Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-22 / 242. (1576.) szám

1927 október 22, szombat. Titulescu öntett nyilatkozata az optáns-perrol, AppeityirOI és a Rotkermera-&M€b&r6l „Apponyi Albert grófban intelligens és méltó ellenfelet találtam14 — „Rothermera lordnak nincs befolyása Angliában" — Erős rendárkészüdség mellett adják elő Szomory Nagyasszonyát Budapest, október 21. Budapesti szer­kesztőségünk leleíoujelentése: Ismeretes, hogy a székesfőváros társadalmi köreiben hetek óta nagy harc dúlt Szomory Nagyasszony cimü da­rabjának nemzeti színházi reprize körül. He­vesi igazgató állását kötötte a darab előadásá­hoz, a kultuszminiszter pedig, mint arról la­punk is megemlékezett, e tekintetben teljesen szabad kezet biztosított a Nemzeti Színház igazgatójának. Szomory darabját ma este hét órára tűzte ki a Nemzeti Színház igazgatósá­ga. A déli budapesti sajtó fél a botránytól, amelyet elkerülhetetlennek tart az előadásra. A rendőrség szigorú intézkedéseket tesz, hogy az előadás rendjét biztosítsa. Az egyetemi if­júság vezetői felhívást intéztek az ifjúsághoz, amelyben felszólítják arra, hogy tartózkodjék mindenféle rendzavarástól. A szabad király­választó pártállásáról ismeretes Mai Nap azt írja, hogy sajnos, hogy most, amikor Kossuth emlékpiü. leleplezése előtt áll a székesfőváros, Kossuth szellemével ellentétes Habsburg-tár- gyu darabot hoznak színre és Hegedűs Kossuth című darabjának előadását elhalasztották. Temesvár, október 21. Titulescu külügyminiszter tegnap este a szimplonnal érkezett Romániába. A zsom­bollyal és a temesvári áldomáson a hatóságok fogadták. A külügyminiszter San Reméből érkezett, ahol tizenötnapi szabadságát töltöt­te és ahol az olasz hatóságok részéről a leg­nagyobb udvariassággal találkozott. — Milyen benyomásokkal tér vissza Ex- celeneiád Géniből? — kérdezték újságírók a külügyminisztert. — A lelhető legjobb akfcal. Tartozom vele az igazságnak, hogy megmondjam: Apponyi Albert grófban igen intelligens és méltó riválist találtam, akiről csak a legnagyobb dicséret hangján emlékezhe­tem meg. Apponyi Albert gróf nagyszerű ismerője a kérdésnek és ugyancsak erős harcra volt szükség, hogy a Romániára kedvező döntést elérjem. ! — Mi a véleménye a Rotherm-e re­akcióról? — Rothermere lordnak Angliáiban nincs az a befolyása, amelyet sokan neki tulajdo­nítanak. Egyébként Rothermere lordot nem ismerem, helye­sebben nem akarom ismerni, éppen ezért engedtem, hogy a vitát Benes djr. csehszlovák külügyminiszterrel folytas­sa le. A külügyminiszter ezután elmondta, hogy' íresezortját alaposan átszervezi, a diplo­máciai pályára való lépést .szabályozza, mert azt a meggyőződést szerezte, hogy Romániának nem áll megfelelően kép­zett diplomáciai kar rendelkezésére. Különösen gondja lesz arra, hogy Romániá­nak bánsági és erdélyi diplomatái legyenek, mert ezek jól ismerik a magyar és német kérdést, erre pedig szükség van. F élt ün ésf keltő vallomások a námesti gyilkosság tárgyalásán Mefelka csendőrfőhadnagy szerint Filipin nem követhette e! egyedül a gyilkosságot — A vádlott folytonosan nevetgél a tanúvallomások alatt szándékból ugrott-e, azt feleli, hogy a zuhanás vé- j letlenlil történt és csak a szakadékban támad*::k öngyilkossági gondolatai. A nui kihallgatott tanuk közül az uradalmi főerdész ezerint Filipin a virá- • gokat igen gondosan ápolta. Sokszor megfigyel lék, ■ amidőn órák hosszat el játszogat ott a tengeri ny utak­kal s a malacokkal. i Valamennyi tanú egyenesen rtut-dyesnek la.alga. j hogy a vádlottak padján ül Filipin a szörnyű vád­dal terhelten. Fiiipint ma is számtalanszor fogja el a neve- ' tés, úgy, hogy eszébe is jut az elnök figyehnez- j tetőse s erre arca elé teszi a kezét. A tanuk arra .is kiter'eszkedoek, hogy megvilágítsák a imggyil- ! költ Tiíl és Vojtedi titkár között fennállott vi­szonyt. Eszerint a két íéríi állandóan feszült viszonyban állott egymással; sőt az egyik tárni szeriül Vojteeh az áidomtok temetésekor kijelentette, hopy leginkább a eselédleánjt sajnálja. Filipin bocsánatot kér áldozatai leányától Majd Tillék leányát, aki Csehországban van férjnél, hallgatták ki. Az asszony kijelentette, hogy apja mindig nagy szeretetnek örvendett az egész környéken, csak Vojteeh titkárral nem tu­dott megférni. Tillnét mindig kellemetlenül érin­tette, hogyha Vojteeh látogatóba jött hozzájuk. Most egy drámai jelenet következeit. Lodhin: nn dr. védő felszólítja a vádlottat, hogy kérjen bocsánatot Tibiik leányától a szülei ellen elkövetett jóvá­tehetetlen bűnért. Filipin erre sírva fakad és kezeit összekulcsolva, könyörgő tekintettel néz a. könnyező asszony felé. Lapzártakor a tárgyalás folyik. A sándorfi gyilkosság a pozsonyi esküdtszék előtt Fischer Miksát négyévi fegyházra ítélték Pozsony, október 21. (Saját tudősttónktól.) A pozsonyi esMdtblrőság ma tárgyalta Fisdher Mik­sa Márk sándorfi segédmunkás bünpörét, aki ellen az államügyész szándékos emberölés vádját emel­te. A vádirat szerint Fisdher a Szeniee melletti Sándorfon február 3-án késsel agyonszurta Román Ignác pékmestert. A gyilkosság az egész környék zsidósága körében akkoriban nagy feltűnést kel­teik mert Fi sebért vallásos embernek ismerték. A gyilkosság előzményei a következők: Román Ignác pékmester bátyja egy izíben szi­dalmazta Fisdher Miksát, aki Román Ignác pék- mii helyében üzleti ügyben fordult meg. Fischer ihátbavágta a sértegetőt, mire Román Ignác, a megütött ember bátyja, pofonütötte Fisohert. A két férfi azóta halálos ellensége lett egy­másnak. Február 3-án lakodalom volt a faluban. Uhri- nek Mihály gazdálkodó esküdött meg egy gazdag leánnyal és a lakaira meghívta a falu népét. A lakomán résztvett Román ígnác és Fischer Miksa is, a két ellenlábas. Már a lakodalmi vacsoránál hevesen összekaptak, de mégsem tartották ildomosnak a köztük lévő nézeteltérést ott elintézni és ezért mind a kettőn eltávoztak. Csodálatosképpen, mintha összebeszél­tek volna, mindketten Holics Valentin korcsmá­jába mentek, ahol újból összekaptak. Fisdher Mikra előhozakodott régi sérelmével, a pofonnal, mire a'pékmester igyekezett őt lecsend esi teni, maxi el akart távozni. Fischer Miksa azonban a következő pillanatban előhúzta zsebkését és kétszer Románba döfte. Az első szúrás fején találta Románt, míg a máso­dik Román hátába hatolt. A kés pengéje a második kulcscsont és az első borda között átvágta a főütő­eret. úgy, hogy Román pár perc alatt a helyszínen elvérzett. , Fischer Miksát a véres tett után letartóztatták és behozták a pozsonyi államügyészség fogházába, ahol azóta vizsgálati fogoly volt. A vádhatóságot a mai tárgyaláson Novák dr. állam ügy ész képviseli, a vádlott védelmét Füredi dr. látja el. Tizenöt tanút idéztek be. Az esküdtek az el éhük terjesztett kérdésekre terhelőé nválaszoltak, mire a bíróság este hatkor kihirdette az ítéletet, mely Fiedhert, fiatal korára való tekintettel, néygévi fegyházzal sújtotta. Znaim, október 21. (Saját tudósítónktól.) A námesti hármas gyilkosság bünpörének tárgyalásán a tegnapi számunkban ismertetett vádirat felolvasása és a vádlott, Filipin Oldrich kihallgatása után a tanúkihallgatásokra került a sor. A tárgyalás egész ideje alatt az ünneplőjébe öltözött, jó benyomást keltő vádlott állandóan nevetgél és néha teljesen be- számithatatlan, lelkileg visszamaradt em­ber benyomását kelti, bár az orvoszakér- tök véleménye szerint tetteiért felelős és az abnormálist csupán szimulálja. Kihallgatása alkalmával is számos olyan ter­mészetű választ adott a hozzáintézett kérdé­sekre, amelyek nagyfokú tudatlanságra és va­lóságos imbecillitásra engednek következ­tetni A csilingelő csengők . . . így elmondta, hogy csupán három elemi iskolát végzett, mert rossz emlékezőtehetsége volt. Például arra sem emlékszik, hogy bizo­nyítványt kapott volna. Apját kis gyermek­kora óta nem ismerte, apja ugyanis az iglaui tébolyda lakója. Iskolázatlansága ellenére so­kat olvasott, főképpen azonban a detektivre- gényeket falta mohón, azonkívül sűrűn járt moziba is. Felnőtt fiatalember létére otthon gyakran eljátszogatott fababákkal, nőt egyáltalában nem ismert. A fogságban, mi­után Vojteeh titkárt megvádolta a felbujtással, éjjelenkint szörnyű látomásai voltak, mardo- ső lelkifurdalásai kínozták, ezért elhatározta, hogy a fogházőrt leüti és revolverével agyon­lövi magát. Szökni nem akart az emlékezetes alkalommal, amikor a fogházőrt tényleg meg­támadta. A virágokat nagyon szerette, ezért is követte el a gyilkosságot, hogy önnállósithas- sa magát külföldön — Brünn mellett. Általá­ban az a felfogása, hogy ami Námesten kívül van, az már külföld. A gyilkosság óta ismétel­ten említette már, hogy csengők ahngjál hallja folytonosan. Az elnök kérdésére elmondja, hogy bármire is gondol, csengők csilingelősét hallja és a csi­lingelősben mindig kiveszi gondolatait. Azonban fél ezektől a csengőktől, mert amikor be­szélget velük, állandóan attól retteg, hogy valamely gondolatával megsérti őket és igy büntetendő cselekedetet követ el. Egyébként kiderült az is, hogy az aranyat fe­hérnek s az ezüstöt sárgának tartja. A csendőrfőhadnagy s*erint a bűntett nem egy ember müve A kihallgatott tanuk közül Sojka Ferenc námesti lakatos tesz érdekes vallomást arra vonatkozólag, hogy Fiiipint megbízhatósága miatt maga Haugwitz gróf is igen szerette s mindig csak keresztnevén szólította. A tanú azután kijelenti, hogy Vojteeh titkár, aki a tárgyaláson mint magánvádló ügyvédje utján képviselteti magát* nem mutatott nagy igyeke­zetei a Till-ház oltásánál a gyilkosság felfede­zése után. Novotny dr., Vojteeh titkár védője tiltakozik ügyfelének a tárgyalásba való bevo­nása ellen, mire az elnök megállapítja, hogy ezek a kérdések szorosan beletartóznak a pór ■ anyagába. Svoboda János kertészsegéd szerint Fili-1 pin a gyilkosság után egy alkalommal besza­ladt a titkár irodájába s később sápad- i tan, szédelegve jött ki onnan. A tanú kérdezösködésére a vádlott csak any-1 nyit Telelt, hogy rosszul van. A'tanú egyéb­ként több ízben kérdezte incselkedve Fili-j pint, vájjon nem ő követte-e el a gyilkossá­got, de Filipin mindannyiszor olyan rémült ar­cot mutatott, hogy a tanú egyenesen megsaj­nálta, amiért megengedett magának Filipin- j nel szemben egy rossz tréfát. Metelka János námesti csendőrfőhadnagy, a vizsgálat vezetője szerint Vojteeh titkárt, akit a lakosság nem kedvelt erélye és szigorú­sága miatt, a közvélemény nyomása alatt vették őrizetbe. Az egyik szavazóbiró kérdé­sére elmondja, hogy szerinte teljesen kizárt dolog, hogy a gyilkosságot egy ember egyedül követhette volna el, legrosszabb esetben egy másik által gon­dosan kidolgozott terv szerint kellett a gyilkosnak cselekednie. A vádlott erre gyorsan közbeveti: „A gyilkos­ságot magam követtem el.“ Majd nevetni kezd és mikor ez később a további tanúkihallgatá­sok folyamán ismételten megtörténik, az el­nök intő szavaira ezt válaszolja: — Nekem mér ilyen a természetem. Vojteeh titkár és a rendőrkutya Buryska Antal csendőrőrmester, aki Bud- weisről rendőrkutyával szállt ki Námestre a bűntény után, előadja, hogy egy ízben éppen a csendőrőrs irodájában volt kifáradt, alvó ku­tyájával. Egyszerre nyílott az ajtó és belépett rajta Vojteeh titkár, mire a mélyen alvó kutya hirtelen feugrott és teljesen szokása ellenére a titkárra vetet- j te magát. Emiatt a csendőrőrmester sajnálkozását is ki-, fejezte Vojtechnél, titkár azonban nem szólt semmit, hanem sebtiben eltávozott a szobából. Styber Károly znaimi fogházigazgató sze­rint a vádlott a vizsgálóbíró és ő előtte sírva vallotta be, hogy Vojtechet ártatlanul vádolta . meg s hogy szeretne előtte térdenállva kérni * bocsánatot. Majd néhány jelentéktelenebb * tanúvallomás elhangzása után a tárgyalást másnapra halasztották. A gyermek deükedélyü gyilkos T A tárgyalás mai napján folytatták a tanuld- j hallgatásokat, melyelv folyamán Filipin ismételten .] hangoztatta, hogy a bűntényre senki sem búj főtt a . föl. Kijelentése szerint , belső kényszer hatása, alatt cselekedett, ami- 1 kor Vojteeh titkárt felbujtással vádolt* meg. :% Az elnök ama kérdésére, hogy a szakadékba, mely A a HaugwiU-kaetély alatt húzódik el, öngyilkossági j 1 A Slovenská Politika terrorja Pozsony, október 21. (Pozsonyi tud ód - tónk tekefonjelentésie.) A Slovenská Politika mai számában bejelenti, hogy a Rethcrmorc- | ellenes ivek aláírása Pozsonyban befejező- , dött. „Érdekes tanulságot vonhatunk le ezt ■•if­iből az ivekből — írja a lap. — Megtudjuk ! ugyanis belőle, hogy kik ellenségeink, kik | élnek az államból és mégis kétszínű politikát ! folytatnak". Bejelenti a lap, hogy a közel- ; jövőben röpirafoi fog a lap kiadni, amelyen 'nyilvánosságra hozzák mindazon pozsonyi ; polgárok nevét, akik ezt a Rothermere-eRe- , nes ivet nem írták alá. A röpiratot többezer ! példányban fogják kinyomtatni és minden Pozsonyban élő szlovák és cseh lakosnak ki- j kézbesítik, hogy „lássák, kik az ö legnagyobb ; ellenségei. E névsorból meg fogják tudni i Pozsony csehszlovák körei, hogy Pozsony | belvárosában vannak kereskedők és iparo­sok, akik szlovák és cseh ügyfelek támogatá­sából élnek és mégis ellenük vannak/4 De Monzie a francia-magyar ; barátság reményében dedikálta Bethlennek könyvét Budapest, október 21. Budapesti szerkesz- | tőségünk telefonjelentése: De Monzie francia i szenátor a napokban könyvet irt híres politi- | kusok életéről és pályafutásáról és e könyvé­ben Bethlen István gróf magyar miniszterel­nökről is meleg szimpátiával emlékezik meg egy hosszabb fejezetben. Tegnap érkezett meg Budapestre Róbert Boss francia képviselő, aki a párisi Emberi Jogok Ligájának megbízásá­ból két napot tölt Budapesten a Szántó és tár­sai pőrének tárgyalásán. Boss ma délben lá­togatást tett Bethlen István gróf miniszterel­nöknél és átnyújtotta neki De Monzie szenátor könyvének egy példányát, amelyet a francia szenátor a magyar miniszterelnöknek dedi­kált. De Monzie dedikálása a következő: Beth­len István grófnak, a jobb napok világában bekövetkezendő francia-magyar barátság re­ményével De Monzie. A lengyel-litván kisebbségi háború Varsó, október 21. A lengyel sajtó ma ismét számos jelentést közöl a Litvániai len­gyelek elnyomatásáról. Litvánia a német ha­táron kívül -a lengyel határt is elzárta és még olyan lengyeleket sem enged az ország területére, akiknek ott földbirtokuk van. Ér­nek következtében a lengyelek kénytelenek tulajdonukat olcsón eladni vagy megimüv.- letlenüil hagyni. A látván kormány közben folytatja a nemzetiségi kataszter íÖLáidá tá-.-á i. Mindazok, akik lengyel nemzetinégüek " vallják magukat, a le-gmdabb üldözésekre': vannak kitéve, úgy hogy kénytelenek meue- küliésszerűen elhagyni Litvániát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom