Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-30 / 223. (1557.) szám

1927 szeptember 30, péntek.

'J í/iXrfcJ

>iv\AsSE«i.'Hmnk

Mindenütt meghiúsul a csehszlovák pállok választási egysége

Pozsonyban is felbomlott a csehszlovák blokk — Törvényhozóink választási fcesaétfeit mindenütt nagy tömegek lelkesedéssel fogadják — SzUlSő Gézát szlovák vidékek választó közönsége is ünnepli

Prága, szeptember 29. A községi választások szlovenszkói és ruszinszkói előkészületei örvendetes tanúbizonyságát nyújtják annak, hogy mennyivel komolyabb és egységesebb politikai öntudat uralkodik a nemzeti kisebbségek táborában, mint a csehszlovák oártok körében.

Mig a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság és németség felismervén a községi választások nagy jelentőségét, egységes fronton tud felvonulni a választásokra, addig a csehszlovák pártok rendes politikai „Kuhhandel“-jüket még a községi választásoknál is folytatják.

Á szlovenszkói csehszlovák táborban a személyes és anyagi érdekek lehetetlenné tették még a két legnagyobb városban, Kassán és Pozsonyban is az egységes csehszlovák blokkot, pedig a magyarság részéről e városokban is tökéletes az egyetértés és az egység.

A csehszlovák pártok legjobban a városokban félnek a magyarság győzelmétől s épp ezért volt aktuális részükről az a törekvés, hogy egységes csehszlovák blokkot alakítsanak az egységes magyar fronttal szemben.

Már-már úgy látszódott, hogy Pozsonyban sikerül is ezt az egységes csehszlovák frontot megalakítani, ez azonban az utolsó pillanatban meghiúsult, miután

a kormánypártoknál a személyes érdekek háttérbe szorították az úgynevezett ..közös csehszlovák" érdekeket.

A nemzeti demokraták Pozsonyban a polgármesteri állásra pályáznak s emiatt nem hajlandók részt venni egy egységes listán, a cseh nemzeti szocialisták pedig nem akartak Stribrnyékkel egy listán szerepelni.

Ennek következtében Pozsonyban csakis az agráriusok, a cseh néppártiak és a cseh iparospártiak választanak közös listával.

Kassán is hasonló a helyzet. Az egységes csehszlovák lista itt sem jöhetett létre, aminek következtében a cseh nemzeti munkapárt Ocsenasek dr. listavezetővel az élén önállóan vesz részt a választásokon, a cseh iparospárt listavezetője Maxon iparkamarai elnök, a szociáldemokraták listáját pedig Kárász tanár és Farkas dr. ügyvéd vezeti. A cseh agráriusok helyzete teljesen reménytelen s nincsen kizárva, hogy Kassán listát egyáltalán nem is állítanak fel.

Ungváron ugyancsak hajótörést szenvedett az egységes „polgári" blokk megalakításának terve s ahelyett egy úgynevezett kormánypárti blokkot alakítanak az agráriusok, a néppártiak és a nemzeti demokraták.

Ennek a közös listának az élén Hrabár Konstantin bankigazgató áll, második helyen szerepel Cserny bankigazgató és harmadik helyen Völosin dr. nemzetgyűlési képviselő. A három nagyváros választási előkészületei máris erkölcsi győzelmet jelentenek a magyarság számára.

S amint a csehszlovák választási egység már születése előtt meghalt, épp úgy bukás vár a különböző „színtelen" és „politikamentes listákra is, amelyeknek mind egyike mögött valamelyik kormánypárt bujkál s amelyeknek kormánypárti mivoltával az őslakosság száz százaléka tökéletesen tisztában van. És hogy -mennyire „népszerűek" a kormánypártok az őslakosság körében, mindennél jellemzőbb az a tény,* hogy elsősorban a városokban csakis álnevek alatt remélnek szavazókat fogdosoi.

Pozsony, szeptember 29. Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt nagynevű elnöke vasárnap Diószegen és Vágán fényesen sikerült párt gyűlések keretében

mondott beszámoló beszédeket. - Diószegen az istentisztelet után pártállásokra való tekintet nélkül az egész őslakosság a szövetkezeti ház előtt gyülekezett, hogy szemtől-szembe láthassa és "hallhassa az országos keresztény- szocialista pártnak a külföldi fórumokon is előkelő szerepet betöltő s a szlevenszkői magyarság jogaiért megalkuvást nem ismerő, felbecsülhetetlen értékű tevékenységet kifejtő vezérét.

Szüliő Géza dr. általános figyelemmel hallgatott, mélyhatáisu beszédében kitért azokra a legsúlyosabb jogtalanságokra és sérelmekre, amelyekben az itteni magyarságnak része van.

— A külföld előtt a kormánylapok egyre azt hangoztatják, hogy itt mindenki boldog, pedig ennek az ellenkezőjét látjuk. Néhány maradékbirtokoson kívül alig akad ember, aki meg volna helyzetével elégedve.

A társadalmi osztályokat összetartásra buzdította, mert

magyar ember és magyar ember között, a nemzeti érdekekről van szó, nem lehet különbség.

Megemlékezett azon működéséről, amit / külföldön fejt ki a Csehszlovák-iában élő kisebbségek érdekében s amelyben egy vezérelv lebeg szemei előtt, az, hogy a jog és a törvény megvalósuljon, örömmel látja, hogy

a nagy nemzetek figyelme mindjobban a magyarság törekvései felé fordul és a magyarság nem áll egyedül elszigetelve a jog és igazság győzelméért folytatott küzdelmében.

Majd az összefogás nagy szükségességét hangoztatta. Ne engedjük, hogy 'közöttünk az eJnemzetlevitő törekvések sikerrel járjanak, tartsunk ki magyarságunk mellett, melyet mindig a szenvedések edzettek ellenállóvá. Különösen gyermekeink lelkére vigyázzunk, mert az uj generáció fogja folytatni azt, amit mi elkezdtünk és ahogyan neveljük gyermekeink lelkét, olyan lesz az eredmény* is.

i A magyar nők kötelessége, hogy gyer- I mekeik leikébe beleplántálják a íapm- hoz való ragaszkodás és a magyar történelem iránti szeretet szent érzéséi.

Lelkes hatású beszédét azzal a felhívással fejezte be, hogy a községi választásokon a magyarság adja tanujelét annak, hogy az ősi vér nem fajult el, a magyar virtus ma is a régi és ebből tapodatnyit se engedünk.

A beszédet a jelenlevők percekig zúgó tapssal köszönték és melegen ünnepelték a pártvezért. Utána Csaposa Qéza plébános fejtette ki a keTesztényszocialista párt programját és rámutatott a magyarságnak a választások előtt aktuálissá vált feladataira. A. nagy hatást kiváltott beszéd után Diószeg magyar népe barátságos lakomát adott a pártelnök tiszteletére a szövetkezet nagytermében.

Délután Vágát kereste fel Szüllő Géza dr. képviselő, ahol nagy tömeg élén küldöttség várta őt. A küldöttség meleg köszönetét mondott az elnöknek fáradhatatlan bel- és külföldi munkásságáért és örömét fejezte ki, hogy körében üdvözölheti a magyarság megalkuvást nem ismerő bátor harcosát. A ben- sőségteljes ünneplés során egy kisleány virágot nyújtott át Szüllő Gézának, aki

itt, Juriga szlovák néppárti képviselő fiók-egyházközségében mutatott rá arra a kétszínű politikára, amely a választók rovására a szlovák néppártot jellemzi.

Igaz magyar beszédéért itt is lelkesen ünnepelték Szüllő képviselőt.

A következő napon Szeredet látogatta meg a pártelnök, amelynek

nagyrészben szlovák lakossága határtalan lelkesedéssel üdvözölte őt.

Chlapaty Pál, a helyi szervezet elnöke adott kifejezést a szerediek örömének és a keresztényszocialista párthoz való törhetetlen ragaszkodásának. Szüllő Géza dr. válaszában itt is az összetartást kötötte választóinak lelkére és kérte őket, hogy megingathatatlanul sorakozzanak a párt mögé, amely nem ismer nemzetiségi különbségeket, hanem csak jogot és jogtalanságot. Az utóbbinak kiküszöböléséért küzd munkatársaival egyetemben.

tások elölt felkérettem arra, hogy fogadjam el a jelölést, amit megtenni erkölcsi kötelességemnek tartottam, hogy mint a volt magyar képviselőháznak hosszú időn, keresztül volt tagja az azon idő alatt szerzett politikai tapasztalataimat az államalakulat folytán elcsatolt magyar testvéreim ügyének szolgálatába állítsam.

Akkor, amikor a jelölést elfogadtam, mint papnak engedélyt kellett kérnem egyházi felsőbbségemtől arra, hogy mandátumot vállalhassak. Ezen engedélyt annak plébániámtól. E felhívásra válaszom után pedig arra kaptam felsőbbségemtől felbivást, hogy tegyem le mandátumomat, mert ellenkező esetben megfosztanak plébániÁmtól. E felhívásra válaszom az volt, hogy ha szabad tiz szlovák papnak mandátumot viselnie, miért ne lehetne nekem, mint magyar papnak is. Ezen válaszomra felfüggesztettek. Ez okból nem jöttem másfél évig az én szeretett magyar népem közé, mert nem akartam e bélyeggel homlokomon emberek

elé állni, poiirikai szónoklatot tartani, mert ha mint pap nem teljesíthetem hivatásomat a templomban, akkor nem tehetem azt az éleiben sem. Most azonban, hogy ezen rendelkezés vissza lett vonva és visszakaptam papi jogaimat, legelőször önök előtt akarom ismertetni azokat a jogokat, melyeket a sfcdovenszkói magyarságnak követelni kötelessége.

Ezután ismertette a politikai helyzetei és megmagyarázta, hogy mi is az az „irredentizmus". Ez semmi más, mint. egy ijesztgető eszköz a kormány kezében a külföld elölt. Ennek leple a!á burkolják a magyarság jogainak lábbal tiprását. Azzal az állítással, hogy a magyarság „irredenta", vagy „állam- ellenes", igyekszik magyarázni a kormány azt, hogy a magyarság nem tud jogai érvényesüléséhez jutni.

Beszélt Ro'thermere lord akciójáról, mely- lyel kapcsolatban a kormány azt a hitet igyekszik elterjeszteni a községekben, hogy a lord habomra uszít a köztársaság ellen és ezen az alapon Röthermere-ellenes aláírásokat gyűjtőinek, de csak titokban és pedig azért, mert a kormány is tudatában van azon kötelezettségeinek, amelyeket a kisebbségi magyarsággal szemben teljesítenie kell s amelyeknek teljesítése elől mindeddig kitért.

Végül a községi választásokkal kapcsolatban felhívja a közönséget az együttes munkára, mert ez is egyik tanúsága lesz a magyarság politikai érettségének és annak, hogy érdemes arra, hogy a világ i t él őszéke foglalkozzék sorsával.

Párkány, szeptember 29.

Az országos keresztényszocialista párt szépen sikerült választási pártgyülóseket tartott vasárnap Párkányon és Ebed községben.

■ Mindkét helyen Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő nagyszabású politikai beszámoló beszédet mondott.

Jabloniczky képviselő nagy figyelemmel s gyakori helyesléssel kisért beszédében ismertette a keresztényszocialista párt .működését a legutóbbi parlamenti választások óta. Mindenekelőtt, azzal az állítással polemizált, hogy az aktivista pártok bomlasztották szét a cseh nemzeti koalíciót és annak a véleményének adott kifejezést, hogy

az 1923. évi választások után a cseh soviniszta körökben uralkodó nagy zavar okos és előrelátható kihasználása nagy lépéssel vihette előre a nemzeti kisebbségek ügyét.

Akkoriban a gajdizmus miatt a köztársaság helyzete belpolitákailag olyan labilis volt, hogy az ellenzők' kitartása esetén a cseh soviniszták kénytelenek lettek volna a kisebbségek javára nagy áldozatot hozni. Az akti- vizmus tévedése abban állott, hogy félreismerte a cseh politikai mentalitást és azt hitte, hogy tullojálds magatartását a csehek el- nemzetíenitési politikájuk lényeges enyhítésével fogja honorálni. A szónok véleménye szerint az események a keresztényszocialista pártot fényesen igazolták. Majd örömének adott kifejezést, hogy a magyar nemzeti párt visszatért az ellenzéki politikához és így folytatja beszédét:

— Mi reméljük, hogy a magyar nemzeti párttal a közös ellenzéki alapon ismét együtt fogunk működhetni, mint 1925-ig. Hajlandók vagyunk az addig bevált közös szervezetek reaktiválására, de csakis az eddigi ellenzéki politikának körös továbbvitele érdekében. Amit a testvérpárétól Idvá- uunk, az az, hogy maradjon meg az ellenzéki alapon minden aktivista mellékgondolat nélkül. Ez esetben mi sem fogja zavarni jövendő együttműködésünket.

— Az aktivízmus betegségéből való gyógyulási folyamat a látszat szerint kezd általánossá válni, s ha éppen élesen akarnék gondolkodni, azt kellene mondanom, hogy ezen gyógyulási folyamat gyorsulására a községi választások kiirás-á ra nagyon jótékonyan hatott, amennyiben a kisebbségi választók nem mutatkoztak nagyon el- ragadotfaknak az aktivizmustól.

A nemzeti kisebbségednek mást inJcább van szükségük elenzéké politikára, mmt bák’mikm máskor.

amelyben a cseheknek Ausztriában részük voti.

— Mi a trianoni békeszerződést is kénytelenek vagyunk eltűrni, de az ez által biztosított

í kisebbségi jogainkról nem vagyunk kötelesek lemondani, s ez a lényeg.

— A Neue Freie Presse egyik szerkesztője folyó évi július havában meginterjúvolta Cle- menceaut, a franciák híres tigrisét, aki ma 86 éves. Nem mondott újat, de jellemző, hogy ő, a győzők legkíméletlenebbje, azt mondta:

,,a legyőzőűrnek mindig írni reménye,

ha a. legyőzeiésébe bele nem tőrödéit''.

Ez reánk nézve is fontos, különösen unióst-, amidőn az ittiöni magya.ság egy angol újságíró fellépése 'folytán annyi ni ígááimidtafcáaáaik van kitéve.

_Egyenesen íeJMinö, hogy az Utam álltam alkatok Rofhermere lord akciójáért az itteni magyarságra akarják a felelősséget hárítani, mert a magyarság ellen bojkottot hiirdefureik és titkos társulatok alakításéit tervezik.

Mi nem hívtuk ki a Vfdrd akcióját, az bennünket is nveglepeti,

de hazudnom kellene, hu azt állítanám, hogy? az nekünk nem szimpatikus. A legyőzföttoek minden baráti érdeklődés. Vagy akár csak barátságos megnyilatkozás is jól esik; bizonyára minden kisebbségi magyarban is jól eső érzést vált ki, hogy ■a külföldön jelenitős tényezőik lg észrevették a magyar kisebbségeikét és senki nem veheti rossz néven, hogy a magyarság örül külföldi morális ért éke emelőd ősének.

— De nem szabad ezért elveszteni hidegvérünket. És én csak gratulálhatok az itteni magyarságnak, hogy a Rofhermere-akcto folytán megtartotta józanságát, nem ragadtatta el magát még a provoká asok által sem. így van ez jól és helyesen, semmi, értelme nem volna annak, hogy időelőtii örömkitörésekkel megtöltsük a. csehszlovák börtönöket. De azért nem árthat a külön figyelmeztetés sem, hogy a jövőben se üljünk fel p ro v o k át ás o knák.

— Ami a Rothermere lord fellépése elleni -ellenakciót illeti, az csak hadd haladjon tovább, sikerét kétségessé teszi az, hogy nagyon sokaknál a saját személyes biztonság veszélyeztetésének érzete váltja ki az abban való részvételt.

— Nem hagyhatom említés nélkül, hogy az előbb emlitett ellenakció folyamán csehszlovák részről sokszor elhangzott, hogy a magyarságnak a köztársaságban minden joga megvan és hogy nagyon jól érzi magát. Azt hiszem, hogy mindenki egyetért velem abban, miszerint annak kijelentésére, hogy miként érzi magát a magyarság a köztársaságban, a magyarság volna illetékes, talán megpróbálhatnák ezt az államalkotók népszavazással;

— Most persze a külföldön nagyon jó hálást lett volna, ha tényleg a. magyarság megnyilatkozott volna már, hogy jól érzi magát a köztársaságban. A megnyilatkozásnak csehszlovák szempontból nagyon alkalmas formája lett volna, ha a magyarság a kormánypárt táborában ült volna. Ez okból veszedelmes az nktivizmns és a reálpoíitika s ebből láthatni, hogy most

mily nagy bel- és külpolitikai fonlosággal bírnak a községi választások.

— Ha ezekből megerősödve kerül ki a magyarság, ez nem fogja eltéveszteni a határát sem a cseh kormányra, sem külföldi jóakaróinkra s ez az a magasabb szempont,

3ti elvért az országos keresztényszocialista oárt 3 Wözséü.i választásoknál is ott, ahol cstfk

Richter János beszámolnia a CsallbMiben

Komárom, szeptember 29.

A magyar nemzeti pártnak szeptember

26-án Nagymagyaron és Patonyszélem megtartóit gyűlései keretében Richter János, a párt közszeretetnek örvendő szenátora politikai beszámolót mondott.

Richter János szenátort mindkét helyen meleg <’•

....._,*B«el fogadták. Mindkét helyen

a gyüiLÓ3 megnyitása előtt a magyar leányok egy-egy szónoka virágcsokor áitnyujitása kíséretében üdvözölte.

Lelkes figyelemmel és helyesléssel kisért beszédeiben többek között a következőket mondotta:

— Nem kerestem azt, hogy a prágai parlamentben mmt szesáfor üljek, de a~sáiasz— Mi 1920-ban a parlamentbe való belépésünkkor ünnepélyes deklarációban fenntartottuk önrendelkezési jogunkat. Ez az adott helyzetben nem jelentette és nem jelentheti ennek erőszakkal való érvényesítését.

Mi csak törvényes eszközökkel küzdhetünk ezért, de fel nem (rábaijuk, rwflf a, velünk született szabadijáig jogok közé tartozik.

A csehek a fehérhegy! csata óta számítottak rabságukat, 300 év múlva- ajándékba kapták a nyugati hatalmaktól önrendelkezési jogukat. Én a magam részéről minden nép szabadságának örülök, nem lehet kifogásom a csehek önrendelkezési joga ellen, de ezért saját népe részére kiizdieni minden jellem es embernek kötelessége.

— A csehek nagyon panaszkodtak Ausztriában való elnyomatásuk felett, én a magunk részéről ■

egyelőre meg volnék eAefiedre .az dfitó- Mg.os elnyomMémiak azzal <t ménlékét-él.

3

fsttllő Géia beszámol# köralen