Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-23 / 243. (1577.) szám
8 pna-,383 1927 október 23. vasárnap. Bérli n í jég y z^in i ek írja: BÁRDOS ARTÚR — A magylar^nérnet film — A tferliiim ujsiágoldbain mostainiálbain flötvb- szför -esik szó a axéanieit-maigy® film-predaikiclő- ról. Remélnünk kiéli, hogy a magyar filmgyártás számára ez a -közös produkció csapi ádeliglieues, addig való mietgeldást jelent, aimig a .maga talpán is üreg tud majd átüli. Dé bizonyos, hogy -egyelőire e-z nemcsak g a z d a 1 ságii, lianeim szükséges technikai magolj diós is. Adidig, amíg a pesti atelier nem tua lépést tartami az egyre fejlődő technikait, igényekkel és a német felszereltség kiegészítéseire szorul. Gazdaságilag pedig: aimiig a ímaigyar film nem tudja megtalálni az útját a világpiac forrásaihoz. Másszóval, aimig a magyar film művészi hitele nemi tudja a kivitelt biztosítani. Mert a lényeg az, hogy a magyar piac egymagában nem tudja a filmet kifizetővé tenni, eillemtétbein a német pi.a/ceaíl, j amely már leilég nagy ahhoz, hogy egy film költségeit abban az esetben is, ha nem is kerül kivitelre, legakáhb is megtérítse. Egy német cikkeim keíelievonatái javítgatom és eszembe jut, hogy ez a cikk, mely lényegében a magyar-német filmgyártásról szél, talán (még közelebbről térd'ekli a magyar, mint a német közönséget. Az alábbiakban itt közlöm a cikket, néhány nappal a német napilapban való megjelenése előtt. * A közös filmgyártásnak egyre több kapcsolata szövődik a német gyárak és más nemzetek film-prodiukciói között. Ezeknek a kapcsolatoknak bizonyára megfelelő gazdasági okai és céljai vannak. Mi vegyük szemügyre: miit várhat fölüli ia film művészete? Ha az iillyem közös produkcióit szervezői nem gondolják át már most az elejéin alaposain ezt a kérdést, akkor nyilván: semmit. Ha csupán a gazdasági és technikai előnyök kiaknázását tartják szem előtt, akkor ettől a faji elkevereddstöl nem sok jó várható. Ha a közös gyártás az elkeveredő nemzetek mindegyikét megfosztani, denaturálni igyekszik sajátosságaitól, hogy egy miniéi általánosabb és semlegesebb közös alapon találkozzanak, ha eigy művészi kiegyenlítődést keres és a különböző vonásokat közös nevezőire óhajtja hozni, altkor ez a fényes matematikai művelet a művészi — és hiszem, hogy egyben anyagi — eredmények csődjét jelenti. Elleniben, ha a technikailag jobban felkészült német filmgyártás azzal a szándékkal nyúl más nemzetek emberanyagának és tájba!! kolorifjának rejtett értékedhez, hogy onnan uj, ismeretiem szépségeket hozzon napfényre, akkor ebiből az egyesülésből a német filmgyártásnak is csak haszna és‘ művészi gazdagodása következhe tik. Itt persze a német filmgyártásnak nem az amerikai filim- gyáríássat, hanem más, kisebb technikai felkészültségű nemzetekkel való kapcsolatára gondolunk. Meirt az amerikaiakkal való kapcsolatokból viszont éppen gazdasági és technikai gazdagodást kell a német produkciónak várnia. i Legyünk tisztában vele, hogy a német filmgyártás alatt a berlini filmgyártást kell értenünk. Berlin az amerikanizáli nagyváros típusa és a nagyváros már magában véve az - umiifonmizálódást, a sajátos vonások elmosódását, gyengülését jelenti. Berlin nemcsak a berlini, de az amerikai, vagy angol közönség számára sem jelenthet olyan érdekes, zárt művészi egységet, miint például .az orosz, vagy japán, török, vagy akárcsak a bécsi vagy magyar atmoszféra. Ezenkívül ált hava-tovább nagyiparrá fejlődik a film, amiből nagy technikai előnyök, de meglehetős művészi hátrányok következnek. A film-manuszkíript ■— sajnos — egyre jobbam elveszti színét és karakterét .a talajnak, melyből kinőtt, egyre hidegebb kiagyalások, nemzetközileg érvényes helyzeteik 'és típusok permutációjává és variációjává ,,diesztilillálódik‘... Pedig a színpadi miinek és a regénynek is gazdagodása a couleur locale, hát még ia filmnek, mely lényege szerint fis vizuális és —■ szemben a mindig stilizáló színpaddal — n a túr a 1 i s zt i k u s művészeti Minden 'miivészednek erejét jelenti a talaj zamatja, de a film művészi ereje szinte kizárólag ezekből az elemekből táplálkozik. Persze, itt nemi etnográfiai külsőségekre gondolunk,’ melyeket jól-eosszul atelierben is össze lehet izzadni. Hanoim azokra a mélyebb és mégis vizuális vonásokra, melyek egy nép, .vauy Lv város levegőjéből, típusaiból, lelki kim'-kiér étiül (és íróénak gondolkodás- és látásimódjálbói is?) áradnak. Már eljutott Bérlinbe egy pár nőm politikai, hanem társadalmi orosz film is. Ez a film nyilván v alóan még primitív, még gyermekcipőben jár (az oroszok eddig miaudén felkészültségüket és erejüket politikai filmekre fordították), de milyen ize és szaga van itt mindennek -- ezeknek a rossz miliőknek és csúnya szí neszeknek! — mekkora érezhető közönsége az uj, előttünk ismeretlen orosz élettel! (Annyira valószerüek, hogy valóságos e 11 e n p r o p a g a n d á j a a mai orosz állapotoknak!) Mintha egy függönyt húznánk félre egy ablakon és a szobában ülők nem is sejtenék, hogy figyeljük őket... Ez pedig szinte egyenesen végcélja, művészi dogmája a film — ismétien — lényegében vizuális és natúral'isztiikus művészetének! És ha német filmgyártás kellő művészi tapintattal fogja Csipkerózsika-álimából felébreszteni más nemzetek szrymyadó film- művészetét, akkor nemcsak a közös film lösz értékesebb, hanem a speciálisan berlini film is. Mert minél jobban fel fogja ismerni a speciálisat az idegen miijében, annál több érzéke fejlődik ki majd a saját mii jő járnék speciális értékei iránt is. Meg vagyok győződve róla, hogy az a film, melynek lokális koloritja van, a közönség számára is izgatóbb, érdekesebb, mint a talajtalam, az iuternaeionális ízlés számára kiagyalt film és igy üzletnek is jobb annál a filmnél, mely nem akar más lenni, csak: üzlet. De M< onzie szenátor I Bethlen István grófról o Bethlen politikai s egyéni karakterének elemzése — Trianonért Franciaország viseli a felelősséget — Í Francia és angol női szabó A. Pr©®liasfca Ej 3X .-ar^Tsí '.n jsnxnmoaBKmaauccz ■TzmrjrnZEr'^wrrrr: rxusn-sevotr EP^í?®?íite«í §■« Sfivsová ti5. A legutolsó és legmodernebb divat szerint dolgozik. Telefon 31590. __ _________í Pr ága, október 22. A P. M. H. tegnapi számában rövid távirati jelentésben beszámoltunk arról, hogy az ismert magyarbarát, többszörösen miniszterviselt francia szenátor, Anatole de Monzie „Destins hors serie“ (Nem mindennapi sorsok) cimen érdekes könyvet irt, amely most jelent meg a francia könyvpiacon. A könyv egy diszkötésü példányát de Monzie szenátor azzal a dedikációval küldötte meg Bethlen István gróf miniszterelnöknek, hogy Írásával a magyar—francia barátság kimélyitését reméli elérni. A munka külföldi politikusokról, köztük Bethlen István grófról, irt kitűnő jellemrajzok sorozatát adja. A magyarbarát szenátornak a könyve nemcsak azért érdekes, mert a magyar miniszterelnök jellemrajzát is adja, hanem azért is, mert fellebbenti a fátylat azokról az első és néha alig érthető lélektani motívum okról, amelyek a franciáknak a magyarok iránt tanú ilo!t érzéseit jellemzik. Különösen a francia---magyár viszonyra jellemző kijelentések adriai-: nagy értéket de Monzie könyvének. „Az empirizmus fejedelme" A szerző elmondja, hogy Bethlen István grófot 1920-ban ismerte meg. ítéletére és benyomására jellemző, hogy a magyar miniszterelnököt az empirizmus fejedelmének , nevezi. Akkoriban a mai kormányelnök még csali képviselő és a menekültügyi hivatal vezetője volt. A vele folytatott beszélgetés során azt a benyomást nyertem — Írja de Monzie, — mintha egy angol parlamenti férfival állanák szemben. Szavai minden sablontól mentesek, józanul tartózkodók, sőt értelmük néha tökéletességig burkolt. Kifogástalanul udvarias, de minden túlzás nélkül és egész fellépése a maga kirsé rideg eleganciájában a gentleman megtestesülése: kálvinista fő- ur ő, aki megőr' te ref'rmátus őseinek merevségét. A Bethlenek francia, közelebbről normandiai eredetűek. A család több tagja megfordult Olaszországban, résztvett az ottani harcokban. Bethlen István ősének, Bethlen Gábor fejedelemnek dicső erdélyi nevén kívül a normán szellemet és a velenciek ügyességét és találékonyságát is örökölte. Mint régi protestáns és az alkotmányosságért lelkesedő család sarjának, Bethlen Istvánnak szinte vérében volt az angol intézmények tisztelete. Hiszen a modern Magyarország a liberális Anglia mintájára épült fel s a magyar parlament palotája, mely a Westminster magyar változata, szinte monumentális jelképe annak az angolbarátságnak, amely a magyar uriosztály erkölcsi és szellemi világát már régtől fogva áthatja. A magyarságra az angol-szász befolyás oly erős volt, hogy szinte a magyar nemzeti jellem szerves alkotó elemévé vált. A fölösleges internálás Majd visszapillant a szerző Bethlen István politikai pályájának kezdetére s kiemeli, hogy a háború előtti idők politikai életében tudatosan tartotta magát a háttérben, mintegy tartogatva erejét a későbbi időkre. Ugyanigy a háttérben maradt a békekonferenciánál is, ahol visszavonult a magyar delegáció soraiba és csak tanúja volt a kikerül- hetetlennek. Franciaország viseli a felelősséget, — jegyzi meg itt de Monzie, — hogy a magyar delegációt oly fölöslegesen internálták a Chateau de Madridban, mint ahogy a trianoni szerződésért is Franciaország viseli a felelősséget, Erdély ugyanaz Magyarország számára, mint Piemont volt Olaszországnak s az erdélyi diplomácia ellenállhatatlanul tudott meggyőzni, rábeszélni. Bizonyítják ezt Bocskay, Báthory és Rákóczi győzelmei s az utóbbi még XIV. Lajosnak is szövetségesévé lett. Bethlen az ő példájukra dolgozik, lassan, csendben, türelmesen. Mert Bethlen valóban a legtürelmesebb s a legtitoktartóbb államférfi. Nyoma sincs benne a mindenáron érvényesülni akarásnak. Amellett életmódja egyszerű, egyetlen öröme Balaton melletti gazdasága, ahol derekasan gazdálkodik. Miután erdélyi birtokaitól megfosztották, itt bérelt földet, azon dolgozik, hogy ennek az értékét emelje. A valorizált hatalom Ugyanezt tette a hatalommal, amikor 1921- ben elvállalta: bérbe vette, hogy valorizálja. Pedig éppen nem volt könnyű helyzete, mikor hatalomra került s kormányzatának első időszakában a parlamenti erőviszonyok labilitása, pénzügyi nehézségek s a belső helyzet konszolidálása súlyos erőpróbára tették. Az ellenforradalom megtisztításának munkája közben Bethlen állandóan a jobb és baloldali szélsőségek gyanúsításainak kereszttüzében állott, miközben arra is kényszerült, hogy monarchista létére fegyverrel kellett ellenállania egy Habsburg-restaurációnak. Nehéz, gyakran ellentmondásban álló feladatokat kellett megoldani, Bethlen ezt sikerrel végezte el, úgy, hogy nemcsak országában, de Európában is tekintélyt vívott ki magának elfogulatlanságával, okosságával s a nemzetközi életben megnyilvánult jóakaratával. Bethlen nem romantikus Részletesebben foglalkozik a frankbotránnyal és megemlíti, hogy azt megelőzően volt egy másik frankügy is Középeurópában, azzal a különbséggel, hogy ennek sokkal súlyosabb következményei voltak, mint a magyarországinak, de ebből még sem csináltak európai botrányt. Bősei bécsi bankár, az Unionbank elnöke, intézte 1924-ben a Franciaországnak nagy károkat okozott frank-kontremint az osztrák postatakarék pénzével és az osztrák pénzügyminiszter segítségével. Az osztrák kincstár e botrányos célra Bőseinek pénzt adott akkor, amikor kevéssel azelőtt kapott nemzetközi kölcsönt a népszövetség utján. Mégis a francia sajtó a magyar frankügyre tartogatta erejét. Bethlen gróf máról-holnapra a leggyülöl- tebb államférfi lett Franciaországban. Nem volt elég, hogy Magyarország egyszer már fizetett Németország helyett, Bethlen gróf most Bctiimann-Hclíweg helyett is fizetett. A frankhamisitók szerepét Derri lehet mással megmagyarázni, mint a háború utáni tulfesz. lt, tulizgult tömegpszichével, amely romantikus álmok kergetésében élte ki magát. Bethlen gróf pedig a legkevésbé ábrándozó, a legkevésbé romantikus az összes magyarok között. Bethlen jellemző vonása az empirizmus olyan célok szolgálatában, amelyek normális módon elérhetők. Ő nem hisz az erőszakolt, hirtelen megoldásokban, sem az olyan katasztrófákban, amelyektől egyesek szabadulást várnak. Jellemének nemcsak erényei, de hibái is teljesen valószínűtlenné teszik, hogy a frankhamisitókkal összejátszott volna. Bethlent ugyanaz a balsors üldözi, amely minden magyart és az egész Magyarországot üldözi. Mert Bethlen gróf esete ugyanaz, mint volt Tisza Istváné, akit sokáig felelősnek tartottunk a háborúért, pedig a valóságban Tisza volt az egyetlen, aki Ferenc József tanácsadói közül ellenezte a hadüzenetet. A várakozás állapota Magyarország ma is morális zárlat, quaran- taine alatt áll Franciaországban, ez tény — állapítja meg de Monzie. — Mindenben ürügyet keresnek arra, hogy Magyarországot monarchista restaurációval s javíthatatlan irredenta hátsó gondolatokkal gyanúsítsák meg. Bethlent ma is egy összeesküvés fejének tekintik — csakhogy ez az összeesküvés több millió résztvevőt számlál. — Elnevezik a demokrácia és az európai béke ellenségének s őt teszik feleléssé még saját nacionalista ellenzéke dolgaiért is. Okos óvatosság Ezt a téves felfogást megmagyarázza a magyar helyzet mai tisztázatlansága. Magyarország nagy többségben royalista s a mai állapot a várakozás állapota, amely mindenféle reménykedésre bátorítólag hat. A monarchista restaurációs kísérletek egyben az elégedetlenségnek a kifejezései is voltak. Ez az elégedetlenség, mint azt már Kitti is elismerte, teljesen jogos ennek a nemes nemzetnek részéről, amelyet féktelen módon meggyaláztak. így egyesülnek és olvacüak egybs a mon- arcbisztikus és hazafias érzelmek, amelyek természetszerűleg több-kevesebb türelmetlenséggel, erővel és meggondolatlansággal nyilvánulnak meg. Bethlen sem tagadhat meg egy olyan ábrándot, amely az övé is, de meg sem engedheti, hogy annak megvalósulása elhamarkodások következtében fennakadjon. Nemcsak temperamentumánál fogva óvatos Bethlen gróf, hanem azért is, mert annak kell lennie s az ő helyzete igen hasonlít azoknak a francia államférfiaknak helyzetéhez, aikknek 1870 után állásuknál fogva ugyanazt a kettős szerepet kellett játszaniok, mint Bethlen Istvánnak. Barátnők közt. Milyen változáson mentél át, — Mit csináltál az arcoddal? — Hiszen előbb oly szeplős, miteszeres és zsíros volt és most menny re megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom, őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod Az Iza kozmetikai intézetet, Bratislava, Steiía- niková 19. többen ajánlották és tényleg rövid kezelésük után már olyan jó eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hittem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi archibáimtól. Most már csak Iza töltette garnitúrát használok Kcs. 47,-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, keresd fel rögtön az intézetet, a te archibáid is kezelésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlenség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld minden archibára megfelelő garnitúrát, pontos utasítással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .................................Ke? 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, mmt az üde gvenr'1- ’nyé , Kcs 120.— Hajtalanitó garn-tura 1 perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 $v múlva sem lesz............................Kcs 37— Kebel ápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120— Folyékony láthatatlan email, csodásán szénit.................................Kcs 77— Toilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefauikova 19., II.
