Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-15 / 236. (1570.) szám

1927 október 15, szombat. A latin sajté bukaresti kongresszusa, amelynek programja a „latinok” szebb lábaitól a szellemtelen és magyarellenes menükártyáig terjed Balkáni lakoma as Universul kalandor fősíerkeszíőIénéB — WaS3sf,fe Mr megreformált frakkla és a román akadémia szargoskodása — A magyar (©©xső és &©§©ra &üSrss népszövet­ségi menUkártyájdnak rossz balkáni párödSája — A sigány- erede*$Sa „latira4* háslgazda Bukarest, október 14. (Bukaresti tüdicöitőnfctói.) A la ti a sajtóvM-ág- ez&vetsóg Bukairesbben tartotta ezévi kongressau- eá>t. Fényéé pompával, költséget nem kímélve fo­gadta a hivatalos Románia a latin „testvéreket1*: tóÜKSwwxnatot bocsátott rendelkezésükre, amelyet szalon- és hálókocsikból állítottak össze, a fővá­ros, a kormány, a sajtöszervezeLek banketteket rendeztek. Mária királynő a peflesi kastélyban, fo­gadta a kiküldötteket a kis Mihály királlyal egye­temben, Brafidemi Jón el mtoisztereloiök tartotta a kongrees'/Jirs megnyitó beszédét, a gyűlés elnöko Stellán Popescu, as UniveTsirl íöszerkeöztője 6 a inai igazságügyminiezter volt, antóküránduláeak, bankettek, felvonulások, feülofbogőzott városok akarták a kongresszus résztvevőinek emlékezetébe vésni, hogy Románia is latin állam, tehát e jog- elmen enyhébb elbánásban keli részesíteni, ab­ban a sajtóban, amely nem tartja mindig szem élőt! a faji hováta rtozandóe-ágot, de sokszor az igazságot. Szépiáira framcib fédSÖnik és ..satnya aa^oösBászok4* A kongnesszns ki-csát tüntetés is volt a. többi | fajok ellem; Mararáee de WaJlcáíe. akinek ’irakkre.ToTináló tc‘re&v&8 olyan osufos kudar­cai; vallott (a téráigérŐ selymiinaíteágot senki sem viseli), nwha azzal is csak azt akarta bizoiüyi'taoö, hogy a szépiáira „latánoknaík" nincs semmi okuk eltakarni lábikr ái kai, amniioret azt a ..satnya** amgoilok teszik (legaMibo igy innom ott a itt Bnkeirestbon az egyik ezinházi lap taáé&itójának, talán abban a kiszembon, <h<*gy ez a nyilatkozata zárt körbem mariad), nyilten hangoztatta, hogy a 200 millió latin­nák nem szabad az angolszász diktatjjuráit el­tűrni. Ez telién kell harcolni sajtóban és egyebütt... Nem csoda, hogy Románia hivatalos körei, akik 'ebben a tekintetben egyetértenek de Walleffe-vel, megragadták az alkálimat és .— legalább csöndben — tiltakozni próbáljak az angolszászok ellen, akik­től eddig nem sokat vártak és akik minden szén- ttámentalizfmus, háborús szolidaritás teteeté telével, elsősorban obje Ívtövek akarnak lenni... A tüntető szivédyességnek volt egy kis politi­kai háttere is belpoűiíákad —: meg akarták mu tatéi a latin viié.gnak, hogy a román beil- pcQiHiikáham csakis Braitianuék az urak, mel­lettük van az egész ország. De a vendégek, úgy 'látszik, meglehetősen jól vol­tak informálva és ha a hivatalos körök igyekeztek ás őket távoltartani a „nem megbízható" elemek­től. az ellenzéknek sikerült egyik-másik, a káp­ráztató fogadtatástól teljesen el nem szédült új­ságírónak a való helyzetet feltárni. így azután a kiküldőiteket kísérő „gutge- sánxtt" román délegátusoknak nem kis boliie- mietlonöégeit okozott Mr. Anlaxd kiielccitése, aM nrlná'ent szépnek talált, csak azt nem tudta megérteni, miért adminisztrálják őzt az or­szágot olyan rosszul? A „gafgesioinísóg** ellenőrzése A komgTteSszos elfogadta a román Akadémia kéréséi, hogy minden, a kongresszusról irt cikkel két példányban küldjenek be hozzá. Sőt ódáiig merni de Walleffe ur, a szövetség titkára, hogy ezt a kcte’ezeüsóget kizárás terhe mellett rótta a kongresszus résztvevőire. A legfuresább azonban az, hagy az Akadémia kérését — a külügyi sajtó- főnek terjesztette elő. Akik Romániában élnek, tudják, hogy ez mit jelent: az Akadémia köpenye­ge alá bújva akarja a. sajtóosztály ellenőrizni, vájjon a kongresszus résztvevői tisztességesen megfizetnek-© a vendéglátásért? „Adtunk nekik enni, inni, szállást a legjobb hotelben, megautőz- ia felük őket, vájjon hogyan fognak viselkedni?“ Készül a kartoték a külügyben, ahol a kongresz- szus riószivevői osztályoztalak lojalitás szempont­jából: ki kap egyesi, kettőid, hármáét, ki lm-] kik el... j A ..magyar b odosnágOTübák és Apponyi, az „elvadít vaj" A Haitin sajtekoajgjrcssía-s azonban lakaimat adr 1 egy kis Irirojhamiásn^ a magyarck ellen is. A író rői ^ soviniszta, izgató, antiszemita tini ver­eti!, illetve annak tulaijdonos-föszerkesztője, Ste- ífa&i Repesett, aki ma igazságögyminíszter, ban­kettel. rendezett a vendégek tiszteletére (rossz nyelvek azt mondják, hegy a kormány pénzén) és ejti m alkálimat használta fel egy kis magyar óidé­in es propagandára. A menü efeő száma: „Tarteleittcs de Caviar Boimaiia ( iní in imént plixs digestóbl'os quo les toatólikas d© la préssé naagthyaire)**, magyarra Jelomditva a szójátékot: Román kaviárszttlfetták, sok Ica] eméezfhofcőtobeik, mint a magyar sajtó bolondgombái... ■Második szám: „ítors dtouevre Regsa rabién va­riéra (beymcoup merne touisíois, que certames opi- nic-ncs poliiiqu.es oonstani.es), magyarul: változatos besezarábiai hors d'ouevre (sakkal kevésbé válto­zatos, inlimt sok tartós politikai mieggyifciMós)L ■Ezzel azonban célt tévesztett Pcpescu ur: ha va­laki, úgy éppen ő az, aki a politikai „véleményét" legtöbbször változtatta, mert eddig „csak" Take Jenesen konzervatív pártjához, azután a nemzeti párthoz és a lifoeráli sóidhoz tartozott rövid három óv leforgása alatt... Aspic-Ansohliuas d‘éorevisees (Vadé r&ÍTo _Sat.aná); Délbe de Soudac du beau Da mu/be bleu (Rieu de la valse de Sír átüss); Pom- mes-eKirmettes ininflammables (de la Régié otto­rnámé); Chou v. Fburs c.n be (írre fondn Appanyá (Hány sóit qui mail y pense!) (kelkáposzta olvasztott vajjal á la Apponyi); Sur- prisee Títulesc-u brevetées; Gorbeii de Fniites Umiversul (de toute deraiére fraidheur, camime les nouvelles de notre jouraal). . Ezzel a sze­rénység] bizonyítvánnyal zárult úgy a menü, minit a szellemességek sorozata ... Teljes mértékben rá­vall arra a politikai kalandorra, aki _ amint az közt udomású — néni éppen a legtisztább eszkö­zökkel jutott az Umvereulhoz, aminek révén be­került abba a miniszteri székbe, amelyet előtte egy Marasson foglalt el... Az Umiversul rothadt gyümölcsei A szellemes franciák kissé sava/ttyn arccal ül­tek a menühöz és njáltan annak a vélcuné- ny üknek adtok kifejezést, hagy a szellemessé­gek u,án ítélve vagy Popeseu ur nem „latin" eredetű (Bukarestben úgyis azt mondják róla- hegy cigány származású), vagy pedig a ro­konság annyira távoli, mint amilyen messze esik az Umversul f ősseírkeszt ö jón ok a szelle­messége a francia esprit-től. A „Corbeil de fruáts Uaiveircul“-jhoz hozzá eem mertek nyúlni, következtetve a menüszámihoz fű­zett szelieipességből, amely kapcsolatot akart létrehozni a gyümölcsök és az Uníversul híreinek a frissessége között. Akik azonban, mégis, tájéko- zatlaneágból, belekóstoltak, éppen úgy gyomor- ém-elygéist kaptak tőle, mint az Uwtwemil olvasói a laptól... Felfedezték a kilencedik bolygót A Neptirasason IsiviáS még egy bolygó bering a nap körül — A kapsfadts cs'ilíagfvrzsgáló fedezte fel — Berlin, október 14. Kapsfadti jelentés szerint az ottani csillagvizsgáló nj bolygót fedezett fel, amely a naptól még nagyobb távolságban, tehát a Neptunnson k:vüi lévő körben kering. Berlin­ben a szensé.ciós kirí nem lehet ellenőrizni, mert a most felfedezett bolygó olyan mélyen van a dé­li égboltozaton, hogy a középeurópai csillag vizs­gálók műszereinek nem hozzáférhető. Asztronó­miai körök információja szerint már tíz ér óta hisznek a csillagászok egy transnepíunikus boly­góban és nincs kizárva, hogy most ezt a bolygói fedezték fel. Ha ez a híradás igaznak bizonyuk akkor a csillagászati tudomány éppen olyan szenzáció előtt áll, mint 1846. szeptemberében. Akkor ugyanis még csak hét bolygót ismertek és a leg­külsőbb bolygónak az Uranust tartották. Az Ura- nus bolygó mozgásában azonban pályaeltérések mutatkoztak é3 ezért a csillagászok arra követ­keztettek, hogy az Uranuson túl még egy bolygó­nak kell keringenie. Leverrier és tőle függetlenül Adams tiszta számítások alapján ennek a bolygó­nak pályaelemeit meghatározták é3 helyét az ég­boltozaton kijelölték. E számítás alapján találta meg Balle Berlinben 1846 szeptember 23-án az eddig ismert legszélső bolygót, a Neptunust és hosszú időn keresztül a tudomány úgy vélte, hogy a Neptunus, mint legkülsőbb bolygó, be is zárja a mi naprendszerünket. A naprendszer az asztronómia eddigi isme­rete szerint nyolc nagyobb bolygóból állott, ame­lyeket két csoportba szoktak osztani. A Nap és a Jupiter pályája között fekvő négy bolygót belső bolygóknak nevezzük, ezek: a Merkúr, Venus, Föld, Mars, míg a többiek: a Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus a külső bolygók. A belső és a külső bolygók öve között rengeteg mellékbolygó kering, az úgynevezett aszteroidák, amelyekből idáig mintegy háromszáz darabot fedezett fel a csillagászati látcső. Mennél távolabb esnek a bolygók a naptól, annál nagyobb természetszerűleg a pályájuk és. a keringési idejük. A Mercur, például mindössze 87 nap alatt végzi el a Nap körüli útját, mig a Venus keringési ideje 224, a Földé 365, a Marsé pedig 686 földi nap. A külső bolygók keringési Ideje jóval nagyobb. A Jupiter 4332, a Saturnus 10.759, az Uranus 30.688, a Neptunus 60.181 nap alatt végzi el keringését. Természetesen ha a Neptunuson kívül még más bolygó is kering, en­nek távolsága a Naptól és keringési ideje még nagyobb. Egyelőre a kapstadti jelentést tartózkodással kell fogadnunk, de ha igaznak bizonyul, a csilla­gászati világnak 70 esztendő óta legnagyobb szen­zációja előtt állunk. Az emberi elme mind na­gyobb és nagyobb távolságokat keres fel mérő­eszközeivel a világűrben és mennél inkább fej­lődik műszereink tökéletessége, annál inkább bő­vül kifelé a végtelennek gondolt űrbe naprend­szerünk. Lehet, hogy a most felfedezett kilence­dik bolygó sem zárja be a nap vonzási körét és még azon túl is rejtélyes, hatalmas égitestek vannak, melyek a nap gravitációs ereje által kényszerűvé végzik elliptikus pályájukon örök körforgásukat az életet adó nap körül. A losonci rokkantak is a losonci sztaroszta mozihákoruja BeSánsxfcy ssts?osz§a & sejáS nevére íratta a rokkantak moz?engedélyét J'osonc, október 14 (Saját tudósit ónktól.) A losonci rokkant­egyesület a múlt év október havában mozt- engedélyt kapott a minisztériumtól. Beiánszky Károly nyug. tüzérkapitány, Losonc város sztarosztája összeköttetést szerzett a rokkant- egyesüiettel s megválasztatta magát a mozi igazgatójául. Amidőn átvette a mozi vezetését, az egyesülettel olyan megállapodást létesített, hogy a mozi tiszta jövedelméből 15 százalékot fog kapni a rokkant egyesület, a megmaradó 85 százalék tiszta jövedelmen pedig Belánszky sztaroszta megosztozik a rokkant egyesület el­nökével. Belánszkynak azonban nem lévén elegendő forgótőkéje az üzem vezetéséhez, egy Klein Adél nevű losonci urinőtől 25.000 koronát kért kulcson, amely kölcsön fejében tartozott Klein Adélt havi 1000 korona fizetés­sel pénztárosul alkalmazni. \ Öt hónapon keresztül Belánszky sztarosz­ta eleget is tett szerződésbeli kötelezettségé­nek s úgy a vokikantegyesületnek, mint Bene­dek Gyula egyesületi elnöknek havonként j 500—500 koronákat kifizetett. Folyó év április } havában Belánszky összeliivatta a rokkant- i egyesület választmányát s arra igyekezett őket rábírni, hogy mond­janak le a moziengedélyről az 6 javára. A rokkanlak, akik között számos nyomorék és keresetképtelen ember van s akiknek egyedüli reményük volt a megélhetésre az a szerény | osztalék, amit a mozi jövedelméből kapniok kellett:, felháborodással utasították vissza a sztaroszta kívánságát és a rokkantegyesület választmánya egy­hangúlag bizalmatlanságot nyilvánított Belánszky sztaroszta, mozidirektor iránt. A rokkantegyesület bizalmatlanságát fo­kozta még az a körülmény is, hogy Belánszky olyan szerződést íratott alá velük, amelynél fogva senkinek nem áll jogában a mozi jöve­delméről. vezetett elszámolásba betekinteni s még Benedek elnök is csak az ő személyes je­lenlétében tekinthetett bele néha-néha a komplikált számadásokba. Azonban sem az elnök, sem a rokkantegyesületnek egyetlen tagja sem, mind máig nem bir tudomással az „Invalid“-mozi jövedelméről. Amikor Belánszky látta, hogy a rokkant egyesülettel nem boldogul s a moziengedélyt nem sikerül szépszeriével megszerezni, ellen­tétet szított az egyesület vezetőségében és si­került neki egy-két választmányi tagot tervé­nek megnyerni. Ezeknek segítségével azután panasszal fordult a rokkantegyesületek pozso­nyi központjához és a minisztériumhoz. Elő­adták, hogy a rokkantegyesület nem képes a mozit rendszeresen üzemben tartani és az üzemet idegen személlyel rendeztetle be. Azt azonban elhallgatták, hogy a mozi forgótőké­jét maga a panaszt tevő Belánszky kölcsönöz­te éppen Klein Adéltól. A minisztérium a panasz folytán a. losonci rokkantaktól megvonta a moziengedélyt és átruházta Belánszky Károly sztarosz- tára. Amidőn a losonci nyomorgó lokkantak értesültek arról, hogy Belánszky sztaroszta milyen furfangos eszközökkel ütötte el őket a moziengedélytől, azonnal küldöttséget állítottak össze s felküldték a pozsonyi minisztériumhoz. A küldöttséget Székács dr. volt nagyzsupán fo­gadta, aki előtt a joguktól megfosztott rok­kantak előadták, hogy milyen ravasz eszkö­zökkel forgatta ki őket Belánszky a jogukból s előterjesztették összes bizonyítékaikat és azokat a lehetetlen szerződéseket, amelyeket a szegény, tudatlan rokkantakkal a sztaroszta ur aláíratott. Székács nagyzsupán megilletőd- ve hallgatta a panaszokat s megnyugtatta a rokkantak küldöttségét, hogy igazságot fog nekik szolgáltatni. Az „Invalidus“-mozi koncessziója körül támadt botrány élénken foglalkoztatja Losonc város egész társadalmát, annál is inkább, mi­vel Belánszky Károly a mostani választások­nál ismét pályázik a losonci sztarosztai állás­ra. Alig hihető, hogy Losonc város intelligens képviselőtestülete mérlegelés nélkül hagyná a kipattant mozi-botrányt s bizalmával olyan egyént ruházna fel, aki a társadalom legszá- nalomra mé’tóbb páriáitól, a nyomorék hadi- rokkantaktól elvenni igyekezett azt a sovány alamizsnát, amelyet számukra a minisztérium biztosított. A londoni sakkverseny London, október 14 A függő játszmák lebonyolítása után, a harmadik forduló vé­gén a versenyzők sorrendje igy alakul: Vid- mar, Marsehall, Bogoljubow, Winter; I\T'em- zovics, Tartakower 2, Réti 1 lA, Yates 1, Bür- ger, Thornas, Fairhurst 0. Kettős vágányuvá építik ki a Prága-koiini vasútvonalat Koíin teljesen uj állomásépületet kap Prága, október 14 A vasutügyi minisz­térium a tegnapi nap folyamán információs utazásra hívta meg a prágai sajtó képvise­lőit, igy többek között lapunk munkatársát is. Az információs utazáson, amely Prágától Lysáig, onnét pedig Kolinig tartott, körülbe­lül hatvan ujságiró vett részt. A különvonat először Cselakovitzon állt meg, ahol megmu­tatták az újságíróknak a kibővített Cselako- vitz állomását. Cselakovitz ugyanis a „cseh Grado" állomása, ahová a nyári hónapok alatt vasárnaponként közel tízezer prágai rándul ki s ez tette szükségessé azt, hogy7 az állomást kibővítsék. Az információs ut tulajdonképpeni célja az volt. hogy a vasutügyi minisztérium a saj­tó előtt demonstrálja Lysától Kolinig a má­sodik vágány kiépítésének és a kolini pálya­udvar teljes átépítésének szükségességét. A vasúti forgalom ugyanis Prága ls Ko- lin között egyre növekszik. Naponta több mint száz vonat közleke­dik ezen a vonalon. A tulterheltct&seu csak ugv lehet segíteni, ha kiépítik a Prága—Cselakovitz—Lysa—Koíin vasút­vonalon a második vágányt. Eddig már másfél kilométer távolságban fektették" le a második vágányt, azonban Lysa község makacskodása folytán a vonal további énitése még halasztást szenved. A kolini állomásra érve, az egyik terem­ben Otta vasutügyi miniszteri osztályfőnök ismertette az uj kolini állomásépület tervét. Kolinnak teljesen modern állomást fognak építeni s . . , erre a célra 80 millió koronát irányoztak elő. Az információs utón resztvettek: Najman vasutügyi miniszter, Riha dr. volt miniszter, elnökségi osztályfőnök, Otta, Novotny dr., Cserny dr., Lankas dr., Nutz és Kamenieky dr. osztályfőnökök, Havelka dr. miniszteri tit­kár, Najman miniszteri tanácsos, Jaroch, a Prága—Déli Vasút igazgatója és Grüuer épí­tészeti főtanácsos. Az utazás reggel félkilenc- től délután félkettőig tartott és utána a vas­utügyi minisztérium a sajtó képviselőinek ebédet adott, amelyen úgy a sajtó reprezen­tánsai és Najman miniszter kölcsönösen üd­vözlő beszédeket tartottak. (—per.) Mereskomby! uj regénye JA MESSIÁS 2 kötet Lionardc szerzőjérek uj regénye — Az egyiptomi fáraó és a görög táncosnő megható regénye — Ara: Ke 35.80 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom