Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-22 / 242. (1576.) szám

^■oa^.ftT-A'V,a<v-VATí-MTRTj«t> 1927 október 22, szomh&t. BTBEKESEBEWW Kis jegyzetek a latrából v. Hajnali rohanás a teletváró csúcsok alatt Hiába, ősz van. Még csak öt óra és lámpái kell gyújtani a reggelihez. Heki, a kis kölök- vizsla, műsoron kívül megjelenik; máskor fél nyolc felé jött a ruhatisztitáshoz s rendszerint el­hordta egy fél cipőmet. A maradék vajat neki­adom, hálából azért, hogy sok zimankós napon a fekvőszékemre kapaszkodván a gyomromra fe­küdt — melegítőnek. Kint most szinesedik a hideg éjszakából éb­redő világ. Vastag dér lepi a havasi gyepet, a völ­gyekben egész ködtengerek háborognak s az or­mok — mintha álom-mámoros mozdulatokkal most bontanák magukról a sötét éjféli fátyol!, még derékig fedi őket a nehéz, hömpölygő szürkeség. Keleten véres sebet hasit a vastag felhőkárpiton az első derengés. Nagyszerű Steyr-autó, vadonatúj, harmadik ezer kilométerét futja, a kormánynál ifjabbik Pol- nisch Aladár, az egész Tátrában ismert bravúros sportsman, aki az Oszterva lejtőjén szerpentinek nélkül, toronyiránt siet alá a Poprádi tóhoz s aki­nek a Simon-torony megmászása olyan egyszerű, békességes valami, mint egy szüreti kirándulás, — mi kell több? Ha már búcsúzni muszáj a Tát­rától, legalább szép lesz a búcsú, egy < hajnali, vad száguldás le a völgybe, * Előbb türtőzteti magát a remek gép. Az első kanyarok után, mindjárt Hági közelében a széles, uj ut felbontott, munkában levő részeihez érünk. A munkások a barakokból most indulnak a mun- : kahelyekre. Néhol egész kőbarrikádok között ha- j iadunk szorosan, máshol széles kirobbantások mellett. Legimpozánsabbat ígér az az útszakasz, ahol a batizfalvi tő vizének lefolyását fogja áthi­dalni egy pompás viadukt. Ez az utolsó „beteg kanyar", aztán a Münich-emléktől a már kész út­szakasz jön és a sebességmutató hatalmas ugrá­sokkal szökik előre, hetven, nyolcvan kilométer­re, no még tovább! Puhán röpül a Steyr, mintha „lába sem érné a földet". Kiér a Széplak előtti egyenes szakaszra, ott még éppenséggel nekiva­dul s mire ráérnék a sebesség után nézni, már Széplak álmos, lehunytszemü villái mögött zu­gunk át. Hát, mikor az egész ut ilyen lesz végig, hal­latlan autó-forgalmat lehet jósolni a Tátrának. Pedig már ezidén is volt. De az útépítés régen tart s kínos lassúsággal halad, ez idén a második szakaszon. A harmadik, Hágin túlról Csorbáig, a legszebb, de legnehezebb is és 1929-ig minden­nek készen kell lennie. Ha igy haladnak, mint most, bajosan lesz készen. Még egy másik dolog is bizonyos: ha az uj ut meghozza a felfokozott autóforgalmat, a tátrai villanyos kénytelen lesz szakítani mai politikájával, gyakoribb és olcsóbb járatokat kell bevezetnie, különben lemarad. Már az idén is sokszor sokkal jobban jött ki az a tár­saság, amelyik egy-egy kirándulásra autót bérelt s nem villanyossal ment. A felemelt tarifák s ki nem elégítő menetrend sokaknak kedvét szegték. Bérkocsi is annyi járt, mint soha azelőtt. Azzal is jobban jöttek ki az utasai, mint a villanyossal. Füredek felé kanyarodunk a kiolajozott utón. Keleten már tépett aranypalást lett a nehéz fel­hőkből és közülök vakítóan vág szemközt az ég diadalmas királya. Eléje rajzolódik, mint hatal­mas árnyék, az ujfüredi nagyszanatórium. Asszír kolosszus, minden erkélye ragyog, fényben lür- denek előre szökő terraszai. De a nagyobbik cso­da balról mutatkozik: most bontja az első nap­sugár a Tátra éji takaróját, felhasogatja győngy- házfényü apró pihékre, a hajnali szél közibük fuj. szerteszállanak és komoly, felséges, leírhatatlan szépséggel bontakoznak ki a korahóval hídert csúcsok. S ettől a perctől kezdve nem lehet más­hová nézni, csali reájuk, megbüvölten, alázatos, i odaadó csodálattal, ügy állanak itt sort, az őszi ,( pompa bronz-vértjével mellükön, hajnalfényben j íürödve, mint az isteni teremtő akarat szobrai, r Egy óriás, átfoghatatlan erő szirtté dermedt iz- mai. Legfelül rózsásan tüzel az érintetlen hó. 1 Lejebb ametiszt-tornyoknak látszanak a szikla- 1 bordák. Még lejebb a dércsipett havasi rélek gyapja izzó réz-folyam, smaragdok úsznak rajta: g a törpefenyők mindennél dacoló bujazöld szige- s lei. S a mély, ijedelmes szakadékokban még ott j alussza sötét álmát a borzalom, néhol már bírókra kél a berobbanó napsugárral. Bíboros, szikrázó, . féuyhullatő harcok örvénylenek minden szakadék­ban, míg felettük süvöltve zug el az őszi szél. Hirtelen kanyarodó s vége a gyönyörűségnek. 1 Csak most látom, Füredeket is tulrohantuk s re- < pülünk alá a nagy egyenesen, Poprád felé. Pár ( perc az egész s már a lankákat .járjuk, krumpli- ; szüretre induló szekerek hosszú sorát kerülget- ] jük, szünetlenül üvölt a gépkürt. Ébredő falu: ^ Nagyszalók, lombos fák, ni, de furcsa! Rosszabb .. utak, sár, rétek, gyárfüst, Poprád macskafejein vergődünk át és csodálom Polnisch Aladár türel- 11 mét, mellyel minden akadályon át zökkenő nél- { kül vezet. A sebességmutató alig meri mutatni 1 magát, szégyelli, hogy olyan lent jár. Kifutunk 1 az iglói útra, — abban sem sok az öröm. Búkká- j nók, gödrök szakadatlan sorban, Igló—Poprád j közt, a tátrai forgalom szivében! Harminc kilo- , méternél ne adj* Isten többre vergődni. Nagyobb tempónál biztos tengelytörés. Szlovenszkó utainak hire a külföld autó-köreiben úgysem a legjobb; érdemes volna ezirányban tenni valamit, legalább áz exponáltan nagyforgalmu és külföldiek-láto- gatta szakaszokon! A lassú menetben kis beszélgetésre is jut idő. , Kitiizesitem az elektromos cigarettagyujtót, Pol­nisch Aladár rágyújtó úgy a vidám füst mellől tájékoztat pár dologról, a minden idegéig vérbeli ! és tapasztalt sportember hivatottságával. Hogy I milyen fegyelmezetlen még mindig a falu széké- j l rés népe, nem lehet fejükbe verni a jobbra előzz, balra térj egyszerű reglamáját. Sok késedelmet, I nem egyszer bajt, szerencsétlenséget okoznak ve- i le. Hogy érdemlegesen használható autó-utaknak j el kellene kerülniük minden kisebb községet, ■ még a városokat is s azokkal csak leágazásokon ! érintkezniök, hogy akinek nincs dolga ott, a bel­területi nehézkes forgalomtól nem késleltetve ro­hanhasson tovább célja felé. Az ilyen belterületi késedelem az autók közlekedési percentjét (idő­ben) legalább 30 százalékkal javitaná. Hogy már emlegetik a nagy transeurópai autó úthálózatot, mely Csehszlovákiát is átszelné, 16 méter széles volna az úttest, 8—8 méter kizárólag oda és visz- ! szahaladó autók számára, tehát az úttest felén csakis egyirányú menettel. Az erős gépek a gyön­gébbeket előírásosan előzhetnék, de nem történ­hetik belőle baj, mint a mai utakon. Addig is, mig ez a szép álom valóra válik, ilyen útrészeket, mint Poprád—Igló, feltétlenül karban kellene tartani. Az autó ma nem luxus többé, hanem egyre nép­szerűbb és egyre szükségszerűbb közlekedési esz­köz s a külföldi relációkban is keresett útszaka­szok nagyobb befektetésü karbantartása is feltét­lenül kifizetődnék a felfokozott forgalomban, ab­ban az értékben, amit az idegenek fürdőhelyein­ken hagynak. Aki autóval vetődött erre s egyszer végigkinlódta ilyen utak hepehupáit, bizony két­szer is meggondolja, mig újra ellátogat ide! Már Igló aszfaltja békit ki az előbbi gödrök­kel. Itt már reggel van, a zöldségpiac eleven moz­gásban, az iskolás nebulók szörnyen cipekednek könyveikkel. Még egy pillantás a Tátra felé — haragos, sötét felhők táboroznak ismét fölötte, belsejükben dermesztő hideget hordanak már s valahol mögöttük lassan, alattomosan cammog a tél, talán le is néz ide a szepesi síkra, mohó szemmel falja a még zöld réteket, s kaján örömmel készíti fagyos fergetegeit. Nehéz volt a Tátrától búcsúzni. Nehéz a pom­pás Steyrtől is. Hálás, kemény kézszoritás azzal a kézzel, mely idáig oly biztosan vezetett. Sok üd­vözlet a mi Varázshegyünk felé, aztán bebújok az Igló—rozsnyóí autóbuszba. Mindjárt a város hatá­rán fűlni való sártengeren evezünk át szerencsé­sen. Azután Iglófiired. Hogy alszik, milyen néma, már téli álomba merült. A Grófi '-lején állandó útjavítás, közlekedni merő kin. Tovább, a Grajná- ron és a Szulova ereszkedőjéig pompás. Onnan megint csapnivaló, de a Betlér—rozsnyói útsza­kasz rozsnyói végén már ott pöfög a gőzhenger s remélhetőleg végigpöfögi az egészet Betlérig. Ami mögötte marad, az már kifogástalan úttest. Nemsokára kihajolok két hónapja nem látott szobám ablakán s első pillantásom északot keresi. A felhőtábor ott székel most is. S mögötte lesben a tél. Volt egyszer nyár is, meg verőfény, volt gondtalanság... Tichv Kálmán. : OilREtC-^, \ wriaagízt?? ifrLTwsgMonMBBa——atn ; 97 ■ 5 | Október mm Érni Szombat ;! Elsejéig l|ll is ÜiM I A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ; ADRIA: Casanova (Főszerepben: Mosjukin Iván), i HVEZDA: Casanova. JULIS: Hajsza a maharadzsa ékszerei után (Harry Pie! legújabb kalandja). , KAPITOL: Az a csábitó Valami (Glyn legújabb regénye után). KORUNA: Harry Piel legújabb blöffje. LUCERNA: A vörös betű (Lilian Gish-sel). SVETOZOR: A nő nagy hazugsága (Társ. dráma). — A ruszinszkói ovrosszövetség uj elnöke. Tiszaujlakról jelentik: A Ruszinszkói Orvosszö­vetség Ugocsa-máramarosi fiókja elnökének az el­hunyt Nagy Kálmán dr. hely ebe egyhangúan Kó- ródy Kálmán dr. tiszaujlaki orvost választotta meg. — József Ferenc főherceget Oroszor­szágba hívták meg. Budapesti szerkesztősé­‘ günk jelenti telefonon: József Ferenc királyi herceg tegnap érkezett meg Budapestre a lyoni fürdőkongresszusról. A királyi herceg megérkezése után érdekes epizódot emlitett meg külföldi útjáról. Elmondotta, hogy a für- dőkongresszuson az egyik szovjetkiküldött le­kötelező szívélyességgel hívta meg őt Orosz­országba az ottani fürdőhelyek megtekinté­sére. A főherceg a meghívást elhárította ma­gától azzal, hogy egyelőre nincsen szándéka Oroszországba látogatni. — A közigazgatási eljárás reformja. Az országos gazdasági tanács közigazgatási osz­tálya ma kezdte meg Prágában a közigazga­tási eljárás reformjának tárgyalását. Az elő­készítő ülés e hét szerdáján folyt le Hötzl prágai egyetemi tanár elnökletével. Az elő­készítő ülésen a szlovenszkői érdekeltségek külön előterjesztést nyújtottak be, amely ar­ra irányul, hogy minden állampolgárnak joga legyen jogorvoslattal élni, ha valamelyik hi­vatal benyújtott kérvényét, beadványát ér­demlegesen el nem intézi, illetve arra sem­mi választ nem ad. Ez a reform rengeteg hi-/ vatali hanyagságnak vetne véget, különösen Szlovenszkón. __ öfezerkoro-nás jutalom az ötezáakoronásoik h amiisi tóinak kiderítéséire. Az utóbbi időben szá­mos esetben jöttek a nyomára hamis ötszázkoro­násoknak, melyeket: ismeretlen hamisítók nagyobb mennyiségben hoztak Prágában forgalomba. A rendőrség lázasan nyomoz a hamisítók kézrekerí- tésére, azonban eddig csak annyit sikerült megál­lapítani, hogy mintegy ötven esetben egy alacsony- termetű, karcsú nő volt a hamispénz forgat ómba- hozóija. A Csehszlovák Nemzeti Bank ötezerkoronás jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek, aki a hami­sítók személyét kideríti. — Újból ember lett és nősülni fog az abonyi majomember. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Ácsai Sándort, az is­mert abonyi majomebert az elmúlt héten elbo­csátották az angyalföldi tébolydából, mivel lel­kiismeretes orvosi kezeléssel elérték azt, hogy teljesen visszanyerte emberi formáját és em­beri tulajdonságait. Amikor bekerült az elme­gyógyintézetbe, a kezébe adott evőeszközöket földhözvágta, később azonban türelmes mun­kával annyira mentek, hogy megtanult szé­pen enni. Azután fokonként beszélni tanítot­ták, úgy hogy már egészen rendesen beszél, rendesen öltözködik, nem tépi már le a ruhát magáról, mint azt annak idején tette. Édesap­ja hazavitte s azóta otthon szorgalmasan dol­gozik a földeken, sőt legújabban az a hir ér­kezett róla, hogy vőlegény lett. _ Lédán kivégzésével kapcsolatban különös al apítványinak jöttéik a nyomára. Olmützből jelen­ük: Ledén kivégzése egy rég elfeledett olmützi alapítványnak vezetett a nyomára. Sok évtizeddel azelőtt egy olmützi asszony, akinek fia féltékeny­ségből agyonlőtte kedvesét s ezért halálraitélték, majd a kivégzés után harangzúgás nélkül elí emel­ték, nagyobbösszegü alapítvány tett azzal a kifeje­zett kívánsággal, hogy az összeg kamatai árán a kivégzettek temetésén szólaltassák meg a haran­got. Lédán temetésekor azonban az alapítvány rendelkezéseiről megfeledkeztek. — Különös késelő garázdálkodik Berlin­ben. Berlinből jelentik: Berlin déli és délke­leti kerületében hosszabb idő óta egy veszé­lyes egyén garázdálkodik, aki idáig 18 leány- gyermeket sebesitett meg egy cipészárral. A különös férfi áldozatainak lábába vagy há­mba szúrja az árt. A rendőrség erősen nyo­moz utána, azonban mindmáig nem sikerült nyomára akadni. A berlini közvélemény erős ’osszalását fejezi ki afölött, hogy a rendőrség tsupán száz márka dijat tűzött ki a veszélyes íiriber kézrekeritésére. A huszadik század villamos Góleme A Westinghouse Company villamos élőlénye — Villanyossággal hajtott automata, amely emberi hangokra reagál Newyerk, október 21. (A P. M. H. newyorki levelezőjétől.) A newyorki Westinghouse Electric and Manu- facturing Company épületében a minap egy villamos mechanizmust mutattak be, amelyet az automatikus ember nevével lehetne illetni: modern Golem, aki emberi han­gokra reagál. Ha ehhez a modern Golemkez egy meg­határozott hangskálában szólnak, akkor egy sereg lángot gyújt fel, villamoslegyezőt moz­gat, reflektort hoz működésbe, sőt egy jelző- készüléket megindít. A meghatározott hang­skála betanulása igen könnyű. A mechani­kus ember nemcsak azoknak az instrukciók­nak engedelmeskedik, amelyeket a hangská­la diktál neki, hanem ' ' mindenféle felvilágosítással is tud szol­gálni. A háziasszony például,' aki ilyen Golem birtokában van, házon kivül felhívhatja a Golemet, meg­tudakolhatja, hogy a tűzhelyben ég-e a tűz és a Gc-lem felelete után további pa­rancsokat oszthat ki neki, amelyeknek a mechanikus szolga a legnagyobb pon­tossággal engedelmeskedik. ©SífflGBEiEffii2a33S!CT25i£!SIBS5aSSBSHEBHBSHBBHHSEBBBBBI8H*B> Az uj villamosember üzeme egy kissé komplikált, de a legfinomabb hangrezgésekre pontosan reagál. Ha a mechanizmust a telefonnal kötik össze, abban a pillanatban, amikor a telefon csenget, leemeli a kagylót és létrehozza a kontak­tust egy megafon segítségével. A kívülről hivó ember szavának hang­rezgése feleleti jelzőkészüléket hoz mozgásba, amely a beszélőt arról értesíti, hogy mi újság odahaza, mig egy másik hang a mechaniz­must arra készteti, hogy a parancsokat telje­sítse. Ezeket a készülékeket a nagy városi víztartályoknál már alkalmazzák is és az automatikus őrök naponta pontosan értesítik az illetékes helyeket a vízállásról. Egy ilyen villanyember, amelyet a „villamosság ötödik nívója tagjának" neveznek, egy tucat ember munkáját végzi el és hu­szonnégy órahosszat dolgozik minden el­lenszolgáltatás nélkül. Ugylátszik, hogy Amerikában Csapek „Robotjai" már praktikus eredményeket ér­nek el és most már csak az a kérdés, hogy a newyorki Golem mikor találja meg a maga Meyrinkjét. Ki irta a „Hókuszp Kart Göiz-e vagy Paul Rosenhayn a nagysikerű berlini vígjáték szerzője? — Vigiátékirók egymás között Berlin, október 121. (A P. M. H. (munka­társától.) Berlini irodalmi és színházi kötrök- ibiein néhány nap óta élénk beszéd tárgyát képezi két újságcikk, melyék a Berliner Zeitung am Míittagfhan és .a Neues Wiener Journafflba-n jelentek meg. Hárem hét óta úgy amis a berlini K om öclienhausiban minden este telit ház előtt játszanak egy „Hókusz­pókusz" ciimü komédiát, mely (Kiirt Götzöt, ai ismert beinláni szimé szí és (vigljátékirót vall­ja szerzőjéül. A darabban arról van sző, hogy egy színház (igazgatója, mintán a műsoron lévő dráma csúfosan megbukott, legnagyobb zava­rában elfogad egy .színész által benyújtott darabot, amelyet állítólag Piiramdelio irt. A darab Piramidiello égisze alatt fényes sikert arat s ekkor kiderül, hogy (szerzője nem Pirandelllo, hanem a főszerep et alakító szí­nié szír ó. Kurt Götz darabjában a szimésziró szerepét maga Kurt Götz játsza, s igy vala­mennyire öniróniával alakíthatja szerepét. A darab, melynek érdekességét az is fokozza, hogy a kritikus szerepéiben a színész 'Alfréd Kernt, az ismert berlini kritikust parodizálja, minden este táblás házakat vonz. Azonban a napokban általános meglepetésként hatott, amikor Rudolf Lothár, a neves német iró és kritikus a Neues Wiener Journalban leleplezte, hogy a Hókuszpókusz szerzője nem Kurt Götz, hanem Paul Rosenhayn, a. kiváló kabaré- és vigjátékiró. Ruidiollf Lothár ledíeplieaézére Götz eleinte haggatott, azonban az irodalmi csalást maga Rosenhayn ás felderítette, amennyiben a Berliner Zeitung aim IMittngbam közzéteszi, hogy a Hókuszpókusz tényleg föle származik. az alapötlet az övé és a darab megírását is nagy részt ő végezte el. A cikkre (Kurt Götz most már maga is megszólalt és azt irta, hogy a darab cselekményét valóban egy Rosenhaynnál régebben közösen irt (egy- felvonásos szkeccsébőt alakította át, azonban a téma felhasználására Rosenihaynnál a következő szerződést kötötte: „Igazolom, a mi szóbellii megegyezésün­ket, mely szerint az általunk közösem megírt egyifielvonásost illetőleg az ebben foglalt alapötletet további felhasználásra és üzleti értékesítésre egyszeri készpénzfizetés ellené­ben megvettem. Ezzel szemben ön mint társ ser ző 'lemond ezen jogairól és a továbbiak tekintetében érdekteflieniségét jelenti ki. Legyen szives a mellékelt másolaton erre vonatkozó beleegyezését aláírásával igazolni. Kész híve: Kurt Götz." A szerződés alatt pedig ez áll: „Beleegyezem. Őszinte tisztelője: Paul Rosieulhayn." írói törzskávéházakban az eset nagy feltűnést keltett,, és különösen az okoz viha­ros derültséget, hogy Kurt Götz éppen az ellenkezőjét csinálta, mint a Hókuszpókusz hőse: a saját neve alatt szerepeltetett egy idegen színdarabot. — Baildwin, mint. Bea Húr, a, birminghami diákok között. Londonból jelentik: Baldavin mi­niszterelnököt tegnap Biirmingthaimbau az egyetem disad ok torává választották meg. Diszd oktori orná- tusában azután részt kellett venni a diákok ha­gyományos ünnepélyén, amelyen Ben Hur-ként vontatta magát a lóbőrökkel fedett- tófejekkel el­látott, legkevésbé sem szelíd diákok által. A fel­vonulás alatt végig az útvonalon konfettivel és szerpentinnel dobálják meg a türelmes premier- minisztert. 6 UBMaWi

Next

/
Oldalképek
Tartalom