Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-08 / 205. (1539.) szám

2- -> dokká lettek'*. Sokat gondolkoztam kilenc év óta, hogy honnan ered ez? Megtaláltam a feleletet a világhírű mathematikai lángelménél, Etileméi, ki a szabadgondolkozókról a követi--zőket írja: „A kinyilatkoztatott vallás iránti ellenszenv a leg­több embernél végelemzésben az akaratból ered. Ezek az emberek mindenen megakadnak, amit például a Szentirás közöl, viszont más dol­gokban végtelen hamar megnyugszanak s hiszé­kenyek. Ezeknél nem is használ sokat az értelmi érvelés, ha be nem áll az erkölcsi újjászületés. A geometria a legnyilvánvalóbb s legvilágosabb tudomány, de azért abban is vannak olyan ne­hézségek, amelyeket egy gyenge elme meg nem tud fejteni, sőt amelyeknek láttára a tanulatlan ember a biztos igazságot is hajlandó lehetetlen­ségnek nevezni. Már most vessük azért a sarok­ba a geometriát, mint afféle értéktelen elmeszüle- ményt?“ A kereszténységről egy újkori iró helyeseiv jegyezte meg, hogy elite vallás; megkülönbözte­tett, nemes lelkek vallása, mely sohasem lesz tö- megvallás oly értelemben, hogy a közönséges, az alacsony, a magasba nem emelkedő lelkek tö­megeit erő'eljes és intézményes akc:ók nélkül meghódoltassa. A kereszténység az önuralom és önfékezés vallása. A tör eg hajlamai azonban a szabadosság és féktelenség felé irányulnak.. A kereszténység a jog és tekintélyüsztelet vallása. A tömeg viszont mindig az önzés, az önszeretet praktikumjait fr-ia követni s lelkesedni fog a fölforgatásért, lázadásért és forradalomért. A ke­reszténység a föltétien lelkiismeretesség, a sziv- tisslaság elveit hirdeti. A tömegben a lelkiisme­retesség legföljebb külső óvatosság határáig fog eljutni s a tömeg ideáljai mindig az élvezet, a testiség és kényelemszeretet lesznek. A tömeg alatt itt éppen nem szükséges pusz­tán az utca csőcselékjét érteni. A tucatlelkek, a tömegemberek nagy számmal vannak képviselve a társadalom összes rétegeiben ég a kormá­nyokban is. Gondoljunk csak Bechynére és hír­hedt mondására: „Inkább vesszen el a republika, minthogy bevezessük a hitfelekezeti iskolákat!“ Az egész csehszlovák sajtó na egyöntetűen a magyar irredentizmus ellen uszit; népgyülése- ken -ez ellen a börtönöket és akasztófákat emle­getik, — a szlovenszkói magyar sajtó s az egész magyar társadalom ártatlansága tudatában mél­tóságteljes nyugalommal tűri a szemtelen uszí­tást, hisz tudtommal egyetlen egy magyar újság­író, vagy más magyar ember sem áll a csehszlo­vák biróság előtt, kit irredentizmussal lehelne vádolni. És mégis állitom, hogy van a republiká- ban, még pedig kétféle irredentizmus is. Az egyiket Hlinka lapja, a „Slovák" fedezte fel nem­rég, amikor az igazságnak megfelelően — ha jól emlékszem, — egy vezércikkben m:girta, hogy igenis létezik a szlovák nép között is egy ke- ; nyérirredentizmus, mely a leszerelt szlovenszkói ipar s a „nelze vyhoviet“-ben leírja magyaráza­tát, s melynek értelmi szerzője „aranyos Prága anyánk"; a másikat eniyedetlen kiirtással pro- ! pagálja a „Volná Myslenka", a prágai szabadgon- , dolkozók egyesülete a józan, becsületes, szorgal­mas és természetétől fogva mélyen vallásos szlo­vák nép között! Egyelőre — bármennyire is- általános emberi szempontból sajnálkozunk — csak. gratulálhatunk az eddigi fényes eredményekhez: a „Volná Mys­lenka" szellemében kinevelt Michalkók, Kle- petárok és Leciánok “kifinomult" típusához! | Géni, szeptember 7. A mai plenáris ülés korai kezdete ellenére a népszövetség palo­tájának folyosóin már reggel élénk élet ural­kodott. Mindenki ugyanarról T-- aélt: a hol­landusok elő töréséről és a genfi jegyzőkönyv békegon diolat ár ól. Mig a lengyel javaslat megbeszélése alkalmával a népszövetség tag­jai . nem zárkózhattak el attól a gondolattól, hogy Lengyelország nem teljesen önzetlenül cselekszik és indítványának éhe vagy Német­ország vagy Oroszország ellem irányul, addig Hollandiát senki sem vádolhatja egyoldalú­sággal vagy németellemességgel. Sőt vannak már francia és német soviniszták, akik tudni vélik, hogy a holland elő törést korántsem Párisiből, hanem Berlinből irányították, mert Németország a hollandok előtéri)©nyomásá­val likvidálni akarja Ln egyel ország indítvá­nyát. A németalföldiek viszont tiltakoznak a hátsó gondolat vagy a függőség vádja ellen s azt hangoztatják, hogy tervüket Hágából készen hozták magukkal, mert Hollandiában mindenki meg van győződve arról, hogy csak e terv diadalával lehet a népszövetség tekintélyét megőrizni. A kishatalmak nem ringatóznak illúziókban a holland javaslat sorsáról, de a küzdelmet nem adják föl könnyen. A „nagyok" többségiben vannak, ámbár Franciaország bizonytalan m agat a -'fá­sa az utolsó pillanatig kétségessé teheti az eredményt. Franciaországról nem tudni, váj­jon .a nagyhatalmakkal tart-e és ugyanolyan kettős játékot üz a lengyel meg a holland javaslattal, minit a Mensdorff-féle választási Franciaország icétsiinü Játéka előtt, vagy pedig tényleg Varsót fogja támo­gatni. Franciaország egyelőre barátság >s arccal néz a kis államokra és lord R ' art Cecil helyébe a kishatalmak patróuusáiak ajánlkozik, de biztatását senki sem veszi komolyiú Chamberlain erélyes válasza Anglia ma délután válaszol a holland javaslatra. Chamberlain elutasító besze ’ í- nek alapelveit már mindenki ismeri. Na,y- britannia szerinte elég garanciát vállalt már a világbékéért. Ezek a garanciák elegen lék, ha a nemzetek békeakarata valódi. Ha „zon- ban nem az, akkor semmiféle paktum z m segít. Chamberlain szerint rendkivin .ülő- nos, hogy ötven nemzet nyolc év óta ást sem tesz, mint kölcsönösen biztosítja y­mást békeakaratáról és amellett mégis íin- dig uj garanciákért esedezik. Csak aki ön­maga nem gondol őszintén a békére, az gya­núsíthat folyton másokat. Ha az összejövetel uj általános érvényű határozatot akar ho ni, akkor Anglia nem ellenzi ezt, abban az c ét­ben, ha a határozat egyhangú. A genfi jegy­zőkönyv-féle megoldásokba azonban ,T'gy- britannia nem egyezik bele. A népszövetség ugyanekkor Sínesem .un nyilatkozatára is kiváncsi. Ma senki sem hiszi már, hogy a német külügyminiszter el­utazik Géniből, mert az események annyira bonyolultak, hogy a német külügyminiszter jelenléte okvetlenül és állandóan s:á ' :s. As északi mémmUma démoni WQUmmm Genf, szeptember 7. A nép szövetség tel­jes ülését ma 10 óra 20 perckor nyitották meg. Az első szónok Erich finn delegátus volt. Erich azonnal -a nap legfontosabb kér­déséhez, a holland ajánlathoz szólt hozzá. Finnország egyike volt azoknak az államok­nak, amelyek előre tudtak L>em;gy~’ország tervéről és helyeselték is azt. A genfi jegyző­könyv Finnország szerint szükséges és üdvös dolog. A népszövetségi ülés alatt kiihL .'.cl‘.ék, hogy a plénum végrehajtó-bizottsága délután Megnyílt az ufonnan épült ESPUMU LÜIBSHOra Stadtpark, Wílsosi pályatidvarira! szemben 2 órakor ülést tart, amelyen a népszövetség uj palotájának építkezésével foglalkozik. A delegátusok ugyanis úgy vélik, hogy a palo­táit minél előbb fel kell épiteni, mert a nép- szövetség méltatlan keretei sok tekintetben ártanak a gyülekezet külföldi tekintélyé rak. A végre b a j't obi z olts ág ülése miatt a d'élu lói ülést csak 5 órakor kezdik meg. Zeelend lett külügyminiszter a nagyhatalmak gonoszsá­gáról Genf, szeptember 