Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-18 / 238. (1572.) szám

1927 október 18, kedd. m párt 160, politikánként es polgári párt 340, zskio párt 205. Széni ce: Cseh ágnál ■párt 142, n em sefti demokraták 74, eseti iparospárt 139, szlovák néppárt 278, eseti szociáldemokraták 496, kammtrnisfák 80, zsidó párt 211. Szepesi eredmények Poprád, október 17. A Zipser Deutsche Fartői és aj orazágo* keresrtéoyszoriaJrista párt a Poprád és a Hennád völgyébe® is gyönyörű eredroéjiyefe- bel járta le a községi válás Másokat. A Zipser Deutsche Partéi fényes győzelmet aratott Késmár­kon, Poprádo®, Szepes szombaton, valamint Ko­rom pán. Késmárkon a Zipser Deutsche Partéi 10 mandátumot kapott, 6-ot a szlovák néppárt, 4-et a zsidópárt, 3-at az őrsi. ker.-szoc. párt, 2-ót a német ezociáldemokra ta párt, 9-öt a kommu­nista párt és 1-et az agrárpárt. Poprádou: A Zipeer Deutsche Partéi 393 sza­vazat, a szlovák néppárt 279, a zsidópárt 221, a kommunista párt. 196 és az agrárpárt 96. Korom pán: A Zipser Deutsche Portéi és a* osrsz. ker.-s®oc. párt 221 szavazattal 5 mandá­tumot kapott A kommunista párt 475 szavazattal 10 mandátu­mot, a politikamentes városi párt 433 szavazatiéi 10 mandátumot, a szociáldemokraták 239 szava­zattal 5-öt, a nemzeti szocialisták 91 szavazattal 2-őt és az agráriusok és iparosok egyesülten 202 szavazattal 4-et. Szepesszombat: Zipser Deutsche Partéi 202 1 szavazat, szlovák néppárt 149, szociáldemokraták 131, Miosura-párt 73 és agrárpárt 93. Lőcse: szlovák néppárt 1036, Zipser Deutsche Partéi és orsz. ker.-szoc. párt közösen 768, ag­ráriusok és nemzeti demokraták 200, kommunis­ták 313, cseh szocialisták 383, zsidópárt 160, Mi- csura-párt 54, Szocialista többség Prágában Prága, október 17. Prágában a választási eredmények elsősorban váratlan győzelmet jelen­tenek a cseh nemzeti szocialistái? számára, akik a pártszakadás dacára 15 ezerrel több szavazatot kaptak, mint az 1923-as választásoknál. A szél­ső jobboldali cseh pártok viszont súlyos veresé­get szenvedtek. Kramár nemzeti demokrata párt­ja 16.000 szavazattal kevesebbet kapott, a Kariak féle íascista párt, továbbá a bérlők pártja is gyengén szerepelt, a Stribrny-féle szláv szocia­lista párt pedig óriási agitáció dacára mind­össze két mandátumhoz jutott A német pártok választási eredménye telje­sen kielégítő, amennyiben tegnap együttvéve 3.000-el több szavazatot kaptak, mint az 1923-as választásoknál A német pártok közül várakozá­son felüli szép eredményt ért el az ellenzékben lévő német demokrata párt amelynek vezéie Kafka Brúnó dr. egyetemi tanár. A német de­mokrata párt 10.494 szavazattal három mandátum­hoz jutott, s igy a képviselőtestületbe kerülnek Eckstein József dr., Föhr építész és Dedera Ká­roly nyug. bankigazgató. A német kormánypár­tok Prágában is vereséget szenvedte*, és egyetlen mandátumot sem értek el Mandátumhoz nem ju­tottak továbbá a német szociáldemokraták sem, akik tudvalévőén kapcsoltak a cseh szociálde­mokratákkal Ellenben egy mandátumot elértek közösen a német nemzeti és a német nemzeti szocialista pártok. A fővárosban összesen 420.800 választó szavazott A választási eredmények a következők: Nem­zeti szocialista párt 9&Ö38, (1923-ban 81770) 23 mandátum; kommunista párt 70.416 (67.609), 17 mandátum; nemzeti demokrata párt 71.043 (86.761), 17 mandátum; cseh szociáldemokraták 47.703 (33.460), 12 mandátum; cseh iparospárt 26.634 (24.325), 6 mandátum; esek néppárt 25.532 (22.958), 6 mandátum; cseh nemzeti munkapárt 12.561 (0), 3 mandátum; Stribrny-párt 11.158 (0), 2 mandátum; német demokrata párt 10.404 (1923- ban nem választott önállóan), 3 mandátum; bér­lők pártja 9.773 (5.223), 2 mandátum; fazeista párt 9.473 (0), 2 mandátum; zsidó nemzeti párt 8.205 (8.551), 2 mandátum; háztulajdonosok párt­ja 7.316 (4.875), 2 mandátum; cseh agráriusok 6.751 (5.716), 2 mandátum; német nemzeti part 8.632 (0), 1 mandátum; egyesült német kormány­pártok 7.268 (0), nem kaptak mandátumot; né­met szociáldemokraták 1.982 (2.085), nem kaptak mandátumot Baxa lesz újból a főpolgármester? Az aj képviselőtestületnek tehát 54 szocialis­ta és 46 polgári tagja lesz. Minthogy a szocialisták többségben vannak, igényt tarthatnak a főpolgár­mesteri állásra és igy minden valószínűség sze­rint Baxa dr. lesz újból Prága főpolgármestere. Ha a polgári pártok polgári jelöltet állítanának fel, úgy e mellett a német polgáriaknak is sza- yazniok kellene. Nincs teljesen kizárva, hogy a német képviselőtestületi tagok fogják eldönteni, vájjon cseh szocialista, vagy cseh polgári párti lesz-e a köztársaság fővárosának a főpolgármes­tere. A. történelmi országokban vereség érte a német kormánypártokat Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziá­ban aránylag kevés helyen választottak. A vá­lasztási eredményekből látható, hogy a csehek részéről az agráriusok megtartották eddigi pozíciójukat, viszont a nemzeti de­mokraták és a néppárt érzékeny térvesztesé- got szenvedett. A német politikai táborban az ellenzéki pártok előretörtek, a kormánypártok közül pedig külö­nösen a német keresztényszocialisták és a német íparospártiak erősen visszaestek. A Bund dér Landwirte egyes helyeken megtartotta pozícióját, az Eger vidékén azonban, ahol 27 községben vol­tak választások, kizárólag a disszidons Mayer János képviselő listája győzött. ^ A szociáldemokraták is lényeges javulást tudnak fölmutatni. I Aussigban 11 mandátumot kaptak a német szociáldemokraták, o-öt a német nemzeti szocia­listák, 6-ot a kommunisták, ugyanannyit a'német nemzeti pártiak, 3-at, a német ke reszt//, yszociftlis- ták, 3-at a német demokraták és 1/-1 mandátu­mot a német iparospárt. valamint a cseh iparos­párt. Bodenbachban az eredmények a következők: német nemzeti párt 6 mandátum (eddig 5), német szociáldemokrata párt 11 (12), német keresztény­szocialista párt 2 (2), kommunista párt 3 (1), német nemzeti szociáldemokraták 8 (8), egyesült cseh pártok 4 (4), német iparospárt 1 (3), önálló szocialisták 1 (0). Leitmeritz: német íparospárt 318 szavazat, német szociáldemokraták 1.065, Mayer-féle Deut- sCher Lan dbund 5.731, német nemzeti 89, cseh ki­sebbségi pártok 318, kommunisták 778, cseh szo­cialisták 1.658, cseh nemzeti szocialisták 873, német nemzeti szocialisták 163, német iparospárt 260. Teplitz-Schönau: cseh szociáldemokraták 803, német nemzeti párt 3.767, cseh iparospárt 312, német szociáldemokraták 3.292, német keresztény­szocialisták 2.022, kommunisták 1105, német nem­zeti szocialisták 2240. Teschen: cseh szociáldemokraták 208, német szociáldemokraták 1.497, német keresztény szocia­listái? 677, német nemzeti szocialisták 1.718. Máhrisch-Ostrau: cseh szociáldemokraták 2.339, cseh nemzeti demokraták 688, cseh iparos­párt 251, cseh néppárt 81, agrárpárt 604, kommu­nista párt 119, politikamentes szocialisták 122. Lapzártakor érkezett , jelentések Ipolyság: keresztényszocialista és ma­gyar nemzeti párt 12 mandátum, kommunis­ták 2, zsidópárt 3, zsidó gazdasági 2, egye­sült csehszlovák pártok 3, csehszlovák szo­ciáldemokraták 2, magyar munkáspárt 1. Dunaszerd&hely: keresztényszocialista párt 767 szavazat, 11 mandátum, kommunis­ták 351 sz., 5 m., munkáspárt 90 sz., 1 m., cseh nemzeti munkapárt 75 sz., 1 m., zsidó polgári párt 332 sz., 5 m., zsidó gazdasági párt 401 sz., 6 m„ kiskereskedők és kisiparo­sok pártja 325 sz., 5 m., csehszlovák pártok 122 sz., 2 m. Gálán ta: keresztény szocialista párt 536 sz., 10 m., csehszlovák gazdasági párt 138 sz., 3 m., szociáldemokraták 89 sz., 1 m., zsi­dó párt 431 sz., 8 m., kommunista párt 370 sz., 7 m., városi gazdasági párt 114 sz., 1 m. Pozsony-Ligetf aln: keresztény szocialista párt 673 sz., 6 m., kommunisták 1028 sz., 10 m., német szociáldemokraták 245 sz., 2 m., cseh nemzeti szocialisták 333 sz., 3 m., poli­tikamentes gazdasági párt 242 sz., 2 m., cseh­szlovák demokrata párt 418 sz., 4 m., német községi párt 306 sz., 3 m. Somorja: keresztényszocialista párt 569 sz., 11 m., magyar nemzeti párt 333 sz., 6 m., kommunisták 320 sz., 6 m., zsidó párt 140 sz., 3 m., szociáldemokrata párt 130 sz., 3 m., csehszlovák pártok 90 sz., 1 m. Sikabony: magyar nemzeti párt és ke- keresztényszocialista 225 sz., kommunisták 232 sz., agráriusok 37 sz. Albár: keresztény­szocialista és magyar nemzeti párti 126 sz., republikánus 117. Alistól: magyar nemzeti párt 162, keresztényszocialista párt 170, agrá­rius párt 77, polgári párt 71, zsidó párt 30. Bögölvpatony: magyar nemzeti párt és ke­resztényszocialista párt 225 sz., kommunisták 66 sz. C&alléközkürt: keresztény szocialisták 292 sz., magyar nemzeti párt 93, agráriusok 86 sz. Csilizradvány: magyar nemzeti és ke­resztényszocialista párt 221, agrárius 94 sz. Osilizpatas: keresztényszocialista párt és ma­gyar nemzeti párt 208 sz., agrárius 48 sz., magyar munkáspárt 108 sz., csehszlovák nem­zeti szocialisták 63 sz. Dunatőkós: keresz- tényszodalista és magvar nemzeti párt 63 sz., agrárius 64 sz. Nemesábony: magyar nemzeti és keresztényszoeialista párt 225 sz., kommunista párt 335 sz. Felsőnyárasd: ma­gyar nemzeti párt 87 sz., keresztényszocialis­ta párt 67 sz., agrárius 1.38 sz., kommunista 46 sz. Kulcsod: keresztényszocialista és ma- jrvar nemzeti párt 162 sz., agrárius 37 sz. Felsövámos: keresztényszoeialista 137 sz., magyar nemzeti párt 105 sz., agrárius 108 sz. A zselizi járás 38 községében pártjaink ab­szolút többséget értek el. A többi pártok közül az agrárpárt, a kommunisták és a nemzeti demokraták ju­tottak mandátumhoz. A holland Haasbode Rothermere akciójában a békére való komoly törekvést látia Magyarországot igazságtalan okok alapján marasztalták el —- A magyar kormány korrekt magatartása szomszédaival szemben — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — Antwerpen, október 17. A holland sajtó vezető orgánuma, a Maasboode több cikkben foglalkozott a Ro- thermere-akedó nyomán a középeurópai kér­déssel és legújabban is részletesen foglal­kozik Középeurópának és a Balkánnak prob­lémájával. A lord súlyt vetett annak a bebi­zonyítására, hogy a trianoni szerződés revíziójával az euró­pai békét kívánja biztosítani. A béke Európában veszedelemben forog, ezt azonban nemcsak a trianoni szerződés ve­szélyezteti, hanem mindahárom párisi szer­ződés is. A lap szerint Rothermere lord azért vette kizárólag a trianoni szerződést akciója céljául, mivel a trianoni békeszerződés leg­érzékenyebben sújtja azon államok egyikét, melyek a háborúban a központi hatalmak tá­borában résztvettek, holott a magyar nemzet a világháború felidé­zésében részes nem volt, továbbá a lord azt is gondolja, hogy a tria­noni szerződés revíziója meglehetős kényel­mesen és a legcsekélyebb komplikáció nél­kül keresztülvihető. A Szerbiában élő bolgárok sorsával Ro­thermere nem foglalkozik. Ez egyike a leg­nehezebb problémáknak Délkeleteurópában. A bolgár kormány nem mer ezzel a problé­mával előálland, habár az állapotok Macedó­niában még aggasztóbbak, mint a Duname- dencében. Rothermere csak azt látja, hogy a béke veszedelemben van és valamit kell tenni, nehogy a hamu alatt izzó pa­rázs ismét föllángoljon és ©gy uj világ­háború törjön ki. Ezután a lap részletesen foglalkozik az­zal a két váddal, amely miatt. Magyarorszá­got felosztották. A felosztásnak az antant szempontjából két oka volt. Elsősorban a büntetés, hogy Magyarország akozta a háborút és hogy az egész emberiség szenvedésedért meg­érdemli ezt az igazságos büntetést és má­sodszor azért, mert ezer éven keresztül elnyomta a más nemzetiségű népeket A trianoni szerződés az úgynevezett há­borúért való felelősség kérdésén nyugszik. Az okmányokból azonban világosan kiderül, hogy Magyarország nemcsak hogy nem bűnös a háborúért vagy azért, hogy azt ő akar­ta, de Tisza miniszterelnök az 1914. évi szomorú napokban Európának egyetlen államféríia volt, aki a háborút el akarta kerülni. és minden erejét latba vetette, hogy a világ- katasztrófát elkerüljék. Sajnos, Tisza egye­dül állott, a cseh Berchtold gróf, a lengyel Bilinsky és az osztrákok le akartak számolni Szerbiával. A monarchia összes államíérfiai- val szemben a magyar miniszterelnök gyen­ge volt, hogy az ő véleményét keresztülvi­gye és amikor végül alkalmazkodnia kellett a többséghez, csak azzal a feltétellel tette, hogy a minisztertanács tagjai kötelezik ma­gukat arra, hogy minden annexiótól eltekin­tenek. A lap ezután idézi Llloyd Georgenak Földiák/ bankigazgatóhoz intézett levelét hogy sem a magyar nép, som akkori minisz terelnöke nem felelős a háborúért. Ezt előtte már egy más békeszerző, Fran- cesco Nittű, volt olasz miniszterelnök is meg­állapította. Ezzel tehát elesik a trianoni vád egyik alapja, ami erkölcsi jogcímet ad Ma­gyarországnak arra, hogy a revíziót követel­je. Amikor valakinek, akit életfogytig tartó fegyházra elitéltek, sikerült bebizonyitani, hogy nem ő követte el a bűntényt, nem akad egyetlen törvényszék sem, amelyik megta­gadná az ujrafelvélelt. A magyar nép nem nyugszik bele a vele elkövetett igazságta­lanságba és ezt minden eszközzel jóvá akarja tenni, ha másképp nem megy, véres háború utján is és éppen ezt akarja megakadályozni Rothermere lord a revízió eszméjének dia­dalra juttatásával. Hogy Európában még nem tört ki a há­ború, az nem az antaníbizottságnak kö­szönhető, hanem a magyar kormány mér­sékelt magatartásának. A magyar kormány türelemmel és óva­tossággal igyekezett csillapítani a nép indu­latait és törekedett a szomszédos államokkal szépszerű megegyezésre. Ezek azonban a magyar kisebbséggel szemben nem tel­jesítik kötelességüket és denacionaüzálni akarják őket. Ez természetesen fokozza a magyar nép indulatait. A cikkíró meg­állapítása szerint különösen ott hibáztak az utódállamok kormányai, hogy renge­teg magyart utasítottak ki területükről és ezek a házukból ki üldözött emberek lán­goló fáklyák, amelyeket a magyar kormány is csak erőszakkal tud távoltartani a puska­poros hordótól. Zosh püspök válasza Rothermere lordnak A pozsonyi magyarnyelvű kormánylap va­sárnapi számában Zoch Sámuel dr. püspök négy hasábnyi nyílt levelet intéz Rothermere lordhoz. A püspök szerint Rothermere akció­ja már csak azért is elhibázott, mert az úgy­nevezett Rothermere-féle határnak életbelép­tetése nem elégítené ki a magyarokat, akik nyíltan bevallják, hogy ak ilyen határrende­zést is csak ideiglenes jellegűnek tekintenék és csal? meg akarnak mozdulni a határaikkal, meg akarják csorbítani a békeszerződéseket, hogy a régi határaikat visszakaphassák. Arról a kérdésről, hogy a túlsúlyban magyarlakta területeket Magyarország­hoz visszacsatolják, — ha lehetséges len­ne anélkül, hogy további szlovákok „ne legyenek kényteleneké magyar iga alá kerülni“ — talán lehetne beszélni, még ha ez ellen azonnal megszólalnak a csehszlovák köztársaság magyar lakosainak gazdasági és másféle érdekei is. Azonban itt nem lehet nemzetiségi alapon határvonalat huzni, nem lehet állam nemzetiségi kisebb­ség nélkül. A nemzetiségi állam kérdésének egyetlen egy megoldása lehetséges: a nemzeti­ségek szabadsága és egyenlősége. A püspök ezt az utóbbi, helyes tételt a csehszlovák kormányzat szellemében érvénye­sítettnek látja. Merész következtetését azzal támasztja alá, hogy csak nemrégen volt. egy magyar párt, amely kormányukat támogatta. Zoch püspök nyilvánvalóan a magyar nemzeti pártra céloz, amely igenis hajlandó volt az al­kotó munkában való részvételre, ha a kor­mány teljesiti azokat a nemzeti kívánságokat, amelyeket a párt eléje terjesztett és a tár­gyalások meghiúsulásával nemrégiben nyil­vánosságra hozott. Nagyon gyenge argumentu­mot használt tehát a püspök ur levelében, mert a magyar nemzeti ftárt tárgyalásai ép­pen azt matatják, hogy a csehszlovák kor­mányban ma éppen úgy, mint a múltban, nem volt meg a komoly szándék a kisebbségi kér­dés becsületes megoldására. Ez a részlet, hiányzik a püspök ur négyliasábos leveléből, aki a kisebbségi kérdést a magyar párt akti­vista törekvésére célzó háromsoros megállapí­tásával akarja elintézni. Zoch püspök különben ebben a levelé­ben is meginvitálja Rothermere lordot, hogy látogasson el Szlovenszkóra . és személyesen győződjék meg arról, hogy itt a kisebbségek mindazt a jogot megkapják, ami őket megil­leti. Franciaország nem egyezik bele a revízióba, — írja a Temps Páris, október 17. A Temps „Magyaror­szág és a trianoni szerződés" cicién vezér­cikket ir, amelyben kijelenti, hogy a magy ar sajtó kommentárjaiból az tűnik ki, mintha Franciaország annak idején hajlandó lett volna támogatni a trianoni szerződés részle­ges revízióját. Ez a felfogás, írja többek kö­zött a cikk, valótlan. A tény csak annyi, hogy Franciaország ki akarta mélyíteni a reláció­kat Magyarország és a szomszédállamok kö- N zött a gazdasági érdekek összeegyeztetésé­vel, azonban csak a szerződés keretein belül. Bizonyos magyar körök ebből azt a téves kö­vetkeztetést vonták le, mintha Franciaor­szág a trianoni szerződést abban az időben nem tartotta volna sérthetetlennek. Francia- ország semmi körülmények között sem nyu- godhaíik bele a békeszerződések olyan meg­változtatásába, ami a kisantant biztonságát befolyásolná. Az £ kampány, amit néhány rovizionista folytat, tisztán teoretikus, ki­látástalan s csupán arra alkalmas, hogy Ma­gyarország és szomszédai között nyugtalan­ságot idézzen elő. xx Szenzációs a Kis Brekin illusztrációs anyaga! 4 __

Next

/
Oldalképek
Tartalom