Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-21 / 241. (1575.) szám
4 rPm<^I-iV\ASSteűl.-HIKEiAB 1927 október 21, péntek. NAVARINO * Pontosan száz esztendővel ezelőtt, 1827 október 20.-án, szomorodott szívvel néztek a félhold harcosai a Navarino környékén elterülő dombokról és a kikötőben horgonyzó török fregatták, korvetták és bridgek fedélzetéről a ióni tengerre, ahonnét veszedelmesen közelgett a nyugateurópai hadiflotta, hogy megbüntesse a görögöket büntető szultán katonáit. Itt volt Stambul összes jó hajója, az egyiptomi alkiráiy is elküldte harcosait, sőt maga Ibrahim, az alkiráiy fia, vezette a görögországi mohamedán haderőt, de az angolok ellen nem volt orvosság. — Most már komoly a dolog, — vélte Kapudan bey, a flotta parancsnoka — tudtam, az angolokkal nem szabad tréfálni. Eddig a stambuli diván nem vette tudomásul a gyaur ebek követeléseit és eszébe sem jutott, hogy a görögöknek önrendelkezési jogot biztosítson, mert Allah nem akarja, hegy a hitetlenek beleavatkozzanak az igaz- hivők ügyeibe. A görög rája már nem bírja szusszal, a felkelés a végéhez közeledik és Második Mohamed szultán hü vazallusával, Me- hemet Ali egyiptomi alkirállyal egyesülve diadalmasan tör elő a Peloponézoson. Hiába esett el lord Byron, a gyaur költő, Athén már a „jogos" tulajdonos kezén van, Árkádiában és Messeniában füstölögnek a falvak, a spahik 25.000 olajfát és 60.000 fügefát vágtak ki, hogy az utódok is éhen vesszenek. Gyaur nem nő többé ezen a területen, Ibrahim megesküdött erre. A nagy^ büntetőexpedició sok százezer görögöt pusztított el s ami még férfiban, asz- szonyban, gyermekben megmaradt, Északaf- rikába vándorolt rabszolgának. Helyükbe pedig mórok és feiakok jötttek a klasszikus kultúra bölcsőjébe. De most itt áll szemben Sir Colington, az angol admirális és flottája vezérhajójának parancsnoki kidjáról mereven bámul a török hajókra. Az „Asia" korvetta ura és tisztjei tudják, hogy Ibrahimot nem lehet szép szóval pacifizálni. Az angolok pedig égnek a harci vágytól, hogy fölvegyék a küzdelmet ezekkel a félvad egyiptomiakkal, a balkáni keresztények gaz elnyomóival. A helyzet bonyolult, ugye Sir Colington? A törökökkel nincs hadiállapot, ámbár a julius 6.-i londoni szerződésben az angol Unio-Jack, a francia liliomos lobogó és az orosz András kereszt szövetséget kötött, hogy nem engedi elpusztítani Hellaszt, Európa bölcsőjét. Ha a sztambuli porta nem fogadja el a fegyverszüneti ajánlatot, úgy cselekedjenek a tengernagyok a saját belátásuk szerint Heyden gróf, az orosz parancsnok bölcsen visszavonult, Comte de Rigny, a francia, ki Napóleon alatt még szárazföldi patkány volt Jenánál, a füle tövét vakarja — de igaza van Kapudan beynek: az angolokkal nem lehet cicázni. King Wilhelm a bucsuzásnál csak annyit mondott: — Go on, Nell! És ennyi elég. Coligton rendelkezik a tizenegy angol, nyolc orosz és hét francia hajó fölött. Pompás flotta. Ennyi elég. Nem kell a parti ütegektől tartani s a parancsnak megfelelve könnyen át lehet hatolni a kikötő szűk bejáratán. Hivatalosan nem szabad támadni, csak annyira a törökök közelébe férkőzni, hogy hanyathomlok fussanak Konstan- tinápolyba és Alexandriába. De a levegő puskaporos és ilyenkor nem hiányzik a gyutacs. Ki adta le az első lövést? Fölösleges kérdés! Elég ahhoz, hogy délután három órakor fölfut az „Asia“ árbocán a támadást jelző zászló és ezer érctorok irtózatos bőgőssel küldi tüz- lehelletét a törökök felé. A Guerriera, az egyiptomiak legszebb fregattája nyomban levegőbe röpül, a török tengernagyi hajó oldalra billen és máris roncs; két órával később a félhold nyolcvankét egysége: egy sorhajó, tizenkét fregattá, huszonkét korvetta, huszonöt kis hajó már a tenger fenekén pihen. Az égő hajók egész éjszaka világítanak, borzalmas, keleti hullák úsznak a viz színén — és az ágyudörgést Zante és Cerigo szigetéig elhallani. Második Mohamed szultán büszke armadája — csak volt A bécsi kongresszustól a júliusi forradalmakig terjedő halott időben egyetlen eseménynek sem volt akkora visszhangja Európában, mint a navarlnoi tengeri csatának. Nem a katonai eredmény, hanem a politikai jelentőség miatt. Metternich, az európai politika boszorkánymestere, november 5.-én éppen lakziját ülte, amikor Navarino hire megérkezett. Szavahihető tanuk szerint a hideg miniszter megborzadva ugrott föl, otthagyott csa- pot-papot és napokig tartott, mig visszanyerte nyugalmát. A peloponesosi kikötőbe benyomult flották kabinetjei is zavarban voltak. Ezt egyetlen miniszter sem akarta. Parisban a „gloire‘‘-val vigasztalódtak, ami ugyancsak elkellett Napóleon után Tizedik Károly tespedő uralmában, Szentpétervárott pedig titokban úgy köszöntötték október húszadikát, mint a nagy vágy realizálásának első állomását és már-már az ortodox kettős keresztet látták a konstantinápolyi Agia Sofia ternyán a félhold helyében. A legkellemetlenebbül Londonban hatott a hir. Ennyire még som kellett volna a görögöket védeni. A törökökre pedig szükség van az orosz „szövetségesek" ellen! Ej, ej, Colington túllőtt a célon: ez már nagyobb görög barátság, mint mennyit Anglia kereskedelmi érdeke megkíván ! Navarino hire ellenben szűnni nem akaró lelkesedést váltott ki az elnyomott nemzeteknél és osztályoknál, ott, ahol a philhelle- nizmus mindinkább az önnön demokratikus és liberális törekvések szimbóluma lett. Akármi volt Anglia, Oroszország és Franciaország előretörésének az oka, annyi bizonyos, hogy Navarinonál elgáncsolták az ismét erőre kapott török tirannizmus további előnyomulását. A szabadság eszméje győzött. Reszkessenek, a tirannusok! (Ezért ugrott föl Metternich lakomájától!) És valóban, Navarino nemcsak GöPrága, október 20. Svehia miimiszter- •eltmök tegnap este visszatért Kis ta pólósán y- ból, ahol a köztársasági elnököt informálta a politikai helyzetről. A imiinisztenednök megkezdte tárgyalásait a koalíciós pártvezérekkel. A képviiseiciház munkájának megkezdése előtt, valósziniileg október 23-án már megtörténik Matousek dr. cseh nemzeti demokratapárti képviselőnek kereskedelemügyi miniszterré való kinevezése. A cseh nemzet demokrata párt úgy amis választási kudarcának következtében és a cseh nemzeti szocialista pártnak ‘nregeirősödé&e folytán most már minden föltétel nélkül siet a kormányba lépni, hogy ezzel is megakadályozza a nemzeti szocialistáknak a kormányba való belépését. Parlamenti körökben általános az a vélemény, hogy a szlovák néppárt csúfos választási veresége miatt bizonyos törvények elintézése és a konkordátum megkötése után ismét ellenzékbe megy. A szenátus keddi ülésének programja A képviselőhöz jövő hét keddjén délután három érakor tart ülést. A szenátus plenáris ülése délután öt érakor kezdődik és az ülés tárgysorozatán a következő pontok szerepelnek: A osiemdőrség- és rendőrségiről szálló törvény ,módosítása és kiegészítés©, Heirz dír. kommunista szenátor mentelmi | ügyié, az áldandó (bizottság megválasztása. A rögország sorsát döntötte el, hanem a török gályákkal együtt elsüllyesztette az európai Szent Szövetség régóta megrothadt hajóját is. 1821-ben, a veronai kongresszuson Metternich még hevesen kikelt a „görög rebellusok" ellen, — s most az egész világ megsegíti őket! Az Osmán-ház legitimitását pedig épp oly veszedelmes megérinteni, mint a Habsburg-ház rendszerét A liberalizmus a „rendellenesség ördöge" most kiszabadult Pandora szelencéjéből és — mily paradoxon — Navarinonál éppen legitim ágyuk lőtték ronggyá a legitimitás egész eszméjét! A navarinoi csatát a haladó szellemek forradalmi tettnek minősítették és Európa legnagyobb költői énekelték. Tagadhatatlan, ez a csata volt a legnagyobb politikai tett a bécsi kongresszustól a júliusi forradalomig. Az egyiket megölte, a másikat megszülte. És jelentette egyúttal az ozmán birodalom gyászos végét és az európai szabadság diadalmas megszületését. Sokat determinált, a fejlődést, a föllélegzést, a bátorságot, Páris fölkelését, Berangert, Petőfit — és talán még az 1848-as magyar forradalmat is. szenátus elnöksége és a Mubelnökök ugyanaznap délelőtt tíz ómkor tártainak ülést. Halasztják a szociális biztosítás módosítását A koalíció tizenhatos bizottsága tegnap résTÜietesein megvitatta Srámek népjóléti má- nii-szter szociális ibizlosátásá reformját. Az ©gyes pártok bizottsági tagjai kifejtették pártjuk álláspontját. A koalíciós pártok még egyáltalán nem jutottak megegyezésre, mivel a kormányjavaslat egyetlen pártot sem elégít ki. A kormánypártok intenoiiói igiem eltérőek. Ha a bizottság a plenáris ülésig nem is egyeznie meg, a kormány a javaslatot mégis benyújtja a képviselőháznak és az adóreform tárgyalásához hasonlóan a koalíció a szociálpolitikai bizottságban pontonként nyújtaná be módosító javaslatait. Koalíciós körökben ez lehangoltsá,got keltett s igy nincs kizárva, hogy a szociális biztosítás módosítása egyelőre még nem kerül a parlament napirendjére. #Az ifjúmunkások biztosítási kötelezettsége eddig a tizennegyedik életévvel kezdődött. A cseh agráriusok az ő 'kezdeményező javaslatukban a korhatárt a 17. életévben akarjál?: megállapítani. Valószínű, hogy a két korhatár középarányosát, a 16. évet fogják venni. Az agráriusok a cselédek biztosításának beszüntetését. kérik. Ez ellen azonban Srátnek miniszter emel óvást. A cselédek szociális biztosítása a legnagyobb valószínűség szerint megmarad. Ami az illetékeket illeti, a koalíció már efl>- határozta, hogy a legmagasabb osztályt, a tizediket, kettéosztja és egy tizenegyedik osztályt létesít. Kis jegyzetek a Tátrából ív. „YEKEKKO IMAKIM" Baj, baj, hogy ez megint olyan dolog, ami nem fog mindenkit érdekelni, csak azokat, akik ismerik a rosszálmu, kevés alvó ember álomsóvárgását, az akaratosan lehunyt szempillák erőlködését, melyek fölött még sem simít el Majmuna jótevő keze. Félálom kell az ilyesmihez, az a puha, süppedő érzés, mikor mély álomörvények felett szé- deleg a fáradt emberfia, hogy mégse tudjon soha beléjük merülni. Mindent hallani kell az él*t zajából, ezer apró neszt, lármát is, csak látui semmit. Látni befelé. A felfogott neszelóseket a leglehetetlenebb kapcsolatba hozni, abszurd élményeket élni pillanatok alatt, valahogy a lét és nemlét határán. Fél lábbal itt, féllel egy nem ismert világban. Például, mikor a „yekekko imákim" megnyilatkozott számomra, a Poprádvölgy felé nyíló verandán feküdtem a napisten aranylándzsás legényeinek- pergőtüzében, a legerősebb nesz a kacsahápogás volt a kis tó felől, héjja-vijjongást is hallottam valahonnan kétezer méter magasból, a nyiríák őszi leveleiket csörgették a szélben, állandóan violin-kulcsban játszva a fenyves zúgásának basszusához. Elnyújtott gép-vonitós: egy autó-sziréna hangja, puha topogás mellettem a padlón: egy szürke cirmos tovaóvakodó léptei. Meg a saját lélegzetem, lassú, hosszúra nyújtott szu- szogás. Aztán ezekből mi lesz? Nem álmodom, de ébren átélem, hogy a héjjá lecsap a kis tó kacsái közé, valamennyit elnyeli s a szemem láttára óriássá nő és szétterített szárnyakkal elém tipeg, megkínál, üljek a hátára. Nem is ülök, hanem végigfekszem rajta s pillanat alatt a Batiz- falvi tó fölött lebegünk. Kinyújtom a karomat, lemarkolom a Gerlachíalvi csúcs minden havát egy kanyarintással és ledobom a völgybe. A hő- pelyhek úgy csörömpölnek, mint az üveg s tün- déri zenebonával hullanak alá a völgybe. Az aranylándzsás nap-legények egy-kettőre felolvasztják mind, tő lesz a vizükből, s a tó elborítja a völgyet A szepesi hegyeknek csak a csúcsai állanak ki belőle. Legmagasabbra a Királyhegy. Az ormán kastélyom van. A héjja-óriás nátán az uj tó innenső partjáig szállunk; ott egy fejedelmi motorcsónak vár, s hangos robogással nekivág a víznek, közben a szirénája egyre sikolt, mert a tő hemzseg a csónakoktól. Mi ki nem térünk, gázoljuk, derékba hasítjuk, feldöntjük az utunkba kerülőket. Kikötés a Királyhegy csúcsa alatt a mikor a kastélyom felé Indulnék, puha léptekkel elém jön valaki, akinek alakja, formája, arca sincs, csak üres semmi, de elém jön, utamat állja és megszólít: — Does reye id, aalse yekekko imakim 1 Nem volt mit tenni, visszafordultam, másik lábammal is ebbe a létbe. Soha nem léphetem át királyhegyi kastélyom küszöbét... Visszaérkzve, — ami csak annyiból állt, hogy a szememet felnyitottam, — azonnal a jegyzetfüzetért nyúltam s beleírtam ezt a titokzatos mondatot. Végre egy, melyet elcsíptem! Hány ilyet hallottam már, milyen mélyen véstem a tudatomba s percek múlva halálosan, örökre elfeledtem. Ez most megvan. Valaki mondta, valamit akart vele, talán egy nagyszerű sorsfordulat nyitja van belé rejtve, — csak meg keli érteni. Lehet, hogy az embernek van egy másik énje, mindent tudó, jövőbe látó, végtelen hatalmasságokkal rokon s ez nagy-néha, az ilyen félálmok misztikus eszmé- lel-köuén át megszólít, közöl egyet-mást, amivel segíteni akar vergődő másik-magán. Kimondja a kincset érő igét s a bágyadt agy elfelejti. Most ezt elfogtam és — nem értem! Milyen nyelv ez? Japán, hindu, mi más? Vagy talán a világ-egyetem fajok fölötti nyelve? A szellemeké? Az uj inkarnációt váró bolyongó lelkeké? Egy túlvilág! esperanto? Hol a nyelvtudós, aki lefordítja nekem? Valami olyat érzek, hogy a mondat eleje még hagyján, az talán egy kis fejmosás, rendreutasítás eddigi mulasztásokért, hanem a lényeg a „yekekko imakim". Az ezután követendő ut, a siker, a hatalom, a boldogulás. Itt van a tenyeremen, csak meg kell é-teni, aztán követni a jótanácsot. Yekekko imakim. yekekko imakim... Ezer dollárt annak, aki megfejti! Tichy Kálmán. A legbiztosabb < és legenyhébb ( csokoládé < hashajtó i FBI arakat: ! Vörös Rák \ Bratislava : így doboz ára 3 60KB. < Mát I > I A Prágai Magy Hírlap 1928. évi nagy irodalmi albuma November elején indítja útnak a Prágai Magyar Hírlap ezévi nagy irodalmi albumát. Az album szerkesztőségét az a ludat vezérelte, hogy ezúttal a legjobbal kell meghálálnia a Prágai Magyar Hírlap olvasótáborának hűséges ragaszkodását. A P. M. H. rendkívül rövid idő alatt a szlovens t:kói magyarság! nagy sajtóorgánumává fejlődött és hogy ezt megtehette, nagyrészt olvasóközönsége ragaszkodásának köszönheti. A lap fejlődési méreteihez mért irodalmi ajándékkal hálálja meg a magyar olvasótábor segítségét és kitartását akkor, amikor ezt az irodalmi albumot helyezi ajándékképen midnen előfizető asztalára. A magyar irodalom budapesti legnagyobbjai mellett a szlovenszkói magyar írók és a p. M. H. belső gárdája sorakozik fel ebben a könyvben. Móricz Zsigmondi, a legmagyarabb író a magyar levegő zamatját hozza, Karinthy Frigyes elmés tréfái mögött ott rejtőzik a legmélyebb életbölcselet, Krúdy Gyula a régi kor modern regöse, Márai Sándor, a párisi lüktetés krónikása,, Schöpflin az élet margójára irt jegyzeteivel, Révész, a nyugati magyar mind ebben a nagy irodalmi könyvben tömörül, amelynek igy értéke felbecsülhetetlen. A magyar nők is eljöttek és nemes ideáljaik legjavát adják a P. M. H. olvasóközönsége elé. Mikor a Prágai Magyar Hírlap megkezdte nagy programjának megvalósítását, senki sem merte remélni, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora eredményeket produkálhat. Ma, amikor ezt az irodalmi albumot küldi széjjel, bebizonyítja, hogy minden ígéretét beváltotta, hiszen az egész szlovenszkói magyarság összmunkájára és anyagi áldozatára volt szükség, hogy egy nagy központi fővárosi sajtóorgánumot megteremthettünk. A fejlődés mintegy fókuszban való összefoglalása pedig ez a könyv, amellyel semmi hasonló termék nem veheti fel a versenyt. A P. M. H. á legjobbat akarta nyújtani olvasóinak és ez az akarása sikeres volt. Az ajándékot csakis a P. M. Ii. előfizetői kapják, akiknek november elsejéig 5 koronát kell beküldeniök a kiadóhivatalba bélyegben a portóköltségek megtérítésére. A könyv megszerkesztése és kiadása nagy anyagi áldozatokkal járt és ezért csakis előfizetőinknek adhatjuk ingyen hűséges buzgöságuk megjutal- mazásaként. Október 23-án nevezik ki Matouseket kereskedelemügyi miniszterré & nemzeti demokrata párta vereségek hatása alatt siet a kormányba A szociális biztosítás módosításának nagy akadályai a koalícióban