Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-02 / 225. (1559.) szám

JÍA.. Mal aá!Runk 16 oldal Előfizetési ár: évente 3M, félévre 150, /} szlovenszkói és rUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: . , .... H 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Íefon:303l1.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A magyar munkásság és a községi választások (fi.) Prága, október 1. A Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsé­gének zömét a magyar középosztály tagjai al­kotják és ezért aligha vannak közöttük olya­nok, akik a polgári társadalom és a középosz- táiy ellen törő szocialista és kommunista esz­mékkel azonosítanák magukat. De még ha volnának is, ezekről is föl kell tételezni, hogy szeretik nemzetüket és utálattal fordulnak el azoktól az elemektől, akik a mai nehéz idők­ben, amikor a magyarság élethaláihafcot viv létéért, és fönmaradásáért, kifejezetten nem­zetellenes viselkedést tanúsítanak és szőrörtől- bőröstől eladták magukat a prágai rendszer- j nek, amelynek végső célja a nemzeti kisebb­ségnek megsemmisítése és elnemzetlenitése. Ebbe a díszes társaságba elsősorban az úgynevezett magyar szociáldemokraták tar­toznak, akik most már formailag is a csehszlo­vák szociáldemokrata párt kötelékében van­nak. Miután a szociáldemokrata hullám, amely 1920-ban elöntötte Szlovenszkó és Ruszinszkó földjét, megállóit és bebizonvosodott, hogy az uralmon lévő szociáldemokrácia a nép gaz­dasági helyzetének megjavítására képtelen, hanem ellenkezőleg iparunk lezüllesztéséve! párhuzamosan a legnagyobb nyomorba taszí­totta magát a munkásságot is, az 1923. évi köz­ségi, járási és megyei választások alkalmá­val a magyar szociáldemokraták, akiket ak­koriban Wittich, Földesi és Mayer nemzetgyű­lési képviselők vezettek, döntő vereséget szenvedtek és a községi önkormányzatban alig jutottak szóhoz. Az 1925. évi parlamenti vá­lasztások azután végleg elsöpörték őket a közélet teréről és a nemzetgyűlésbe még hír­mondó sem került be közülük. Iszonyatos bu­kásuk láttára most már levetették az á'y’cot és nyiltan is egyesültek a csehszlovák szociál­demokratákkal, Bechyneékkel és Dérerrel, akik felé a szivük eddig is vonzotta őket. Ha ma valaki azzal jön hozzátok, hogy ő magyar szociáldemokrata, vágjátok a szemébe, hogy magyar szociáldemokrata párt nincsen, hanem csak csehszlovák szociáldemokrata párt van, amelynek néhány magáról megfeledkezett magyar nyelven beszélő tagja is van! És ha ar­ra hivatkoznak, hogy a szociáldemokrácia in- ternacionáiis, mondjátok meg nekik, hogy Bechyne, Dérer és társaik eddig semmivel sem bizonyították be nemzetköziségüket, ha­nem ellenkezőleg mindig ott voltak azok so­rában, akik a csehszlovák nemzeti állam kiépítését a leghangosabban hirdették! A cseh nemzeti szocialista párt, amelynek hivei leginkább a cseh vasutasok és postások sorából kerülnek ki, a magyar vidéken szám­ba nem jön. A politikai analfabéták is tud­ják, hogy ez a párt, amelynek vezetőegyéni­ségei Benes és Klofács, Szlovenszkón pedig Hrusovszky Igor, a legsovinisztább cseh pártok egyike, a magyarságnak és Magyarországnak legdiihödtebb ellensége, azonfelül pedig úgy­szólván minden közéleti panamában benne van a keze. Stribmy pártját pedig, amely a nemzeti szocialista pártból vált ki, minálunk nem is ismerik. Ugyanez vonatkozik a cseh j Areitélyestailőiiai találkozó Primo de Rlvera hadihajón ment Chamberlain e!