Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-13 / 259. (1593.) szám

PÁRISI NAPLÓ írja: MÁRA! SÁNDOR- CONFORT MODERNÉ ­1927 november IS, vasárnap. Pária, november 12. Ma diólu'tán ejiraenletm a ihabed előtt a rue Vaugirardon, aliol először laktam Parisban, mikor megérkeztem idie. Ez a hotel a Luxem­bourg 'kert köztelében egy hatemeletes épüliet, éa az emeletek 'frontja osallí két ab Lakos; s miikor megérkeztem, a tulajdonos ingujjban állott a botol előtt és sepert. Ez, emlékszem, meglepett, mert kőzépeurópai aggyal .„botéi" megjelölés alatt homályosan valami vendég­fogadót képzel lem el, szóval egy búzát, ahol iminidisineseilre portás ül a kapu mellett, a kul­csot -föl kell akasztani egy szögire, ahol szoba- iMnyck és pincérek süirögneík, « a jóisten tud­ja, miliőié famtasráikus dolgoikat képzeltem még ed. Elképzelésem odáig ment, hogy Berlinből táviratot küldtem a hotelnek Párás­ba s kértem, hogy rezerváljanak szobát. Ez a távirat, mint később megtudtam, náfgy za­varba hozta az egész hotelt; sokáig nem merték kinyitni, mert azt hitték, hogy meg­halt valaki. Mióta a hotel fönnáll, tehát száz éve nem fordult még elő, hogy valaki távirati­lag rendidt volna szobát. A hotelnek tizenkét szobája volt, ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy hat emelete volt; minden enre- üeten nyúlt két szoba. A hotel olyan magas volt, hogy aki a hatodik emeleten liakott, az látta egésiz Párisi Engem, miután táviratot küldtem, az első emeletem szállásoltak el, a dl-sz-szcbábam, ami (került, pontosan eimliéli- szrim, ötvem frankba egy héten. Az első fél­órában mozdUlatkinul és ijedtségtől diernied1- ten ültem a dsisz-szobában, s arra gondoltaim, hogy nem csomagolok ki, hanoim az esti gyorssal elutazom Stockholmba. Aztán meg­jelent az ablakban egy fehér macska, nyújtó­zott, i'eőefcü'dtt a napba. Különben is sütött a nap. Az ablakból a Luxembourg-keotet lát­tam, ahol egészen kis gyermekek és nyugate mázott miniszternek hajócskákat eregettek a szökőkút medencéjében. Kezdtem megnyu­godni. Váz nem volt a szobábm, telefon nem vcQt a hotelben, sőt villanyvilágítás seim vetít. Semirná nem volt Egy nagy ágy volt a szobá­ban és egy csizmahuzó. Szekrény nem volt, a ruhákad föl kéllett akasztaná a falon egy szögre. Az egész hotelnek egérszaga volt. „Hol Clehet itt ebédélni?" — kérdeztem ké­sőbb a tulajdonost — „Ebédelni" — féléit© a tulajdonos, akii közben már kabátot húzott, $ rno-st úgy nézett ki, mint egy Lohnd'iener — „ebédelni általában sokfelé lehel De jól és 'helyesen ebédelni egész Párásban csak egy 8 helyen lelhet: „JuMenn«"-<nél a rue Soufflot-n". Rögtön elmentem Juliennéhez a rue Soufflot- <ra. Itt három frank völt egy ötfogáso® menü, borral és kenyérrel h la dirscr étien; die aki tíz ebédre abonnált eljöfre, az magkaipta ugyanazt az ebédet 2.75-ért A pincér barát­ságos volt és a frakkja már nem is zöld, ha­nem rózsaszínű tvolt a piszoktól. Egyszer ebédeltem itt, s úgy Ízlett, mint soha azelőtt és aaulán ©béd. Másnap már nem ebédieltem itt, mert beestem egy grill roomba, ahol az ebéd tízszer annyiba kerölft, d© a pincér frakkja tisztább volt. Ezt a hotelesnek nem mertem ímegmomdani soha. Azóta ©e ebédel­tem Julteniae-rtél, Mibe kerülhet most egy ebéd? Valószínű, hogy nagyon sokba, s zene van az ebeidhez és néger portás és kínai konyha. Akkor még nem ágy volt. Nekem jobban is tetszett. Erre az ebédre, életeim első ebédjére Párásban emlékezni fogok örök­ké. Aztán néhány hónapig éltem még !ig y a Qusirtóer Latinben, laktam a gyertyaivi'Mgritá- sos 'hotelben, ültem a Harcourt kávéházban ts néztem Charles Louis Pkiltippe szépen és gondosan kifestett barátnőit, s törtem a fejem, hegy únir.e gondolhatnaOt ilyen ellmélyülten és ánbenzivetn 'egész nap? Később rájöttem, Ihogy nem gondoltak semmire. Délelőtt a Luxem­bourg-kertben ültem és erotikus regényeket olvastam, amiket az Odiéon iárkádijsá alatt vásároltam, ©gy frankért diarabját, Flamrna- Tiion