. i

A sugár a leggyorsabb szállító eszköz

Prágától Kassáig a 750 km-ee utat 15 óra alatt tesz meg a gyorsvonat, tehát óránként 60 km-es sebességgel haliad. A repülőgép gyorsasági világrekordját 420 km-ref; tartják. A heves vihar 200 km-es sebességgel rohan végiig egy másodperc alatt a tenger felszínén, mik ezek a sebességiek azonban a fénysugár terjedési sebességéhez képest?1 Mialatt szivünk kettőt dobog, a fénysugár hatszor rohanja körül a földet, amelynek átmérője

40.000 km.

Másodpercenként 300.000 km. utat tesz meg.

Földi fogalmainknak megfoghatatlan a fénynek ez a tempója. Kevesebb, mint másfél másodpercig tart repülése a holdig, két és fél másodpercig a földhöz legközelebb oső bolygónak, a Marsnak szférájáig, nyolc perc alatt jut 'lé a Napból a Földre, pedig csekély 150 millió km. választ ja el ezt a két égitestet egymástól és rövid négy óráig tart, mig a gyorsvonat Rózsahegyről Kassára jut, mig a fénysugár kiér bolygórendszerünk' eddig ismert legkülsőbb planétájáig, a Nap tónusig. Aztán kitör a tátongó ür mélységeibe, mely naprendszereket választ el egymástól és - évekig tart még a fénysugár számára is,

1 ‘ mig ezeket a spáciumokat átrohanja;

A legközelebbi 'állócsillagból, az Alpha Centauriból, négy és fél év alatt érkezik hozzánk a fénysugár, de vannak távoli, még alakulásban <lévő ködfoltók, amelyekből milliónyi 'fényév7 után kapunk híradást.

Utazás a világűrben

De jó volna a fénysugárparipa hátára kapna! és olykor-olykor ki száguldani ebből a mi csöpp kis bolygócskánkból! Ézt azonban csak az emberi, fantázia tudja megtenni. De itt van Svante Arrhenius uj gondolata, aki a sugárnyomás segítségével felállította .azt az ■elméletet, hogy .

igen kicsiny a világtérben bolyongó élet- csirák juthatnak el a bolygókra ég ezek hozzák az életet.

A .természettudomány ma még kételkedők annak a lehetőségében,' hogy, lennének olyan életcsirák, amelyek az évek ezredéin át a viüiágíérben nem vesZt-ehifik el csira zöl(épe>s- éégüket, már pedig a sugárnyomással való utazás bizony sok-sok $®ér' esztendőbe Iceigül. Lehet azon bán, hogy ez az. utazás tényleg megvan, a végtelenség pöttöm utasad mikroszkopikusan kicsiny lények, a baktériumok világának legpanányább Iáikéi.' Azok az. apró kis apórák, amelyek szabad szemmel iái- batatlanok ugyan,, de: mégis megvan a^k. Parányiaknak kell lenniük és átmérőniknék. á milliméter kétezredénél kisebbnek kell lennie a fentebb elmondottak ^ sáenintI. Ennek már nőm árthat a ttéhézségti eb3, ézt mér nésth csábíthatja semmi vissza, útra kél a sugár szárnyán! * ‘j

[ A bovista-goniba

Az általiunk ismeirt baktériumok nem kapnak vízumot a világűrben való utazáshoz, ment igen kövérek szegénykék. Van azonban egv, amely a világűr szigorú fináncai előtt -akadálytalanul átmehet: a bovdsta-gomba

csirája. A bovista spórái a laboratóriumi csőben az erős fénysugár hatására esés közben kitérnek a függőleges irányból, tehát a sugárnyomás hatására reagáltak.

A bovista gomba tehát útra kelhet és húsz nap alatt elérheti a Mars pályáját, nyolcvan nap alatt ott van a Jupiternél,

14 hónap alatt a Neptunnál, megérkezett Nap bi r 0 dal műnk határára.

Aminthogy a bovista gomba csőréi eljutnak a mi bolygónkról más bolygók felületére, éppenugy érhetők el az idegen világból érkező . utasok a fénysugár szárnyain a ml birodalmunk határait is. Ki tudja, hányszor vizitelnek naponta, sőt óránként is élőlényeik a Marsiéi, vagy a Vértesről? Természeteséin mások ezeík a Marslakók, mint ahogyan H. G. Wells "'elírja. Megérkezésük teljesen észrevétlen, s Égy ^ndégcink-röl nem szerezhetünk tudomást

%