Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-11 / 208. (1542.) szám

ijtsí szepiemoer n, vasárnap, ggggggg 1 ■■■■1L-ÜLL­A református lelkészek 1919—20. évi államsegélye Gáls&éca. szeptember 10. Eat a szégyen]eles, denwtorádáf, jogegyeulö- fléget, ?zo>dáil is gondolkodást inegszégyonitő kér­dést kénytelenek vagyunk megint szóvá tenni. A ref. lelkészek 1919—20. években visszatartott se­gélyét még mindig nem utalta ki a kormány. Tatán nincs olvasó, aki nem tudná ennek a csúf dolognak a történetét- A kormány 1919—20- ban egy fillér államsegélyt sem adott a ref. egy­ház lelkészeinek. A kifogás az államsegély meg­tagadásánál az volt, bogy a ref. lelkészek nem ekartáJk annakidején a hűségeik üit letenni. Később azonban kitűnt, hogy ez az érv meg nem állhat, mert a ref. lelkészek a pozsonyi re­ferálástól szabadságot, kaptak, hogy fogadalmuk­nak a békeszerződéseik ratifikációja után tehetnek eleget, amit a többi egyházak lelkészeivel egy- idcben meg is cselekedtek. Sőt kiviláglott az is, hogy a ref. lelkészek 1919—20. évi államsegélye az azon évek költségvetésébe fel is volt vére s azt ki is utalták később, de nem a református, hanem — amint az az 1921. évi állami költségve­tés jagyielrovatánál szépen elolvasható — odaad­ták az ág. ev. egyháznak a fentebbi, meg nem állható indokolással. Hozzájárult ezekhez az, hogy magában a ref. egyházban is folyósétólták az ál­lami segélyt hat lelkésznek, akik különben egy napon és egy órában adtak fogadalmi nyilatko­zatot. Ennyi indok játszott közre, hogy a kormány végre is jobb belátásra jusson, igaz, hogy jó 4—5 év múlva, vagyis 1924 december havában. A tör­ténteiknek e soroík Írója és Pnfay György dr. a •tanul. Neve Zeiteket 1924 december havában Pálóczi- Cziinke István püspök, a ref. egyetemes kon vént ■világi elnöke, több függő ügyben való tárgyalásra Prágába küldötte. Szó lévén olt az 1919—20. évi államsegélyről is, a miniszter, Mark ovi es dr., a 'meggyőző érvek hálása alatt azt a nyilatkozatot •tette, hogy a ref. egyház lelkészei is mindnyájan $ogos követelésükhöz jutnak, csak adjanak be ez •ügyben kérvényt a pozsonyi referátumhoz a zmi- <pám hivatalok utján. Erről a miniszter mind a •zsupánt hivatalokat, mind a refleráiust, mind a konventi elnökséget értesítette. Az igy feli),ivott lelkészeik többrendbeli okmánnyal támogatott kör- vényeiket 192-5 elején az illetékes zsupáni hiva- halókhoz espereseik utján be is adták. A kérvé­nyek onnan még azon év folyamán a referátumhoz el is mentek. Azóta ennek immár több, mint két esztendeje és az eredmény az, hogy idáig miég egyetlen lelkész kérvénye sem intézietelt el. A ref. lelkészeket. ért károsodás végösszege pár millió korona. Fejenkénti vesztesége a lelké­szeknek 20—25 korona ' (ennyit kapott, egyenként a kiválasztott 6 ref. lelkész). Vájjon mi lehet az oka, hogy ez az ügy annyi idő óta minden sürgetés dacára a pozsonyi refe­rátumban m'ég mindig elintézetlenül hever? Mi­ként tudják a hivatalosok ez elbánást összeegyez­tetni a törvénnyel, a felekezeti jogegyenlőséggel, az igazság, a demokrácia, a szociális raisónnal? Hogy a ref. egyházban és a lelkészek között e pártos elbánás miatt állandó az elkeseredés, azt könnyű elképzelni. Iime, egy példa az ezer közül arra az állításra nézve, hogy a csehszlovák államban mindenkit egyformán kezelnek, hogy itt nem tesznek kü­lönbséget az emberek között, tartozzanak bármely fajtához, vagy nemzetiséghez. íme, egy érv an- ujaflí a mostanában sokszor hangoztatott állításnak igazolására, hogy itt mindenki elégedett és boldog lehet, mert itt nem a pártállás, a valamely nem­zetiséghez való tartozás a döntő. Ajánljuk ezt a kérdőét minden illetékesnek a figyelmébe, de különösén a Zoeh Sámuel dr. ev. püspök úréba. Ajánljuk főképp a lausannei kongresszuson el­hangzott beszédéből kifolyólag, de meg azért is, mert egy Olyan magas méltóságban lévő, a test­vériséget hirdető és nagybefolyásu férfiúnak mégis csak mindent el kellene talán követnie arra nézve, hogy ez a kiáltó sérelem orvosoltas- eék és hogy senki se mondhassa, hogy a külön­ben tiszteletre miéit ó ág. ev. testvéregyház a ref. egyház lelkészeinek megröviditűsével jutott bizo­nyos adományokhoz. Hiszen ki tudná köztünk job­ban, miimt az ág. ev. egyház nagyrabecsült püs­pök;', Pál apostol aura mondását: „Nincs köztünk •sem zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabados, mert mindnyájan egyek vagyunk a Jézus Krisz­tusban." Péter Mihály. Önálló pénzügyi prokuratura Pozsonyban és Ungvárott Prága, szeptember 11. Még ez évben ki­ad a kormány egy rendeletéi, mely szerint Pozsonyban és Ungvárott önálló pénzügyi prokuraturát állítanak fel. Eddig ugyanis ilyen pénzügyi intézmény csak Prágában és Erűimben létezik; Pozsonyban, valamint Ungváron csak az illetékes pénzügyiigazgató- ságok osztályai intézték el a prokuratura ügyeit. A kérdés még tárgyalás anyaigát ké­pezi a pénzügyiminisztérium és a többi resz- szortok között, főleg az uj prokuratunák ha­táskörét illetőleg, mivel Szlov-enszkón és Ruszirszkóban még részben a régi magyar törvények is érvényben vannak, xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyeik és nagyok örömmel olvassák. H községi választások szlovenszkói és ruszinszkóf előkészületei a cseh saitó tükrében A gyönge cseh pártok a választások „politikamentességével” akarják leszerelni az őslakos ellenzéki közvéleményt Prága, szeptember 10. A községi válasz­tásokról egyre többet írnak a cseh lapok s különösen nagy előszeretettel foglalkoznak Szlovenszkó és Ruszimsákó választási elő­készületeivel. így Bene-s élből se vizáit légionárius Ká­rodul Osvoboz erűje a szlovenszkói helyzetről többek között ezeket iirja: „Minden jel arra vall, hogy ma már nemcsak a választási kampány kezdetén állunk, hanem már telje­sen benne is vagyunk. Máról-holnapra az ér­deklődés előterébe kerültek a választások, az egyes politikai ellen felek megkezdték tá­madásaikat. egymás ellen, jóllehet nem hiányzik bizonyos helyekről, azon kívánság hangoztatása sem, hogy7 a választások politi­kamentesek legyenek. Ezzel elsőnek Srámek és Milcsura cseh néppártja jött elő, utána pe­dig az agrárpárt. Srámekéknek Szlovén szkon nincs meg a * kellő erejük, hogy önállóan eredményt érhessenek el. Az agráriusok a vidéken ugyan elég erősek, de a városokban nem. Hlinkáék Srámek éket elintézetteknek tekintik és biztosra veszik, hogy a cseh néppárt Szlovenszkón teljesen szétesik és hogy itt az igazi cseh katolikusok is cgátiako zn ak Hl ink áékh o z. .A szociáldemokraták mindenütt önállóan fognak fellépni. Jelszavuk: gondoskodjunk magunkról. Főfala daluk a kommunista párt erejét, gyöngíteni. A legkomolyabb a helyzet Pozsonyban, ahol rendkívül sok párt van. A legnagyobb gondot okozza a polgármester- választás, illetve a leendő polgár mester ki­nevezése." A Lidové Noviny viszont részletes be­számolót ad a ruszinszkói választási élőké­születekről. A lap szerint az agrárpárt Ru­szin szkóban is politikamentes községi vá­lasztásokat hirdet. Ez azonban nem igen fog sikerülni. Az ellenzéki magyarokon, akik egységesen akarnak fellépni, és Kuatyák autonóm szövetségén kívül, amely öntudato­san halad előre, a helyzet még egészen tisz­tázatlan. A szociáldemokraták óriási tevé­kenységet fejtenek ki, meg akarják tartani vidéki pozícióikat. A nemzeti szocialisták Gagatkó kiválásával külön szervezik most a ruszin vidéket Munkács és Beregszász kör­nyékén. A zsidó párt önállóan akar menni és néhány mandátum elnyerésére számíthat is. A kommunisták helyzete még egészen bizonytalan, azonban népgyüléseik gyér lá­togatottsága arra enged következtetni, hogy gyengülnek s ők maguk is bejelentik, hogy ostaík abban a községben állítanak fel jelöl­teket, ahol meg vannak szervezve. Ilyen a helyzet a vidéken. Sokkal nehezebb azonban a városokban. A nemzeti szocialisták ön­állóan vesznek részt a választásokban és osiak egyes helyeken hajlandók egyesülni a szociáldemokratáikkal és agráriusokkal. Ez utóbbiak a városokban egy7 gazdasági blokkról tárgyalnak, melyben csehek, ruszinok, magyarok (?) és zsidók foglalnának helyet, Emellett kardoskodnak a nemzeti demokra­ták és Valósin pártja is, amelyek a várospk- bam nem érzik magukat elég erőseknek. Az állami alkalmazottak a szisztemati- zálás következtében nem igen fognak kormánypártra szavazni, hanem inkább a baloldali cseh pártokra, A cionistáik önálló listával lépnek fel és rá­kényszerítik a politikailag gyengébb orto­doxokat (arra, hogy vagy az ő listájukon (fo­gadjanak él néhány jelölést, vagy pedig ön­állóan vegyenek részt a választásokon. Azon­kívül szó van még egy önálló iiparospártról és Ungváron egy uj cseh párt is alakulóban van, amely mögött a független legionisták állanak. A Würzburgban ülésezi demokrata világkongresszus magáévé tette a kisebbségek ügyét Egy francia ezredes a revízió mellett — A népszövet­séghez juttatott határozat - A magyarok ünneplése — A P. M. H. tudósitójától — Wiirzburg, szeptember 10. Szeptember elején kezdődött a bajoror­szági Würzburgban a VII. nemzetközi de­mokratikus kékekongresszus (VII. Congrés International Démocratique pour la Paix). 20 nemzet küldötte el képviselőit, hogy a legfontosabb aktuális politikai és gazdasági ügyeket megvitassák. London, Luxemburg, Bierville után német földön tartották a kon­gresszust óriási érdeklődés mellett. Elnök ismét Marc Sangnier, francia parlamenti képviselő lett, akinek szeretetreméltó egyé­nisége mindenütt nagy tiszteletnek örvend. Legtöbben természetesen a németek vannak, de sok az angol, osztrák, spanyol, belga, ki- nai, indiai is. Magyarország részéről Póka- Pivny Aladár dr. jelent meg. A csehszlová­kiai magyarságot ölvedi László dr. képviseli. Szeptember 3-án délután megalakultak az egyes szakbizottságok (politikai, gazda­sági és a fajikérdés bizottsága), ugyanaznap este a würzburgi Vigadó nagytermében volt az ünnepélyes megnyitó ülés. Marc Sangnier (Paris) szavai után az egyes üdvözlő beszé­dek következtek. A magyar delegátust a nagyszámú közönség lelkes tapssal fogadta. Hétfőn kezdődött meg a kongresszus tu­lajdonképpeni munkája a bizottságokban. A VII. nemzetközi demokrata békekon­gresszus napirendjére tűzte a kisebbségi kér­dést is, amely most a politikai bizottság pro­gramján szerepelt. A bizottság elnökévé Vil- liot-t, a nancy-i egyetem tanárát választották. Az első felszólaló León Lamouche ezredes (Páris) a kisebbségi kérdésről beszél. Meg­lepő tudással és szakismerettel vázolta a je­lenlegi európai helyzetet, éles szavakkal bí­rálta a békediktátumokat, amelyeket az igazi világbéke legnagyobb akadályainak tartott. Részletesen ismertette a magyar kér­dést, a szlovenszkói és erdélyi magyar­ság helyzetét, bírálta a Nemzetek Szö­vetségének lanyha eljárását a kisebbségi kérdést illetőleg és végül általános he­lyeslés mellett felvetette a békés revízió gondolatát Utána Wilhelm Heile (Berlin), a Reichs- tag tagja szólalt fel és viharos tetszés mellett mondott köszönetét Lamouche ezredesnek. Ölvedi László dr. megköszönte Lamou­che szavait, hogy ráterelte a francia közvéle­mény figyelmét a kisebbségi kérdésre és a középeurópai igazságtalanságokra. A politikai bizottság programján a kö­vetkező pontok szerepeltek: kisebbségi kér­dés, revizió, rajnai megszállás, leszerelés. Szeptember 5.—6.—7-én állandóan ülésezett a bizottság, a német kommunisták sokszor heves jeleneteket rendeztek, sokszor úgy volt, hogy kitör a lappangó német—francia ellentét. A fontosabb felszólalók: üde, gráci egyetemi tanár, Quidde professzor, Lacroix professzor (Páris), J. Betmale (Páris), Marc Sangnier (Páris.) A kongresszus elhatározta, hogy a ki­sebbségi ügyeket egy albizottságnak adja ki, amely a kongresszus elé terjeszti, majd ja­vaslatát. 7-én este nyújtotta be ez a bizott­ság javaslatát a kongresszus plénumának, amelyet az egyhangúlag határozattá emelt és kimondotta, hogy elküldi a Nemzetek Szö­vetsége tanácsának. A határozat többek kö­zött a következő: A VII. nemzetközi demok­ratikus békekongresszus, miután részletesen tanulmányozta a kisebbségi és a középeuró­pai határkérdést, az egyetemes béke érdeké­ben a következő határozatot mondja ki és ezt megküldi a Nemzetek Szövetségének: „A népszövetség a valóságban is gondos­kodjék a kisebbségek védelméről, min­den erre vonatkozó reklamációt egy kü­lön szervezet vizsgálja felül, amelynek összeállítása garantálja az eljárás pártat­lanságát és amely szervezet megtesz mindent, hogy a kisebbségek helyzetére vonatkozó adatokat beszerezze. A nagyhatalmak bírják rá teljes befolyá­sukkal a kisebb államokat arra. bogy a vi­lágbéke érdekében, az egyenlő elbánás alap­ján rendezzék a területükön élő kisebbségek helyzetét^ ­3 ■■i —i i iiiuui ül Végre a kongresszus szeptember 7-én megválasztotta a Demokratikus Békeszövet­ség központi tanácsát (Comité Central), amelynek tágjai közül a következőket említ­jük: Marc Sangnier (Páris), elnök, Lacroix (Páris), L. Rolland, a párisi egyetem tanára, Albert Carnoy szenátor, a löweni egyetem tanára (Belgium), W. Heile, I. Joos, A. Sdhreiber, a német Reichstag tagjai, Dietrich von Hildebrand dr., L. Quidde dr. egyetemi tanárok (Németország), ,T. Üde dr., a gráci egyetem tanára stb. Magyarország részéről: Ernszt Sándor prelátus, képviselő, Gerevich Tibor egyetemi tanár, Póka-Pivny A- — öl­vedi László dr., a csehszlovákiai magyarság képviselője szintén bekerült a központi ve­zetőségbe. A jövő évben Brüsszelben fogják a kon­gresszust megtartani. A kongresszus határozata a szlovenszkói magyarság szempontjából örvendetes ered­ményt jelent. Igazságos ügyünket egy hatal­mas világszövetség tette magáévá és követeli a Nemzetek Szövetségétől a mielőbbi megol­dást. A baineoiogiai társaság kongresszusa Trencsénteplicen Trencsénteplic, szept. 10. A csehszlovák orvosok ifjú szervezetének exkurziója tegnap délután érkezett meg különvonattal Trencsén- teplicre, hogy résztvegyen a csehszlovák bal­neológiái és klimatológiai társaság második orvosi kongreszusán, amelyet most tartanak meg Tiszó dr. közegészségügyi miniszter véd* nöksége alatt. A kongreszus elnökei Mlade* jovsky László dr. tanár és Vesely Antal dr. A résztvevők tiszteletére ma ismerkedési estélyt rendeztek. Holnap délelőtt tiz órakor Tiszó miniszter jelenlétében nyitják meg a kongresz- szust, amelynek programjában a következő fontosabb kérdések szerepelnek: A rheuma leküzdése a köztársaságban, a fürdők szocia­lizálása különös tekintettel a kénes fürdőkre és végül a rheuma fizikális gyógymódja. A kongreszuson részt vesznek kiváló és közismert klimatológusok, igy többek között Guhr Mihály dr. Tátraszéplak igazgató főor­vosa, aki a kongresszuson előadást is tart. A vendégeket Trencsénteplic fürdője nevében Ters fürdőigazgató üdvözölte, a hatóság részé­ről Glavánek dr. Az üdvözlésekre Slabei dr. kassai megyei főorvos válaszolt. A szocialista pártok a szociális biztosítás novellája ellen Prága, szept. 10. A tegnapi nap folyamán felkereste Srámek miniszter a cseh szociálde­mokrata és cseh nemzeti szocialista párt kül­döttsége és a minisztert figyelmeztette arra, hogy a munkásság körében óriási nyugtalan­ságot. idézett elő az a hir, hogy a szociális biz­tosítás módosítását keresztülviszik. A küldött­ség hangoztatta, hogy úgy az ipari, mint a me­zőgazdasági termelés nagyon kedvező gazda­sági eredményeket mutat föl (?), úgyhogy szó sem lehet arról, hogy a szociális biztosítás ré­vén o tprmelés túl volna terhelve, igy tehát a törvény rosszabbodását úgy szociális, mint po­litikai szempontból veszélyes kísérletnek kell minősíteni. Srámek miniszterelnökhelyettes a küldöttség bejelentését tudomásul vette és megígérte, hogy kívánságaikat tekintetbe fog­ja venni. A szociális biztosítás novellája körül a ! harc egyre erősbödik, mivel a cseh agráriusok ! föltétlenül ragaszkodnak hozzá, hogy még ez I évben törvény legyen belőle. A szocialisták ennek a követelésnek hadat üzentek s való­színű, hogy a javaslat parlamenti tárgyalásán komoly összetűzésre kerül a sor a cseh polgá­ri és szocialista pártok között. xx Nem pénz 12 korona egy oly köny­vért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyu­szikát 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom