Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-09 / 206. (1540.) szám
iJtáV szeptember U, péutek. J HWmKTAiO .. Köz<aAzi>AarÁ«n JB&5&.: ^ ITT IMI »|pipi(PI||| IlililllMíMgWfd-.. IIIIIMWIII—Wll II Az általános kereseti add Trta: L. G. 'Adóalap. II. A jövedelmi adó analóg intézkedéseire való Utalásból folyik, hogy a vagyoni állagnak javítására és szaporítására felhasznált összegek, mint pl. tőkeelhelyezések, a vállalat kiterjesztésére szolgáló kiadások, adósságtörlesztések stb. nem alkotnak levonási tételeket, —- mégis azon üzem- javitási kiadásoknak a kivételével, amelyeket a jő gazdálkodásnak elvei megkívánnak és amelyeket rendszerint az üzleti bevételekből szokás fedezni. Nem vonhatók le továbbá a vagyoni állagban beállott veszteségek sem, mint pl. valamely bevételi forrásnak a csökkenése és megromlása, továbbá a vagyontárgyak értékének oly körülmények következtében beállott apadása, amelyek nem függnek össze szorosan az illető tárgynak a használatával, valamint azon anyagi károk sem, amelyek vagyonalkatrészeknek a tényleges érté-o két meghaladó áron való megszerzéséből keletkeztek. Ki vannak zárva a levonható tételek sorából az azon követeléseken beállott veszteségek is, amelyek az adókötelesnek törzsvagyonát alkotják, hacsak ezen veszteségek nem a gazdasági üzem közvetlen folyományaként keletkeztek. Szintúgy kizárvák az örökösödési részeken és az üzleti betéti tökéknél jelentkező veszteségek, nemkülönben mindennemű oly vagyonalkatrészeknek veszteségei (romlásai) is, amely alkatrészeket nem használják kereseti célokra, pl. a lakásberendezések (17. § 1. és 2. pontok). Nem vonhatók le az adóalapból a gazdaságba vagy vállalatba fektetett saját tökének a kamatai, továbbá az adókötelesnek, valamint családtagjainak és szolgaszemélyzetének lakásába és élelmezésére teljesített kiadások, ideszámítva azon terményeknek és áruknak pénzbeli értékét is, melyek e célra a saját gazdaságból vagy üzletéből használtattak föl. A saját gazdaságában vagy a vállalat üzemében állandóan alkalmazott családtagoknak élelmezését azonban az adóköteles üzemi kiadásként számíthatja föl és igy ez levonási tételt alkot (17. § 3. és 4. pontjai). Nem vonhatók le afc ajándékok, segélyek és hasonló ellenszolgá.lfatásnélküli adományok sem, hacsak azoknak teljesítését a vállalatnak üzeme magával nem hozza. Ezzel szemben az alkalmazottak és családtagjaik aggsági, rokkantsági, Özvegyi, árva- és nyugdijilletményeinek megjavítása céljából nyújtott adományok és támogatások levonási tételt alkotnak, hogyha azokat a szolgálatadó az alkalmazottaknak, vagy családjaiknak közvetlenül pénzben nyújtotta, vagy pedig tőle független, önálló nyugdij- vagy segélyintézeteknek adta. (17. § Ő. pont.) A betegsegélyző, baleseti, aggsági, rokkantsági, özvegyi- árva- és nyugdíjpénztárakba vagy hasonló intézetekbe fizetett járulékok, hogyha azokat az adóköteles a saját hivatalnokai, munkásai és szolgái után a törvényes kötelezettség mértékén felül fizette, valamint a helyettük fizetett adók és közterhek levonási tételt általában nem alkotnak és pedig még azon esetben sem, hogyha szerződéses kötelezettségről volna e tekintetben szó. A törvény bevezető intézkedéseinek XVI. cikke azonban azon kivételt állítja föl, ' hogy az ezen szerződéses átvállalásból folyó ter- heknek le nem vonhatóságára vonatkozó intézkedés csupán 1932. évi január 1-én lép hatályba, amiért is a szerződésszerűen elvállalt és a munka- ■ adó által a sajátjából az alkalmazottak helyett 1 kifizetett fenti bizt. dijak és adóösszegek az 1931. év végéig bezárólag szintén levonhatók az ált. * kér. adó alapjából. Végül nem vonható le az adóalapból az adós- j nál való levonás utján beszedendő járadékadó (tőkekamatadó) sem, hogyha azt az adós a < hitelező helyett a magáéból egyenliiette ki ^ (17. § 7. pontja). a Azon adókötelesek, akik rendes kereskedel- ’ mi könyveket vezetnek és akik az 1927. évtől ^ kezdődőleg a vállalkozás vagy üzlet folytatásához J szükséges épületeket emelnek, átépítenek, hozzá- ^ építenek, vagy felülépitenek — ideszámítva a saját hivatalnokaik vagy munkásaik lakására í szolgáló épületeket is, — 1 vagy akik régi gépeiket és berendezéseiket I kicserélik vagy újakat állítanak be, i az építkezés befejezésétől vagy a gépek és l berendezések kicserélésének, illetőleg az újak i beállításának üzleti időszakától számított 5 esz- t tendőn belül az általánosan engedélyezett le- s írásokon kívül az építésre vagy a gépek és be- i rendezések megszerzésére igazoltan kiadott költ- i ségeknek további 20%-át is adómentesen leírhat- i ják. Amennyiben a jelzett időponttól számított ' 10 éven belül ezen épületeket az említett rendeltetéstől eltérő célra használnák föl, a szóbanlevő rendkívüli 20%-os leírást az illető évekre utólagosan fogják adóval megróni (10. § 2. bek.). A társaságcégeknél az egyes társíagoknak kifizetett haszonrészesedés az adóköteles tiszta nyereségbe beszámítandó. A csendes társaknak kifizetett nyereségrészek az elért nyereségből nem vonhatók le (55. §). Hogyha az adókötelesnek nyereségében a vállalathoz vagy üzlethez tartozó földterületnek épületnek (azok részeinek) föld- vagy ház- ado alá eső haszna is lett bevételként elszámolva, ez az ált. kér. adó alapjából azon összeggel vonandó le, amely a föld- ég^házadó kivetésének alapjául szolgált, vagyis a föld- vagy házadóval már megrótt bevétel a kétszeres megadóztatásnak elkerülése végett ált. kér. adóval nem terhelhető. A házosztályadó alá eső épületek tekintetében ily hozamnak azon összeg tekinttetik, melyet az illető épület bérjövedelemként hozna, hogyha házbéradó alá esnék. Ezzel szemben a föld- és házadó pótlékaival együtt az adóalapból nem vonható le akkor, hogyha az az említett ingatlanoknak a vállalat (üzlet) adóalapjába be nem számított hozadékait terheli, vagyis csupán a föld- vagy házadóval megrótt azon tételek alkotnak levonási tételt, amelyik üzleti bevételekként számolhatók el, amennyiben közvetlenül összefüggnek az illető adóköteles fél üzletével vagy vállalatával (55. § 3. bek.). Azon rendes üzleti könyveket vezető vállalatoknál, melyek az adózás szempontjából figyelembejövő gazdasági időszak (adóév) elején valamely más, — különleges kerese'i adó alá eső belföldi vállalatnak részvényeiből, bányajogosifványaibói (kuxáiból) vagy korlátolt felelősségű társaságok részjegyeiből, illetőleg ilyen vállalatoknak élvezeti jegyeiből igazoltan legalább 15%-öl bírnak saját tulajdonukban, az említett idegen vállalatok nyereségrészesedéseként befolyó összegek az adó- köetles ált. kér. adójának alapjába nem számíttatnak be, illetőleg ugyancsak a kétszeri megadóztatás elkerülése céljából abból levonandók (55. § 4. bek.). Az ált. kér. adót mindenegyes naptári és ezzel ezentúl azonosnak tekintendő adóévre annak' leteltével azon adóköteles nyereség után vetik ki, melyet az illető vállalkozó (iparos, kereskedő) a szóbanlevő naptári évben tényleg elért. Mivel az ált. kér. adót az 1926. adóévre az 1925.-ben lezárult mérlegév nyeresége alapján vetették ki és mível az 1927. adóévre (naptári évre) vonatkozó kivetés az 1927. mérleg év nyeresége alapján fog történni, nyilvánvaló, hogy az 1926. mérlegévnek nyeresége nem lesz ált. kér. adóval megróva, vagyis ez a megadóztatásból kiesik. Az újonnan keletkező vállalatoknál (üzleteknél), valamint olyanoknál is, melyek az esztendőnek csupán egy részén át állottak fönn, a vállalat (üzlet) folytatásának ideje alatt tényleg elért nyereség lesz megadóztatva (56. §). (Folytatjuk.) Másfél milliárd, aranymárkárt fizetett. jó várté- telire Németország a most 1 eljárt tönlesztiési évben. Berlinből jelentük: Augusztus 31-én volt esedékes >a német jóvátétel harmadik annuitása, amely az 1926 szeptember 1-től 1927 szeptember 1-dg terjedő évire szói. Németország ez évben 1480 millió márkát fizetett és busz milliót fizet még e hónap közepéig. E (hatalmas jóvátételt ráta 49.45%-át idegen valutával ttelj'eeí tette Németország. KiairtéMtárgyiallásctk a szloveiaszkói cukorgyá- ©aíkkail. Prágában tegnap a kartellválaszímány képviselői tárgyalásokat folytattak a szflovenszkói cukoripar képviselőivel egy többéves kartell megkötése ügyiében. Miivel a szloveniszkói cukorgyárak már a répát lérintő kérdéseknél lehete'tien követelésekkel álltak elő, a tárgyalásokat megsza- kiboitíálk anélkül, bogy a cukorkor!ingens kérdésiére rátértek volna. A bét végén mlég egyszer meg fogják kísérelni a tárgyalások ujraielvételét. A forgalmi adó átaiiányrevízióját edlbáliasztot- ták. A Loko Press szerint annak szüksége mutatkozott, bogy az őszre tervezett forgalmi adóáta- liány ujjászabályozásáit rövid időre elhalasszák, mliután előbb ezzel a tárggyal összefüggő kérdéseket kell tisztázni1. Az elhalasztás mellett az a tény is szól, hogy néhány átaláinyozást csak röviddel ezelőtt határoztak meg, ugv, bogy az idő rövidsége miatt még nem is ismerik az eredményeket. A revízió alkalmával azokról a tapasztalatokról is tárgyalni fognak, amelyeket az eddigi revíziós intézkedések nyomán nyertek. Teljes üzem a morva malomiparban. Morvaország összes 'malmai teljes üzemmel dolgoznak. Még a kisebb vállalatok is naponta egy vagont dolgoznak fel. A határmenti malmokat az osztrák mezőgazdák erősen igénybe veszik, mert olcsóbbak az osztrák malmoknál és sok esetben kedvezőbb helyeken fekszenek. Az osztrák mezőgazdák, akik morva malmok által dolgoztatják fél gabonájukat, arra törekednek, hogy a határforgalom számára könnyítéseket érjenek el 'és azon vannak, hogy az osztrák gabonát Csehszlovákiában az Ausztriában érvényben lévő őrlési feltételek mellett dolgozzák fed. Vetőroagnemesitő és Értékesítő R.-t. Szlovenszkói anyatelepe Slovensky Vezérigazgató Székács Elsinér Telefon: Siovensky Meder 4. 'Táviratcím: ELEK, Slovensky Meder. Eredeti <ncrE?e™eio Székács-féle őszi búza és őszi Fleischmann rozs vetőmagvak nal“"1 kizárólag nálunk kaphatok. Megrendeléseket az előjegyzések sorrendjében teljesítünk s előjegyzéseket máris elfogadunk. Magyarországi anyatelep Kompéit (Hevesmegye), csehszlovákiai anyatelep Siovensky fsfJedsr (1 ótmegyer) + Gyengült: a prágai! értéktőzsde. A mai tőzsdén gyengülés állott he, elsősorban realizációk miatt, de 'ezenkívül a Vásárlók tartózkodásit tanúsítottak. A kon tér min nem eszközölt fedezeteket iés ezért az árfolyamok lemorzsolódtak. A cukor- karttelltárgyalások' nehézségei kedvezőtlenül hatottak, úgy, hogy elsősorban cukor ért ékek gyengültek. A kedvetlen hangulat végig tartott. A bank- és beruházási piacon nagyobb realizálói ók következtében szintén gyenge irányzat állott be. Az ipari részvények piacán gyegniiltek: Berg 'és Hűiben 75, Nordbahn, Első Piliseim és Sohoeller 70, Nestomitzi 4S, Nyugat cseh Samott 40, Budweisi Sör és Königshofer 25, Prágai Vas 28, Zettlitzd 20, Pofid! 16, Aussigi Vegyi, Birünni Sör 15, Horvát Cukor és Aussigi Finomító 13, Kőláni Szesz és- Gseh Kereskedelmi 10, Skoda 8, Krizsik és Kolini Trágya 7, Ringhoffer és Nordbahn-bonnofc 5, Horvát Cukor 4, Nyugafcseh Szén és Alpáme 2 koronával. Cseh—Morva 45, Prágai Malmok 10, Da-nek 5 koronával javultak. A bankpiacon Nemzeti Bank S0, Prágai Hitel, 3 Gseh Eezlkompt, Slovenská 1 koronával gyengültek. A beruházási piacon az olcsóbb kamatozású kategóriák % %-kat gyengülték, miig a 6%-os címletek tartották voltak. Az exofeapiacon az irányzat szintéin gyengülő volt, azonban a lemorzsolódások szűk 'keretek között mozogtak. + A prágai sertés vásárra 1481 darab sertést hajtottak fel, ebből 49 jugoszláv eredetű 10.60—11, 213 román 10.2í5—12.30, 403 lengyel 11—12, 123 magyar bízó 11.60—11.70, 422 jugoszláv hízó 10.S0 —11.60, 2'71 román hízó 10.60—11.25. A Vásár kicsi volt. + A prágai denizapiacoy. Brüsszel 0.375, Zürich 0-675, Bukarest 0.025, Becs 0.425, Oslo 5.25 koronával javultak, Madrid 0.5, Milánó 0.05 koro- ináv at gyengültek. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés októberre Aussiig loko és kikötő 200—201.25. + A budapesti érték- és teifmsny tőzsdét Kis- i áss zo nyn apja miatt néni tavitól iák meg. + Kedv etilen a bécsi értéktőzsde. A tőzsde a berlini kedvezőiben hírek és egyes csehszlovák értékek eladásának hatása alatt állt: Magyar érié' kék nyugodtak voltak, mert a budapesti tőzsd# zárva volt. Az üzlet résziben realizációikra, része ben eladásokra szorítkozott, de az árfolyam váltó- zások szűk keretek közt mozogtak. A korlátban -is kedvetlen volt az irányzat és az árfolyamok lemorzsolódtak. Járadékok -és beruházási értékek csak keveset változtak. A magán diszkont 6.25— 6.37%. + Bizonytalan jrányzartu a beütijXí értéktőzsde. A mont'ánpiác értékei közül néhány tartott volt, de nagyrészt ezen a piacon lemorzso'lődás állott be. A (hajózási értékek változása lényegtelen. Ká- iliértélkek kezdetben gyengék voltak. Igen élénk volt az üzlet Festékiparban, de ez a papír is később legyengült. A villany piac nem volt egységes és a specialitások szintén lemorzsolódlak. A pénzpiacon napipénz 5.50—7.50%-ra csökkent. A devizapiacon a líra 89.49, Madrid 28.81-re rosszabbodott. + A berlini terménytőzsdén gyenge irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 259— 263, rozs 240—244, árpa 220—265, zab 189—205, tengeri 196—197, búzaliszt 34—34.25, rozsliszt 32.25—34, buzakorpa 15.SÓ—15.75, xozskorpa 15.25, repce 295—305, Viktória-bonsó 44—50, kis ehető borsó 24—27, tákarimányborsó és pelueka 21—22, lóbab 22—23, bükköny 22—24, repcepogáesa 15.80 —16.20, lenpogácsa 22.60—23.10, szárazszelet 14, burgonya 22.80—23.30. + Lanyha a búza Amerikában. A liverpooli búzapiacról kiindulva, az amerikai termény tőzsdéken is ellanyhult a búza. Különösen Winnipegből j'eíentenek igen alacsony árfolyamokat, ahol egyes határidők 2 centtel is olcsóbbodtak. A ten- geritpiacon még nagyobb volt az áresés. Csikágó- foan 3 centig terjedő árcsökkenések voltak a ten- geriárakban. — Csikágó. Búza szeptemberre 132.50, decemberre 137.50, májusra 141. Tengeri szeptemberre 101.63, decemberbe 104,25, májusra 106.50. Zab szeptemberre 43.25, decemberre 47.25, májusra 50.50. Rozs szeptemberre 94.12, decemberre 97, májusra 101.12. — Winnipeg. Búza októberre 139.25, decemberre 135.63, májusra 139.88. Zab októberre 58.37, decemberre 52.50. — Liverpool. Búza okiéberre 10 sh 7.75 d, decemberre 10 sh 8.88 d, márciusra 10 eh 8.37 d. — Newyork. Búza II. red wint'er 143.50, II. hard műtér 147.50, I. northern Manitoba 167.75. Rozs 110.12. Takarmányárpa 92. Tengeri 110.75. Búzaliszt 650—700. + A havrei gyapjú piacon a szeptember—októberi árut 17.70-nel, a november—januári árut 17.40-nel jegyezték nyugodt irányzat mellett. Prága, szeptember 8. Valuták: Holland 1347 német 797.90 belga 468 svájci 648.25 norvég 886 dán. 899.50 angol 163.02.50 spanyol 566 olasz 183.17.50 amerikai 33.32 francia 132.15 svéd 901.50 jugoszláv 59.00.50 magyar 588.50 román 20.05 bolgár 2-3.85 lengyel 375 osztrák 472.
