Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-28 / 247. (1581.) szám

1927 október 28, péntek. 5 39 &— ..— --------------------------------------■———-—==. ” MŰ SORON KÍVÜL EÖYPTOLÖGIA Pária, október 26. Ez a nagyon joviális ur, akinek a proto­koll, a francia köztársasági ceremónia kedvé­ért most, mint ismeretes, egy éjszakát Ver- saillesben kellett töltenie, miután előzőleg már két hete Parisban szórakozott, hogy a hivatalos fogadtatásra mégis vonattal és egy pályaudvaron érkezzen meg, együgyű copf, amihez a résztvevők is csak nehezen tudtak komoly arcot vágni, szóval I. Fuad, Allah és a brit kormány akaratából Alsó- és Felső- Egyiptom királya, több Rolls-Royce gazdája s különben is a földkerekség egyik leggazda­gabb magánembere, nem is olyan régen még gzelid és elég reménytelen trónkövetelő volt. Az angol politika hozta a trónra, ahol, ezt meg kell adni neki, közben erősen megült s mindent elkövet, hogy egy változó angol po­litika le ne söpörje róla. I. Fuad Egyiptom­ban, népei körében, kimondottan népszerű. Vér az ő vérükből s ez a vér elég régi. Mikor Versaillesben és Párisban, ahol ma ünnep­ük, a franciák- még vad majomtörzsek formá­jában ugráltak a lombos fákon, ötezer évvel ezelőtt, akkor I. Fuad nagybácsijai már óriá­si kastélyokban laktak, bunkóval gyilkolták egymást, napernyővel sétáltak, ha meleg volt, szisztémába foglalták össze a csillagok járását s ezt a szisztémát az akkori asztroló­gusok éppen úgy garantálták, mint a mai asztronómusok a magukét s Írással jegyezték föl a helyi eseményeket. Mikor a görögök még barbárok voltak, akkor I. Fuad nagy- nénjei már tudták, hogy mi a spleen. Az egyik ilyen spleenes nagynéni, egy szeszé­lyes szépasszony, Tutmosis fiatal özvegye 1540 évvel Kr. e. unalmában többezer ember élete árán építtetett Karnakban egy nagy mamlasz síremléket, ami hirdesse emlékét unokája, I. Fuad előtt, részint hiúságból és kacérság- ből, részint, mert az unokák gyorsan felejte­nek. I. Fiiadnak tehát nincs mi fölött megle­pődnie és meghatódnia Európában, eltekint­ve a versaillesi villamosvasuttól, mert az ő családjában mindazt, amit mi itt mutatha­tunk neki, nagyjából már látták. Théba köz­müveiben több munkás dolgozott, mint Cit­roen gyáraiban, Karnak közmunkái körül legalább annyi panama volt, mint korunkban egy hullámfürdő körül, s a karnaki szabómü- vészek, aki látta, elhiszi, értettek úgy a raf- finált divathoz, mint Poiret. Közben persze fordult az idő, a franciák lemásztak a lombos fákról s ma ők azok, akik imí és olvasni tudpak, nemcsak franciául, ha­nem egyiptomiul is, amit az egyiptomiak vi­szont már nem tudnak; Európa óriási igyeke­zettel iparkodott behozni az elveszett időt, amit játszadozással, töltött a kontinens erdei­ben, a törzsek megbórotválkoztak, tetőtől-tal- pig ruhákba bújtak, fölvették a keresztény­séget, megtanultak írni és olvasni, faragott képet csináltak maguknak, eltanulták a pénzt, kitalálták a puskaport, fölfedezték Amerikát s fölverték a párisi régiségkereske­désekben az I. Fuad családjából származó múmiáknak és használati tárgyaknak az áraii. Az öreg rokonok hulláival ma is nagy keres­kedés folyik Európában, az angol kormány csak nemrég ajánlott I. Fuad másodfokú uno­katestvérének, Tut-ank-Amonnak múmiájáért egymillió fontot, ami egy tizennyolcéves, rész­ben használhatatlan fiatalemberért szép pénz. I. Fuad becsületére legyen mondva, hogy nem adta oda a múmiát, — Tut-ank-Amon megmaradt az egyiptomi nép kedvencének odahaza, mint aki volt mindig is. Európa- fejlődött, az egyiptomiak ezzel szemben elfelejtettek írni és olvasni, Európa mindent megtanult, amit az egyiptomiak va­laha tudtak, Egyiptom mindent elfelejtett és semmit sem tanult; mig egy napon az ango­lok megszánták Cheops unokáit, lementek Egyiptomba, megépítették a szuezi kanálist, megszervezték a gyapjú termelést, villanyve­zetékkel látták el a fáraók sírjait, föltalálták a Nilus-gátat s visszaültették Tut-ank-Amon unokáját a fáraók trónusára. Az angolokat kö­vették a franciák, akik megfejtették a hiero­Most Jelent mag az óv IseszGízáciiisafcl) rop?’. I iráös Benée H Lavbtia Tartja i§ Miassága A „Santerra bíboros" folytatása jj^yj két kötetben ás*a 78.- borona Mindenki, aki olvasta ' ’■ >-ij a „Santerra bíboros" csodaszép regényét \$|3| okvetlen megveszi e .■(wj könyvet, melynez ha- ’-'lisl •ontó szépet magyar draffl nyelven még nem igen írtak " f f I , ! n inilinninniiin Kaoiiato lakunk kiaiiáhivaíaiácak könmziáiyánai glypheket s lehetővé tették I. Fuad számára, hogy családjának krónikáit eredeti kiadás­ban, a kőlapokról olvashassa. Ezt a kései szí­vességet jött most megköszönni Fuad király Párisba. Beszédében, amit a francia köztársasági elnök vacsoráján mondott, ki is emelte ezt; azt mondta, hogy ők ugyan már régebben esznek késsel és villával, mint az európaiak, de viszont ma sem tudnák, hogy ők már ré­gebben esznek késsel és villával, ha ezt né­hány európai le nem olvasta volna a hiero- glyphákról. Mert hieroglyphát nem tud senki Egyiptomban olvasni, csak a franciák s egy­két angol. Ez nagyon szép elégtétel a tudósoknak, akiket a felületes Ítélet gyakran közönséges szőrszálhasogatóknak könyvel el, akik egy életen át bolháznak valami öreg kövön. Fuad király bevallotta, hogy fogalma nem lenne őseiről és nemes eredetéről, ha ezt a francia tudósok be nem bizonyították volna neki Doumergue elnök erre azzal bókolt visz- sza, hogy igen, igen, kétségtelen, hogy a fran­ciák sokat tettek Egyiptomért, de Egyiptom is megtette a magáét az emberi kultúráért, amennyiben már írni és olvasni tudott ak­kor, mikor a franciák még nem tudtak. így bókoltak egymásnak, karöltve és ele gánsan, mintha azt kérdeznék, hogy a tojás lesz-e a tyúkból, vagy a tyuk a tojásból? Két írástudó, amint látszik. A romin királyfi! menekül BratSanu haragja elől? Ostromállapot Bukarestben, nagy csapatösszewoRésok országsa?*© Bukarest, október 27. Kerülő utón érkező hírek szerint Maniu Gyulát, a nem­zeti parasztpárt vezérét rendőri ieliigyo let alá helyezték. Mamuuak azonban állí­tólag sikerült a királyi palotába menekülnie. A helyzet egyre válságosabb és Bu­karestben kihirdették az ostromállapotot, amelyet mihamar az egész országra is ki fognak terjeszteni. Nagy csapatösszevonások vannak mindenfelé. Ellenőrizhetetlen Mrek szerint Mária román anyakirályné elmenekült Bukarestből. Paris, október 27. A New-York Héráid bécsi híradás nyomán jelenti, hogy Mária özvegy román királyné Bratianu haragja elől Bukarestből elmenekült. Ugyanez a lap közli azt is, hogy a Romá irtából érkező zavaros hírek következté­ben a román értékpapírok árfolyamai a bécsi tőzsdén nagvon hanyatlottak. A Pe­tit Blou hangsúlyozza, hogy a Romániából érkező nyugtalanító hírek következ­tében Franciaországnak kötelessége vol na a Romániában levő francia érdekek és értékek biztonságáról gondoskodni. A lap kiemeli, hogy ezekután a lehető leg­nagyobb könnyelműség volna, ha a Irán cia tőke bármilyen csekély kölcsönt fo­lyósítana Romániának. Trianoni egy nyoícesziendös vtía * $ Ifi 6©** gyermek Arany, ezüst, gyémánt s legjobb lőkebefehletés Weinstabi Móricz ékszerész Pozsony, HaSászkapu utca 2. szám. Oad pénzügyminiszter Churchiilnél London, október 27. Búd János magyar pénz­ügyminiszter tegnap délután hivatalos látogatást tett Churchill lord kincstári kancellárnál. A ma­gyar pénzügyminiszter behatóan tájékoztatta Churchill lordot Magyarország pénzügyi, gazda­sági és szociális előlialadásáról kifejezve a ma­gyar kormány köszönetét s Magyarország háláját Anglia pénzügyi támogatásáért. A két pénzügy­miniszter között rendkívül szívélyes eszmecsere folyt le. Churchill utalt Anglia és Magyarország történelmi barátságára s kijelentette, hogy remé­li, hogy legközelebb személyesen is felkeresheti Magyarországot. Beszéde további részében hang­súlyozta annak fontosságát, hogy Magyarország továbbra is azt az egészséges és megbízható pénz­ügyi politikát folytassa, amit eddig, mert csak ez ad biztos alapot a külföld bizalmának. A német pénzügyi expozé vitája Berlin, október 27. A német biaxxMmi gyűlés költségvetési bizottsága ma folytatta Kohlér pénzügyrmiin.iszteir expozéjának vitá­ját. Elsőnek Hiliferding szociáldemokrata képviselő szólalt föl, aki élesen elítélte Köhler expozéját. Szerinte a pillanatnyi kedvező konjunktúra nemi tant miár sokáig. Másodiknak Curtius dr. birodalmi gazdaság- ügyi miniszter emelkedett szólásra, aki ki­fejtette, hogy a konjunktúra a vásárlóerő tői és a rendelkezésre álló tőke nagyságától függ. Curtius beszéde után Sdhaoht dr., a Német Birodalmi Bank elnöke emelkedett szólásra., aki a külföldi kölesönökről beszélt. Schadit dr. elsősorban a közönséget nyugtat­ta meg és ki jellemtette, hogy a m árka zuha­násától nem kell tartami.- ■ I —m.MTOIiUJÜll.t -♦ WT’XIW'HIIIU.—" ■ ■ • Pofijára gyilkosát fölmentették Paris, október 27. A párisi esküd tb író­ság tegnap este csaknem kétheti tárgyalás után fölmentette Petljmira ukrán böjtimam gyilkosát, Sehwarzbard Sámuelt. Az ítélet kihirdetése után izgalmas illemetek játszód­tak le a tárgyalóié rombem, amikor is Sohwarzlbard hívei ujjongva élt ették az es­küdteket, a védőt és Franciaországot. Lomberg, október 27. Mikor tegnap este a fölmentő ítélet ismeretessé vált, számos zsidó férfi tódult a francia konzulátus elé és hatalmas tüntetésiben szimpátiájának adott kifejezést.------ i 11 —i/<l ------- ——» Su Syos vasúti szerencsétlenség Jugoszláviában Bolgrád, október 27. A Szarajevó és Mostar közötti vasútvonalon szerdán éjjel Bradtna állomás közeiéiben súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Egy teíheirvonat alatt leszakadt a vasúti híd és a vonat 50 méteres szakadékba zuhant. Eddigi jelenté­sek szerint a fütő, a mozdonyvezető és a fé­kező halálát lelte. Közelebbi részletek hiá­nyoznak. — Károlyi Mihályné régiségkereskedést vezet Párisban. A Journal kja: Károlyi Mihályné, a magyar népköztársaság volt elnökének felesége, egy angol kereskedőcég párisi fiókjánál igazgató­nő lett. ^ Most indult meg • r | egy uj sorozat a világirodalomnak színe-java fiízve egy-egy kötet íO.— korona egész vászonkötésben 17.— korona U ; Mindenki vehet már könyvei I Eddig megjelentek: Schnitzler: Hajnali mérkőzés. I Toudoze: Aki ellopta r golfáramot. Fouchardiere és Bringer: Ha nagyjaink | visszatérnek. | Dahl: Utazás egy házmesterfülke körül. Színi: Homo Doktor kísérlete. Dupny-Marull: A sakkjátékos. \ Mandelstamm: Hollywood. Í H. Dominik: Atlantis feltámadása f Galopin: A vörös szandál I Andai Ernő-.Álmok asszonya Kapható híadókivafahmkb&c í Egy eperjesi származású budapesti orvos gyermeke áll a közjogi vita középpontjában — Magyar, csehszlovák, német vagy romén áÍ$amp®Égá?~e a volt német nevelőmé gyermeke? Budapest, október 27. (A P. M. H. mun­katársától.) A budapesti bíróságokat már hosszabb idő óta foglalkoztatja egy bonyolult jogi komplexum, melynek eredete a háború után előállott közjogi s a forradalmi idők te­remtette magánjogi viszonyok kuszáltságába nyúlik vissza. A békeszerződések nemcsak országokat osztottak ketté, hanem beleszól­tak az egyes családi életbe is, melyet döntően befolyásoltak. A szóbanforgó esetet kompli­kálja még a benne szereplő személyek egy­máshoz való különös viszonya is, melyet a trianoni békeszerződés jogi következményei még inkább összezavartak. S. Jenő dr. eperjesi származású buda­pesti orvos a háború alatt megismerkedett egy porosz nemesi származású, de romániai illetőségű német ne-velőnővel. Az ismeretség­ből szerelmi viszony fejlődött, melynek csak­hamar következményei is mutatkoztak. 1919 januárjában megszületett a gyermek s a ne­velőnő ezért rábírni igyekezett az orvost/ hogy a viszonyt törvényesítse. Az orvos 1919 augusztus 1-én Budapesten felesé­gül vette a nevelő nőt, aki így magyar állampolgárrá vált. A békeszerződés értelmében azonban S. Jenő dr. csehszlovák állampolgárrá vált fe­leségével együtt s a házasfelek eszerint csehszlovák állam­polgárok voltak 1920-ban is, amikor tör­vényesen elváltak. A férfi 1922-ben optált Magyarország ja­vára, az asszony azonban, akinek a bíróság a gyermeket odaítélte, megtartotta csehszlovák állampolgárságát, melyhez volt férje utján ju­tott Az elvált házasfelek között újabb jogi konfliktus nem merült fei tavalyig, amikor az asszony leánykori Devén be akarta Íratni az iskolába iskolaköteles korba ért gyermekét. Az iskolából ugyanis azzal utasították vissza, hogy a gyermek vagy csehszlovák vagy német állampolgár s ezért azt a tanácsot adták neki, hogy vigye a Damjanich-utcai német iskolába. Ott föl is vették a gyermeket. Az asszony ekkor volt férjéhez fordult, hogy a gyermek iskolázta­tási költségeihez tartásdijjal hozzájáruljon, majd, amikor kísérlete eredménytelen ma­radt, az árvaszékhez fordult, hogy hivatalból kötelezze férjét a tartásdij fizetésére. Az árvaszék azonban elutasította az asz- szony kérését azzal, hogy a gyermek törvény­telen s igy az árvaszek ebben az ügyben nem bir illetékességgel. Az asszony ekkor előadta, hogy a gyermek atyja a házasságkötéskor a magáénak ismerte el a gyermeket, amikor is az törvényessé vált. Az árvaszék erre beidéz­te az orvost, aki elmondta, hogy házasságkö­tése a kommün alatt történt s igy a későbbi rendelet értelmében nem ioghatáiyos4 Az or­vos védekezésével szemben megállapították, hogy a házasságkötés augusztus 1-én történt, már pedig a kommün julius Sl-ével crt véget, következőleg a házasságot nem érintette a későbbi semmitő rendelkezés. Az orvos erre azzal állott elő, hogy, ha házassága érvényes is volt, a gyermeket nem ismerte el magáénak. Az árvaszék ennek megállapítása végett megkereste az anya­könyvi hivatalt, de onnan azt a választ kapta, hogy a jegyzőkönyv eltűnt. Az árvaszék ekkor keresetet indított az orvos ellen a budapesti törvényszéken, hogy az a gyermek törvényessé nyilvánítását tűrje. Mikor az orvos a keresetlevelet kézhez kapta, dühbe gurult és följelentést tett volt felesége ellen a rend­őrségen, hogy lakás és foglalkozás nél­küli, kitoloncolandó idegen állampolgár. Az asszonyt a följelentés alapján előállí­tották a rendőrségen, aki erre ügyvédje ut­ján keresett jogvédelmet. Az ügyvéd a rend­őrségen azzai érvelt, hogy az asszony nem utasítható ki, miután magyar állampolgár. Arra hivatkozott, hogy aki optált, optálása idejéig sem vesztette el magyar állampolgárságát, tehát az or­vos átmenetileg sem volt csehszlovák ál­lampolgár. 1920-ban, a házasfelek elválása idején, S. Jenő dr. magyar állampolgár volt, bár csak | 1922-ben optált s igy magyar állampolgár volt és maradt a felesége is. A rendőrség helyt adott az ügyvéd érve­lésének és az asszonyt szabadlábra helyezte, de az eljárást állampolgárságának megálla­pítása végett tovább is lefolytatják ellene. Közvetlenül ezután történt, hogy a törvény­széken a rendőrségen történtektől függetle­nül tárgyalásra tűzték ki az asszony tartás­dij iránti keresetét és bár maga a biréság is megállapította, hogy az iigy nem vonható hatáskörébe, mégis ítéletében kimondotta, hogy az apa házasságkötése alkalmával elismerte sa­ját gyermekének a gyermeket, aki ennek alapján törvényességet nyert. A különös jogeset még korántsem nyert kibonyolódást, az ártatlan kisfiú pedig még sokáig fogja nyomni az iskola padjait, anél-, kül, hogy tudná, törvényes-e, vagy törvény-1 télén s magyar, csehszlovák, német vagy ro-| mán állampolgár-e? — Vilmos excsászár nővére csak polgári há- i zasságot köt. Bonnból jelentik: Vilmos excsászár 61 éves nővére, Schaumburg-Lippe hercegnője, aki most köt házasságot a 23 éves Subow orosz volt gárdatiszttel és filmszínésszel, lemondott ar­ról, hogy templomi esküvőt tartsanak. Lehetsé­ges azonban, hogy magánkápolnájában fogják az esküvőt megtartani. A vőlegény anyja, egy 45 évps hölgy, már megérkezett Bonnba»

Next

/
Oldalképek
Tartalom