Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-08 / 205. (1539.) szám
2- -> dokká lettek'*. Sokat gondolkoztam kilenc év óta, hogy honnan ered ez? Megtaláltam a feleletet a világhírű mathematikai lángelménél, Etileméi, ki a szabadgondolkozókról a követi--zőket írja: „A kinyilatkoztatott vallás iránti ellenszenv a legtöbb embernél végelemzésben az akaratból ered. Ezek az emberek mindenen megakadnak, amit például a Szentirás közöl, viszont más dolgokban végtelen hamar megnyugszanak s hiszékenyek. Ezeknél nem is használ sokat az értelmi érvelés, ha be nem áll az erkölcsi újjászületés. A geometria a legnyilvánvalóbb s legvilágosabb tudomány, de azért abban is vannak olyan nehézségek, amelyeket egy gyenge elme meg nem tud fejteni, sőt amelyeknek láttára a tanulatlan ember a biztos igazságot is hajlandó lehetetlenségnek nevezni. Már most vessük azért a sarokba a geometriát, mint afféle értéktelen elmeszüle- ményt?“ A kereszténységről egy újkori iró helyeseiv jegyezte meg, hogy elite vallás; megkülönböztetett, nemes lelkek vallása, mely sohasem lesz tö- megvallás oly értelemben, hogy a közönséges, az alacsony, a magasba nem emelkedő lelkek tömegeit erő'eljes és intézményes akc:ók nélkül meghódoltassa. A kereszténység az önuralom és önfékezés vallása. A tör eg hajlamai azonban a szabadosság és féktelenség felé irányulnak.. A kereszténység a jog és tekintélyüsztelet vallása. A tömeg viszont mindig az önzés, az önszeretet praktikumjait fr-ia követni s lelkesedni fog a fölforgatásért, lázadásért és forradalomért. A kereszténység a föltétien lelkiismeretesség, a sziv- tisslaság elveit hirdeti. A tömegben a lelkiismeretesség legföljebb külső óvatosság határáig fog eljutni s a tömeg ideáljai mindig az élvezet, a testiség és kényelemszeretet lesznek. A tömeg alatt itt éppen nem szükséges pusztán az utca csőcselékjét érteni. A tucatlelkek, a tömegemberek nagy számmal vannak képviselve a társadalom összes rétegeiben ég a kormányokban is. Gondoljunk csak Bechynére és hírhedt mondására: „Inkább vesszen el a republika, minthogy bevezessük a hitfelekezeti iskolákat!“ Az egész csehszlovák sajtó na egyöntetűen a magyar irredentizmus ellen uszit; népgyülése- ken -ez ellen a börtönöket és akasztófákat emlegetik, — a szlovenszkói magyar sajtó s az egész magyar társadalom ártatlansága tudatában méltóságteljes nyugalommal tűri a szemtelen uszítást, hisz tudtommal egyetlen egy magyar újságíró, vagy más magyar ember sem áll a csehszlovák biróság előtt, kit irredentizmussal lehelne vádolni. És mégis állitom, hogy van a republiká- ban, még pedig kétféle irredentizmus is. Az egyiket Hlinka lapja, a „Slovák" fedezte fel nemrég, amikor az igazságnak megfelelően — ha jól emlékszem, — egy vezércikkben m:girta, hogy igenis létezik a szlovák nép között is egy ke- ; nyérirredentizmus, mely a leszerelt szlovenszkói ipar s a „nelze vyhoviet“-ben leírja magyarázatát, s melynek értelmi szerzője „aranyos Prága anyánk"; a másikat eniyedetlen kiirtással pro- ! pagálja a „Volná Myslenka", a prágai szabadgon- , dolkozók egyesülete a józan, becsületes, szorgalmas és természetétől fogva mélyen vallásos szlovák nép között! Egyelőre — bármennyire is- általános emberi szempontból sajnálkozunk — csak. gratulálhatunk az eddigi fényes eredményekhez: a „Volná Myslenka" szellemében kinevelt Michalkók, Kle- petárok és Leciánok “kifinomult" típusához! | Géni, szeptember 7. A mai plenáris ülés korai kezdete ellenére a népszövetség palotájának folyosóin már reggel élénk élet uralkodott. Mindenki ugyanarról T-- aélt: a hollandusok elő töréséről és a genfi jegyzőkönyv békegon diolat ár ól. Mig a lengyel javaslat megbeszélése alkalmával a népszövetség tagjai . nem zárkózhattak el attól a gondolattól, hogy Lengyelország nem teljesen önzetlenül cselekszik és indítványának éhe vagy Németország vagy Oroszország ellem irányul, addig Hollandiát senki sem vádolhatja egyoldalúsággal vagy németellemességgel. Sőt vannak már francia és német soviniszták, akik tudni vélik, hogy a holland elő törést korántsem Párisiből, hanem Berlinből irányították, mert Németország a hollandok előtéri)©nyomásával likvidálni akarja Ln egyel ország indítványát. A németalföldiek viszont tiltakoznak a hátsó gondolat vagy a függőség vádja ellen s azt hangoztatják, hogy tervüket Hágából készen hozták magukkal, mert Hollandiában mindenki meg van győződve arról, hogy csak e terv diadalával lehet a népszövetség tekintélyét megőrizni. A kishatalmak nem ringatóznak illúziókban a holland javaslat sorsáról, de a küzdelmet nem adják föl könnyen. A „nagyok" többségiben vannak, ámbár Franciaország bizonytalan m agat a -'fása az utolsó pillanatig kétségessé teheti az eredményt. Franciaországról nem tudni, vájjon .a nagyhatalmakkal tart-e és ugyanolyan kettős játékot üz a lengyel meg a holland javaslattal, minit a Mensdorff-féle választási Franciaország icétsiinü Játéka előtt, vagy pedig tényleg Varsót fogja támogatni. Franciaország egyelőre barátság >s arccal néz a kis államokra és lord R ' art Cecil helyébe a kishatalmak patróuusáiak ajánlkozik, de biztatását senki sem veszi komolyiú Chamberlain erélyes válasza Anglia ma délután válaszol a holland javaslatra. Chamberlain elutasító besze ’ í- nek alapelveit már mindenki ismeri. Na,y- britannia szerinte elég garanciát vállalt már a világbékéért. Ezek a garanciák elegen lék, ha a nemzetek békeakarata valódi. Ha „zon- ban nem az, akkor semmiféle paktum z m segít. Chamberlain szerint rendkivin .ülő- nos, hogy ötven nemzet nyolc év óta ást sem tesz, mint kölcsönösen biztosítja ymást békeakaratáról és amellett mégis íin- dig uj garanciákért esedezik. Csak aki önmaga nem gondol őszintén a békére, az gyanúsíthat folyton másokat. Ha az összejövetel uj általános érvényű határozatot akar ho ni, akkor Anglia nem ellenzi ezt, abban az c étben, ha a határozat egyhangú. A genfi jegyzőkönyv-féle megoldásokba azonban ,T'gy- britannia nem egyezik bele. A népszövetség ugyanekkor Sínesem .un nyilatkozatára is kiváncsi. Ma senki sem hiszi már, hogy a német külügyminiszter elutazik Géniből, mert az események annyira bonyolultak, hogy a német külügyminiszter jelenléte okvetlenül és állandóan s:á ' :s. As északi mémmUma démoni WQUmmm Genf, szeptember 7. A nép szövetség teljes ülését ma 10 óra 20 perckor nyitották meg. Az első szónok Erich finn delegátus volt. Erich azonnal -a nap legfontosabb kérdéséhez, a holland ajánlathoz szólt hozzá. Finnország egyike volt azoknak az államoknak, amelyek előre tudtak L>em;gy~’ország tervéről és helyeselték is azt. A genfi jegyzőkönyv Finnország szerint szükséges és üdvös dolog. A népszövetségi ülés alatt kiihL .'.cl‘.ék, hogy a plénum végrehajtó-bizottsága délután Megnyílt az ufonnan épült ESPUMU LÜIBSHOra Stadtpark, Wílsosi pályatidvarira! szemben 2 órakor ülést tart, amelyen a népszövetség uj palotájának építkezésével foglalkozik. A delegátusok ugyanis úgy vélik, hogy a palotáit minél előbb fel kell épiteni, mert a nép- szövetség méltatlan keretei sok tekintetben ártanak a gyülekezet külföldi tekintélyé rak. A végre b a j't obi z olts ág ülése miatt a d'élu lói ülést csak 5 órakor kezdik meg. Zeelend lett külügyminiszter a nagyhatalmak gonoszságáról Genf, szeptember 7. A holland határozat mély benyomást tett a Genfbeai összegyűlt delegátus okra. A délelőtti illésen hajító és skandináv szónokok foglalkoztak a hollandok határozatávaJl és csaknem kivétel nélkül helyeselték azt. A finn szónok után Akel észt külügyminiszter beszélt, aki ugyan nem reflektált nyilíbn a holland ajánlatra, de beszédéből kicsengett a rokenszenv. Zeelend lett külügyminiszter már behatóbban Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők, hidegvizkurák, fénykezelés. I Otthoni ivó- és fürdökurák Prospektust küld a Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele foglalkozott a nyolcadik népszövetségi ülésszak legnagyobb eseményével, a lengyel—holland ajánlattad és a genfi jegyzőkönyvvel. Zeelend rendkívül komor színekkel festette meg az európai politika helyzetét. Beszéde alatt Chamberlain angol külügyminiszter a terembe érkezett és feszülten figyelni kezdett a szónokra. A lett külügyminiszter szerint a mai helyzeít épp oly veszedelmes, mint 1913-ban volt. Azok az erők, amelyek akkor a háborút szították, ma i smiiködnek. Hol van a tartós béke, amelyet a népszövetség akar? Csak pamutról, petróleumról és kaucsukról hallunk, nem pedig békéről s Európa ma ismét helyesli a régi politika eszközeit. Az európai államok katonai kiadásai 192íí-han 1443 millió dollárra rúgtak, azaz csaknem ugyarniaininyim, mint 1913-ban, ámbár ma Európa egy része teljesen le vám fegyverezve. Lettország szocialista külügyminiszter© ezután jellemezte atz eljövendő háborút, aime/lybeoi a mérges gázok, a villamosság és a repülőgépek döntenek. A fegyverkezési verseny nem gairatn- tálh/aiíja a kis nemzetek épségét. De a jövő háborújában. amikor a villanyerők és a kémiai termékek fogják a vezető szerepet játszani, a nagyhatalmak sem számolhatnak egyszerű numerikus fölényükkel, mert a végszó irracionális erőké lesz. Ha Géniben komolyan űapireiwLüe tűznék a leszerelés problémáit, akkor az a nagy kelet euró pali nemzet, amely pillanatnyilag nem tagja a népszövetségnek, mindem valószínűség szerint eljönne és csatlakoznia a lefegyverzési szerződéshez. Éppen ezért Lettország üdvözli Hollandia határozatát és csatlakozik a lengyel indítványhoz. A ma délelőtti ülés utolsó szónoka Loefgrem svéd külügyminiszter volt. aki ironikus teng- nemben polemizált a nagyhatalmaik politikájával és szintén Hollandia ajánlatához csatlakozott. A féltékeny lengyelek Géni. szeptember 7. A tegnapi holland el átérés bizonyos féltékenykedést okozott a lengyel delegátusoknál, akik úgy vélik, hogy a népszövetség most cserben hagyja a varsói ajánl a tót és a hága ihoz csatlakozik. A varsói delegáltak éppen ezért száiíksiégesnek tartották, hogy papikra vessék aján- 1 aíutcát. A. lengyel javaslat kevesebbet akar,, mini a németalföldi s alig több, mint a népszövetség paktum 15. cikkelyének kiegészítése. A lengyelek még tagnap este megmutatták húsz népszövetségi álJfatmmalk ajánlatuk szövegéit és azt állítják, hogy húsz saa/vaajatot máris biztosítottak a javaslat számára. Tegnap este a kisámitamf. a balti blokk és a skandináv szövetség lengyel vezetés alatt formális konfeneín- eiát tartott, amelyen magáévá tette a lengyell nn«n*snn RgGJENT- IRTA > AAÓmCZ BStöHOND (3)- Hát, élig grófossan tudta. — Oszt jaó vót a rántotta? — szól Borbiró. , • — Kirántotta, — mondja Zoltán. S ez mind nevetés nélkül, úgy félszájjal. Most érik a zamatja. Hogy fogják ezt elmondani. Hüj de leverte Csuli önmagát. Még az eliébb úgy látszott, hogy a medence lesz a szezon jó vicce, de most nagyon formáiban van az öreg. A rántotta verhet ellen. Csuli ■maga érezte, hogy ma ő a nap bőse. — Te Zoltán, mondok egyet, kettő lesz belőle. — No Csulikám! — Vigyük ki a grófót a tanyára. *— Gróf? ■— Gróf e barátom, minden porcikája. Úgy eszik e kézzel, mint Mátyás király. — Tán még miniszter is, — mondta Zoltán. — Felőlem lehet, — Tudod mi? külügyminiszter lesz e. Mer ez tud reprezentálni. — Hü, azisten, de jól mondod, még rá is ismerek az arcképirül, az e tisztára, gróf Goiuchovsky Agenor. Be már erre nagyot nevettek, mert a Gol/uohováky arcképén éppen a nagyszerű I pofaszakáll a jellemző, holott az ismeretlen borotvált arcot s kis rágott huszárbajuszt i viselt. — Osztán mit keres itt? — Hát barátom — mondta Csuli, — hirit hallotta Wagner Szigfridnek, hát csak eljött, hogy szerződtesse a bécsi Operához. — Megazisten az eszed tokját, — mondta nevetve Zoltán, a Csuli rendes szavajárását átvéve. Hogy ez ennek ilyen könnyen jut eszébe. Igaz, ő hozta az egész ideát avval, hogy valamit kell csinálni a Wagnerrel s a v'góc- col — Vájjon csakugyan vigéc? — Lehet, mert Magyarországon a legnehezebb könyvet eladni, hát erre csak nagyon kiváló emberek vállalkoznak. Már látott egy párat a fajtájukból. Négylovas hintával jáTt egy ur körül a kastélyokban, minden tábornok nagybátyja volt s Jókait adta el a végén. — De hátha mégse vigéc, — hajolt közelebb Borbiró. — Fenét nem, — mondta Csuli, — amit Zoltán mond, szentirás — Vigéc ez, pedig olyan, mint a csuda. A rántottás ur éppen megtör ülte a szálját s felállott, aztán közelebb jött. Az urak elhallgattak Az idegen ur odaállott ©libáik. — Lekenczei Muki! — csapta össze vastag bergsteigerje sarkát. — Borbiró, — mondta Borbiró s oda- nyujtotta a kezét. — Szakhmáry Zoltán, — adta kezét Zoltán is kissé fanyalogva. — Üjj le, — mondta Csuli. Az idegen helyet foglalt. — Spriooert, — mondta a pincérnek. Egy kis csönd lett. — A Dunántúl azért szebbek a tömések, — mondta az idegen. — A Dunán túl? — szólt Borbiró. — Ott mindig szebbek, — szólt Csuli. — Mér szebbek ott, — szólott Borbiró. — Mer ott felállítják, — szólt Csuli. — Ott nagyobb a kultúra, — mondta az idegen. — Nagyobb? — kérdezte Borbiró. — A grófi birtokok, — mondta az idegen. Az urak összenézlek. Mán te nem vagy gróf, mondta a szemük. — Grófoknál lehet.. De annál szegényebb a felvidékeik — Ott is jártam. — Merre? — Gömörbe való vagyok félig-meddig. — Gemerbe? Ott is olyam nagy a kultúra? — Inni ott is jól tudnak — mondta az idegen. A pincér hozta a spricceld, ő felvette s felét kihúzta egv hajtásra. hogy letörülje. Tetszett ez i.s, minden mozdulata rendes volt ennek. Jó pofa. Akárki, de valaki. — Régen jár ezen a tájon? — Nem én, csak egy helyen voltam. - Gróf Gáchnál vótam. Csuli lassan nézte. — Mén majorba? — Vótam mindenikbe. — Mindenikbe? — Az intéző nagyon derék egy k©* 1 . fúrember. — Megrendelte? — kérdezte Csuli. Az idegen meghökkent. Egyet gondolt s azt mondta: _ — Meg. Oly komolyan hallgatták, még a szemük sarka se moccant meg. — No gyerünk a tanyára, — mondta Csuli. — Ott majd megbeszéljük. — Mit? — kérdezte az idegen. — Hátha mink is megrendeljük — szólt Csuli angyali nyájassággal. — Ha nem is vagyunk olyan nagyon kulturemberek, mint a dunántúli grófok, azér mink is szeressük Jókajit. Az idegen nevetett. — Az kérem nagy ember. Ezer sorozatot adtam el eddig belőle. — Annyit itt is el lehet adni. Nevettek. — Roppant szeretjük mink is az olvasás- félét. Itt van a lovad, Zoltán? — Mind az egy, — mondta csöndesei; Zoltán. — Hát akkor kimegyünk hozzád. A tied is itt van. Bíró? (■Folytatjuk.) — Jó eugja van, — mondta Borbiró. Az idegen elértette, nevetett. Bajsza nedves maradt a bortól. Eszébe se jutót tj
