Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-30 / 248. (1582.) szám
. IC<5z-g».a.iz-f>a süLgT*. A Icözséas költsfeptak az adóreform alapján III. Mely állami adók után lehet pótadót szedni? Községi pótadó szedhető a földadó, a házadó, az általános kereseti adó, a különös kereseti adó, a közvetlenül beszedett járadékadó s a magasabb szolgálati illetmények adója után. A pótadókat illetőleg külön rendelkezések vannak a házbéradóra és külön az összes többi adóra vonatkozólag. Mely községek nem szedhetnek pótadót a házbér után? Az 1928—1931. évekre a házbéradő után nem vethetnek lei pótadót azok a községek, amelyek a 170/19. sz. t. életbelépése napján (1919. jan. 1-én) nem szedtek pótadót a házbéradó után (ezek az elmúlt években sem szedhettek), továbbá azok a községek, amelyek 1926-ban szedték ugyan ezt a pótadót, 1927-ben azonban nem. Milyen összegben irható elő a házbéradó pófadója? A 77/927. sz. t. 1. § harmadik bekezdése szerint az 1928—1931-ben a házbéradó utáni községi pótadó csak oly összegig emelhető, hogy az adóreform 156. § szerinti adóalap leszállításával előállott csökkenés kiegyenlítessék. Vagyis a régi pótadóalap és a pótadó százalékszámának a sorozata kell, hogy egyenlő legyen az uj adóalap és az uj pótadó százaíékszámának a sorozatával. Ha tehát a régi pótadóalap R, a régi pótadószázalék Ö, az uj adóalap U, s az uj pótadószázalék X. akkor R X S = U X X. mely egyenletből X =: SXU R A házbéradó után szedhető községi pótadó százalékszámát megkapjuk, ha az uj adóalapot szorozzuk a régi pótadó százalékszámával s a szorzatot elosszuk a régi adóalappal. Ha ezen műveletnél eredniényül 200-nál nagyobb számot kapunk, úgy a pótadó százalékszáma 200, mert a házbéradó utáni községi pótadő 200 százaléknál nagyobb akkor sem lehet, ha a többi pótadő 300 százalékig is emelhető. Milyen magas lehet a többi adó pótadója? A több állami adó után legfeljebb csak 200 százalékos községi pótadó irható elő. A pótadők eddig szokásban volt lefokozása nincs megengedve, vagyis valamennyi állami adó után egyforma százaléknyi pótadót lehet megállapítani. Mikor emelhető a pótadó 200- nál nagyobb százalékra? A 77/27. sz. t. 1. §. 5. bekezdése szerint 200 százaléknál magasabb, de 300 százalékot mpu nőm haladó pótadót lehet szedni akkor, ha a fentebbi elvek szerint kivetett pótadók nem fedezik az idézett törvény idején érvényesen felvett kölcsön törlesztési részleteit és kamatait sem. Azonban nem lehet figyelembe venni az oly épületek építésére s üzemekre felvett kölcsönöket, illetve ezek kamatait, amelyeknek külön költségvetése fölösleget vagy egyenleget mutat fel. Kérhet-e a község térítést a kiegyenlítési alapból, ha a pótadó nem érte el a 300 százalékot? Igen. Ez a válasz a fentiekből következik. Nevezetesen 200 százaléknál magasabb pótadót csakis az adósságoknak törlesztésére és ezek kamatainak céljaira lehet kivetni. Az adósságok tőke és kamattörlesztése megkívánhatja például a pótadónak 280 százalékra való emelését; a költségvetésben azonban még ekkor is mutatkozhatik hiány más tételeknél (nem adósság) s ennek fedezetére nincs más eszköz, csakis a kiegyezési alap. A községi pótadók alapja A községi pótadók alapjául az állami adók szolgálnak. Az állami adók után pótadókat szabályként oly összegben kell megállapítani, hogy a költségvetés hiánya fedeztessék. A pótadó tehát a községi kisegítő vagy helyesebben kiegészítő jövedelmi forrása. A pótadót a jövő évi állami adók után keli kivetni. A községi költségvetés elkészítése idején azonban még ismeretlen a jövő évi állami adók összege s teljes bizonysággal állíthatjuk, hogy az állami hivatalok ezt a munkát a folyó évben nem fogják elvégezni, ezért a községi képviselőtestület nem köteles ragaszkodni a múlt évi állami adók összegéhez, hanem más segédeszközökhöz kell nyúlnia, hogy a jövőben fizetendő állami adók összegét megállapítsa s ezek alapján a községi pótadók százalékát kiszámíthassa. Figyelembe kell venni tehát mindenekelőtt a 76/927. sz. s az egyenes adók reformjáról szóló törvényt, legalább megközelítőleg kell kiszámítani, hogy az állami adók menynyivel lesznek magasabbak vagy alacsonyabbak s igy az 1928. évre az állami adók valószínű ősz- szegükben vehetők a pótadók alapjául. Az állami adók valószínű összegének a kiszámítása lesz a legnehezebb munka, amelyet a községeknek el kell végezniök, ha költségvetésük pótadójövedelmét alaposan megindokolni akarják. A' pótadók alapját az eddigi állapottal szemben lényegesén módosította az egyenes adók reformjáról szóló 76/927. sz. törvény. A módosítások részletes ismertetése azért fölösleges, mert az egyenes adók reformjáról szóló törvény magyar nyelven több kiadásban is megjelent s bárki számára könnyen megszerezhető. (Vége.) Magyar mezőgazdasági szaksajtót! .Ezen a címen a „Hiradó“ október 18-i számában indokolásában nagyrészt helytálló, célki- j fűzésében figyelmet érdemlő, azonban a végső j következtetéseiben a tényleges állapotokat telje- j :,en figyelmen kívül hagyó közlemény jelent meg. J Az utóbbi körülmény azt a feltevést engedi meg, hogy a közlemény Írója a kérdéses cikkben érintett téren uralkodó, itteni viszonyok felől tájékozódva egyáltalában nincs. Az érdekeltek helyes tájékoztatása végett azért az alábbiak tollhegyre kívánkoznak. A cikkíró előtt első helyen a szlovenszkói és Tuszinszkói mezőgazdasági termelés színvonala terra incognita, amely pedig az adott viszonyokhoz mérten tényleg respektábilis. Még annak a laikus szemlélőnek is az a véleménye, akinek a többi, szomszédos országok mezőgazdasági termelésének színvonaláról áttekintése s azért az Örszehasonlitástétel módjában van. Különben azt s<r-m szabad elfelednünk, hogy Szlovenszkó a volt Magyarországnak legmagasabb mezőgazdasági színvonalú területeivel rendelkezik. Egyszóval nem olyan elmaradott a szloven- >:zkói és ruszinszkői mezőgazda, mint amilyenné ;; jelzett cikkből tükröződik. S ahol esetleg, modernebb szemmel kivetni valót találunk a mező- gazdasági termelésben, ott az okok a hozzáértő előtt hamarosan plauzibilissé tehetők. Érv akad hővon. Hiszen az utóbbi időkben a mezőgazdasági Leemelésre „több" — eszme és folyamat gyakorolt romboló hatást. Mindezzel azonban a kérdéses közlemény célkitűzésének értékeit hátrányosan minősíteni nem akarom. Azaz a politikától mentes, kizárólag mezőgazdasági szakirányú szaklapra avagy szaklapokra, igen is, szükség van még pedig annyi- val inkább, mivel a mai, megnehezült életviszonyok között az adott körülmények által megengedett lehetőségeken belül minden gazdának minél jobban fel kell készülnie, nehogy az öldöklő harcban védtelenül elpusztuljon. Ebben a vonatkozásban pedig nélkülözhetetlen segédeszköz a szaksajtó. Az említett célkitűzés azonban okvetlenül „homo novus“-é, aki az itteni, tényleges viszonyokat nem ismeri, mert a magyar gazdaközönségünk nem nélkülözi a gazdasági életnek ezen kellékeit, ellenben s legfeljebb nein él velük megfelelő mértékben. A teljesség kedvéért s ‘tudtommal a Komáromban hetenként megjelenő „Barázda" kiadósán foglalkozik mezőgazdasági szakkérdésekkel. Ez a lap ugyan a szóban forgó cikk célját csak részben közelíti meg, mert különben az egyik magyar politikai pártnak az orgánuma. Itt van azután a Pozsonyban, havonta kétszer megjelenő „Gazdasági Szemle", mezőgazdasági és szövetkezeti folyóirat, amely megint csak részben közelíti meg a célt, mivel tulnyomólag szövetkezeti és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Ellenben a cikkíró ur figyelmét fel kell hívnom „A Gazda" mezőgazdasági szaklapra (Pozsony, Vármegyeliáz-tér 11), amely kifejezetten mezőgazdasági szaklap s amely lap az egyik, politikától tökéletesen mentes mezőgazdasági szak- egyesületünknek. az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesületnek a kiadványa. Az említett egyesületnek havonta kétszer megjelenő mező- gazdasági szaklap kiadásával semmi egyéb célja nincs, mint a szlovenszkói és ruszinszkői gazdák szakirányú szükségleteinek kielégítése. S hogy ezen célt „A Gazda" az adott viszonyokhoz mérten mennyire szolgálta, arról elég tanúságot tesz a lapnak szakvonatkozásban respektábilis értékekkel telt 8 évfolyama. Megjegyezve még, hogy a számításba vehető területen nincsen olyan, legalább 50 holdon dolgozó gazda, aki a lapot mutatványszámul ismételten meg ne kapta volna, megállapítom, hogy gazdatársaink tájékozódva vannak a felől, hogy magyar szaksajtó van. Ezen kívül „A Gazda", úgy a „Híradó", mint a „Prágai Magyar Hírlap" köz- gazdasági rovatában, időnként felhívja a figyelmet a tevékenységére tudva azt, hogy a mezőgazdasági szaksajtó szempontjából számításba vehető gazdák között ez a két, nagy napilapunk van a legjobban elterjedve. Tehát a napisajtó is tájékozódva van a felől, hogy nálunk kifejezett s politikától mentes mezőgazdasági szaksajtó van. Viszont, ebből is az következik, hegy a kérdéses cikk írója ezen a mezőn „uj ember", de jó szemű ember, aki felfigyel az idők szavára s olyan hangot pendít meg, amelyre minden, a saját maga érdekeivel törődő gazdának fel kell figyelnie. Igen is, ugyanazt hangoztatja már hosszú évek óta „A Gazda" is, hogy gazdáink a mező- gazdasági szaksajtót nem nélkülözhetik, mert gazdatársaink csak annak utján tarthatják magukat színvonalon. Azért az ilyen kérdések iránt érdeklődő gazdatársaink figyelmét ezen alkalommal is felhívom arra, hogy a már meglevő kereteket erősítsék meg annyira, hogy azok tökéletes kiszolgálásukra képesek legyenek az egyesek s a nagy köz érdekében. Pozsony, október végén. Fiile Péter, okleveles gazda. Nem emelik fel a bankrátát Budapesten. Budapestről jelentik: Nagy izgalom előzte meg a Nemzeti Bank főtana csillés ét, amelyen a tőzsdén terjesztett hírek szerint a bankrátáról kellett volna dönteni. Ez a kérdés a főtanácsülésen nem is került szóba, még pedig azért nem, mert a Jegybank vezetősége változatlanul ragaszkodik aihlhoz az álláspontjaihoz, hogy a kamatlábemelés a mai viszonyok között nem volna indokolt. A newyorki tőzsde és a valorizáció. A new- yorki tőzsde most módosított alapszabályai között szerepel az a kikötés is, hogy azok a társaságok, amelyek kötelezettségeiknek nem fedtek teljes mértékben eleget, nem jegyezhetik részvényeiket az ottani tőzsdén. Ez a kikötés azonban nem függ össze az átértékelés problémájával, mert az alapszabályok a valuta értékromlásában vis majort látnak és az ebtől előálló károsodásért nem teszik felelőssé a társaságokat. Ezek szerint tehát ninc6 akadálya annak, hogy a külföldi társaságok részvényei jegyzésre kerüljenek a newyorki tőzsdén. A Caise Conwmiíie javaslata az örökjáradék rendezéséről. Most került nyilvánosságra a Caise Commune javaslata, amellyel az osztrák és a magyar örökj áradó kok kamatszolgálatát és törlesztését rendezni akarja. A javaslat szerint az adós államok a maguk részét 1931 és 1950 között évi egyenlő részletekben beíedezhetilk. Az államok adóssága évenként 5% -kai csökkenne és ezzel a kötvényadósság törlesztése 1980-ban érne véget. Az utódállamok többsége, hír szerint, egyetért ezzel a javaslattal. A szeptemberi magyar külkereskedelmi mérleg az áruexportban 115 millió pengő, míg a behozatali többlet 33.7 millió. A tavalyi szeptemberben a behozatali többlet 3.3 millió pengőt tett ki. Ez év első kilenc hónapjában egy 835 millió pengő értéket kitevő árubehozatalnál 276 millió pengős miáriegpasszivum mutatkozik a tavalyi periódus 82 milliójával szemben. A múlt évi szeptemberrel szemben a behozatal 28 millió pengővel emelkedett és majdnem a legtöbb behozatali cikk magasabb számokat mutat fel. Legnagyobb az emelkedés gyapotárukban, gyapjúban, fémben és papírban. Az exportnál 9 millió pengő a csökkenés és ez a csökkent hús- és gabonakivitellel függ össze. A mételykor veszedelme. Lap-unk októberi számában felhívtuk a gazdákat, hogy ez évben idejekorán védekezzenek a mételykor ellen. Csak így tudják azokat a veszteségeket elkerülni, mint aminek tavasszal, a késői védekezés miatt őket érték. Közlünk néhány véleményt a Distollal való gyógyítás eredményéről: ... Distollal igen jó eredményeket értünk el. Előírás szerint kezeltük az állatokat és örömmel tudatjuk, hogy egyetlen állat sem pusztult el. Beladice, 192-7 juh 19. Szent- Iványi Jóiszáigazgatósága, Blodioe, p. Velki Ohros- tári, Zupa XVI. U. i. Szívesen megadjuk az engedélyt, hogy fenti véleményünket nyilvánosságra hozzák. — ... A Distolt csodálatos eredménnyel használtuk az állatállományunkban fellépett mé- telykómái. Nyíltan kijelentjük, hogy mételyben megbetegedett állataink egyfcől-egyig meggyógyultak. V. Mána, 1927 VII. 13. Politzer Testvérek bérlete, Valka-Mana. __ ... Közlöm Önökkel, hogy a Distollal elért gyógyulás ereményével nagyon is meg voltunk elégedve. 230 drb. kezelt jószágból mind meggyógyult, 3 drb. kivételével, amelyek már menthetetlenek voltak. Gajár 1927 juh 15. Müller Iván sk., községi bíró. __ ... A felhasznált Dii síol hatása gyors és biztos eredményű volt. Egy drb. 2 éves állat már teljesen leromlott volt a kezelés megkezdésekor, mégis feljavult, ma nyomát sem lehet észlelni betegségnek. Megfigyelés szerint a hatás már a kezelés befejezése után 3 nappal szemlátomást mutatkozik. 14 drb. állatot adagoltam. Licince-iHuoin, 1927 VII. 18. F-erber Adolf s. k. Járványos megbetegedés után y a lábbadozók általános gyöngeséget és fáradságot m éreznek. Ilyenkor az izmok elernyed- fi tek, az idegek túlfeszültek. Masszíroz- || zuk magunkat, orvosi előírás szerint, || neHthei sösSserszessaieS! J| Ez a masszázs fokozza a vérkeringést, ..fr; erősiti az izmokat és emeli a munka- ||| képességet. ||| Permetezzünk „RLPÁ“-t lakásainkban £§| és üzlethelyiségeinkben. Ezáltal elér- Éji jük a levegő tökéletes fertőtlenítését. p| | Kérjünk csak eredeti csomagolású 'M ! „F\LPF\“-t sértetlen ólomzárral. i * A csehszlovák köztársaság üzleti címtára, melyet Trb. Ceeko-slovensky címmel fognak kiadná, amely a köztársaság beszerzési forrásait öleli fel, a szerkesztési munkálatok befejezése előtt áll. Felhívjuk erre azon cégeink figyelmét, amelyek a cím tárba való felvételről még nem gondoskodtak, hogy ezt mielőbb eszközöljék, nehogy a jegyzékből, mely u-gy a belföld, mint a külföld számára elsőrendű kézikönyv lesz, kimaradjanak. A központi szerkesztőség címe: Praha I.. Obahodná a zivnostenská komora s a levelezés ide, esetleg a legközelebbi kereskedelmi és iparkamara főtitkárához intézendő. (5400.) A kassai terménytőzsde rövidesen megkezdi működését. Kassai tudósítónk jelenti: A tőzsdei funkciókat végző kereskedelmi egyesülés alapszabályait a kassai termény-, fa- és borszafcmaegye- sülét annak idején beterjesztette az illetéke® minisztériumhoz. A törvényes 40 napi határidő letelt, anélkül, hogy az alapszabályokat visszautasították volna. Az egyesület igy a törvény értelmében megkezdi működését. A közeli napokban taTtják az alakuló közgyűlést. Az eddig jelentkezett több, mint 300 taggal az egyesület életképessége biztosítva van. A közgyűlésen megválasztják a vezetőséget, megszervezik a választott bíróságot, elhatározzák a vasárnapok életbeléptetését és a tőzsdei funkciókat végző egyesület, amely a három legerőteljesebb kereskedelmi szakmából alakult, Kassán rövidesen megkezdi régóta nélkülözött tevékenységét: A bécsi Rofth A. G. fizetési nehézségekkel küzd. Bécsi jelentés szerint a Roth A. G., Közép- európa egyik legnagyobb töltény- és robbauó- anyaggyára fizetési nehézségekkel küzd. Passzívái 3 és félmillió schillingre rúgnak, amellyel szemben értékes aktívák állanak. A bécsi gazdasági körök a Roth A. G. vagyonát 2 és félmillió schillingre becsülik. Kilátás van biróságonkivüli egyezségre s az a felfogás, hogy a szolid Roth A. G. cég fizetési zavara csak pillanatnyi és fizetési nehézségeinek oka csupán az, hogy a kihitelezett áruösszegek ellenértékét a kis adósok nehezen téritik meg. A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. Az összes tudósítások minden kötelezettség nélkül közöltéinek. Kérdezősködéseiknél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágositások a kereskedelmi és iparkamaránál nyerhetők, Kassán. — Pályázatot hirdetnek: Pozsonyi katonai építkezési igazgatóság: a besztercebányai városi laktanya javítására. Határidő november 8. (242—U.) — Munkácsi áll. kórház igazgatósága: 40 drb komplett kórházi vaságy és 150 drb vas éjjeli szekrény szállítására. Határidő november 5. (243—U.) —. Pozsonyi közmunka ügyi minisztérium referátusa: a turócszen talártoni iparfejlesztőintézet építésénél központi fűtés bevezetésére, csatornázási és vizve- zetéki munkálatokra. Határidő november 23. (244 —,U.) Rózsahegyi áll. tisztviselők lakóházánál vízvezetéki, csatornázási és villanyszerelési munkálatokra. Határidő november 2. (41.) — Pozsonyi esi. áll. vasutak igazgatósága: tűzifa szállítására. Határidő november 14. (19573.) _ Csl. dfthámyjö- vedék központi igazgatósága: 246.000 darab há- romszinii fejnyomással ellátott papírzacskó és ragasztó szállítására. Határidő november 21. (19473.) — Árukerosleí: Brémai cég hüvelyeseket keres. (19114.) — összeköttetést keres: Régi, nagy portói borkiviteli cég csehszlovák borcégek’kei. (19555.) __ Különfélék: Az 1928. évi május és sz eptember hónapokban 15—20 napig tartó mező- gazadsági és iparkiállitáet rendeznek Jassybam. (19088.) — A prágai szekerészen főraktár technikai igazgatósága november hó 2., 3. és 4-én reggel 8 órakor árverési utón szekereket, nyergeket, különféle hulladékot, patkót stb. elad. (19439.) __ Bu dapesti cég sál, kelme virágokkal, vagy? más mintával való festését vállalja. A művésziesen festett dolgok moshatók. Az árak igen mérsékeltek. (19389.) — A belgrádi csl. követség által ajánlott jugoszláv ügyvédek névsora a kamaránál megtekinthető. (16680.) a4