7. A holland határozat mély benyomást tett a Genfbeai összegyűlt dele­gátus okra. A délelőtti illésen hajító és skandináv szónokok foglalkoztak a hollandok határozatávaJl és csaknem kivétel nélkül helyeselték azt. A finn szónok után Akel észt külügyminiszter beszélt, aki ugyan nem reflektált nyilíbn a holland aján­latra, de beszédéből kicsengett a rokenszenv. Zeelend lett külügyminiszter már behatóbban Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők, hidegvizkurák, fénykezelés. I Otthoni ivó- és fürdökurák Prospektust küld a Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele foglalkozott a nyolcadik népszövetségi ülésszak legnagyobb eseményével, a lengyel—holland ajánlattad és a genfi jegyzőkönyvvel. Zeelend rendkívül komor színekkel festette meg az euró­pai politika helyzetét. Beszéde alatt Chamber­lain angol külügyminiszter a terembe érkezett és feszülten figyelni kezdett a szónokra. A lett külügyminiszter szerint a mai helyzeít épp oly veszedelmes, mint 1913-ban volt. Azok az erők, amelyek akkor a háborút szí­tották, ma i smiiködnek. Hol van a tartós béke, amelyet a népszövetség akar? Csak pamutról, petróleumról és kaucsukról hallunk, nem pedig békéről s Európa ma ismét helyesli a régi poli­tika eszközeit. Az európai államok katonai ki­adásai 192íí-han 1443 millió dollárra rúgtak, azaz csaknem ugyarniaininyim, mint 1913-ban, ámbár ma Európa egy része teljesen le vám fegyverez­ve. Lettország szocialista külügyminiszter© ez­után jellemezte atz eljövendő háborút, aime/lybeoi a mérges gázok, a villamosság és a repülőgépek döntenek. A fegyverkezési verseny nem gairatn- tálh/aiíja a kis nemzetek épségét. De a jövő há­borújában. amikor a villanyerők és a kémiai termékek fogják a vezető szerepet játszani, a nagyhatalmak sem számolhatnak egyszerű nume­rikus fölényükkel, mert a végszó irracionális erőké lesz. Ha Géniben komolyan űapireiwLüe tűznék a leszerelés problémáit, akkor az a nagy kelet euró pali nemzet, amely pillanatnyilag nem tagja a népszövetségnek, mindem valószínűség szerint eljönne és csatlakoznia a lefegyverzési szerződéshez. Éppen ezért Lettország üdvözli Hollandia határozatát és csatlakozik a lengyel indítványhoz. A ma délelőtti ülés utolsó szónoka Loefgrem svéd külügyminiszter volt. aki ironikus teng- nemben polemizált a nagyhatalmaik politikájával és szintén Hollandia ajánlatához csatlakozott. A féltékeny lengyelek Géni. szeptember 7. A tegnapi holland el áté­rés bizonyos féltékenykedést okozott a lengyel de­legátusoknál, akik úgy vélik, hogy a népszövetség most cserben hagyja a varsói ajánl a tót és a hága i­hoz csatlakozik. A varsói delegáltak éppen ezért száiíksiégesnek tartották, hogy papikra vessék aján- 1 aíutcát. A. lengyel javaslat kevesebbet akar,, mini a németalföldi s alig több, mint a népszövetség paktum 15. cikkelyének kiegészítése. A lengyelek még tagnap este megmutatták húsz népszövetségi álJfatmmalk ajánlatuk szöve­géit és azt állítják, hogy húsz saa/vaajatot máris biztosítottak a javaslat számára. Tegnap este a kisámitamf. a balti blokk és a skandináv szö­vetség lengyel vezetés alatt formális konfeneín- eiát tartott, amelyen magáévá tette a lengyell nn«n*snn RgGJENT- IRTA > AAÓmCZ BStöHOND (3)- Hát, élig grófossan tudta. — Oszt jaó vót a rántotta? — szól Bor­biró. , • — Kirántotta, — mondja Zoltán. S ez mind nevetés nélkül, úgy félszájjal. Most érik a zamatja. Hogy fogják ezt elmon­dani. Hüj de leverte Csuli önmagát. Még az eliébb úgy látszott, hogy a medence lesz a szezon jó vicce, de most nagyon formáiban van az öreg. A rántotta verhet ellen. Csuli ■maga érezte, hogy ma ő a nap bőse. — Te Zoltán, mondok egyet, kettő lesz belőle. — No Csulikám! — Vigyük ki a grófót a tanyára. *— Gróf? ■— Gróf e barátom, minden porcikája. Úgy eszik e kézzel, mint Mátyás király. — Tán még miniszter is, — mondta Zoltán. — Felőlem lehet, — Tudod mi? külügyminiszter lesz e. Mer ez tud reprezentálni. — Hü, azisten, de jól mondod, még rá is ismerek az arcképirül, az e tisztára, gróf Goiuchovsky Agenor. Be már erre nagyot nevettek, mert a Gol/uohováky arcképén éppen a nagyszerű I pofaszakáll a jellemző, holott az ismeretlen borotvált arcot s kis rágott huszárbajuszt i viselt. — Osztán mit keres itt? — Hát barátom — mondta Csuli, — hirit hallotta Wagner Szigfridnek, hát csak eljött, hogy szerződtesse a bécsi Operához. — Megazisten az eszed tokját, — mondta nevetve Zoltán, a Csuli rendes szavajárását átvéve. Hogy ez ennek ilyen könnyen jut eszé­be. Igaz, ő hozta az egész ideát avval, hogy valamit kell csinálni a Wagnerrel s a v'góc- col — Vájjon csakugyan vigéc? — Lehet, mert Magyarországon a legnehezebb könyvet eladni, hát erre csak nagyon kiváló emberek vállalkoznak. Már látott egy párat a fajtájuk­ból. Négylovas hintával jáTt egy ur körül a kastélyokban, minden tábornok nagybátyja volt s Jókait adta el a végén. — De hátha mégse vigéc, — hajolt köze­lebb Borbiró. — Fenét nem, — mondta Csuli, — amit Zoltán mond, szentirás — Vigéc ez, pedig olyan, mint a csuda. A rántottás ur éppen megtör ülte a szálját s felállott, aztán közelebb jött. Az urak elhallgattak Az idegen ur odaállott ©libáik. — Lekenczei Muki! — csapta össze vas­tag bergsteigerje sarkát. — Borbiró, — mondta Borbiró s oda- nyujtotta a kezét. — Szakhmáry Zoltán, — adta kezét Zol­tán is kissé fanyalogva. — Üjj le, — mondta Csuli. Az idegen helyet foglalt. — Spriooert, — mondta a pincérnek. Egy kis csönd lett. — A Dunántúl azért szebbek a tömé­sek, — mondta az idegen. — A Dunán túl? — szólt Borbiró. — Ott mindig szebbek, — szólt Csuli. — Mér szebbek ott, — szólott Borbiró. — Mer ott felállítják, — szólt Csuli. — Ott nagyobb a kultúra, — mondta az idegen. — Nagyobb? — kérdezte Borbiró. — A grófi birtokok, — mondta az ide­gen. Az urak összenézlek. Mán te nem vagy gróf, mondta a szemük. — Grófoknál lehet.. De annál szegé­nyebb a felvidékeik — Ott is jártam. — Merre? — Gömörbe való vagyok félig-meddig. — Gemerbe? Ott is olyam nagy a kul­túra? — Inni ott is jól tudnak — mondta az idegen. A pincér hozta a spricceld, ő felvette s felét kihúzta egv hajtásra. hogy letörülje. Tetszett ez i.s, minden mozdulata rendes volt ennek. Jó pofa. Akárki, de valaki. — Régen jár ezen a tájon? — Nem én, csak egy helyen voltam. - Gróf Gáchnál vótam. Csuli lassan nézte. — Mén majorba? — Vótam mindenikbe. — Mindenikbe? — Az intéző nagyon derék egy k©* 1 . fúrember. — Megrendelte? — kérdezte Csuli. Az idegen meghökkent. Egyet gondolt s azt mondta: _ — Meg. Oly komolyan hallgatták, még a szemük sarka se moccant meg. — No gyerünk a tanyára, — mondta Csuli. — Ott majd megbeszéljük. — Mit? — kérdezte az idegen. — Hátha mink is megrendeljük — szólt Csuli angyali nyájassággal. — Ha nem is va­gyunk olyan nagyon kulturemberek, mint a dunántúli grófok, azér mink is szeressük Jókajit. Az idegen nevetett. — Az kérem nagy ember. Ezer sorozatot adtam el eddig belőle. — Annyit itt is el lehet adni. Nevettek. — Roppant szeretjük mink is az olvasás- félét. Itt van a lovad, Zoltán? — Mind az egy, — mondta csöndesei; Zoltán. — Hát akkor kimegyünk hozzád. A tied is itt van. Bíró? (■Folytatjuk.) — Jó eugja van, — mondta Borbiró. Az idegen elértette, nevetett. Bajsza nedves maradt a bortól. Eszébe se jutót tj

Next

/
Oldalképek
Tartalom