é — Maiorca titka — Az angol lapok tovább nyugtalankodnak London, október 1. Chamberlain és Pri­mo de Rivera találkozója a nyílt tengeren, valahol a Barcelona és Maiorca sziget k<j zötti 21 kilométeres távolságban folyt le. Primo de Rivera tegnap délelőtt 11 órakor egy hadihajó fedélzetén elhagyta Barcelona kikötőjét és Marcona felé indult. Ugyan­akkor Chamberlain yachtja is ebben az irányban távozott. Az angol lapok tudósí­tóit rendkívül lehangolta, hogy a találko­zásnak sem idejét, sem helyét nem tudat­ták velük. A Foreign Officen tudatták az érdeklődő újságírókkal, hogy Chamberlain és Primo de Rivera összejövetele ugyanúgy folyt le, mint Chamberlain és Mussolini ta­valyi rapallói találkozója, azaz ez alkalom­mal is az idegen miniszterelnök jött Cham­berlain yachtjára. A külügyi hivatal véle­ménye szerint pusztán udvariassági látoga­tásról van szó és Chamberlain kíséretében ez alkalommal a Foreign Office egyetlen ! hivatalnoka sem tartózkodott és állampa­pírok sem voltak a yacht fedélzetén. Auy- j nyit mindenesetre megtudtak az angol la- í pok, hogy az összejövetel spanyol iniciaíi- | vára történt és pedig azért, mert Primo de j Rivera a külpolitikai sikertől, legfőképpen a drágán megvásárolt tangeri engedmé- j nyéktől várja megrendült belpolitikai hely­zetének megerősödését. Beavatott körök szerint Chamberlain csak a földközi ten­geri blokk megteremtése fejében hajlandó Spanyolországnak nagyobb engedményeket tenni a tangeri kérdésben. Francia lapok véleménye szerint a spa­nyol—olasz—görög blokk létrejöttével An­glia marad az egyetlen ur a Földközi ten­geren. A három másik hatalom annyira Anglia zsoldjában áll, hogy egyetlen lépést sem tehet a Foreign Office beleegyezése nélkül. Franciaországban megismétlődött a ,Knyáz Potemkin esete' A rossz élelmezés miatt fföllázadt egy hadihajó legénysége — A toyloni fegyenc matrózok tovább harcolnak az őrséggel — Veszedelmes kommunista hangulat a francia fiolában — Paris, október 1. A touloni tengerészeti fogházban újabb lázadás ütött ki. A teg­napi számunkban jelentett fegyenclázadás után a börtönbe terelt rabok egy részét át akarták szállítani Malbousquet erődjébe. Amikor az őrök be akartak hatolni abba a nagy cellába, ahová a rabok nagy részét beterelték, észrevették, hogy a foglyok a helyiségben barikádokat emeltek és botok­kal, székekkel, a szétszedett vaságyakkal védekezni kezdenek. A helyzetet az is elmérgesitetfe, hogy a tengerészeti fogház pillanatnyilag tultömött és az eredetileg 4 személynek szánt cellákban mindenütt 12 legyeire tartózkodik. A lázadók ismét az In- ternacionálé eléneklésáhe kezdtek, tönkre­tettek mindent a szobában és az ablakokat is kiszaggatták, miközben a legvadabb ká­romlásokat kiáltották a nyitott ablakokon át. Az egyik teremben a másik cellától el­választó falat is kibontották és egyesült erővel álltak ellen a fegyőröknek. összesen 78 rab lázadt fel. A tengerészeti prefek- tura úgy határozott, hogy a fegyenceket egyelőre celláikban hagyják, de nem adnak enni nekik. Az elzárt rabok dühe erre meg­kétszereződött. Orditozásuk és élelemkéré­sük a szomszédos tengerészeti arzenálba is nemzeti munkáspártra (národni strana práce) is, amely szintén a Benes szekerét tolja. Mindezeknél a pártoknál sokkal nagyobb jelentőséggel bir a kommunista párt. Az a nagy nyomorúság, amelyben a prágai kor­mány számtalanszor ostorozott közgazdasági politikája folytán a szlovenszkói és ruszin- szkói őslakosság, de különösen a munkásság él, az elkeseredett emberek százezreit a bolse- vizmus karjaiba kergeti. Prága nemtörődöm­sége és sorozatos baklövései, amelyeknek eredménye Iparunk pusztulása, Moszkva pro­pagandája számára jól előkészítették a talajt Szovjetoroszország után — helyesen állapítot­ta meg a napokban Srámek miniszter, — va­lóban Csehszlovákiában és itt is elsősorban Szlovenszkóban és Ruszi.nszkóban van a kom­munizmus legerősebb bástyája. A kormány addig kacérkodott a vörös rémmel, amig az a legnagyobb erőre és befolyásra tett szert és bizony ma már szinte lehetetlenség azt letör­ni, különösen nem egy választási hadjárat so­rán. Mindazonáltal mindent meg kell kísérel­nünk, hogy a községi választások alkalmával mentői jobban megálljuk a helyünket a kom­munistákkal szemben is, akik a községi élet­ben talán még sokkal nagyobb kárt tehetnek, mint az országos politikában, mert hiszen csak nagyon kevés olyan helyi emberük van, aki megfelelő szakértelemmel birna a városok és községek ügyeinek intézésére. Az elmúlt négy év alatt elégszer tapasztalhattuk, hogy a kommunisták sem városaink és községeink anyagi érdekei, sem pedig a magyarság kul­turális törekvései iránt nem tanúsították a kellő megértést, hanem mindig csak az osz­tályharc vesszőparipáján lovagoltak és állan­dóan idegen eszmekörben mozogtak, amint legutóbbi losonci viselkedésük is mutatja, ahol képviselőtestületi határozattal kimondot­ták, hogy a város egyik terét Saccoról és Van- zettiről kell elnevezni. elhallatszott, ahol az a legénység között na­gyon rossz benyomást keltett. A prefektus éppen ezért mozgási tóttá a rendőrséget. A rendőrök betörték a cellák ajtait és nagy erőfeszítéssel egyenkint elfogták a lázon-, gókat. Estefelé a rend ismét helyreállt. Ugyanekkor azonban az Ernest Renan nevű sorhajón is lázadás ütött ki. A legény­ség kifogásolta a kosztot és küldöttséget menesztett a parancsnokhoz, akitől a rossz ellátás megjavítását kérte. A parancsnok személyesen megizlelte a legénység ételeit, amelyeket persze jónak talált és kiadta a parancsot, hogy „az ebédet, meg kell enni“. A legénység egy része vonakodott, azonban a másik része eleget tett a parancsnak. A parancsnok erre elrendelte, hogy 50 mat­rózt és a felbujtót tartóztassák le. Franciaországban a sorozatos toulonifc- gyonclázadások és a tengerészkatonák nagy elégedetlensége mindenfelé rossz benyo­mást keltenek. A kommunista propaganda különösen a tengerészeinél ölt veszedel­mes méreteket és a közvélemény éonen ezért egyre nagyobb nyomatokkal kéri Ra- kovskij orosz nagykövet eltávolítását. A la­pok rámutatnak arra. hogy a Toulonban és környékén lejátszódott események rendkí­vül hasonlítanak az orosz flotta békebeli lázadásaihoz, különösen a Potemkin hadi­hajó ismeretes esetéhez, ahol a lázadás szintén a rossz ellátás miatt tört ki­Luther vaqy Cuno lesz Malzahn utóda Berlin, október 1. A német külügymi­nisztérium eltökélt szándéka, hegy a wa­shingtoni nagyköveti állást minél előbb be­tölti. A megfelelő személyiség kiválasztá­sánál a politikai momentumok mellett a gazdaságiak is nagy szeremet játszanak. Beavatott körök szerint eddig két komoly jelölt van: Luther dr. volt birodalmi kan­cellár, aki csak a közelmúltban lépett be a német néppártba és a legközelebbi válasz­tásokon mandátumot akar szerezni — és Cuno dr., a Hapag jelenlegi vezérigazgató­ja, szintén volt kancellár, aki kiváló pénz­ügyi összeköttetésekkel rendelkezik Ame­rikában. Lehetséges, hogy az ui washing­toni német nagykövet kinevezésével kap­csolatban az egész német diplomáciát át­szervezik. Elképzelhetetlen, hogy a magyar közc>p- osztály és gazdatársadalom tagjai ily körül­mények között akár szociáldemokrata, vagy / kommunista, akár cseh nemzeti szocialista Yváy'' táia adják szavazataikat. Ami pedig a magyar munkásságot illeti, annak sem érdeke, hogy e pártokkal tartson, hiszen a munkásérdeke- ket nemcsak ezek védelmezik. Ott van a ke­resztényszocialista párt, amelynek szakszer­vezetei kezdettől fogva serényen dolgoznak munkásságunk érdekében, ott van a magyar nemzeti munkáspárt, amely ugyancsak kive­szi a részét a mai, határozottan reálidős kor­mányzat elleni küzdelemből. Ha munkásaink a keresztényszocialista párt és a magyar nem­zeti munkáspárt listáira szavaznak, úgy egy olyan irányzatot erősítenek ipeg, amely seni- rninő irányban nem egyoldalú, hanem egyfor­mán szivén viseli gazdasági és nemzeti ér­dekeiket. / I nUÁhfir IC mmatiaden asorsstaes 1 | UKUlUer 10-dn siociaiisfa pírt és a ismirar nemieti párt 1 1 ——listáidra siavas . 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom