Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-09 / 206. (1540.) szám
2 ^Agair^ACVAtt-wmiitfl'p 1927 szeptember 9, péntek. ei in ii wiiifaa——mbm—— rozatájiaik benyújtásától. A ; határozati javaslatát Varsóban meg nem fogadták el és Olaszország aláírása is késik. 4 nagyhatalmak kisajátították a lengyel indítványt Géni, szeptember 8. A fltemgytal anectOftü és a nagyhatalmaik által átvett békemamlesz- tum szöveg-e a késő délelőtti órákban érkezett a népszövetség elnökségiéhez. A javaslatot egyenlőire Anglia, Franciaország és Németország terjesztette be, Lengyelország és Olaszország aláírása még hiányzik. A javaslat szövegét a népszövetség tara ácsa csak akkor közli, amikor a népszövetség elnöke a levél alakjában érkezett okiratot már felolvasta a plémim ellőtt. A lengyel ajánlatból, amely eredetileg egy keleti Locarno megkötésére irányult, majd a nagyhatalmak ellentáiiása következtében általánosabb és a genfi jegyzőkönyvhöz hasonlóbb szerződés- tervvé alakult át, most a nagyhatalmak gyámkodása és átvétele után alig maradt több, mint egy platonikus és elméleti nyilatkozat, amelyben a népszövetség újra hangsúlyozza békeszeretetét és szükségesnek tartja az általános európai garanciaszerződés megkötéséi. Hosszabb patetikus bevezetés után aiz aláíró hatalmak azt javasolják, hogy a Gonfbetn összegyűlt államok képviselői jelentsék ki békeakaratukat és fogadják meg, hogy a jövőben minden háborús konfliktust békés és döntőbírósági utakon hajlandók elintézni. Amint az elnök fölolvasta a javaslatot, Sokai lengyel delegátus kap szót, aT'; részletesen megindokolja a nagyhatalmak és Lengyelország tervét. A nagyhatalmak képviselői közül elsőknek Briand, Stresemann, Chamberlain és Scialoja szólalnak lel. A kisbatómak izgalma még nem c .l .ipo- : diott A Locairno-hatálmák s a többi állam között óriási szakadék tátong. A kishalaknak 1 képviselői szíerirat népszövetségi politika he- , lyeitt eddig mindig külön politikát űztek \ Géniben és a nagyhatalmak ravaszkodás xik- i kai az eredeti lengyel javaslatot is olymódon i változtatták meg. hogy az ismét csak a kis- hatalmak kijátszását jelenti. A délelőtt módosított s délután felolvasott lengyel határozat szövege igy hangzik: , A népek szövetségének gyiilei-- te ] elismeri azt a szolidaritást, amely eggvéI5 forrasztja a nemzetközi közösséget. A } népszövetség egyetlen törekvése, hogy az j általános békét föntartsa és garantálja. Megállapítja, hogy támadó hadjáratok nem tekinthetők a nemzetközi viszályok szabályozása eszközeinek, mert nemzetközi bűnt jelentenek. Ha a népszövetség tagjai ünnepélyesen lemondanak a támadó hadjáratok viselésének jogáról, akkor !yan t légkört teremtenek, amelyben köiw di végezni az általános lefegyverzés nagy munkáját. A plénum éppen ezért a következő határozatot fogadja el: 1. A támadó hadjáratokat egyszer s mindenikorra betiltják. 2. Az államok között keletkezett . viszályok elintézésére a népszövetség . N egyedül békés eszközöket tart megengedettnek. A gyülekezet kijelenti, hogy a népszövetség tagjainak kötelessége ezt a két alap elvet elfogadni és követni. Paris bizonytalan Páris, szeptember 8. A francia, sajtó még nem találta meg önálló haragját a kis államok genfi pafotaif-orír a dalmával kapcsolatban. Egyet azonban minden lap elismer: valaminek történnie kell, ami az általános izgalmat lecsillapítja. Franciaország mindent elkövet, hogy a „megfegyelmezett és meg- rendszabályozott“ lengyel határozatot . ra vigye. A párisi hangulatot a legjobban a i Figaro tükrözi. A lap szerint a lárma min■ dán bizonnyal ed fog ülni. A vita úgy fog vég- i ződni, mint általában az inteirpelliációs viták í és a pártnapok, melyeken mindig szakadás ■ fenyeget s azután mégis minden jóra fordul egy többé-kevésbé platónikus határozat elfogadásával. A Petit Párisién rendkívül erősnek tartja a genfi forradalmi mozgalmat. A lengyel javaslatot esetleg elfogadják, de többet semmi esetre. Viszont a módosított lengyel javaslat elfogadásával a „haladópártok" nem igen lesznek megelégedve. A németek elfogadták a lengyel javaslatot Berlin, szeptember 8. Beavatott körök szerint a német delegáció még tegnap éjjel egyhangúan elhatározta, hogy elfogadja a nagyhatalmak által módosított lengyel javaslatot. Ma reggel Stresemann alá is irta a népszövetség elnökéhez intézett levelet. Német felfogás szerint a birodalom minden akadály nélkül elfogadhatja ezt az indítványt, mert a 1 támadó hadjáratok kiküszöbölésére vonatkozó tartalma teljesen fedi a néniét álláspontot. Berlinben még az elég jobboldalt álló Tágli- che Rundschau is helyesli a módositó lengyel határozat német elfogadását. Felvételi pályázat a Prágai Magyar Menza kedvezményes helyéire A Magyar Nemzeti Párt Kulturális Szakosztálya az 1927—28. iskolai év folyamán ismét fentartja Prágában a Magyar Menzát. Lehetséges, hogy a ntenza fentartójának szerepét a magyar nemzeti párt Kulturális Szakosztálya átruházza más alakulatra vagy megosztja más alakulattal, de mig ez a lehetőség valóra válik, vállalja az előkészítés és vezetés munkáját. A teljes áru ebéd ára 5 korona, a vacsora 4 korona. A kedvezményes áru ebéd ára 4 korona, vacsora 3 korona. Ezenkívül több diák részesül féláru s teljesen ingyenes ellátásban. A kedvezményes, illetve féláru s ingyenes helyek iránti kérvényeket folyó évi szeptember 20-áig Törköly József dr. szenátor, Prága, Parlament címre kell beküldeni. A kérvényhez csatolandó oly szegénységi bizonyítvány s ennek egyszerű — nem hitelesített másolata, amilyet a főiskolák a tandíjmentesség elnyereséséhez követelnek meg; csatolandó továbbá a tanulmányi előmenetelről szóló igazolás (kollokviumi bizonyítvány, szigorlati, államvizsga bizonyítvány). Ingyenes és féláru ellátásra csak oly főiskolai hallgatók számíthatnak, akik oly tanulmányi eredményt tudnak felmutatni, hogy a legközelebbi félévben tandíjmentességben részesülhetnek. A teljes áru ebéd és vacsora iránti jelentkezések az iskolai év folyamán is elfogadtatnak. A kérvénynek, illetve a jelentkezésnek tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a kérelmező, illetve a jelentkező a Menza házszabályainak aláveti magát. A kedvezmények 1927 október 1—1928 január 3l-ig terjedő időre adatnak meg. A menza vezetősége fentartja magának azt a jogot, hogy indokolt esetekben a kedvezményt időközben megvonja (a jegyek elidegenítése, oly esemény, mely miatt a hallgatót a főiskoláról kizárják, a házirend megsértése stb.) A menza helyiségei: Prága I., Kari óvá u. 30. cim alatt vannak. Prága, 1927 augusztus 1. Törköly József dr. A Menza főgondnoka. (Fenti közlemény szives átvételét tisztelettel kérjük.) — A király hejlmera k«r.-s®oc. nap közi otthon zárói!onepétye. Kanályhelirnecröl jelenítik: Az országos keresztényszöoialista párt női szakosztálya a nyári hónapokban Királyhelmecen egy napközi otthont tartott fen, amelyben kisgyermekek nyertek elhelyezést. A napközi otthon, amelynek vezetését Barócsy Ilonka látta el, most tartotta záróünnepélyét. Az ünnepélyen a szép számban megjelent szülők legteljesebb megelégedésüknek adtak kifejezést a- otthonban kifejtett eredményes nevelő munka fölött. RESxÉNT- IRTA •- ALŐRICÉ 2$I<ViOND (4) — Persze. — Hát akkor hijd meg az úribarátun- kat. Nek-em még haza kell egy kicsit szólani, i meg a tanyára is ki kell merami, özekkel a terek emberekkel, de alkonyaira ott leszek. — Fizetni. — Ötven pengő a hitel, — mondta Zoltán. Fölállottak s mind a négyem kimentek a nagy vendéglő elé. Az idegein úgy ment ve- velük, mintha mindig hozzájuk tartozott volna. Hirtelen befordult a sarkon a kis Wagner. Erre Csuli mély tisztelettel fordult az idegenhez. — Nagyon meg vagyunk tisztelve gróf ur, hogy tudomást méltóztatott venni a vámosunkról — Tanár ur, jöjjön csak tanár nr — Wagner odafutott. — Engedje meg Exoélleneiád, hogy bemutassam városunk büszkeségét, Wagner Szigfrid zenetanárt. A kis Wagner reszketve adta oda a kezét. Alázattal sündörgött. — Nagyon boldog vagyok, nagyon boldog vagyok, kegyelmes uram, de nem Szig- fried vagyok, hanem Arthur. — Becsben volt kérem alázatai gróf ur, a nagy Operában karmester. — Korrepetitor, jawohl Exzellenz, — szólt a zenetanár. — Nagy ember, városunk büszkesége, ExoéLleneiádmak meg kellene ütet hallgatni, micsoda egy muzsika van ebbe a kis emberbe, A vigéc bólintott s egy szót sem szólt. A kis Wagner alázattal mosolygott s húzódott vissza. Borbiiró és Zoltán közre vették az idegen urat, aki valóban impozáns jelenség volt, mindkettő,) uKnél magasabb, s csak úgy világított róla az előkelőség. Csuli visszahúzódott egy kicsit s azt mondta a Wagnernaik: — Gróf Goluchovsky Agenor. Wagner visszasugta : — Nagyon boldog vagyok, nagyon boldog vagyok. Csuli elfordult, hogy ufánalép az uraknak, de a Wagner belekapaszkodott a kabátjába: — Csulikám, Csulikám, ma estére összehívom az énekkart és szerenádot adunk a gróf urnák. — Nem jó lesz az te Szigfrid, — mondta Csuli, mert csak Szigfridnek szokták hívni a kis Wagner Arthurt. — Koncertet kell csinálni. — Koncertet. — A grófnak ma úgy sincs ideje. ' Két napra kivisszük a tanyákra, mert tanulmányozza az agrikulturt, tudod, hanem csütörtökön estére behozzuk, ha akkorára egy jó egészséges koncertet tudnál csapni. — Boldogan, boldogan, nagyon boldog vagyok, — mondta Wagnerka s mikor otthagyta őt Csuli, egész testében remegve maradt az utcasarkon, utána se mert nézni gróf Goluohovsky Agenamak. Istenem, ilyen szerencse — Egyszerre felrajzolt a fejében minién koncertemlék. Mit tudna ő csinálni — Csak volna anyag — Mit tehet ezekkel a buta koponyákkal kezdeni — A kis Lüstig-láiny — iibban az egyben lehet bízni, az egy fonómén — de általában — kénytelen lesz maga játszani a leurtöbhet — Mikor Csuli utolérte az urakat, azok a patika előtt állottak. Borbirő nagy képpel magyarázta a várost a grófnak, aki különösképpen egy szóval sem tiltakozott a kimévéztelése ellen, a város mevez etességeit. — A templomunk, gróf ur, azér fordul a hátával a városnak, mert azt még a törökök építették, osztán Mekka felé keltett fordítani a fejét. Mert gráf ur, Mária Terézia ő császári felsége elrendelte, hogy a kálvinisták ne építhessenek semmiféle templomot, igy osztán a kálvinisták a szolnoki basához fordultak segítségért, ammeg azt mondta, építhetnek, d!e a tornyának Mekka felé kell for- dúlni. így osztán Mekka ide, Mekka oda, mondták az atyafiak, inkább mekkázumk, de legyiik templom, az istenit, gróf ur. A gróf kegyesen hallgatta a szakszerű . magyarázatot; szerencsére ő se tudta, hogy • áll a dolog Mária Teréziával s a törökökkel, i Hogy még a Mária Terézia nagyapja, Lipót volt az, aki a törököket kiűzni engedte Sa- voyai Eugénnak az országból; tehát ő is helyeselte a kálomista felfogást, hogy Mekkáidé, Mekka oda. Ahogy Csuli hozzájuk -ért, egy cigáiiyasz- szony állott elibe. — Kézit csókolom, tekintetes uram, — mondta éneklő hangon, — egy kis kölest, kézit csókolom, szabad-i egy kis kölest szedni, kézit csókolom? — Lehet, lehet, — mondta Csuli, — jöhettek s magyarázva mondta az idegemnek: — Vannak nekem olyan • szikes fődjehn, (hogy ha a viz rajta áll, be se érdemes vetni, -'hát kölest tettem bele, de a meg olyan rongy lett, ebbe az alföldi kultúrába, gróf ur, liógy nem irdemes learatni, hát ilyenkor oszt oda szoktam adni a cigányoknak. Ük osztán kiszedik szálankint, osztán seprűt kötnek belőle — Hát gyűlhettek no, — szólt a cigány- asszonynak. — Csókolom a kézit, tekintetes uram, hányán gyühetüuk? — Ahányan váltok. — Jaj kézit csókolom, de hányán? — Ejnye az ördög vigyen el, jöhettek húszán. A cigányasszony aztán nagy hálálkodva « nagy. boldogan csókolta volna a kezét, de ő lerázta i(Folylatjuk.)_ % Anglia nem adja oda hadseregét pénzét és erejét holmi apró-cseprő keleteurópai ügyek rendezésére. A lengyel javaslat ezenkívül a rajnai kiürítés kérdésével is összefüggésben áll. Németországot olyan helyzetbe akarja hozni, hogy a népszövetségi paktum 21. cikkelye értelmében vett legitim eszközökkel ge kérhesse keleti határának megváltoztatását, Paris és Varsó bejelenti, hogy abban az esetben, ha Anglia nem adja oda garanciáját ennek az tervnek, akkor ezt agresszív célnak fogja magyarázni, amely a rajnai megszállás bizonytalan időre való kitolását eredményezi. Éppen ezért Anglia és Németország most vállvetve egy fronton küzd. Apponyi felszólal a leszerelési vitában Genf, szeptember 8. Apponyi Albert gróf, Magyarország delegáltja a népszövetségi konferencián, újságírók előtt kijelentette, hogy az ismét napirendre kerülő leszerelési vitában okyetlen felszólal. Apponyi Magyarország álláspontját fogja ebben a kérdésben megvilágítani. Chamberlain kijelentése szerint a román—magyar kérdés a jövő hét elején kerül a népszövetség plénuma elé. — A prágai diákmenza javára egy magát megnevezni nem akaró trencséni urinő 100 koronát küldött szerkesztőségünkhöz. A nemes szivü adományt illetékes helyre juttattuk, amely azt hálás köszönettel nyugtázza. London, szeptember 8. Rendkívül jellemző a genfi helyzetre a Daily Telegraph diplomáciai levelezőjének egy jelentése, mely visszatükrözi azt a konsternációt, amelyet Chamberlain visszautasító magatartása a Genfben összegyűlt kis nemzetek között keltett. A lap szerint a kis nemzetek valahányszor nagy hangon békéről és biztonságról beszélnek, mindig eleve föltételezik, hogy Nagy- britannia egész szárazföldi, tengeri és légi haderejével, minden vagyonával garantálni fogja a különféle' kishalai mák épségét. Ezt a kötelezettséget Anglia nem vállalhatja, már pedig e nélkül minden általános garancia illuzórikus. A genfi jegyzőkönyvet is a domíniumoknak ezirányu akadékoskodása buktatta meg. A Genfben összegyűlt hatalmak tehát most nem a genfi jegyzőkönyvet szándékoznak felújítani, hanem valami hozzá hasonlót, de kedvezőbbet akarnak, mig Hollandia határozottan a genfi jegyzőkönyv mellett foglal állást, viszont a tegnap kiosztott lengyel tervezet már hallani sem akar róla és mást igéi. Viszont Hollandia terve általános, Lengyelország pedig csak sajátmagára gondol. Mindketten azonban olyan nyilatkozatot ikarnak Angliától kicsikarni, amely egyenlő volna az általános és minden vitás esetben isszeülő, nemzetközi garanciákkal rendelkező döntőbíróság, azaz a genfi jegyzőkönyv lé- íyegének elfogadásával. Ezt Anglia nem _ fogadhatja el, mert nem költheti adófizetőinek
