Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-20 / 240. (1574.) szám

1 'tTOar<OT-A%ArJt*»,D •T=rtt?T1’n>

^27 október 20, csütörtök.

nBoannsBnneB

TELEpy ÜBCEÜ

Kt£ 134

a legújabb haűgtölcsérlámpa nagy teljesitőképes- séggel és csekély áraajfo ?yasztással.

A választási bíróság még nem tárgyalja Mayerék ügyét

Prága, október 19. A választási bíróság október 29-én ül össze és tárgyalni fogja Geyer József német nemzeti szocialista pár ti képviselő mandátumának, valamint a XVI. és XIX. zsupák képviselőtestületi tagjai mandátumának verifikálását. Eszerint tehát úgy Strátornyék, mint Mayerék ügye a választási bíróságinak már csak a tavaszi ülés© elé kerül.

................. -.... I

Me

gnyílt az újonnan épült

ESPLMADI LUXUSHOTEL

Stadtpark,

WHson pályaudvarral szemben

Az angol liberális párt

a győztes államok leszerelését követeli

Kiadták a liberálisok választási manifesztumáf — ,,Angliának aktív népszövetségi politikát keli folytatnia"

London, október 19. A liberális párt ma kiadta négy választási manifesztuinát. amelyben föltétlenül az aktív népszövetségi politika hívének vallja magát és kifejezi, hogy Anglia külpolitikájának alapelve csak a háború teljes^ kiküszöbölése és az általános béke megőrzése lehet. A fegyverkezést azonnal meg kell szüntetni. A liberális párt a háborús készülődések korlátozására praktikus javaslatot tesz, amennyiben azt ajánlja, hogy Anglia írja alá az általános döntőbírósági szerződést. Ha ez megtörténik, akkor a hágai döntőbíróság hatalmas erkölcsi magaslatra emelkedik és a konfliktusok egyszersmindenkorra kiküszöbölődnek. Anglia kötelessége lenne továbbá számos regionális döntőbírósági szerződést kötni. Az angol fegyverkezés

pillanatnyilag még jóval túlhaladta a szükséges kereteket s épp azért nem szabad folytaiul. Amerika és Nagybritannia tengeri versenyfegyverkezése nevetséges. Anglia csak úgy érheti el államháztartásában a kívánatos kiadáscsökkenést, ha aktív népszövetségi politikát folytat és aláveti magát az európai döntőbíróságoknak. A ver- saillesi szerződésben megígérték Németországnak, hogy amennyiben a birodalom eleget tesz kötelezettségeinek, a szövetségesek is leszerelnek. Németország mindent teljesített s igy most a szövetségesek feladata, hogy eleget tegyenek a Versailles] rendelkezéseknek, különben joggal az mondható, hogy a békeszerződéseket nem német, hanem szövetséges részről sértették meg.

Érelmeszesedés-neurastfíénia

csont, bőr. mirig-ybajoknál, golyvánál, hudé- seknél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a Csizi JsásaBrőswGsrósywi* ésí<ö«ífür- tíösö* Qfttüaeni ivó és $űi tíőEcur«la kiváó gyógyhatású. Részletes és ingyen felvilágosítást nyújt a Fürdőigazg atóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériákban, ásványvizkereskedésekben.

Albániában nincsenek politikai pártok,

az államügyeket pusztán személyek intézik

Beszélgetés Orion! bey-vei, Albánia külügyminiszterével — A „nyitott kapu11 politikája — EzSdén rossz termés volt Albániában

Tirana, október 19.

Kari Bögholm, a kitűnő dán újságíró Tiranában meginterjúvolta Brioni bey albán külügyminisztert és a következő érdekes tu- 1 dósitásban számol be a beszélgetésről:

— Csakis egy erős Albánia — mondotta j Brioni bey — tekinthető a balkáni béke biz- 1 tositékának. A tiranai paktum megerősített ; bennünket és ennek következtében ezt a bé- I kepolitika fontos és hasznos eszközének kell tekinteni. Viszonyunkat a többi balkáni államokhoz a tiranai paktum nem veszélyezteti, ellenkezőleg: mi a balkáni Locarno-politika hívei vagyunk és nem kívánunk semmit inkább, mint Balkán Locarnóját. Jugoszláviával Vitás ügyünk volt egy dragomán letartóztatása miatt, akinek azonban nem volt joga a diplomáciai immunitásra. Ez az ügy szerencsésen elintéződött és ma már kijelenthetem, hogy viszonyunk úgy Jugoszláviához, mint Görögországhoz igen jó. Olaszországhoz való viszonyunk szintén igen barátságos.

Albánia a nyitott kapu politikáját követi, minden kezdeményezést, minden segítséget, minden munkát szívesen látunk.

= Miért kötötték meg az Olaszországgal való paktumot?

— Olaszország igen közel van hozzánk és igen kedvező feltételeket ajánlott. A tiranai egyezmény révén biztosítottuk Olaszország segítségét Albánia újjáépítésére és országunk fejlődésében. Nem lehet azonban ezt úgy értelmezni, mintha azóta Albánia kizárólag Olaszország segítségére lenne ráutalva. Ez nem áll. Az albán kormány minden esetben az ország érdekei szerint dönt, avval tartunk, aki a legkedvezőbb feltételeket biztosítja.

— A belpolitikában kicsiny ellenzékünk van, ez azonban nem jelent semmit.

Nyugateurópai értelemben nálunk nincsenek pártok, a politikai csoportok tárgyi és személyi szempontok szerint alakultak ki. A kormány helyzete igen erős, az elűzött Fan Noli miniszterelnök befolyása teljesen megszűnt,

belpolitikáiig a kormány egyetlen gondja az ország újjáépítésének munkája. Az egész Európára kiterjedő krízis nálunk is érezhető. Ez az esztendő különösen szomorú, mivel a termés igen rossz. Gabona-exportról szó sem

lehet, örülhetünk, ha az importot kikerülhetjük. Albánia jelenlegi állapotában szegény ország, azonban igen gazdag, lehetőségekből rendelkezik. Mi bízunk egy nagy jövőben és ezért a jövőért akarunk dolgozni és nem belpolitikai viszályokban erőnket elforgácsolni. A sokat támadott tiranai paktum szintén az ország belső felépítésének ügyét szolgálja és nemzeti szuverenitásunk biztosításával megszereztük Olaszország aktiv közreműködését.

rr Hajlandó lenne-e .Albánia Jugoszláviával is hasonló egyezményt kötni? — vetettem fel a kérdést. Albánia, külügyminisztere hosz- szas goodolkodás után a következőképpen válaszolt:

/ '

— Albánia hajlandó Jugoszláviával is egyezményt kötni, azonban csakis olyant, amelynek szelleme nem ellenkezik az Olaszországgal kötött paktum szellemével.

Az albán külügyminiszter ezen kije’en- tése úgy értelmezhető, hogy Albánia Jugoszláviával is egyezményre lépne, ha — ez Olaszország érdekében állana, mivel Albánia egész politikáját a tiranai egyezményre építi.

Legkevesebb négy törvényhozó alakíthat parlamenti klubot

Prága, október 19. A nemzetgyűlés mindkét házának elnöksége a tegnapi nap folyamán együttes ülést tartott A tanácskozás főcélja az volt, hogy megállapítsák, hány törvényhozó alakíthat parlamenti klubot. Az elnökségi ülés úgy döntött, hogy a jövőben az elnökség legkevesebb négy törvényhozó klubalakitását ismerheti csak ed. Ezt a gyakorlatot fogja követni az elnökség mindaddig, amiig a házszabályokat nem módosítják. Eddig ez a kérdés egyáltalában nem volt szabályozva. Az uj praxis következtében klub nélkül maradnak a dlisszidens képviselők, vagyis a nemzeti szocialista pártból kizárt Stríbm^ és Trnobransky, nemkülönben a német agrárius Mayer és Hanreitóh dr. Ezek a képviselők csakis más klubok hoszpi- tánsai lehetnek. Érdekes, hogy ezt a rendet a szenátusiban is érvényesítik, jóllehet a szenátorok száma éppen a fel© a képviselők számának.

iídTmurl

v&cémr- irta > N\ómcz -bskvaönd (36)

— Hát én jószerivel csak egyet láttam, sM is csak egy percig, mig megv eregette az arcomat, — a miniszter urat tudja, a képviselőválasztáskor. Tudja, az nem tudna olyanokat mondani, mint maga, hogy igy a színpad, meg úgy a szinpad, én megmondom magának, hogy én azt a gróf urat úgy sajnáltam, de úgy, tudja, mint egy ártatlan kis gyermeket a gonosz felnőtt emberek közt. Mer az egy öreg ember, tudja, meg miniszter, de tudja, az úgy meg volt mosdatva, olyan vöt annak a bőre, mintha most vették volna ki a teknőből és olyan ártatlan volt, aiz úgy nézett, mint a kisbárány, nem tudott az semmit a világról, nem tudta az, hogy mi vót az ára a mi kis szatin ruhánknak, az azt hitte biztosan, hogy az valami nagyon drága mesebeli ruhácska volt, pedig csak paplannak volt szánva, de hát ő volt ártatlan, igen igen jó emberke volt szegény, én úgy néztem, hogy: jaj te szegény gróf, vigyázz, mert ezek mind elszedik a pénzedet. Tudja, én úgy szerettem volna mellette maradni és segíteni neki. Mit is, mit tudtam volna én neki segíteni? Tudja mit: élni...

— Rozika, — mondta a „gróf", — akkor én Is mondok magának valamit És pedig azt, hogy: nem soká marad maga ezen a

tanyán.

Rozika nem nevetett.

— Mondja csak, mi maga? — kérdezte vissza.

Lekentzey visszahúzódott

— Tönkrement földbirtokos.

Rozika a fejét ingatta csendesen.

— Nem hiszi?

— Maga nem igen ért a földhöz. Tudja, nem érti a földmunkát. Áztat én láttam, mikor a répakapálásról volt szó, maga nem tudja, hogy a cukorrépát hányszor kell. kapálni.

— Cukorrépát. Én nem termeltem cukorrépát. Az egy egészen aj divat, hogy ma cukorrépát termelnek az alföldén.

— Maga nem volt földbirtokos sose, csali szeretett volna lenni.

— Bestia, a vesékbe látsz? — próbált vele játszani Lekentzey, — bizony nem termeltem én semmiféle répát, mert én mindig csak olvasni szerettem, annyira faltam a könyvet, hogy most abból élek, hogy árulom.

Rozika hallgatott’ s nézte.

— Nos.

— Nem haragszik meg? — kérdezte a kislány.

— Nem.

— Maga nagyon kevés könyvet olvasott életiben.

— Ejnye.

— Tudlia kicsoda maiira? én macmondóm magának. Maga csak egy olyan jövő- menő ember, aki szeretne valaki lenni, de nem tud, mert nincsen pénze.

Lekentzey nagyot nevetett,

— Nem pénz kell ahhoz, hanem háromezer hold.

— De nincs.

— A bizony nincs.

— Semmi pénzei sincs.

Lekentzey kicsit gondolkozott, Elszánta magát.

— Egy fityingem sánca.

Roz'ika csöndesen mondta,

— Nézze, én adok magának. Egy keveset. Mondja, mennyi pénz kell a vasútra Budapestig.

Lekentzey (szivarját rágta.

— Húsz pengő.

— Nem kell annyi, de én adok magának ötvetn pengőt, hanem maga rögtön elutazik Budapestre és ott nekem helyet csinál.

— Rendibe van.

— Nézze, maga elutazik Budapestre, mihelyt innen menekülni tud. Mondja meg, hogy engemet hol talál meg, mert lehet, hogy én hamarabb ott leszek.

— Jő. Felírok magának egy címet. Menjen oda. Ahogv leszáll a vonatról, üljön be egy egy lovas kocsiba s mondja meg a kocsisnak a címet, az elviszi oda. Az egy nagyon tisztességes úri család a Lipőt körúton. Braunéknak hívják, második emeleten laknak.

Ebben a pillanatban belépett Zoltán.

Félelmes volt, ahogy Rozika megpillantotta. A szeme ki volt dülledve, s a homloka úgy vágódott előre. Bebukott. az ajtón, barna képe lángolt s nyersen, farka® szemeikkel nézett.

Ahogy meglátta a két embert, a férfit s

r llánvt aJmav eüJ'vik itt » m iá én Ír nSít ült «

kényelmesen beszélgettek, úgy visszatorpadt, mintha falba vágta volna a fejét Egészen mást várt. Kint a kertben valahogy fölvágódott benne valami vad ijedtség, úgy érezte, hogy a gróf a lányt épen most babusgatja. S ettől iszonyú vértódulása lett s mint az őrült, mint a fenevad ugrott be.

Nagyon részeg volt. S ilyenkor egész más, mint józanon.

— Aludni, — mondta a lánynak s legyintett kézzel.

Rozika, ,aki szintén ivott, de jő természete volt, annyit nem, hogy megártott volna neki, s bírta is az italt, érezte, hogy nagyon ügyesnek kell lennie, abban a pillanatban alázatosan felkelt, elkapta a Zoltán kezét, s megcsókolta.

Zoltán elkapta a kezét s csápéini kezdett vele, mintha le akarta volna rázni róla 'a csőkot, mint valami utálatos dolgot, ami rá ragadt s igy csáipolásban félig 'akarva megütötte Rozikát. Csak az ujja hegye érte, de a lánynak megh ásított a az ajkát s vére buggyant.

— Mit mondtam, aludni. — mondta a részeg. — Régen le kellett volna mán feküdni ... Na ...

Rozika azt mondta: .

— Igen, jóéjszakát exceűDéncMs uram, kézit csókolom ZoMnbácsi...

— Csókold meg újra, — mondta Zoltán s odatartotta a kezét. Mámorában úgy képzelte, hogy ezzel kibékíti a pofonért. Azzal, hogy megengedi a kézcsőkot, mindent elintéz.

A lány ráhájlott a kezére s megcsókolta:

— Jól van, — mondta Zoltán s nyakon ölelt© a kislányt. — Jól van.

Veregette az arcát.

Akkor meglátta,. hogy a keze véres.

(Folytatjuk.)

%