Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-07 / 229. (1563.) szám

1927 október 7, péntek. 'BBSTOOt/VYAfiSS^'HniMB A német nemzetiségű igazságüpiiniszter védelmébe veszi a magyar nyelv jngait eitipré bírósági kormányrendeletet Mayr-Hartlng miniszter válasza Grosschmld Géza dr. interpelláció­jára — Nyakatokért okoskodással bizonyba, hegy a kritikus rendelet nem ütközik az alkotmánytőrvénybe Grosschmid Géza dr., Franciscy Lajos dr. ke- resztönyszocialVa párti szenátorok és társai in­terpellációt intéztek az igazságügy niniszterliez, amelyben kiván'ák az 1923 április 23-iki 55. gy. sz. kormányrendelet hatályta’anitását és otyan törvény alüáotását kivonták a szla- venszkói bírósági és áhlamügyészséfclí szer­vezetre vcmatkcr&á'{tg, amdy a sapn»'-i$er- maini szrerződá'ben vállalt kötvitzettlég­gel összhangban áll. Az igazságugyminiszter az interpellációra a következő választ adta: „A kérdégt’evö urak azon nézehiknek adnak kifejezést, hogy az 55—1926. sz. kormányrendelet, amellyel a szlovenszkói járásbirósági körzetek új­ból rendeztelek, az aLkotminylsvél 94. §-ába üt­közik, továbbá, hogy ezen rendelet tar'a’ma el­lenkezik ama kötelezettségekkel, amelyeket a csehszlovák köztársaság a saint-ger.nalni szerző­déssel a nyelvi kisebbségek védelme s különösen a kisebbségi nyelveknek a bíróságok előtti hasz­nálata tekintetében magára vá'la't. Éne jogi vé­lemény következményeképpen kívánják azt, hogy az idézett kormányrendelet haiálytalaniitassék s hogy a szlovenszkó' bíróságok szervezetéről tör- vény’avas’at terjesztessék be, avagy, amiként a kérdés második petituinának szövegezéséből meg­ítélhetem, hogy az ilyen törvény, ha tán nem a kormány, hanem más részről indul1 ki a kezde­ményezése, a törvényhozó testü’etek által azon­nal megtárgyaltassék. Az 55—26. sz. kormányrendelet a kormány­nak az 1924 december 19-iki 295. gy. sz. törvény által adott felhatalmazás alapján ada'ott ki. A most idézett törvény a kormány 1.920. április 15- iki 295. gy. sz. törvény (1. §) által adod felhatal­mazásának csupán időleges meghosszabbi'ása. Az idézett rendelet kibocsátdsifa a kor­mány jogosáévá'volt e e tekintetben az alkotmányiévá! 55. §-ának ke- re'ei között járt el. Törvényhozási formai szem­pontból tehát kifogás nem tehető. A kérdésítevő urak azon állítására, hogy a É-zóbanforgó kormányrendelet kibocsátásával te­kintettel ama rendezés természetére, amelyet tar­talmaz, az alkotmánylevél 94. §-ának rendelke­zése megsértetett, megjegyzem, hogy eme rendelei és <ks dSSkotmdnjfilevél idézett helyének rendelkezése közötti közvett.jvn viszony fenn nem áll. A közveflen viszony csupán a felkata’mazó tör­vény. t. i. a 295—24. sz.. illetőleg a 270—20. sz. törvény és az alko'mánylevél 94. §-a között áll fenn. Következőleg egyedül az álliUa/fmémék, hogy az alkot­mány rendelkezése a 270—20. sz. tömény dU-al érintetett,, nmeidnek 1. §-a felhatal­mazza a kormányt, hogy a bíróságoknak törvény által hörüliri bi&c}.iyos szervezeti rendezését nem eis8r,endü, furne m másod­rendű norma utján hajtsa végre. Ezt azonban az interpelláló urcJc nem (ffiiijdk s ezért bizonyosnak veszem, hogy az al­kotmányi évéIre való Dekinlediei a 270— 20. sz. törvény 1. § rendelkezésének ki- fogáslaXanságát eMsm<erí.k. (A csürés-csavarásnak ragyogó iskolapéldája! ‘ — Szerk.) ] A 188—19. sz. törvény, amelyből az urak jogi ] fejtegetéseikben kiindulnak, az alkotmányt meg- ] előző törvény volt és anyagilag 270—20. sz. tör- ,] vény 1. §-a által kimeritteíik és heiyettesittetik. < Azon kivánalom, hogy a selpvenszkói bi- j róságok szervezetéről tömény alfrottassék, j indokol af kin. . maini szerződésben vállait kötelmek megsértését illetőleg úgy vélem, hogy a t. inteipelláló urak eme békeszerződésnek 7. cikk 4. bekezdésére gondollak. Ama kö'eiem, amely á’lamuiikra nem zetközileg rovatott, hogy t. i. a nyelvi kisebbsé­geknek nyelvüknek a bíróság előtti szóbeli és írásbeli használata lehetővé tétessék, a nyelvhasz­nálati jog körébe vág « az 1920 február 3-ik) 122. gy. sz. törvény s az 1926 február 3-iki 17. gy sz. kormányrendelet áltat végrehajta'ott. Ha azonban a kérdést benyuj ó urak azon vé­leményen vannak, hogy az 55—1926. sz. kormány- rendelet a járásbíróságok kerületeinek uj szabá­lyozásával sórtőteg ha'ott be a kisebbségek nyelvi jogaira s hogy a bíróságok szervezeti rendezése a békeidei állapotokon mitsem változtathat, vagy hogy ezen viszonyokat csupán in melius változtat­hatja meg, — erre, támaszkodva a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság 188S9—25. sz. döntvényére, le­gyen szabad megjegyeznem, hogy sem az alkotmánylevélben, sem a nyelv- törvényben, sehol sincs kimondva amaz elv. hogii azon bírósági járások alatti, amelyekre a nyelvi örvény 2. §-a gondol, a bírósági járások ama formában és ter­jedelemben értendők, amilyenek , a béke- szeírzödés létrejöttének, vagy a nyelvtör­vény kiadóidnak idejében voltak. Eiftnloe- zőleg: a nyelvtörvény a bírósági járások­ra abszolút értelemben tekint, (. i. úgy, ahogy bármikori időben éppen mcgtHto- pitUetmak. Az interpe’láló urak fehlt azon álláspontjuk szá­mára, hogy a járásb rósások körzetein változatni nem lehet s ha ilyen közigazgatási szükséglettel előhívott változtatás szüksége beállana, ez a vál- ’oZtatás a kisebbségek szubjektív jogait nem érin'heti, a fennálló jogrendben támaszt nem ta­lálnak. A kifejteitek összefolyásaképpen válaszom a kérdésre az, hogy a kormánynak az 55—1926. sz. rév illet hatály alanitásót, lévén azon a mcgrijö­ződésien, hogy a# jogitag kifogót tM/Vn, nem javasolhatom. továbbá, a jelem időben nem látom be szükségét annak, hogy a kormány a biráságok szervezeté­ről törvényjavaslatot terjesszen be, vagy hogy ha­sonló törvényjavaslat, ha más részről kezdemé­nyez'e'nék. azonnal letárgyaltassék. Végül megjegyzem, hogy a kisebbségek nyel­vi szükségletei az 1926. február 3-iki 17. gy. sz. kormányrendelet II. és III. fejeze'ébeu találnak védelmet. Ezenfelül az 1926. november 30-iki 51128. sz. rendeletben (igazságügyi mlniszlériumi közlöny 4. sz.) oly irányú intézkedések tétetitek meg, hogy minősített nyelvi kkxsbbséggel nem bíró járásbirósági. területieken lakó nem államnyelvü polgárok ama háírcteyokkal szemben, amelyek na államnyelv nem tu­dása következtében reájuk hármmolhal- nának, megóvóssanak.“ Természetesen, mondanunk sem kell, hogy a válasz okfejtése nem helytá ló. Rácáfol az a tény, hogy Kassától kezdve, számos helyen, ahol a ki­fogásolt rendelet megjelenéséig magyarnyelvű be adványokat leheted beadni és magyarul lehetett tárgyalni, többé ez nem lehe'séges. — A dolog nagy fontosságára va'ó tekintettel a válasz cáfo­latára még visszatérünk. S éber f'gye’emrael fog­juk kisérni mindenkor a válasz utolsó szavainak bekar'ását! Róma, október 6. Megbízható forrásból szerzett értesülés szerint Giovanna herceg­nő, az olasz király húszéves leánya és Bo­ris bolgár király eljegyzése küszöbön áll. Erről a királyi házasságról, amely Mussoli­ni balkáni politikájának sikerét ismét je­lentős módon konszolidálná, már régóta szó volt az európai sajtóban, de bolgár és olasz hivatalos helyek mindeddig megcá­folták azt. Most azonban Boris király euró­pai utazása alatt feltűnő sokáig tartózkodik Rómában a királyi udvarnál, úgy hogy Olaszországban egyetlen ember sincs, aki kétségbe vonná a fiatal és daliás bolgár ki­rály meg á szép olasz királyleány házassá­gát. Feltűnő, hogy Boris inkognitóban idő­zik Rómában és résztvesz az ólasz királyi család minden intim kirándulásán. A há­zasság legnagyobb nehézsége eddig az volt, hogy Giovanna hercegnő katolikus, Boris pedig a görögkeleti egyház tagja. Ezt a kér­dést most szintén megoldották. Boris ki­rályt tegnap este a pápa hosszú audiencián fogadta s ez alkalommal tisztázódott a val­lási ellentét. A megoldás ugyanolyan lesz, mint három évvel ezelőtt, amikor az olasz Malalda hercegnő férjhez ment az evangé­likus hesseni herceghez. Jól értesült körök szerint a „legnagyobb házasságközvetitö44 Mussolini, aki minden­áron össze akarja hozni Giovannát és Bo­rist. Olaszországi balkáni érdekeinek rend­kívül megfelelne a két uralkodócsalád kap­csolata, amely végérvényesen biztosítaná a Balkánon Olaszország fölényét. Giovanná- val számos olasz katonatiszt és tanácsadó utazna Szófiába s a bolgár Coburg-udvar- nál egyszersmindenkorra uralomra kerülne az olasz befolyás. A bolgár nép hangulata szívesen venné a házasságot s az ország olasz barátsága napról-napra no. Eltekintve attól, hogy a kívánt törvény kor­látok helyi hatályával az állam egész területén levő bíróságok szervezeti egységének elvével el­lenkeznék, legyen szabad az interpelláló urak figyelmét felhívom a 270—20. sz. törvény 2. §-ámak s az 1926. junius 24-iki 103. gy- sz- törvény 209. §-ának ama rendelkezéseire, amelyek által a cseh országrészekben fennálló s a bíróságok szervezetéről szóló törvény, (1896 november 27-iki 217. sz. bir. tör.) Szlovenszkó és Ruszinszkó terü­letére precipiáltatott Emez intézkedéssel a szlo­venszkói bíráskodás a többi állami területtel egységes szervezeti alapra van fektetve, s a ne­vezett országrészben, ami a bíróság szervezetét illeti, sem törvénykivüiiség, sem ideiglenesség ál­lapota nincsen s továbbá az alkotmánylevél 94. § 1. bekezdésének rendelkezése Í3 teljesen 9 jo­gilag kifogástalanul teljesítve van. Ezen jogállapot mambóm nem szolgál nekem indokul arra, hogy belátható jö­vőben a bírósági szervezel föl szóló s min­denesetre az egész jterületére nézve egységes törvény klácBását ne szándékoz­zam, amely törvény az uj per'örvények­hez, amelynek szövege mtfr úgyszólván elkészült, alkalmazkodni fog. A kérdés másik irányában — a sainl-ger­Gowes" őrnagy pesti nyilatkozata az angol parlamenti bizottság külpolitikai programjáról Budapest, október 6. (Budapesti szer­kesztőségiünk teletfonjieilieintésie.) Gower an­gol őrnagy, az angol parlament közép euró- j paá bizottságának megteremtője, ma reggel Budapestre érkezett, hogy találkozzék uno- kalbátyjával, Sir Róbert Goweerel, aki szom­baton fog Budapestre érkezni, hogy Magyar­országinak az utódállamokhoz való viszonyát tanulmányozza. Gower őrnagy ma délelőtt fogadta a Pesti Napló munkatársát s utazá­sáról a következőket mondotta: — Jugoszláviából jöttem, ahol birto­kaim vannak. Jugoszláviáiban megvan ugyan a jó szándék azirányban, hogy a Mllföidilek kisajátított birtokaiért kártérítést fizesse­nek, sajnos azonban a jugoszlávok fizetési készsége nem kielégítő. Az angol parlamenti bizottság egyre nyer jelentőségben és autoritásban s xuaéppen most mondhatom ezt, amióta Lloyd George és Mac Dónáld is a támo­gatók sorába lépett. Chamberlain genfi szereplésének magyará­zata az, hogy Chamberlain nem tagadhatja meg azt az elvi álláspontot, hogy minden ország saját alattvalóiként kezelje a terüle­tén lakó külföldi állampolgárokat. Chamberlain ezt az álláspontot a civili­zált államokhoz szabta, nem pedig olya­nokra, mint aminő Románia, amely 300 esztendővel visszamaradt a fejlődésben, s nem olyanokra, amelyeknek kormá- ! nya azt teheti a néppel, amit akar. A ] bizottságnak lesz gondja arra, hogy lel- | < világosítsa szerzett tapasztalatai révén Chamberlaint a tévedéséről. Ehhez ké­pest ő azután minden valószínűség sze­rint módosítani is fogja álláspontját. A P aléologue-ügyet jelenték! elemnek tar­tom. Tény, hogy Francia ország a kisantant barátja és nőm igen hajlik a.magyar állás­pont felé. Azonban Franciaország egyedül maradt a kisantanttal g rajtunk, angolokon ki- viil ma már majd mindenki híve Euró­pában a magyar álláspontnak. A parlamenti bizottságnak egyik főcélja, hogy a kisamtaut államait fizetésre bírja a kisajátított birtokokért. Mi készek vagyunk hitelszerzéssel is megkönnyíteni a fizetést. Ha pedig ezt nem érjük e'l, akkor ezeket az országokat elzárjuk az angol és az amerikai hitelforrások elől. Ha az utódállamok teljesítik kötelessé­güket, úgy egyelőre nem tartjuk aktuá­lisnak a békerevizió gondolatát. Azonban nem hiszem, hogy a kisantant a 100 százalékos teljesítés útjára lépjen. — Az aj adótörvény hivatalos magyar fordí­tása. Illet ékes helyről közük: Az uj adótörvény (az eaévi július 1-én kelt 76. sz. törvény) hivatalos magyar fordítása október hó folyamán jelenik meg a pozsonyi belügyminisztériumi ügyosztály által szerkesztett ,,A Csehszlovák Állam Törvé­nyeinek és Rendeletéinek Gyiijtem|ényé“-ben. A hivatalos fordítás a kassai államnyomdában ren­delhető meg. Újév előtt megjelenik a kongruaiőrvény" végrehajtó rendeíefe Prága, október 6. A Národni Listy je­lenti: A kongruatörvény végrehajtási rende­lőiének kiadása késedelmet szenved, rész­ben annak óriási terjedelme miatt cs rész­ben azért, mert egyes püspökségek még ed­dig nem küldték he a kért anyagot. A vég­rehajtási rendeletet azonban föltétlenül még újév előtt kiadják és 1926 január elsejétől számítva visszamenő hatálya lesz. — »»-■.. .. i- . -^r—nrvrTtfM*vrrn i —-irrmiwnin Az óceánrepiilö Junker-gépet állandó balsors üldözi Lissabon, október 6. A D 1230 jelzésű Junker repülőgép tegnap este Cap Carvoei.ro és Cap Roca között, 80 kilómé'erre Lissaboató!, kényte­len volt a sőté'ség beállta után nyilt tengeren leszállani. A kikötés inkább hasonlított a zuhar náshoZ, mint a kényszer'eszálláshoz, s a gép állí­tólag súlyosan megrongálódott. A pilóták azonnal segélykérő szikratáv'ra'ot küldtek Lissabonba, ahonnét a segédhajók csakhamar elis indultak. Pillanatnyilag több hadihajó keresi a szeren- csétlenü járt repülőgépet. Lissabon, ok’óber 6. A D. 1230-as jelzésű Junker-repülőgép Santacruz strandjától egy mér- földnyire par'ot ért. A gép a sürü ködben 'öbb óráig hiába kereste a kikötésre alkalmas helyet. A leszállás kizárólag a kedvezőtlen időjárásnak volt következménye, motorhiba nem torién'. A gépet Loose pilóta kormányozna. A part lakossá­ga hallosa a légosavar zúgását és fáklyákkal jelt adott a leszálló gépnek. A repülők két halász­bárka segítségéve! a partra szálltak, míg a gé­pet nyilt tengeren hagyták. Berlin, október 6. A dessaui Junker-müvek igazgatósága ma délben táviratot kapo't Loose’ól a D 1230 vezetőjétől, amelyben a pilóta közli, hogy a leszállást nem géph'ba okoz'a, hanem kizárólag a sürü kőd miatt tőr'ént. A motor érintetlen s az utat nyugodtan foly'atni lehet. Berlin, október 6. A Lissabon mellett kikö­tött Junker-gép utasai fölszáüá;kor megfe’elő ólefbiztosítást kötöttek. így Loose, Sfarke és Lö- we családjai halálos szerencsétlenség ese'ében egyenként 80.000 márkát kapnának, nrg, ha a. pilóták nem halnának meg, csak megsebesül­nének, fejenként 60 ezer márkát kapnak. Flitt- ner szerelő életét 40 ezer márkára, rokkantságát pedig 80 ezer márkára biztosította. Lili Diüens asszony, a bécsi színésznő, aki, mint ismeretes, szintén a D 1230 fedélzetén van, 59.000 márkára biztosította életét. Maga a gép 80.000 márkára van bebiztosítva. A koalíciós bizottság a községi választások után ül össze Prága, október 6. A koalíció nyolcas bi­zottsága, amely a nyári szünet után a múlt hé­ten tartotta első tanácskozását, a községi vá­lasztások előtt már nem fog összeülni. Legkö­zelebbi ülése október 17-én lesz. Tanácsko­zásait azért napolta el, mert a többségi pár­tok megegyeztek, hogy a szociális biztosí­tási reforrb kezdeményező javaslataikat egy­más között kicserélik és összehasonlítják. A reformra vonatkozó kormányjavaslatot Sra- mek népjóléti miniszter október 17.-én ter­jeszti elő. A különböző javaslatok konstv rukcióikban nem mutatnak lényeges eltérést. Az összes javaslatok azt az elvet képviselik, hogy a szociális biztosítási járulékok változat­lanok maradjanak, ellenben a biztosítási ille­tékeket le kell szállítani. á M’jssolsssl balkáni gsoSatskáJ^ysak újabb sikere — Kéit/iában biz osra veszik a bolgár cár és as ©*asz Síes^scgsí© egybekeléséi — Boris inko^nüéban még mindig Kómában tartózkodik —

Next

/
Oldalképek
Tartalom