Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-01 / 249. (1583.) szám
lg*-- ^ Mai számunk 1© ©!«8aí ^V^" SZ^m * * 1927 november 1 Előfizetési ér: évente m félévre 150, A szl0vensxköi és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztő^ ^ my lU Pansk^ullC. negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: ,. .. . -j *2, II. emelet. Telefon. 30311 isiaaoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKdl TlCLpiidplCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panskáull2/IH.—-Tehavonta 34 Ke. Ejryes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA !efon:303il. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Sk kUfisiminb^riHa kSn-ii j a üaJ<ia«e!a!flS8iy©kaft NAreta siffrhwsett távirat, ásít a Kiilsyiminisstérbim «ib©3- fejtett—Ai orou keraiAny nagy fontosságot tNiaiAMlkrtt áaJáa esetleges arass ©nessfásiölánafc Az ünnepi szavakhoz j (fi.) Prága, október 31. A köztársaság elnöke, mint minden évben, úgy ezidén is terjedelmes és programa- tikus jelentőségű beszédben válaszolt a miniszterelnöknek az állami ünnep alkalmával hozzáintézett üdvözlő szavaira. Vannak e beszédnek részei, mint például a cseh értelmi-1 ségre vonatkozók, amelyek csak a cseh nem-! zethez szóinak és nekünk nem lehet fölada- j tünk, hogy ezekre reflektáljunk. Jogunk, sőt kötelességünk ellenben, hogy megjegyzéseket j fűzzünk az államfő ünnepi nyilatkozatának | ama kijelentéseihez, amelyeket az állam valamennyi polgárának, illetőleg a külföldi közvélemény cimére adresszált. így vélünk lég- j jobban megfelelni a köztársasági elnök ur an- \ nak az intelmének, hogy a demokrácia dis-! kusszió. Úgy hisszük, hogy nem tévedünk, ha azt\ állitjuk, hogy a köztársasági elnök urnák a ! csehszlovák földreformot dicsőitő panegyri- j kusa válasz akar lenni azokra a kritikákra, j amelyekben ezt a mi véleményünk szerint is elhibázott alkotást kiváló nyugateurópai politikusok, publicisták és jogtudósok minduntalan részesítik. A csehszlovák köztársaság elnöke polemizál azzal az állítással, hogy a csehszlovák földreform ellenkezik a magántulajdonjognak a civilizált államokban általánosan elismert elvével és azt a tételt állítja föl, hogy a csehszlovák agrárreform voltaképpen konzervatív alkotás. Bármennyire is csábitó volna vitába bocsátkozni a konzervativizmus lényegéről és kifejteni, hogy mit értünk mi e fogalom alatt, egy újságcikk szűk kerete ezt nem engedi meg nekünk és ezért csupán arra szorítkozunk, hogy az államfő néhány konkrét állításához egy-két szerény megjegyzést fűzzünk. Az elnök ur a többi között arra hivatkozott, hogy a földreform következtében né- j hány száz birtokos helyett több mint félmillió kisember szerzett magántulajdont. Ez kétségtelenül igy van, amint dőreség volna tagadni, hogy a földreformnak, ha nem is olyan mértékben, amint azt rajongói hiszik, voltak tiszteletreméltó szociális céljai és üdvös hatásai is. Ezzel szemben azonban tény az is, hogy az agrárreform végrehajtása során a szociális szempont erősen háttérbe szorult a nemzeti szempont mellett és hogy a birtokosoktól elvett földet gyakran nem a helyi lakosság föld- éhségének csillapítására használták föl, ha- j nem — legalább magyar vidékeken — idege-! nek letelepítésére és politikai érdemek jutalmazására. A magyar nép ennek folytán a földreform szociális áldásaiban úgyszólván egyáltalán nem részesült. Ez az az ok, amiért mi a legjobb akarattal sem tehetjük a magunkévá azt az érvelést, hogy a csehszlovák állam világtörténelmi jelentőségű szociális reformot alkotott, amidőn a birtokosoktól egészen minimális kártérítés ellenében vette el földjüket. Mert mindenki, aki nem az elméletek elefántesonttornyában, de a gyakorlati élet reális talaján él, tisztában van azzal, hogy az úgynevezett szabadkézből való eladás, amelyre az elnök ur céloz, távolról sem jelenti azt, mintha ezekben az esetekben a birtok átruházása „önként1* és „kölcsönös megegyezés alapján11 ment volna végbe, mert hiszen tudvalevő, hogy a földhivatal ilyenkor is olyan vevőt jelölt ki és olyan árat szabott meg, aki és amely neki a legjobban megfelelt. Külpolitikai tekintetben Masaryk G. Tamásnak az a kijelentése volt a legérdekesebb, ^""ópa háború utáni szervezetének résziét őleg korrektúráról lehet beszélni, de .v tárgyilagos és igazságos, nem pedig agi- yrikus formában kell történnie. A köztársa- ogi elnök ur tehát körülbelül ugyanazt a gondolatot emelte ki, amelyet a képviselőház külügyi bizottságában néhány nappal ezelőtt Be- ( Prága, október 31. A Csehszlovák Távirati Iroda ma délelőtt közzétette azokat az orosz okmányokat, melyek alapján Gajd a volt tábornok ellen megindították a fegyelmi eljárást. Három okmányról Be.nes külügyminiszter tett említést a szenátusiban elmondott expozéjával kapcsolatban hozzá intézett kérdésre. Renes kijelentette, hogy a külügyminisztérium 1920-<ban desifrirozta Csicseirin külügyi népbiztosnak a szovjet prágai kereskedelmi missziójának elnökéhez intézett sif- rirozott táviratait. Ezekben a táviratokban •szó volt Gajdta tábornokról is. „A Gajdával való összeköttetésnek nagy fontos- í»áj»ot tulajdonítunk** A táviratok teljés szövege a kővetkező: Sürgöny, 1920 október 24-ről. Rádió- gramm Petrin 3019-25. X. 345. szám. Hillersotn mission russe Prague. Még nem tudtunk dönteni arról, hogy megengedjük-e Gajdénak Moszkvába vall utazását. Azonban előre értesítem önt, hogy a vele való összeköttetésnek nagy jelentőséget tulajdonítunk és kérjük, hogy ezt az ösz- szeköttetést minden erejével támogassa és segítségére legyen, azonban föltétlenül visz- sza kell tartani őt a szibériai utazástól. A baloldal felé való hajlandóságát elő kell segíteni, a KolCsáktól és a többi szélső jobb- oloioitól való eltávolodása is kiaknázandó. A csehszlovák légionáriusok és Kolcsakék közötti egyenetlenkedés siettette az utóbbiaknak velünk szemben való elbukását és kellő napfényre hozta a K ol csak -féle ellenforradalom igazi ábrázatát. A légionáriusok egy része már rájött és kezdte megérteni hivatását és a szovjetköztársaság igazi értelmét. Ezt az állapotot (hangulatot) támogatni kell, kifejezendő, hogy értékeljük a létrejött fordulatot s törekedni kell a következmények kiaknázására. Csicserin. „A kezdeményezés ©tőle induljon ki“ Teilegramim 1920, október 27. Rádió- gremim Petrán 3032. szám. Hilteinson mission russe Prague. Gajda meghívása ide részünktől nem ajánlatos, de ha ő maga fordul hozzánk azzal az ajánlattal, hogy idejön, ez ellen nem lesz ellenvetésünk, az engedély biztosítva van. Azonban érdekes volna előbb megtudni, milyen lesz az ő ajánlata részünkre; az ő részére nekünk nincs ajánlatunk s bevárjuk, ő mit mond. Gondoskodjék arról, hogy a kezdeményezés ne tőlünk, hanem őtőle induljon. Csicserin. ' (MegSejtve 1926 szeptember lí-éf.;) KrakovjeckSj a szovjet szolgálatában Tetegraaim 1920 október 7-irőil. Feladó HilleiTson Pragiuie. Címzett: Csicseirin,. Moszkva. Elküldve 1920 október 7. (Megfejtve 1921 novemberiében.) Kérem megtenni idejében a szükséges imiózkedléseket Kraíkovjeckijntek feleségestül és gyermekestül, valamint adjutánsának, Mo- lotkovszkinak Oroszországba való sürgős beutazására. Német és észt vizűm hiányában Viaíliivasatokból valló útjukon Prágában rekedtek. Útleveleik Vitemszikiij és Martén s névre szólnak. A szovjetkormány iránti hűsegükről mélyen meg vagyok győződve. Számos bizonyítékom van rá. (Golubova részére: Mért nem ir senki Revaton, Rigán keresztül? Levin.) — Hiller- son. A távirati iroda ehhez az utolsó sürgönyhöz a kővetkező felvilágosítást közli: Ez a távirat Krakovjeckijre és Molot- kovszkira vonatkozik, akik a Gajda elleni nes, az ő leghűségesebb munkatársa és tanítványa fejtett ki, amidőn — ő, aki eddig az ortodoxok fanatizmusával hirdette Versailles, Saint Germaine és Trianon megmásíthatatlan voltát — meglepetésszerűen elismerte, hogy a békeszerződéseket ő sem tekinti tökéletes alkotásoknak és azok megváltoztatása a népszövetségi paktum 19. cikkelye alapján igenis elképzelhető. A csehszlovák állam e legmagasabb funkcionáriusai tehát, ha talán más szavakkal is, de ugyanazt mondják, amit mi máj évek óta hirdetünk, őszinte szívvel örülünk ennek és csak azt sajnáljuk, hogy az elnök ur ünnepi beszédében nem jelölte meg világosan azokat az utakat és módokat, amelyeket járhatóknak tart. Az egyik mondatban ugyanis azt mondja, hogy „a korrektúrákra11 irányuló tárgyalásokat állam és állam között kell megindítani, mig a következő mondat már arra látszik utalni, hogy egy esetleges megegyezésnek a népszövetség égisze alatt és a népszövetségi akta alapján kell bekövetkeznie. Az egyik helyen az államfő megkapó erővel és hévvel hirdeti, hogy tisztességes .és becsületes emberek a legnehezebb kérdésekben is meg tudnak egyezni, mig a másik helyen megint az a régi szólam tér vissza, hogy a békeszerződéseket papirrongyoknak tekinteni semmiesetre sem lehet. Masaryk G. Tamás, az emelkedett szellemű filozófus ismét megbecsülhetetlen szolgálatot tehetne az igazságnak, ha azt, amire október 28-án csak röviden és kissé homályosan célzott, bővebben fejtené ki és magyarázná meg. Loewen báró svéd követ, a prágai diplomáciai kar doyenjének üdvözlő beszédére adott válaszában a köztársaság elnöke találóan utalt arra, hogy az elmúlt évben a csehszlovák államnak bizonyos belpolitikai nehézségekkel kellett megküzdeni. Ő maga is jól látja tehát, hogy mégsem megy itt minden a hígjobb rendben. Ugyanez a gondolat tér visz- sza az elnök urnák Svehla miniszterelnökhöz intézett válaszbeszédében, ahol is az államfő szükségesnek tartja, hogy a köztársaság tizedik esztendejében felülvizsgálat tárgyává kell tenni mindazt, amit az állami igazgatásban eddig végeztek. Rendkívül bölcs és követésre v ?".rint Gajda összeköttetését közvetitették. Krakojeckij 1920 őszén jött 'Szibériából Prágába mint antibolsevlsta s Prágában - szovjet szolgálatába állt. Ma tárgyalják újból Gajda fegyelmi ügyét Gajda ügyének újabb tárgyalása külöu- b épp ma reggel kezdődött a nemzetvédelmi minisztérium fellebbezési bizottsága előtt, amelynek elnöke Járni tábornok, tagjai pedig Vorliosiek, Antony, Polanik és Fajfr tábornokok. A vádat Komarek hadbíró-ezredes képviseli, Gajdát pedig Csechovsky dr. ír . Prő-mrcdes védi. Maximilian Harcién meghalt Zürich, október 31. Maximilian Harden, a neves berlini publicista, ma a svájci Montaná- ban, ahol gyógyulást keresett, bronchitisben 66 éves korában meghalt. Harden, akit eredetileg Witkowskynak hívtak, 1861 október 20-án született Berlinben. Mint publicista óriási feltűnést keltett Apostata álnév alatt megjelent essayivel, amelyekkel a politikai és szellemi életet ostorozta. Később a Zukunft című folyóirat alapításával növelte hírnevét. Bismarck bukása után heves kampányt folytatott ama kíméletlen rendszer ellen, mely a nagy államférfiut eltávolitotta politikai színteréről. Az utóbbi időben szintén erős vitában állott különböző politikai és irodalmi személyiségekkel. Genf, október 31. Maximilian Harden holttestét ma Lausanneba fogják átvinni, ahonnan a hozzátartozók a koporsót Németországba kisérik. öt orvos fáradozott a nagybeteg német irő körül, azonban betegsége annyira előrehaladott volt, hogy nem tudták megmenteni. ; I méltó szavak! Ha egy város jubilálni készül, kitatarozzák, kijavítják és kifestik a házakat, amerre az ünnepi menet el fog vonulni. A cseh- szlovák köztársaság is jubileumra készül: jövőre ünnepli fönállásának tizedik évfordulóját. Itt az ideje, hogy hozzá fogjanak a tatarozáshoz, de nemcsak Prágában, ahol az ünnepségek legnagyobb része le fog folyni, hanem Szlovenszkó és Ruszinszkő minden helységében, az istenhátamögött fekvőket sem kivéve. Az állam legmagasabb funkcionáriusa kiadta a jelszót, hogy azokat a hibákat, amelyeket eddig elkövettek, a jövő esztendőben küszöböljék ki. Ki tagadhatná, hogy különösen az államnak a Morvától keletre és a Kárpátoktól délre fekvő területein az állam igazgatása hibát hibára halmozott. A magyarság állandóan figyelmeztette a kormányt az elkövetett baklövésekre, de nem hallgattak rá, sőt államellenességgel vádolták figyelmeztetéseiért. Most az állam legfőbb funkcionáriusa hangsúlyozza annak szükségéi hogy alapos re- i víziót csináljanak. Kérdés azonban, hogy kö- | vetni fogják-e az államfő utasításait?