úrtól. Az egész egy kicsit kényelmetlen és tisztátá’an volt, de nagyon 'szép volt. Este biiliárdozfcam a Harconrtban. Ez a Quartder Latin, amit akkor ismertem, közvetlenül a háború után, még a régi Quartier volt. Ha a Gallé O'runybe letéveidtom, a SL Germain sarkára, a® mór kirándulás volt. Százötven négyzetméternyi területem mozogtam több hónapig. Aztán elutaiztaim Párásból, s mikor később visszajöttem, már nem kerestem lakást a Quartier Latinban. Tudja lelten, amiért? A rue die Riwbli egy mielléíkuteájába menteim lakni, egy sötét házba, ahol az első emeleten Autóin© mester, a fodrász állott egy M’óval és szigonnyal lesben, s kiszedte a külföldi! hölgyek íüűébőil a (haj alól a bou- ionofcat. g * Most délután, mikor mWjnáiTiteim a rue de Vaugirardion a „Hotel Moliére" előtt, azt hittem, hogy káprázik a szemeim. A hotel most be van mázolva, tetőtől-talpig hófehér olajjal. A ^bejárat fölött ilyeneket hirdetnek: „KSí­pon ti 'fűtés. Minden szobáiban folyó hideg meleg . vúz. Szobák fürdőszobávoL V illan.1, világi íás. Telefon." Mi az, megbolondultak? Néhány év ©lőtt az egyefien confort ; hotelben még a fehér macska volt fönn a edsöeimieilieitú ablakban. Folyó hideg viz a hote közelében kizárólag a Szajna volt. A gyertya minden este gondoson el keltett oltani, hog\ a tapéta, aimi Mögött a faliról, tüzet ne fogjon De szemben a „Michelet" és jobbra í „Francé" és balra a „Malherbes" — mim egy-egy Palace, egy-egy Shepheards, egy-egy W-a'Ldo rf-Astoria. Mind világit és meilieg vizei csorgat és (fürdik és központilag füt. A szalon­ban pálma és telefon. S a sárikon, annak a korcsmának a helyén, ahol régebben esős napokon egész nap Calivadast ittam, s ahol sötét hordók kö­zött patkányok (szaladgáltak, ott most egy drága és elegáns vendéglő nyílt meg, grill room, dhiasseur, s 3 frank a szalvéta, amit az ebédhez adnek. A Harconrtban is grill room van, és AperátilbConoart, és inas és bundós hölgyek S végiig a Szent Mihály utján és a mel­lékutcáikban szerb, görög, örmény, orosz, ma­gyar, bécsi, amerikai és argon fciniai vendég­lők és bárok, dazzband. Kiniai danoing, Con­fort modernet. A Quirtier Latin, népesebb órákban, úgy néz ki, mint tégy balkáni gyarmat fővárosa. A hotelek tele vannak sötét szerbekkel, görögÖk­StocMifthn, november eSeje. A Nöhei-digről mindenki tud. Mindenki tiudja, hogy ogy Nobel nevű emberbaráf életében két dol­got csinált: feltalált® a dinamitot é« végrendele­tében óriási vagyonát humánus célokra fordította. Közelebbit azonban csak kevesen tudnak, pedig érdekesebb dolog alig van a világon, mint ex a végrendelet ém az a tény, hogy a végrendelkező a dinamit révén jutott abba a helyzetbe, hogy — végrendelkezhessen a humanizmus Javára. Nobel Alfréd dr. 189ő november 27-én, pontosan egy év­vel halála előtt irta meg *.. a párisi svéd kíulb tagjai ©lőtt ezt a 34 sorból álló végrendeleteit, amely a® örök emberi leg­nagyszerűbb megnyilvánulása. A szószerinti szöveg igy hangzik: „Realizálható vagyonomat a hagyaték ápolód következőképpen kezeljék: A biztos papírokba fektetett vagyon olyan alapot képezzen, melynek kamatait évenként azok között osszák meg, akik az előítevaló évben az emberiségnek & legnagyobb hasznot hozták. Az öt egyenlő részre osztott kamat kezelés© a kővet­kező legyen: az egyik részit az kapja, aki a fizika terén a legfontosabb felfedezést tette, a másik részt az, aki a kémiában eszközölt fontos változást; a harmadikat az, aki a fiziológia, vagy az orvos- tudomány terén működött a legeredményesebben; a negyediket, aki az irodalomban a legeszményibb alkotást hozta létre; végül az ötödiket az, aki leg­eredményesebben működött a népek kibékltésén és testvériségén, az állandó hadseregek eltörlésén, vagy csökkentésén és a békeköngresszusofe létre­jöttén. A fizika és kémia dijait a Svéd Tudomény- akadémia, a fiziológia és orvostudomány dijait a Stockholmi Károly-intézet, az irodalmi dijai a Stockholmi Akadémia, a békedijat egy öttagú vá­lasztmány osztja ki. Kifejezett kívánságom, hogy a díjkiosztásnál ne legyenek tekintettel a nemzeti­ségre, úgy, hogy tényleg azok kapják meg, akik megérdemlik, akár skandináv eredetűek, vagv sem,“ Nobel Alfréd dr. realizált vagyona 31,225.000 svéd koronát tett ki, erről a nagy összegről végrend clik özett, de nem mondta meg, hogy ki ax örökös, hanem csak azt, hogy a kamatokat ki fogja kiosztani. Nem volt megállapítva, hogy ki fogja a nagy va­gyont kezelni. Azonkívül az Örökhagyó fel ételezi*, hogy az Akadémia, az Egyetem és a többi megne­vezett intézmény annyira járatos az európai Iro­dalomban, tudományban és békém ozga 1 ómban, hogy minden további nélkül abban a helyzetben lesznek, hogy a legérdemesebbeket kiválasszák. És arról sem történt gondoskodás, hogy mi tör­ténjék a vagyonnal, ha ezek az intézmények a fel­adat teljesítését visszautasítják. És hogyan lehetett I annak az általános követelménynek megfelelni, keli, bolgárokkal, posnytákoíkikal, albánokkal Ezek még betétek laikkcipőket hordanak, múriid&nMié durazzói ízlés, tszkópiai íbaut gout, belgrádi hevességű vitatkozás az utcán. A rue Cujasíól fölfelé Lakúk a néger és kinaii gyarmat Ezek is megkövetelik a con­fort modernet Liften járnak föl a szobájukba, ott, ohod én még gyertyával! botorkáltam este fööi a 'lépcsőkön. S ha már én meg vagyok Lepve: istenem. máit érezhet itt egy francia diák? Vagy 'valaki, aki diók volt a Sorbonne-on harminc évvel ezelőtt? MimdieuMié kerestem a fehér macskát, old az ablakban ü'lt a Hotel Moliéreben né­hány évvel ezelőtt; Csak órák múlva találtam reá a Café d’Haroourt aperáínif coneerájón. Kí vállt festve, cobolybundiában ült, angolul nyávogott és egy am(erájkiai Hu ugaréit neki. hogy „azok között osszák ki a dijakat, akik az el­múlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb (hasznot hozták"? Hányszor történőik, hogy egy könyv, egy gyógyszer, egy felfedezés, egy béke­akció áldásait csak hosszú érvek után fedezik fel. A legfontosabb kérdés azonban az volt, hogy esek azok kapják-e a dijakat, okik rászorul­nak, vagy RoéhscMid fai megkaphatja-e, ha mm Irodalom terén eszményit alkotott. Tiszteletdijakat osztogatott-© Nobel dr., vagy sti­pendiumokat? Sokáig vitatkoztak ezen, de végül Nobel dr. leveleivel bebizonyitották, nogy a nagy emberbarát „azokon az álmodozó zseniken akart segíteni, akik vagyontalanok és az élettel sehogy- sem tudnak zöldágra vergődni". Minderről a világ­hírűvé vált 34 sor azonban semmit sem árult el, úgy, hogy kimondották, hogy bár Nobel nem erre gondolt, mégis tiszteletéi jakról van szó a végren­deletben. Minduntalan újabb nehézségek tornyo­sultak a végrendelet végrehajtása elé, melynek kelte Pária, melynek szerzője ugyan svéd állam­polgár volt, de aki Svédországban sehol sem volt bejelentve, mert kilenc évvel korábban családijá­val Szentpétervárra vándorolt ki és azóta huzamo­sabb ideig nem tartózkodott hazájában. Nobel doktorinak halálakor palotája völt Pá­riában, villája San Reáléban és egy nagy birtoka Svédországban. Hol volt tehát lakhelye? Elhatá­rozták, hogy svéd birtokát lakóhelyének fogják te­kinteni, azonban a három országban Brökségí adót kellett fizetni és ez összesen hárem millió eved koronát tett ki. A vagyon realizálása, a felszámolás, a statú­tumok kidolgozása négy teljes évet vett igénybe. Nobel családja megtámadta a végrendeletet, de két millió koronában kiegyezett. Lajos, a végren­delkező öccse, dúsgazdag petroleumkirály volt -Bakuban és lemondott mindennemű követelésről. A svéd király 1900 junius 29-én jóváhagyta az alapszabályokat, amelyek húsz oldalt tesznek ki és a 34 soros végrendelethez vannak csatolva. Eb­ben a szövegben megállapítják, hogy .^irodalom'4 nem csak szépirodalom, hanem mindaz, ami for­májánál és sinusánál fogva irodalmi érték. így kapta meg 85 éves korában Theodor Mommeen, a nagy német történetíró 1902-ben, egy évvel halála előtt és 1908-ban Ecken, a német vallásbölcselő az irodalmi díjat. A hagyatékot egy öttagú tanács ke­zeli, melynek elnökét a evőd király nevezi ki. A kultuszminiszter felülvizsgálja a döntéseke*. A Nobel-dij tehát a svéd kormány védelme alatt áll. Nobel Alfréd dr. igen szerény, egyszerű em­ber volt és nem akarta magát lefestetni, úgy, hogy csak néhány sárgult fénykép maradt róla. Mikor az upsalal egyetem diszdoktorává választot­ta, megkérték, hogy írja meg életrajzát a* egye­ÁLOM Lassan este less, a fény fogy, as ütem megáll miint gyufaszáj sérvén a gondolat kihunyó bán a lélek, de az álom ködös taváról belénk száll újra mint reszkető ökörayáü ránk tapad. B. Palotai Boris. tem számára. Nobel a kérésnek a következő sorok­kal tett eleget: „Alulírott 1883 október 21-én szü­letett, maga sajátította el ismereteit, felsőbb iskolát nem végzett, főként kémiával foglalkozok és a dí- namiton kívül a fíistnélküJi lőpor? találta fel, ame­lyet Ballőstit C. 89 név alatt ismernek. Tagja a Svéd, Királyi Akadémiának, a londoni Royal Instl- tutionnak és a párisi magánimérnökök társaságá­nak. A becsületrend tulajdonosa. Nyomta Iáéban csak egy szakelőadása jelent meg." Több monda­nivalója önmagáról nem volt annak, aki 34 sorban az emberiségnek hagyta minden, vagyonát, hogy az Eszményt szolgálja. A végrendeletnek most fta született. Ugyanié Bemard Shaw nem fogadta el a neki tavaly megítélt irodalmi díjat, a 118.165 svéd koronát, hanem végrendelkezett erről az összegről, melynek kamataiból évente a legjobb svéd írók müveit angol nyelven és az angolokét svéd nyelven fogják megjelentetni. A Nobel-alapítvány tehát a Nobel—Shaw-alapit- vánnyal bővült. Ebben az évben Sfrindbergét és Selma Lagerlöf miiveit fordították angolra. így megint egyszer zárult egy kör az emberiség etikai életében: a dinamit szülte a leghumánusabb ak­tust, amely végtelen sok Jónak és nemesnek lett ktttforrása. Emlékezetes, hogy Romáin Rolland azok árvái és özvegyei közt osztotta szét a neki megítélt NobeJ-békedijat, kiket a világháború di- namitja pusztított el Barátnők közt. Milyen változáson mentél át, — Mit csi­náltál az arcoddal ? — Hiszen előbb oly szep­lős, miteszeres és zsiros volt és most mennyi­re megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom, Őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod Az Iza kozmetikai intézetet, Bratislava, Stiefa- niková 19. többen ajánlották és tényleg rövid kezelésük után már olyan jő eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hit­tem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi archibáimtól. Most már csak Iza toilette garni­túrát használok Kcs. 47.-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, ke­resd fel rögtön az intézetet, a te archibáid is kezelésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlen­ség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld minden arcbibára megfelelő garnitúrát, pontos utasi tással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .................................Kcs 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt le­hámlasztja a. bőrt s olyan lesz, nrrtt a.z üde pyern-’ 'nyé . Kcs 120.— Hajfcalanitó garnttura 1 perc alatt leveszi a hant. ennél jobb 20 év múlva sem !esz............................Kcs 37.— Kebelá poló, fej’esztő garnitúra . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít . . . , . . • Kcs 77.— Toilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19., II. Nobel Alfréd Bernát dr. 34 soros végrendelete Dinamit és humanizmus — A végrendelet véorendelete _ A P, M. H. etockholmi — Kedvező rész'e fejsek] M iítohifiek a lakását íeno'csébban és legmodernebbül rendezi be 1 Cedvézö részletfizetések! P. Vaxda fenterawára, Praüa ¥811.. PaciEipnéiia 997. % 4 ^^CLait/VlACiVAR' HHRLAB Alapítva 1831. Telefon JS. átszűrni A üveg, porcellA* «»gy kereskedése* § KOSICE, Fö-utca 49. Nagy választék. Jutáayea árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom