Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-05 / 227. (1561.) szám

Hal számunk 10 oldat ^ VL évf, 227. (1561) szám ■ SzOCda » 1927 október 5-Makvarhirmb Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, /[ szlovenszkói és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: ». .* • *i 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­éven te 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOtltlrCCLl nCLpiiCipiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Pahskáull2íII.—Te- havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA !efon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Poincaré ás Churchill adósságrendező konferenciára készül Zsolnai tanulságok A zsolnai ankét közgazdaságii életünknél egyik legjelentékenyebb eseménye volt, mer a legkiválóbb szakemberek beható előadása ismertették a szlovenszkói és ruszinszkói fa termelésnek és faiparnak adatait, annak a: iparágnak, amely Szlovenszkó és Ruszinszkt nemzetgazdasági életében a legjeléntdke nyebb szerepet játsza. Ha az ipari „leépítés* korában a csehszlovák gazdasági politika in fcézői arra az álláspontra helyezkednek, hogj „Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának pusztul­nia kell, mert nincsen természetes alapja éi a múltban] fejlődését kizárólag csak a ma­gyar kormány ipart tenyésztő politikájának köszönhette*', úgy a faiparról elsősorban el kell mondanunk, hogy ez a megállapítás reá nem vonatkoztatható, mert ott vannak Szlovenszkó és Ruszinszkó óriási erdőségei, amelyeknek évi utánnövekedése mintegy 7,500.000 köbméter, amelynek fele épületfá­ra, másik fele pedig tűzifára esik. Olyan óriási kvantum ez, amely hatalmas fatermelő és fafeldolgozó iparnak ad életjogosultságot. És miután a nyersanyag Szlovenszkón és Ru- szinszkóban van, nem lehet ezt az ipart a történelmi országokba átplántálni és ne-m le­het a szomszédos országokba kivándorolta tai, mint ahogy ez a többi iparágakkal megtör­tént, hanem ott kell feldolgozni Szlovenszkó és Ruszinszkó földjén, közvetlenül a termelő helyek közelében. 177 gőz-, 308 vizi és 12 elektromos fűrész dolgozik Szlovenszkó és Ruszinszkó területén és ha ezeket teljes mértékben is foglalkoz­tathatnák, akikor is csak 1,900.000 köbméter faanyagot használhatnának 'fel, a valóságban azonban a gömbfá-féldolgozás jóval mögötte marad ennek a számnak. Ez a fatermelő ipar teljes mértékben kielégítheti a szlovenszkói hat papír- és celluíozegyárat. Emellett azon­ban mintegy másfélmillió köbméter gömbfa- felesleg" marad, amely kiválóan alkalmas vol­na az exportcélokra. A zsolnai ankéton elhangzott referátu­mok rámutattak arra, hogy itt egy virágzó iparágát lehetne kifejleszteni, amely Szloven­szkó általános gazdasági helyzetének megja­vításában jelentékeny szerepet játszhatna. Legalább 15.000 embernek lehetne még ke­nyeret nyújtaná, ha a faipar és fatermelés tel­jes kifejlődésének lehetőséget nyújtanának. A valóságban azonban nincs ez igy és fa­iparunk éppen úgy, mint a vele összefüggés­ben levő többi iparágak állandóan hanyatló­ban vaunak. A belföldi fogyasztás elenyé­szően csekély jelentőségű, hiszen a szlovén- i szlicu és ruszinszkói építkezések mdniináli- i sak. Hátra volnának az exportlehetőségek. A j statisztikai adatok azt mutatják azonban, hogy j a fakivitel az utolsó két esztendő alatt a nyu- j gateurópai államokban feltűnő mértékben j csökkent és ha radikális segítség nem törté-; nik, akkor eddigi felvevő piacainkat, Hollan-! diát, Svájcot, Belgiumot és Angliát teljesen ' elveszítjük. Marad a két szomszédos állam, j Németország és Magyarország, ezekkel Cseh- j Szlovákia egyrészt gazdasági harcban áll, j másrészt nem bírjuk el a lengyel, illetőleg a j román fapiac konkurenciáját. A zsolnai ankéton megái lapították a ba- | jók okait, amelyeket abban lehet összegezni, j hogy tarifarendszerünk nem felel meg a ke- ! reskedelem jogos igényeinek és olyan súlyos megterheltetést jelent, amelyet külföldi kon- kurrenciában a szlovenszkói és ruszinszkói fa nem bir el. Az export szempontjából leg­fontosabb kérdés a versenyképesség, amit a j termelés minél olcsóbbá tételével lehet elér­ni. Olcsóbb lehet a termelés, ha a munkáké- j reket csökkenteni tudjuk, ha az iparnak szá!-- Jitási kedvezményeket adunk és ha az adó- \ terheket enyhítjük. Az ankéten elhangzott! megállapitásokból láthatjuk, hogy a munka- j bérek csökkentésére nem lehet gondolni, j anélkül, hogy a munkásság életstandardját ; ne veszélyeztetnék és a bérharcok rémiét ne j idéznek fel. Az adópolitikának revízióját; azonban évek óta hiába sürgeti faiparunk. ! Többször rámutattunk arra, hogy a közterhek még ma is az áru értékének■'> 18 százalékát . teszik, ami a faiparra elbirhatatlan megter- j várják. Valószínűleg Poincaré megy Lon­donba, de az is lehetséges, hogy Churchill, aki minden télen hosszabb időre Olaszor­szágba. szokott utazni, átutazása közben meg­állapodik Parisban. Poincaré a kamara pénzügyi bizottságának egyik illésén már célzást is tett arra, hogy az angol-francia adósságrendezö tárgyalásokat folytatni fog­ják. Forradalom Mexikóban CaJes a helyzet ural — Ellentétes jelentések a mexikói eseményekről — Heves harcok Veracruz környékén Newyork, október 4. Mexikóból mar na­pok óta rendkívül nyugtalanító forradalmi hírek érkeznek az Egyesült Államokba. Az a nagy ellentét, amelyet Calles köztársasági elnök vallásellenes kampánya a nép között teremtett, ugylátszik most nyílt harcig fej­lődött. A mexikói központi kormányzat el­lenségei hónapok óta fegyverkeznek már az ország ismeretlenebb vidékein és csak a kedvező alkalomra vártak, hogy külföldi pénzzel vásárolt jó hadi fölszerelésükkel megkezdjék az akciót Calles ellen. Az utób­bi napokban egyre több jelentés érkezett arról, hogy a katolikus lakosság elkergette falvóiból a kormány kreatúráit és minde­nütt komoly erőfeszítéseket tesz a köztár­sasági elnök diktatúrájának leverésére. A forradalmárok mindenekelőtt a vas- utakra vetették magukat. A rendes közle­kedés különösen az északi határ felé napok óta rendetlenül bonyolódik le, mert a láza­dók fölszedték a síneket vagy megrohamoz­ták a vonatokat. Egy-két; kisebb arányú összecsapás után a nép dühe elemi erővel tört ki s a táviró- meg a telefonvezeték el­vágása folytán Newyorkba csak gyéren ér­kező jelentések már a forradalom teljes dü­höngéséről számolnak be. Megbízható je­lentés még nem jött át az amerikai hatá­ron. Egy értesülés szerint Obregon kijelen­tette, hogy a felkelés máris csődöt mondott s a forradalom hamarosan összeomlik. Ma­gánjelentések szerint Calles Mexikóban ki­hirdette az ostromállapotot. Veracruzból ér­kező hajók azt a hirt hozták, hogy a kikötő­város és Mexico City között minden össze­köttetés megszakadt. A vasúti vonalat a felkelők megszállották. Gomez és Serreno tábornokok ellen a központi kormány elfo­gatási parancsot adott ki, mig Obregon a kormány rendelkezésére bocsátotta erejét. Newyork, október 4. A mexikói forrada­lomról, amely ugylátszik veszedelmes mé­reteket öltött és javában dühöng, még min­dig nem érkezett megbízható jele ér mert az összeköttetés Mexikóval vasárnap éjjel óta szünetel. A felkelő esanatok puebla kö­zelében állanak, de a repülőgépekkel, gáz­zal és tankokkal fölszerelt kormánycsapa­tok meggátolták további előrenyomulásu­kat. Calles állítólag négyezer katonával a felkelők háta mögé került, úgy hogy azok aligha kerülhetik ki a végromlást. Viszont más jelentések szerint a védekezésre szo­rult felkelők kitünően tartják magukat és minden oldalról erősítést kapnak. Különö­sen Mexikó kerületében erős a kormányel­lenes mozgalom. A forradalom nem egy he­lyen tört fei, hanem egyidőben az ország különböző részein. A veracruzi helyőrséget mozgósították. A part mentén állomásozó katonák kormányhii tábornokok vezetése alatt ismeretlen céllal elhagyták a várost. Az u] varsói szovjetkövet Varsó, október 4. Ma éjjel Varsóba ér­kezett Bogomolov, a szovjet köztársaság uj varsói követe. A pályaudvaron Holovko, a len­gyel külügyminisztérium keleti osztályának igazgatója fogadta. A francia tengerészek rossz kosztja Pdris, október 4. A kormány ellenőrző bizottságot küldött Teutonba, hogy megvizsgál­ja az Ernest Renan nevű csatahajón támadt lázadás előzményeit. Amikor a bizottság Fort Malbousquetbe érkezett, ahol a lázadás veze­tőit internálták, a fegyencek ismét az interna- cionálé éneklésébe fogtak. A Humanité szerint a hadihajók legénységének élelmezése leirha- tatlanul rossz. A lap megemlíti, hogy néhány hét előtt az Ernest Renan busz matrózát sú­lyos gyomormérgezéssel a touloni kórházba : kellett szállítani. A legénység napokig romlott ; halak húsával táplálkozott. A francia lapok harca Hindsnburg ellen Pária, október 4. Hindedburg születés- napi ünnepségeinek kritikája 'egyre élesek bé válik a francia lapokban. A párisi sajtó különösen azt hibáztatja, hogy Hindemburg születésnapjának teljesen katonai jelleget adtak s igy nreghazudtollák Stresemann békepolitikáját. A Maiin szerint Hindeuburg alig félóráig foglalkozott a német ifjúsággá1, de a régi hadisereg között másfél órát töltött, el. A Journal szerint nagyon elidegenitaz a színjáték, amely vasárnap Berlinben ját­szódott le. Hindonburg célja a régi és az uj re­zsim összeolvasztása s ez az Európa- ellenes akció máig sikerrel is járt. A tegnapi nagy fölvonulás alig különbözött a rágj. császári föl vonulásoktól s ha maga a hadsereg neim is játszott nagy szerepet, an­nál előkelőbb helyet töltöttek be a katonai­lag képzett és a legjobb so.rkaton.aságga/1 rendelkező illegális katonai szervezetek. Fcngjusziang diadala London, október 4. Pekingi Reuter-jelen- tés szerint a sansi csapatok Csajkoftu közelé­ben offenzívat indítottak Csangszolin marsall csapatai ellfvi. Ámbár az északi csapatok ál­landóan erősítéseket kaptak, mégis kénytele­nek voltak KaJgant kiüríteni és a nankaul szoros irányában visszavonulni. A sansi tarto­mány keleti határán álló északi csapatok még harcban állnak Fengjusziang hadseregével, de visszavonulásukat minden pillanatra várják. . nyekkel ellátott lengyel fával, mikor ezen az ezer kilométeres szakaszon olyan fuvartételt kell fizetnie, amely a ruszinszkói fa köbméte­rét 55 koronával drágábbá teszi a lengyel fáénál. A helyiérdekű vasutak kezelési illetékei­nek leszállításával a vasutigazgatás némi ja­vulást idézett elő, ezt elismerjük, de ezt a lépést még csak a kezdet kezdetének tart­hatjuk. Az ankét résztvevői optimisták vol­taik, a referensek úgy gondolták előadásaik­ban, hogy kétéves határidő alatt végre lehet hajtani a nagyszabású tarifareformot. Lankas osztályfőnök szavaiból azonban megállapít­hatjuk, hogy ez a remény nagyon csalóka és további messzemenő tarifakedvezményekre belátható időn belül iparunk nem. számíthat. Pedig kellene, ezt a minisztériumi urak is, -— legalább hallgatólag — elismerték. Mi, az ankét csöndes hallgatói úgy éreztük, hogy itt valami fából vaskarika körül forog a já­ték. Egyik részről hangoztatják, adják, meg a tarifakedvezményeket, különben tönkremegy az ipar, a másik részen azt mondják, nem mehetnek tovább a kedvezményekben, mert erre nincs meg a pénzügyi lehetőség. ügy éreztük Zsolnán, hogy a kérdés lé­nyegét mindakét oldalon csupán megkerül- 1 ték, de nem mutattak rá, mert talán nem is mutathattak a baj igazi gyökerére, amely ez­után nemcsak a faiparra, hanem Szlovenszkó és Ruszinszkó egész gazdasági életére is vo­natkozik. Az alapvető hiba egész mélyen rej­lik: a kormányzás szellemében. Köteteket le­hetne erről Írni, de egy mondatban is össze lehet fogni a lényegét: minálunk az a baj, hogy nem a termelés erői kormányoznak, hanem a kormányzás a termelés erői ellené­re történik, ennek bilincsébe van verve ipar és kereskedelem és egyedül a bankokrácia fejtheti ki szabad tevékenységét, ez azonban nem teszi meg produktív irányban. Mert ha a termelés erői kormányoznának, akkor ez a kormányzat rögtön megoldaná a tarifare­formot, mindjárt teremtene pénzügyi alapot az iparnak eme kedvezmény nyújtására, ha pél­dául. megvonná a militarizmus motochjálól a súlyos milliárdokat. A zsolnai ankét igen magas színvonalú, igen értékes közgazdasági tényező volt, csak­hogy épp úgy nem várhatunk tőle eredményt, mint a többi tanácskozásoktól. A hétfejü hid­rát ilyen módon nem lehet legyőzni. A ter­melés erőit kell életresegiteni és kormány­zati tényezővé tenni. Páris. október 4. Az angol lapok már napokkal ezelőtt közölték azt a hirt, hogy Poincaré francia miniszterelnök és pénzügy- miniszter az angol-francia háboríts adóssá­gok rendezésének ügyében érintkezést ke­res Churchill angol pénzügyi államtitkárral. Parisból ezt a hirt nem erősitik meg, de neg sem cáfolják, úgy hogy beavatott kö- * ükben a találkozót már a közeli napokra bélés és az uj invesztíciókra szükséges tőke- képződést egyenesen lehetetlenné teszi. Ez annál kártékonyabb hatású, mert a legtöbb szlovenszkói és ruszinszkói fűrészüzem tech­nikai berendezettsége már elavult és ezert uj technikai módszereket kellene bevezetni az üzemek gazdaságossá tételére. Miná unk az anyag felhasználhatására vonatkozólag ötven százalékkal kalkulálnak, míg Németország­ban a nyersanyagnak mintegy hetven százalé­kát használhatják fel. Az adókedvezmények tehát modern invesztíciókat, ezzel kapcsolat­sán tőkefelhalmozódást és erőteljes adóala­nyok kifejlődését tennék lehetővé. A zsolnai ankét a munkabérek és az adő- mgedmények fontos problémáját kikapcsolta, rogy a tariíakérdés komplexumára fordit- íassa főfigyelmét. A köztársaság kedvezőtlen öldrajzi formája mellett olyan nagyszabású rasuti politikát kellene kezdeményezni, hogy íz összes, a gazdasági centrumoktól még ilyan távolfekvő területek is messzmenő ta- üakedvezmények révén szilárd egységbe lovácsoló-djanak. A ruszinszkói fatermelő vi- lékről a gyorsvonat is teljes 24 óra alatt jut Prágába, 1000 kilométernél hosszabb utat fcé- •é meg. Hogyan versenyezzen hát a ruszin- zkói fa a nyugati piacokon a kedvezni é-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom