Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-10 / 207. (1541.) szám
IbZí szeptember 10, szombat. jel és csak növelik azokat az ellentéteket, amelyek a nemzetek között vannak. Pedig az orvosság adva van: a magyarság minden jogának elismerését és a szeretet, méltányosság és légióképpen a jog álláspontjára helyezkedve szüntetnék meg az ittszorult magyar intelligenciának, tisztviselőknek, nyugdíjasoknak rettenetes nyomorát, a termelő osztályok pusztulását, a magyar munkásság kétségbeesését, vagy segítsék a magyar gazdasági életet és nem folytatnák a magyar földnek a kolonizálását. A magyar házak bezárulnak a magyarság árulói előtt És vájjon van-e olyan magyar ember, aki elégedett volna Trianonnal? Nincs! Ha mondanám, el se hinnék nekem. Óhajtjuk, kívánjuk a revíziót, várunk reá, tudjuk, hogy elkövetkezik. Ellenben felelősségem tudatában . addig, amig én az itteni magyar politikai életben szerepet játszom, politikámat a higgadtság, a munka fogja jellemezni, amelyik az alatt a jelszó alatt folyik: meg kell vetni a lábunkat ezen a területen! A magyarság legnagyobb veszedelmét jelentené és politikai vezetőitől súlyos könnyelműség volna, ha például a Rother- mere-akció hatása alatt ölbe tenné kezét és nem dolgozna, nem erősítené saját magát, nem szervezné saját erőit és politikai munkájának folytatásáról lemondana s — amikor egy kevés derű került a magyar égre — elfelejtené a lesben álló viharfelhőket. Bennünket saját erőink csoportosításában semmi meg nem zavarhat, dolgoznia kell a magyarságnak, a föld bármely részén éljen is. Azok a magyarok, akik a legutóbb Trianon mellett tüntettek, — néhány szál volt — nem magyarok, az a sajtó, amely magyar nyelven ir Trianon mellett, az nem magyar, vagy ha az, akkor árulója vagy salakja a nemzetnek és ezek előtt a magyar házak ajtaja bezárul. \ A magyar egység szüksége A mi specális magyar belpolitikánkban a községi választások előszele még inkább aktuálissá teszi a két magyar párt viszonyának a kérdését. Meggyőződésem az, hogy az együttműködés vagy az egyesítés lehetőségei adva vannak. Nem egyszer volt alkalmam kijelenteni, hogy nincs keresztény, nincs liberális, nincs roonarchista, nincs köztársasági párti magyar, csak egyféle magyar van, mert egyformán szorul védelemre, egyformán éri a szomorú kisebbségi sors minden fájdalma. De nincsenek autonómisták és centralisták sem, nincsenek osztálybeli különbségek sem, nem volna szabad ezeket élezni és éppen azért nem lehetnek dogmaszerü programok s ha igy gondolkozunk, akkor az egység létrehozásának akadálya nem lehet. Marad- ' nak még a személyi kérdések. Ismételten : hangoztatom, hogy nekem és pártomnak sem- . miféle feltételem nincs vagy kikötése nincs, : csak becsületes és okos magyar embereket ; akarok az élen látni. Én változatlanul követelem a magyarság egységét és mindnyájan elférünk abban a pártban, amelyik a szabad kéz politikáját írja a zászlajára. Amikor az aktivizmus haláláról beszélek és amikor annak okait felsoroltam, nem akarom a felelősséget másokra hárítani. A magyar reálpolitikának és a magyar aktiviz- musnak itt Csehszlovákiában én voltam a kezdeményezője. Kizárólag én magam, vala- hányszor ez a kérdés politikai barátaim körében felmerült, mindig és minden alkalommal kifejezetten és félre nem érthetően hangsúlyoztam, hogy ez az én ideálom, az én gondolatom az előbb kifejtett elgondoláson alapszik s egyenesen magam akartam és akarom és fogom vállalni az ódiumát ennek a politikának, azért és kizárólag csak azért, hogy amennyiben annak kifejlődése akadályokba ütközik, kizárólag én álljak a természetes és érthető támadások középpontjában. Elbirtam és elbirom azokat, ha még olyan aljas meggyanusitások alakjában történnek, mert a lelkiismeretemmel soha ellentétbe nem kerültem. Ma itt állok Önök előtt felelősségem teljes tudatában és érzetével és megállapítom, hogy akkor járnék el következetesen, ha a megbízást, mellyel felruháztak, visszaadnám. Csak azért nem teszem, mert ebben a pillanatban nem tudnám ezt megtenni a zászló becsületének sérelme nélkül és mert magyar lelkiismeretem is szót emelne ellene. Végül: mert munkatársaimban annyi bensőséges ragaszkodást tapasztaltam. Érzem, hegy munka vár még reám, ha önök is úgy akarják, odaadom hozzá a nyolc esztendei küzdelemben megfogyatkozott erőmet, munkabírásomat. Egyhangú bizalom a pártvezérnek A párt vezér beszédéi a pártvezetés égi tagók általán ois tetszéssel fogadták. B tanár Béla dr. (Kassa) országos a!ebiek őszinte köszönetét fejezte ki a beszámolóért- A magyar nemzeti párt. — úgymond — megalakulásakor főcéljául tűzte kti a magyar egység megteremtését. A magyar erőket j , akarta egybefogni nagy nemzeti célok érdekében l való munkára s a magyarság életét akarta biáto- siitamii, hogy minden magyar polgártársunk boldoguljon fel ekezetre és foglalkozásra való különbség nélkül. Ha képviselőink ne*n is érhették el a kívánatos eredményeket, az a politikai helyzetből folyt. amelyet a beszámoló behatóan ismertetett, ösz- ezegezve munkájukat, az eredmény igy is többféle: az állampolgárság ügyében, a kiutasítások megszüntetése érdekében, a nyugdíjasok sérelmei ügyiében stb. mutatkozik. A törvényhozók a pártvezetőség teljes hozzájárulásával cselekedtek. Munkájuk a mi munkánk, a mii felelősségünk. Kiöfsziöinetünik és bizalmiunk teljes mértékét megérdemlik ! örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar nemzeti párt célkitűzése, a magyar egyséig gondoláik diadalmaskodóit a magyar lelkeken. Ez pártunk győzelme, a mi győzelmünk. Határozati javaslatot terjeszt ezután be. hogy a végirehajtóbizotitság fejezze ki bizalmát a pártvezető eddigi munkája iránt, jelentse kli, hogy eddigi munkájával egyetért, azt a magyar nemzeti párt kitűzött céljával megegyezőnek tartja s azért teljes mértékben helyesli. .Taros® Andor (Komárom) köszönte meg ezután a beszámolót, örömmel veszti az aktivizmus halálát s követeli a legszélsőbb ellenzéki politikát.. Egyébként magáiévá teszi Blamát Béla d,r. biza!írni javaslatát. Sallkovszky Jenő dr. (Ipolyság) hangoztatja!, hogy az akfivizmus szükséges volt, nem a népszerűség, hanem a nép érdekében. Ország-viliág előtt délcumenfábii keltett, hvgy nem állunk a negáció alapján, hogy ír, .ondóik vagyunk a® a/tkotó munkában résztve ni s demonstrálná kellett azt, hogy a cseh sovinizmus a mii jóiszáudiéfcaimk ellenére nem hajlandó jogainkat elismerni. Szemtt-Ivány József emelkedett ezután még egyszer szólásra. Kijelenti, hogy a szabad kéz politikája minden dogtmia,szerű progtriam mellőzésével a magyar egység alapja. Ebben a.z egységben lehetnek fnakciék, de va/tom«nnyit a magyar nemzeti giotaido'lat, a közös magyar sors kapcsolja össze. A párt vezetőség ezután Btanár Béla dr. bizalmi indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Törköly beszámolója Törköly József dr. szenátor ismertette a kormánnyal folytatott tárgyalások anyagát, amely a Selmecbánya, szeptember. Kis. keskeny vasútja olyan csávarmehetekben kanyarog, hogy az apró füllkiék utasa lassanként dugóhúzónak érzi magát. Nagyokat szusszan a gő- zösporonty a nyárvégi Honit érdiéi alatt, miig Végre a selimeci Kálváriahegy megrázó panorámája körül fu'tkároz fel-le és körbe-körbe, hogy a széles ország egyik legérdekesebb és legjellegzetesebb váa’osában tegyen le, Selmeoen, amely város talán a legtöbbet emlegetett vala a békeidőben a diákság részéről, de meg mindenkitől is, aki C9ak valami vonzalmat érzett hegyhez, bányához, diákhoz és mulatós jókedéiyfhez. A magyar Wlittenbergát SeHmec reprezentálta Mária Terézia óta s van valamelyes, a királynőre emlékeztető még most is ebben a barokk-városban, amely bar okk-jtell egei még oitt is magán hordja, ahol más város mégis több meggondolás- saö1 igyekszik terhét ápolni a cikornyásdiszü épületeknek. E régimódi csavarmenetek Selmec utcái és terei, amelyek fantáziadus, ötletes 'térkihasználással magától jövő díszei a városnak szinte már rokokó szeszélyességgel használva ki azt a néhány dombhátat s az egy ellen, belső szűk völgyet, melyen Selmec felépült. Útikalauz Itt valóban érdemes minden házait, követ megnézni. A patinának tuktenigése ez. Mikszáth óta, aki megírta e város természetrajzát, nem uj, mikor az elől' kétemeletes — hátul földszintes selimieci házról beszélünk, nem újság a hegyek oldalán szétszórt város fehér házainak csodálatos panorámája, a három nyugodt templom, a büszkén tekinitigető Leányvár, mely a város egyik részének alacsony, másik részének viszont magas építmény, a város középkori kapui, autósoknak szóló jelzéssel, a restaurálásra váró eelmeci váT, a benne h-üsülő múzeummal, aztán a másik muzeum, mely bányászata relikviákkal van tele, a bányabe jár átok az utcák mellett, az Erzsébet-nkna a henvédszobor tövtében a az esti korzó a hepehupás főutcán... A két vár Tulajdonképpen egyik sem azért épült, hogy ostrom alá vegyék. A Leányvárat néhai Röesiel Borbála, tisztes vénkisasszomy építtette mlagának, alighanem női szeszélyből, az Övár pedig a temp- l'árius lovíaigrend megerősített kolostora volt, később pedig Houtmegye arzenálja e igy régiségtá- iTának fegyvergyűjteménye számára nagyon sok becses darab maradt meg. ^ Gyönyörű, régi vár: régiségbuvár lelkesen tanulmányozhat jia benne a körópfcanl épitíklezést. ■Sok szép mustra átül okulásul a kései nemzedéknek. Az egész város ma már inkább tör födelem, i mint élő valóság. Hajdan nagy jelentősége volt, magyar nemzeti élet egész területét öleli föl. A' páirfveze'tőség elhatározta, hogy a párt követeléséinek anyagát nyilvánosságra hozza. A nemzeti párt és a németek A pártvezetőség ezután tárgyalta a német gazdaszövetségnek a közös klub fölbontására vonatkozó átiratát, megbízta az elnökséget, hogy a kérdést rendezze. A párt vezetőség visszautasitja azt a vádat, mintha a párt szerződésszegőst követett volna el s követeid ennek a kérdésnek teljes tisztázását. Egyben elhatározza, hogy Mayer József és Hanreieh György dr. man- tiáínmfosHasához hozzájárulásait raém adja inog. Közös lista A párt vezető stég elhatározza, hogy a községi választásokon egységes magyar listán vesz részi, valamint, hogy a két párt további egyiittmiiködése, vagy egyesülése érdekében megkezdett tárgyalások folytaittassafluak. Az egyiütbm'ülkiöd'é'S're vonatkozó tárgyalásokra Törköly József dr. szenátort és Szí láss y Béla dr.-t küldték k-i, a választásokra vonatkozó tárgyalásokkal Törköly József szenátort és Kukán Béla dr. országos alelnököt bízták meg. Várnay Ernő dr. kassai főtitkár indítványára a pártvezetős’ég elhatározta, hogy Pozsonyban a legrövidebb időn belül megalakítja a magyar nemzeti párt szervezetiét, titkárságot állít fel annak a sok intervenciós ügynek elintézésére, amelyek Pozsonyban az ott levő hivatalos fórumokban a pánt irodái részéről folyamatban vannak. tűig bányáiban teljes lüktetéssel futott a nemes ér, s hogy a környező hegyekből a bányabejárait oíkhoz közel, a mostani várost alapítani jöttek a bányászok a talárdulás után: mindenkori királyok (kegyeltje lett ez a szász-magyar-szlovák város. A főiskola A bányászalti és erdészeti akadémia pedig két évszázadiig világhíressé tette. Az akadémia három impozáns épülete ott áll egy hatalmas domboldalon s csak néhány magyar elnevezés a botanikusként fáinak tövében emlékeztet a régi akadémikusokra, akik itt az életet jelentették. Sopronba költözött át a híres eelmeoi főiskola, a sok háborúskodás, a vörösök ottléte tönkretette azt az iskolai berendezést, ami még ott maradt. Az épületekben most is folyik tanítás, csak az iskolák lettek egy fokikai alacsonyabb jelentőségűek: középiskolákká degradálódtak. E'rdé- szeti középiskola s a kémiai ipar iskolája lett, összesen talán háromszáz tanulóval. Az erdőőr 6 az erdőm'érnök közötti fokot képviseli az itten- tanuló. Selmedi diákság ma már nincs, a szó régi értelmében. Elveszett, elillant a régi diákroman- tiikas a Valletta bál, a szaliamandier, c6)ak a muzeum üvegszekrénye alatt molyoöodiik egy-egy aíkadé- miifkus ruhája mustrának s a falakon régi bánya- grófok képei néznek vissza a multiból. Az uj bányák De Selmec élni akar. Bezárt tárnáiban újra próbálkozik ez a város, mely már alkatánál fogva is érdekes: a mag, az anyaváros körié csoportosul Bélabánya, Hodtrus, Istvániháza, Fefeőróna, Kis- bánya. Megszűnt törvényhatósági joggal felruházott jellege, most osakólyam kis város, mint a többi, közös sztár osztájával főispán helyett 8 a hegyeikben szétszórt 15.000 lakosával. 3000 hajdani bányászából ma 600 dolgozik. 120 m/unfcásnak egy évig se nyugdijai, se munkája nem volt: most kezdték rendezni végre is Ügyüket. * | Nagy ujjélendüllés van igéPkezőben. A Ferenc- és a Zsigmond-akna újra lát bányászokat: aranyat, ezüstöt kutatnak. De nagy a költség. Már a bányavíz ki emelése is komplikált a nagy mélység aliaitt. A furatok jóval a Gorám szintje alatt vaunak s elősizör fel kell szivattyúzni a bányavizet a folyó szintjéig, hogy beliéömieszlhe&sék. Múlt hónapban pedig egy akna bedőlt. Sodr a veszély, de élni csak kell valmjrniimó- don ... Tavaly is eltemetett Hodruson öt bányászt az akna. Újak álltak helyükbe. Keresik az ércet. A bányák mellé zaizót éts kohót is terveznek. Derűsebb lesz valamivel a eelmeoiek arca ... A város főéltetőjie a dohánygyár volt. A régi 1000 miunká6 helyett 600 dolgozik, de most újra Vissza akarják áiM.t'ta'tni a régi munkáslé {számot. Ami bizonyos: a város régi, színes napjai után bágyadt, kedves mosolyu álomba merült. Mária Terézia kanyargós, hepehupás kegyeltje, átélvén sok változatos esztendőt, pihen most, jelentőségéből sokat veszített s a mostani napok felébredéséinek első jelei talán. Ha bányái valóban újra felajánlják az aranyáldozatot: Selmec napja rózsássá tüzesiediik, de ha egyszer elfut a kalapácsuk alól az érc, Selmec vegetálni fog iskolái virágzása nélkül, egy dohánygyárba s a vidék kereskedőibe vetve reményét, s lassan nyugovóra térve, átveszi egy szlovenszkói Grác hivatását. Egy ipara mindenesetre megmarad: a oipő- készités. Soha annyi suszterból tóit, mint Selmeoen. A cipőb oltóikat tekintve, egész Szlovenszkóban Selmeoen vain a legnagyobb gyalogforgalom. (—fíliy.) JULIO BAGHY Pozsony, szeptember 0. „Tíz esztendővel ezelőtt, messze Szibériában, . a fehér végtelenségben valami megfogta a szive- ’ met, erősen, kikivánkozóan. És akkor írtam az első eszperantó verset. Azóta fiz esztendő telt el. Akkor azt hittem, csak magamnak írok, hogy ez a nagy kataklizma még ebbe a nyelvbe vetett hi- ' temből is kiforgat s a mindent elsöprő vihar ezt I is elpusztítja. Az összes poéták legszerencsétlenebbjének éreztem magamat, poétának, kinek nincs közönsége, poétának, akinek a szaván nem busul el, nem vigad fel senki. S ime, hogy visz- szavetett a Sors, hogy újra itt élek ebben a régi világban, hogy megfordulok Európa egy-egy na- 1 gyobb helyén, soknyelvű embertársaim közé lépek, ezek mind megértik némának hitt szómat. Most is, hogy idejöttem, szavam megfogja a ’el- keket, nyelvünk muzsikája felpezsdíti a sziveket. Azt hittem, hogy szavam pusztában kiáltó sző, s látom, hogy szerényszavu versmuzsikámra hallgatnak a fülek, megtapsolják szivem széfszóit kincsét. Ezt a tapsot, lelkesedést elhárítom magamtól. ez a nyelvet illeti, amelynek én egy szerény, de odaadó munkása vagyok". Valahogyan igy beszélt, igy ilyen egyszerűen, szerényen, Bahgy Gyula, ez a nagy, emberszivii költő néhány nap előtt Pozsonyban, ki ha más nyelven tárná ' * lelke kincsét rimes muzsikába, bármely kis nemzet nyelvén is, nemzete büszkesége lehetne. így egy egész világon szétszórt eszperantista világ tekinti magáénak, mely csak akkor intheti feléje az elismerés és szeretet lobogóját, ha a véletlen — mint most is Pozsonyban — e szétszórt társaság egy töredékéhez hozza őt. Pozsonyban járt s tiszteletére az Albert-kerí- ben összegyűlt vagy 120 pozsonyi és környékbeli eszperantista, hogy megismerje, lássa, hallja az egész világ eszperantistái által müvei révén már rég szivébe zárt poétát. Wanifsek Emil, Késik He- roid, Kamaryt dr. és Tauber Sándor méltatták érdemeit és kérték fel c-t, mutassa be költészetének egy részét. S a négy nyelvű hallgatóság egyforma szeretettel fogadta be lelke szétszórt virágát és tapsolt a szeretetek megértést, emberi méltóságot, békét hirdető verseinek. Baghy Gyula egyik versét fordításomban mutatóul közlöm, melynek témája és hangulata egyik jellegzetessége az eszperantó irodalomnak és speciálisan Baghy Gyula költészetén SVÁJCBAN Emitt effetverö hegy óriásók, amolt a föld szivéig érő mély latiak. Azok arany sugárban úszva áznak, ezek nappalt frissítve, csöndben nyugszanak. ' Nagy, szent harmóniába három nemzetet forrasztott egybe itt a természet csudája, a kis házakból áldott béke integet, szávtisztasdg ragyog itt mindenik szempebba. Elmélyedjen tihöztetek bolyongva, se hegy, se tó nem az, mi lelkem megragadja. I A vagy világba láthattam — bolyongva — ilyet, de más a ti nagyság tok szinaranyja. Áruba önmagát erény nem■ adja el. nyomor nem ül az arcokon s az árva nem könyörög kenyérért és szégyenOnrasf se kér az utcsarkon rokkant, ujjatlan tányér. óh. Értelemnek áldott szent szigetje. te nagy kincsedet, hogy szent az ember, félve fartő- A nemzeteknek légy tanító mestere [ffasd., s vad háború hálójában ne légy te áldozat, hogy egykor, hogyha újra véres lesz a föld. óik os jaj jók — s bosszul ól hang: fi- újra minden, maradjon mégis egy ország, hol testet ölt a béke s bízni tudjunk; nincsen veszve mindent Reininger József wiw——wmwsm—bw w i ii m ■ Régi város a Leányvár alatt Körutazás Selmecen, a híres akadémikusok méghiresebb városában % 4 (IE—U™1-1'-1-"
