Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-13 / 259. (1593.) szám

1927 november 13, vasárnap. JsnraBMB-«TTPW» VrtSARMAPI JEGYZETEK % Irta: Scliöpllin Aladár. — KOSSUTH — A mostani Kossuth-ünnepck alkalmából nagyon blszégyeltem magamat a magyar iro­dalom nevében. Valaki arra kért, hogy ajánl­jak neki egy Kossuthról szóló jó könyvet, amely áttekintést adna egész pályájáról, esz­méiről és jelleméről. Utána néztem, hogy ilyen könyvet még nem irt senki. Néhány egészen népies jellegű, emelkedeltebb igé­nyeket ki nem elégítő életrajzon kívül akad néhány részlettanulmány: ki vannak adva az Iratok az emigrációból, de egyébként semmi. Az érdeklődőt kénytelen voltam Halász Imre „Egy letűnt nemzedék" cimü kitűnő könyvé­hez utasítani, melynek egy terjedelmes feje­zete Kossuth pályájának vau szentelve. Nincs Kossuth-ircdalom, ezt meg kell ál­lapítanunk. Majd nyolcvan évvel a szabadság- harc után nem akadt magyar tudós vagy iró, aki rászánt volna egy pár évi munkát a leg­nagyobb magyar nemzeti hősök egyikének életrajzára. S aki ma hozzáfogna ehhez a munkához, annak az elején kellene kezdeni: az összes adatokat magának összegyűjteni, megrostálni, a szabadságharc előtti, alatti és utáni eseményeket Kossuth alakjának per­spektívájára beállítani, a mellékszereplőket s azok közreműködését megállapítani stb. Olyan mulasztása ez az irodalomnak, me­lyet alig lehet megérteni. Bizonyos, hogy ha valaki elvégezné ezt a munkát, sikert, tekin­télyt, még pénzt is szerezhetne vele, mert minden valamire való magyar ember szive-; sen elolvasna egy Kossuthró! szóló szép köny­vet s bizonyára sokan vannak, akik már rég­óta vágynak rá. A háború előtt Kossuthtal sokat foglal­kozni nem volt nagyon opporlunus dolog, az igaz. Ferenc József királynak az érzékenysé­ge e dologban erősen rezonált a hivatalos körökben s talán túlzottan is és lehet, hogy Kossuth, életrajz-Írója hivatalos részről nem sok elismerésben részesült volna. De azt a tekintélyt, díszt, népszerűséget bizonyára el­érte volna, amit például a Rákóczi-kor tör­ténetírója, Thaly Kálmán elért. Kossuth volt a magyar történelem legnépszerűbb alakja, e a súlya belejátszott még a huszadik századi politikai életbe is, aki róla irt volna könyvet, az kész érdeklődésre talált volna. S ha a tu­dósokat éppen aktualitása tartotta volna visz- sza a témától, iró kezében ez az anyag a kép­zetbe! ő leghálásabb lehetett volna. Igaz, nincs valóban jó Széchenyi-életraj- zunk sem, ami épp oly nagy hiba. Hiába hir­detett az Akadémia évek hosszú során át nagy összegű pályázatot, nem akadt vállalko­zó. Pedig itt ugyancsak nem játszottak szere­pet holmi opportunitási szempontok. A tény egyszerűen az, hogy történetírásunknak igen nagy hézagjai és mulasztásai vannak. A mi történetíróink igen nagy munkát végeztek, de ez túlnyomó részt csak az adatok felkutatá­sára és tisztázására szorítkozott, rengeteg nyersanyagot hordott össze — de építeni ez anyagból egy későbbi, eljövendő nemzedék­nek kell majd. A szintézisre való készség hiányzott. Emellett munkája nagyobb részét rég elmúlt korok felkutatására fordította, a 1.Ő" századi történelem meglehetősen elha­nyagolod ott. Ebből pedig az a baj származott, hogy nemzedékek nőttek fel, melyeknek nem volt tiszta tudatuk a saját múltjukról. A mai nem­zedéknek végre hozzá kellene látnia e tudat megteremtéséhez. Az nem lehet, hogy egy nemzet az idők végezetéig ne ismerhesse pon­tosan a saját legnagyobb embereinek életét.-®r Általános panasz a múlt vasárnap lelep­lezett Kossuth-szobor ellen, hogy nagyon le­hangoló. az összes alakok nagyon szomorú, csüggedt képpel állnak rajta. Egy utcai szel- lemeskedő azt mondta róluk, hogy azért néz­nek mind lefelé a földre, mert az elveszett Magyarországot keresik. szünk és száműzetése komorságát is meg- enyhiti az a fény, mely a nagy számüzöttbol elhagyott hazájába árad. A kétségbeesés mo­tívuma hiányzik alakjából. Széchenyi a szo­morú alak, nem ő. Kossuth lényének lényege szerint optimista volt, élet-eleme a hit, me­lyet nem vesztett el soha. Ezért nem volt so­ha megtörve, mindig volt uj reménye. Akár­mi sötét volt a jelen, mindig látott jövőt maga és a nemzet előtt. Ezt nem érezte meg Horvai, a szobrász, ezért nem találkozik müve a közvélemény tetszésével. két azonban még nem közölhetni készülő tör­vényről. A régi nyugdíjasok nyugdijilletékeinek rendezése is folyamatban van. Erre 70 millió koronára van szükség. A javaslat mór. a minisztertanács élőit fekszik és rö­videsen a parlament elé is kerül. Ezzel egyidejűleg tárgyalások folynak újabb megíakarifásokról, melyekből ezt a 70 millió korona kiadást fedezni lehessen. Részletesen foglalkozik az állami tisztvi­selők íizetésrendezésével. Erre a célra össze­sen 1070 millió korona van előirányozva kü­lönböző illetékekből és az útadóból, azonban még 268 millió korona fedezetlen. Végül még bejelenti, hogy a pénzügyi minisztérium nem gondol progresszív adó bevezetésére. Prága, november 12. Englis pénzügymi­niszter saját reszortja büdzséjének bizottsági tárgyalása folyamán részletes expozét mon­dott. Beszéde elején az önkormányzat jelen­tőségéről elmélkedett. Az állam demokrati­kus rendszer mellett az önkormányzat legfel­sőbb foka. A régi Ausztriában a cseheknek volt önkormányzatuk, de nem volt saját álla­muk. Az önkormányzati területek ellenőrzője nem lehet más, mint maga az álfám. Az önkormányzatról szóló törvény hatá­sának eredményeit csak 11)28 vegén lehet megállapítani. Természetes, hogy a köz­ségek válságot szenvednek addig, amíg a processzus bizonyos stabilizációi fog elér­ni. De mást nem lehetett tenni. A törvény nem ellenséges aktus, hanem a nemzetgazdasági szükségesség hozta leire. Tény, hogy a községeknek adóhátralékokban vannak bizonyos tartalékjaik. Az előirt adóbehajtást azért nem lehet egyszerre végrehajtani, mert olyarn gyor­san nem lehet és nem szabad a pénzt a nemzetgazdaságtól elvenni. Lehetetlenség egyszerre annyi milliárdot behajtani. A behajtás még eltart néhány évig. Ezzel összefügg a - pénzügyi tisztviselőkarban érzett hiány is. 1926-ban a végrehajtásokat az akkori gazdasági válság akadályozta meg. Fő­dolog, hogy most már ne forduljanak elő újabb hátralékok, mint például a forgalmi adónál volt. Nem lesz arasiyvalafra Ezután az aranyvaluta bevezetésének a kérdésével foglalkozott. Az arany valutát az jellemzi, hogy mindenkinek módjában áll bankjegyeket aranyra beváltani. Ettől azon­ban még igen messze vagyunk. A legtöbb ál­lam csak presztízsből vezette be az aranyva­lutát. Csehszlovákiának erre azonban nincsen szüksége, mert valutája teljesen stabilis és semmi érdeke nincsen a mai állapot megváltoztatására. A lakosság megnyug­tatására bejelenti a miniszter azt is, hogy semmiféle uj pénz egységei nem kivan be­vezetni. Igen káros hatással volna az. hogy az ál­lam átváltoztatná pénz-egységét. Láttuk ezt Bécsben, ahol a schilling bevezetése legtöb­bet a kisembereknek ártott. A régi nyugdíjasok fázctésreudez.és© Ezután több kérdésre válaszol. Kijelenti, hogy a nyugdíjtörvény most készül, részlete­»r.awjw jjjuj’miwi rv.~y-cigscrT; :r -padién;. 3 ,,.j .TKiwMXMJtvm mpmu. mc ntixz**?* Chalupa cseh szociáldemokrata szemére veti a miniszternek, hogy az uj költségvetésbe sincsen föívéve a régi nyugdíjasok fizetésrendezése, jólle­het est minden évben ígérik. Ez nemcsak az igazságosság kérdése, hanem az állami közigazgatás becsülete is. Minden zár­számadás milliárdos eredményt nmtat ki, de a régi nyugdíjasokat az éhhalálnak te­szik ki. A miniszter jelenlegi ígéretét is bizonyos feltételekhez köti, úgy hogy ke­vés remény van arra, hogy a régi nyugdí­jasok ügyét rendezni is fogják. Gondoskodjék a pénzügyi hatóság ennek fedezetéről. Nálunk éles ellentétben vannak az ipari és mezőgazdasági érdekek. Az ipari vállalatok érdeke, hogy az élelmiszerek árai alacsonyak legyenek, a mezőgazdák érdeke az ellenkező. A lakosságot egyenesadók fejé­ben 4.339 négytized millió koronával terhe­lik meg, fogyasztási adó fejében pedig 5.751 négytized millióval. Az egyenes adóknál le lehet valamit alkudni, de a nem egyenes adóknál már semmit. A nem egyenes adók 1924-tol 1928-ig 38 százalékkal emelkedtek, kérdezi a mi­nisztert, mi igaz azon újsághírekből, hogy a csehszlovák köztársaság is érintve van Blumcnstein bankár hamisítási afférjában. UJUMWnop tti^-Tvtv-A» 11 .*\reryyrw* g.Tr»--rvrxrj.r.’T'.nr mBHUKiBmuniMiAtmKrcstavauírktíS'n.vr-j..v»mxt**;* I wawK»aef*»«aiffisanattSKasaiBB «»«*» «»é!r,mMeun»ciiBM*:3íl i |j 1 DJSTOL enged. Földm. min. 916-37—IV c-26 sz. a. j g j j if KSÉ»PP!B KWtasBiarlifiif I t* ráfi TfiLl giuRO* és jHüatt ' I ifi üiiisas meg$9fi$rtua a Ü 11? í 0 L Ifi! l! Kérdfzxe mag as áilatareost! j|í; jl Matt jnfsdsn paManl j? FiieraSaí: HÉDIK A R. T. BRATTSLAVA íü íj * __ __________ _____ _______ | j 1: i h, -v. i-.c’.vjTixim'ArrTn jk,1*v — nrr..,.rr.TrB—n-—... imMrpnmiHn'irnrjiií r-Trmii irw*r^ G'* .< J* ** ** sss t-M Mm mT ' ö©*sb && í&& mst \ i .-.mit '/‘rwrrrrTrtr.A *;• rrcrpv?-rworv:j . --jfvimcvcz’ssrxrx■ a-, mr. -n grm-----ttt*”' —-~fr n~~ - yjpr ~r. Eu güs miniszter azonnal válaszolt Chalu­1 púnak s kijelenti, hogy a pénzügyi kormány- j zat álláspontját a régi nyugdíjasok ügyében már kifejtette és rámutatott arra, hogy az er­re vonatkozó javaslat már a minisztertanács előtt van és reméli, hogy nemsokára a par­lament is tárgyalni fogja. A Blnmenstein-féle magyar államkötvény- hamisitásj ügyre vonatkozólag kijelenti, hogy Blumenstein nevét azelőtt sohasem hallotta, a minisztérium vele soha nem j állt összeköttetésben, ha esetleg voltak egyes magánintézetek vele kapcsolatban, az az ő magánügyük. Utána Vlasák osztályfőnök beszélt a <Io- ; hányjövedékről, majd Rosehe német nemzeti ! párti az 1927—28-as pénzügyi törvényekre i vonatkozólag intéz kérdést a miniszterhez. | Részletesen foglalkozik a jóvátételi kérdéssel, í kifogást emel az ellen, hogy a zárszámadás- j bán nincsen meg a földhivatal elszámolása. ' Végül felkéri a pénzügyminisztert, hogy a : régi nyugdíjasok illetékeinek elintézését ne i halassza tovább. Englis pénzügyminiszter emelkedik újból ! szó’ásra. Kijelenti, hogy minden vállalat, te- ‘ hát az állam is köthet olyan kölcsönügylete­ket, amelyek renlábilisek. Sohasem szabad azonban az államnak olyan kölcsönügyletet kötnie, amely az egészséges gazdasági életnek árthatna. Az államvasutak bérbeadásának kérdéséről csak teoretikusan disputa ihat. A problémáról csak annyit mondhat, hogy néni az a fontos, hogy ki vezeti a vasút­üzemet, hanem, hogy hogyan vezetik azt. Arra kell törekedni, hogy a vasutak ne csak mint kereseti vállalkozás feleljenek meg hivatásuknak, hanem a közérdek is meg le­gyen védve. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszony a betéti papírok kurzusa és az osztalékpapi- rok kurzusa között, azt feleli a miniszter, hogy véleménye szerint ma az osztalékpapirok kurzusa magasabb. Az állampapírok 5.8 százalékos kanul. hoznak kurzus szerint, viszont a garantált osztalékpapirok ezzei szemben alacsonyab­bak. Körner, a legfelsőbb számvevőszék elnö­ke kijelenti, hogy a számvevőszék nemcsak ellenőrzi, hanem bele is tekinl az ellenőrzés alá kerülő minisztériumi számlákba, azonkí­vül résztvesz a hadiközponlok likvidálásán vi is. A földhivatal elszámolását illetőleg kije­lenti, hogy a földhivatal gazdasági alapjáról információkat csak a földhivatal megbízottja adhat. Ezután újabb vita indult meg, amelyben hat képviselő vett részt. Hétfőn kezdik meg a földmivelésügyi mi­nisztérium és a földhivatal költségvetésének tárgyalását. Univár képvisel&estüiele meialakt Et Ungvár, november 12. Pénteken délután ült össze Ungvár városának képviselőtestüle­te, hogy megválassza az uj elnökségei és a ta­nácsot. A gyűlést Kerekes István dr., a ke- rcszíér.yszocialista párt tagja vezette mint korelnök. A megejtett választás eredménye szerint Hx-bek kormánybiztos 21, Gaár Iván dr. (kér. szoc.) 11, Győző Ármin (kommunista) 9, Hrabár Konstantin a kormánypártok blokkéi­nak jelöltje 6 szavazattal, Faltin zsidópáríi 5 szavazattal lett az elnökség tagja. A tanácsba a következők kerültek be: Kavasch Ja.cik. Bo- ross, a magyar pártszövetség részéről. Fejér, Demkó kommunisták. Marki, Juszkovics zsi­dópárti, Maiina cseh nemzeti szocialista, Kreisler iparospárti. A magyar pártblokk va­lószínűleg a másodpoígármesíeri állást kapja Gaár Iván dr. részére. XSE7^^3H35ZmESBIcra»' H. 6. Wells e3fiie£fta a EaSsemr RarlyS és LM őesrgeíies csailaiiexait London, november 12. VvTells, a híres an­gol iró, aki a legutóbbi választásokon munkás­párti jelöltnek lépett föl London egyik kül­városában, a souihandi alsóházi póiváiaszíá- son a liberális jelölt támogatását határozta el, mert véleménye szerint minden választókerü­letben csak egy ellenzéki jelöltet szabad fel­léptetni. Wells a jelölthöz intézett levelében a következőket írja: Baldwiu kabinettje a há­ború felé vezet. Anglia népének kötelessége, hogy minden eszközzel küzdjön a nagy fegy­verkezés és a támadó hadjáratra való készü­lődés végzetes tendenciája ellen. A munkás­párt ugyanebben a kerületben munkáspárti je­löltet állított föl és Wells magatartásával kap­csolatban kijelentette, hogy a híres angol író egyszer s mindenkorra összeveszett a munkás­párttal és a Labour Parív soha többé nem fog­ja támogatni képviselőjelöltségét­A közvélemény itt megérzett valamit, ami igaz — jobban, mint a művész, aki a szobrot kitervezte és jobban, miDí az a bi- ló bizottság, mely a szobrot elfogadta és díj­jal tüntette ki. Kossuth nem szomorú alakja történel­münknek. A sorsa: harc, bukás, száműzetés, — lehet az, de a hangulata nem az. Életének nem a szomorú elemei varnak tudatunk elő­terében. Börtöne a dicsőség küszöbe volt sze­münkben, szabadságharci szereplésének lel­kesítő momentumaira szeretünk gondolni, angliai és amerikai szónoki sikereire emlék­3 lenini ? ilifflzis 1311 feiszfil a csehszlovák valutapolitikában E&SKs Btíniüxfar háromszsras f és k&SSsS§­vtttsi feizaSgsásbau — a péaz&imttniszíer islfeét RK$!:6rle a rési EausáUasoSt fiKi&mdtzAR A aga I POf*éf'r(f |án ti ^ megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól,- élénkíti a mingyeK működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az j érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Ki pEtalé ki*- és ísagyOvcnteeM. . i,ti-M - _____Síétköldésl-hcly : Egitiátid) iiescríívit íorrásvúllaíat liomás'om. ÁrJeíyzéU tsmcteladcrknali isii Eati-a béresííBí c. | m\ mi __ a.wr-.vnrvüyi.t-’*r1 r- r nnrarr nr—1 nmMi»w~ni~iTr 1 ■mi 1 1 .nTnr ir-nr r~imr 1 w ■mm 1 Kin 1 jiimiwiwwiiwwbw ■'» 11 ■■ ■ n—vr

Next

/
Oldalképek
Tartalom