Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-30 / 248. (1582.) szám

Mai uámuiik 16 oldal

éVf' ^ (l582) WÍm 1 V<MárNaP °któber ^

üöfizetés! ár: évente MO félévre 150, A szlovenszkői és rUSzitlSzkÓl ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prigo II PansUá nlice

legyedevre 7o, havonta 26 Ké; külföldre: . H 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó

ívente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal:PrágaH.tPanskáuM2/!II.~Teíavonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Romárnál

(*) Az orient express ugyan csak harmii kilométeres óránkénti átlagsebességgel kö: lekedik Romániában, de a forradalmak, puccsok, az á'llamfordulatok eljövetelének s< bessége ugyanott nagyobb, mint bárhe másutt Európában. Bizonytalanság és balkí ni hisztéria jellemzik a bukaresti udvart é a román kormányt s az államok létének le^ főbb alappillére: a konstansság sehol nei áll gyengébb alapokon, sehol nem dőlhet me olyan rohamosan, mint ebben az államban, me lyet a kifürkészhetetlen sors a háború utá óriási kiterjedésű nagyhatalommá dagasztó! Hiába jelentette ki Hodzsa miniszter Paris bán, hogy a háború nem az elbalkánositás hanem ellenkezőleg, a középeurópai Balká megszüntetését eredményezte, nem hisszük hogy akadna józan európai, aki ez az állítás elfogadhatná. Mert azt hisszük, tagadhatatla nabbul rosszabb az, ha például a macedó; forradalmárok vérbeli és szavatoltan balkán módszerei abban az államban divatoznak melynek határai ma csaknem Velencéig, Grá cig és Szegedig terjednek, mint az, amikor a évszázados bécsi kulturrend igyekezett ki váló institúciókkal és kiváló, európai embe rekkel rendet teremteni a boszniai és herce govinai dzsungelben. Mert akárhogy vesszük jobb ha Európa igyekszik gyarmatosítani é: megfékezni a Balkánt, mintha a Balkán jöi föl Európába és beleszurja hirhedt gyilokjá a kontinens testének kellős közepébe.

Ugyanilyen balkáni elmélkedést tartha tünk a jugoszláviai macedón események utár most is, a romániai „események1' alkalmával amikor szintén kipróbált balkáni szokások verdesik Európa kapuját mélyen ott, aha előbb valóban nyugati institúcióidra! találkoz tál, ó nyájas európai utazó! Valamikor sietví vitt útlevél és féielem nélkül a gyors Brassóig, Predeálig, s Arad, Temesvár, Nagyká roly oly közel voltak vágyaidnak, üzleteidnek mint Palermo, vagy Sevilla, — de most? Budapest mögött, s nem is oly messze Bécstől ott terpesztiedik a Titok, a Kiszámíthatatlanság, a Labilitás és hiába küldesz táviratol Nagyváradra, a hajdani Kis Párisba, ahonnéi európai zsenik indultak útjukra, nem éi oda, hiába küldesz pénzt Kolozsvárra, nem jön meg, hiába küldesz jelentést Brassóba, útközben elsikkad, hiába épitesz, számítsa Romániája, minden hiába, semmi sem biztos ott, mert Románia a nagy Bizonytalanság országa.

Ostromállapot, Ievélcenzura, a sajtó elnyomása, granicsárok a határ mentén, telefon és táviraItiialom, lehetetlen postai közlekedés, gyanús pénzviszonyok, sziguranca és megvesztegetés, nem elég Balkán ez? Ma csaknem Debrecenig és Szegedig ér el a bukaresti udvari intrikák lekellete, melyhez hasonlót pedig Kolozsvár, meg Arad közönsége hajdanában csak az operettekből, vagy- pedig újabban a moziból ismeri, ahol exóti- kus délamerikai, vagy balkáni államok nagybajusza, villogó szemű, fantasztikus egyenruháira bujtatott generálisai és hercegei ágáltak komikusán egymás ellen — az európai közönség nagy gaudiumára. Hej, mily szomorúság: mmdez valóra vált ma, Középeurópa szivében! Udvari intrikák, trónvillongások, deíronizációk és restituciók, sötét machinációk, asszonyok és szeretők, panamák és eltűnt pénzek, párisi szállodák — pontosan úgy, mint felejthetetlen humorral Heltai Jenő annakidején megírta, — ma nem Nisben, Kragu- jevácban, Üszkübben, Szalonikiben éreztetik hatásukat, hanem négyszáz kilométerre Becstől, kétszáz kilométerre Kassától, ahol valamikor teljes európai rend uralkodott. Ha Hodzsa miniszter ' ebben nem elbalkániasodú t lát, ekkor nem tudjuk, mit ért „Balkán" alatt.

Romániában a karlista mozgalom

! forradalommal fenyeget

(

j A karll&fák és a kormánypártiak első véres összecsapása Besszarábiában — Bratianu és Mariin szgaSotS harja a román kamarában — A miniszterelnök drákói rendszabályokkal fenyeget — ©stromállapot és mozgósítás Erdélyben — ByuSafekérvár, a parasztpárt főffészke, ostromzár alatt — Titokzatos politikai betörők Károly herceg párisii villájában —

Hantin a&aria Erőé!w üiiálléságéf

Bukarest, október 29. Hetek óta tudja már az európai sajtó, hogy a kanista mozgalom Romániában egyre nagyobb méreteket ölt és Bratianu kényuralma következtében Románia, különösen Besszarábia, a Dobrudzsa és Erdély lakossága egyre hevesebben követeli, hogy a Parisban élő Károlyt, a román trón jogos örökösét visszahívják. Mária királyné, aki eddig határozottan Károly visszahívása ellen volt, most szintén a herceg visszatérésének előkészítésén fáradozik s máris heves ellentétbe került Bráti&nural. Ma már kétségtelen, hogy a karlisták újabb akciója igen komoly. Könny- n iglóhet, hogy Romániában a legközelebbi időben döntő események fognak bekövetkezni. Manoilescu volt államtitkár letartóztatásával a titkon forró mozgalom hirtelen kipattant s egész Európa tudomást szerzett a román belviszályról. Kitudódott, hogy Manoilescu közvetlenül elutazása előtt sokáig tárgyalt Avareseu tábornokkal is, aki Bratianu után kétségtelenül a legbefolyásosabb politikus Romániában.

Miután Károlyt a Bratianu-kormány ügynökei állandóan megfigyelik s a detektívek minden lépését követik, Bratianu azonnal értesítést kapott Manoilescu látogatásáról a hercegnél s a. visszatérő államférfiut azonnal letartóztatta.

De ezzel a letartóztatással a helyzet egyáltalán nem változott meg, sőt még bonyolultabbá vált.

A régenstanács sok nehézséget okoz Bra- tianunak, főleg Burdugan, a legfőbb semmitő- szék elnöke, aki már többizben vonakodott fontos kormányrendeleteket aláírni. Bratianu legutóbb Mardarescu tábornokot akarta kinevezni a román hadsereg generalisszimu- szává, mint ismeretes, azonban a régenstanács meggátolta ezt a kinevezést.

A karüsta-mozgalom terjedése

Nemcsak ellenzéki politikusok, de befolyásos udvari körök és magasrangu katonatisztek is azon a véleményen vannak, hogy Románia nem nélkülözheti Mihály király nagykorúságáig az államfőt és nem bírja ki a régensséggel járó bizonytalanságot.

Ezért olyan körök is, amelyek eleinte nyugodtan beletörődtek Károly száműzetésébe. most visszatérését követelik. A legerélyesebb támasza a karlista-mozga- Iomnak a nemzeti parasztpárt.

Az ellenzék vezérei, Maniu, Michalage és Avareseu teljes egyetértésben dolgoznak Károly visszatérésén. Bratianu a legkétségbe- esettebb intézkedéseket lépteti életbe az egyre erősödő karlista-mozgalommal szemben. Titkos ügynökök egész serege kémleli állandóan a politikai vezéreket s a miniszterelnök a legerőszakosabb módon ellenőrzi a közvélemény minden megnyilvánulását. Több száz ember szerepel a cenzúra listáján s ezeknek az embereknek minden levelét felbontják. A külföldre menő postát csaknem kivétel nélkül ellenőrzik. Az összes sajtótáviratokat a legszigorúbban cenzúrázzák.

A bűnösöket szigorúan elitélik g Manói- lescura állítólag ötévi börtön vár,

Manoilescu a fogházban

Bukarest, október 29. Manoilescu volt államtitkár a jihlavai 'egyházból levelet irt feleségének. amelyben közli, hogy jói van, jói bánnal- vele és meglehetős kébyvn^ ív v***. Megengedik azt is, hogy idegeneket és hozzátartozóit is fogadja. Avareseu tábornok, volt miniszterelnök máris meglátogatta és két órán át tárgyalt vele.

Bratianu első nyilatkozata Károlyról az „elszáradt ágról"

A karlista-mozgalomnak egyik legfontosabb állomása a bukaresti kamara csütörtöki és pénteki ülése volt, amelyen az ellentétes nézetek teljes erővel csaptak össze.

A kamara hangulata mindennél fényesebben bizonyítja, hogy a karlisfa-moz- galom katasztrofális komolyságot öltött s kifejlődésében szinte feltartóztathatatlan.

Maniu, a parasztpárt vezére, heves és bátor támadást intézett Bratianu ellen Manoilescu letartóztatása miatt és Bratianu rideg szigorral és tiránnus módjára válaszolt. A miniszterelnök a hivatalos jelentés szerint a kamara csütörtöki ülésén a következő nyilatkozatot tette annak a legutóbb leleplezett akciónak nyomán, amely „a korona viselője, az állam rendje és a közrend ellen irányult", — mint azt a hivatalos jelentés mondja:

— A hatóságok elhatározták, hogy üldözni fogják azokat, akik „ebben a tekintetben" bűnöket követtek el. Az állam ellensége az, aki föl akarja borítani a mai helyzetet, de az illető össze fog zúzódni a mi szilárd elszántságunkon. Az állam ellensége az is, aki bármilyen eszközzel meg akarja fosztani a legitim uralkodót a koronától. Azok, akik tagjai voltak a koronatanácsnak, sohasem fogják elfelejteni Ferdi- nánd királynak, az atyának fájdalmas meg- indultságát és az uralkodónak erős házasságát, amellyel ő, a nemzeti egység megteremtője, kizárólag országa jövendőjének gondjától vezéreltetve kijelentette, hogy a dinasztikus leszármazás elszáradt ágát el kell távolítani, hogy az egész fa egészséges maradjon.

— Híven ehhez az elhatározáshoz és alkotmányos monarchikus államformának

igy jó és az urak nem tűrhetnek eröskezü uralkodót. A fiatal trónkövetelő botrányos magánéletével vonta magára Európa figyelmét. Panamák láncolata tart és a szerelmek szerepe mindebben kiszámíthatatlan. Nem mozi ez, nem operett? Nem, hanem Románia: Temesvár, Nagyvárad. Kolozsvár, Gyulafehérvár, a nagy Rákócz-ak. Báthoriak és Bethlenek hajdani tudós hazája!

alapvető elveihez, a törvényesen létrehozott rendet nem szabad megváltoztatni. Azok, akik hűséggel szolgálták a nagy királyt, halála után is őszinte kegyelettel tartották tiszteletben azokat az indító okokat, amelyek elhatározását megórlelték. De mindenek felett a kötelesség érzése vezérelt bennünket, hogy fentartsuk az állam rendjét, továbbá az a tudat, hogy Románia nem akarhat olyan államfőt, aki választás, népszavazás, pártkombináció vagy akármilyen más eszköz utján jut trónra. Az állam biztonsága ellen vétkeznek mindazok, akik nem igy gondolkodnak és meg fognak semmisülni a törvényes hatalom ereje alatt.

tudni t«l! mindenkinek az ország belsejében és a külföldön egyaránt.

Maniu elmondja a híres kormánytanács lefolyását

Bratianu nyilatkozatát a nemzeti parasztpárt nevében Maniu Gyula éles szóval Ítélte el. Szerinte a kormány intézkedése al- • kotmányellenes, mert a kormánynak nem volt joga elfogni Manoilescut. Ez a jog csak az igazságszolgáltatás szerveit illeti meg. Alkotmányellenes az is, hogy a vizsgálatot katonai törvényszék vezeti polgári törvényszék helyett.

Tiltakozik az ellen, hogy Manoilescutó! leveleket koboztak el, köztük olyanokat, amelyeket a volt trónörökös a miniszter- elnökhöz és a politikai pártok vezéreihez irt.

Elhárítja a nemzeti parasztpártröl azt a vádat, hogy meg akarja rendíteni Románia nemzeti létét, mert a párt tiszteletben tartja az állam és a korona integritását.

Maniu ezután szóvá tette azokat az ese ményeket, amelyek Károly herceg trónról való lemondását megelőzték és emlékeztette Bratianut, hogy a történelmi nevezetességű kormánytanácson, amelyen Ferdinánd király elnökölt, ő, mint a parasztpárt kép viselője azt ajánlotta, hogy szólítsák föl Károly herceget mégegyszer és utoljára, hogy vonja vissza trónigényéről való lemon dúsát. A lojális eljárás az lett volna, ha Bratianu is támogatja ezt a javaslatot, ő azonban azzal tért ki előle, hogy szerinte a királyi udvartartás miniszterének közbenjárása elegendő. Manin kétségbe vonja a régi országgyűlés törvényességét, amely a trónfosztást kimondta.

— Már akkor megjósoltam, hogy Károly herceg egyszer megváltoztatja elhatározását — folytatta — és ez most bekövetkezett.

Károly herceg kijelentette, hogy nem trónpretendens, de rendelkezésére áll hazájának, ha a román nép hívja. Egyedül a népnek áll jogában ezt kívánni és Bratianu nem szállhat szembe a népakarattal.

— Ha majd az ország érdeke úgy kívánja, akkor a politikai pártok meg fogják vitatni a kérdést, hogy szükségesnek tartják-e a népszavazást, mert csak a román nép dönthet arról, hogy ki legyen a király.

Károlyt védeni s forradalom

Bratianu miniszterelnök sietett válaszolni Maniunak. Azt fe’elte, hoey ezzel a mostani felszólalásával Maniu elárulta, hogy pártRománia forradalom előtt áll. Románia ma megközelíthetetlen ország, amelyre a posta és távírda nemzetközi szabályai nem érvényesek. így megy ez már évek óta és nincs kilátás a javulásra. Üreskezü kormányok jönnek, hogy telizsebü kormányok menjenek. Királyok lemondanak, hogy királyok lázongjanak. Titokzatos politikai betörések történnek itt is, ott is, három anyakirályné mozog a színen s a király? — 0, a király hét éves, mert1