Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-30 / 223. (1557.) szám
Hodzsa apánk gondoskodása (fi.) Prága, szeptember 29. Hodzsa Milán iskolaügyi miniszter ur a rolnicka strana aranyijainak e napokban Losoncon és Zólyomban tartott gyűlésein bejelentette, hogy „válaszú.) a magyar intrikákra és támadásokra" a csehszlovák köztársaság a többi utódállammal együtt fokozott tempóban akarja végrehajtani a földreformot. Az isko- kügyi miniszter ur, aki a földreformmal ösz- széfüggő kérdésekkel aránytalanul többet törődik, mint tárcája ügyeivel, ugyanekkor azt is mondotta, hogy azt a 45.000 katasztrális holdat, amit a. hivatalos statisztika szerint a magyar vidékeken eddig felparcelláztak, részben bérbe adták, részben pedig a magyar kisgazdáknak juttatták. Hodzsa apánk tehát ugyanakkor, amikor megfenyegeti a magyar földbirtokosokat, a külföld feló fordulva el akarja hitetni, hogy a magyar íbldbirtosoktól elvett földet, a magyar földigénylők között osztják szét. Mert azzal Hodzsa Milán maga is tisztában van, hogy idehaza, a belföldön, senki sem hisz állításainak és senki sem bízik ÍgéreteiChamberlain és Primo de Rivera Barcelonában ma elhatározza az uj f&idíközi-tengeri ántánt megteremtését — A két áilamférfiu találkozója Franciaország nyugtalan— A ftangeri kérdést Spanyolországi előnyére intézik el London, szeptember 29. Chamberlain j angol külügyminiszter ég Primo di Rivera ; spanyol miniszterelnök ma vágj' holnap ta- | iálkozik egymással Barcelonában. Beavatott I körök szerint a tanácskozáson rendkívül nagy : horderejű kérdések kerülnek elintézésre. A ! miniszterek megbeszélik az uj ,,foMközi-ten- < geri-antaaií‘‘ tervéi, amely .Spanyolország, ! Olaszország és Görögország angol protektorátus alatt álló szoros szövetségét hivatott megteremteni. Anglia még jobban megerősíti földközi-tengeri flottabázisait és az uj déleurópai tengeri antant o tengeri támpontokra támaszkodva fog működni. Anglia azért állt Genfben oly nagy nyomatékkai a regionális és territoriális szerződések rendszere mellé, hogy most a titkos diplomácia nélkül megteremthesse az elsősorban angol érdekeket képviselő földközi-tengeri Locamót. Beavatott körök szerint Chamberlain és Primo di Rivera találkozásának híre máris nagy nyugtalanságot keltett Franciaországban. Parisban úgy vélik, hogy az angol flotta árnyékában létesült uj földközi-tengeri blokk elsősorban Franciaország érdekeit sérti.. Franciaország afrikai gyarmatai érdekében mindig nagy súlyt helyezett » Földközi tenger nyugati részének birtoklására, mag most Anglia, az általános tengeri kontroll mellett Olaszország és Spanyolország szövetségének segítségével a nyugati tengerszakaszra is ráteszi kezét. Olaszország, amely eddig Francia- országgal hallgatagon megegyezve a Földközi tengernek csak a keleti részét birtokolta, most benyomul a nyugati szakaszba is. A három félszigetállam szövetsége már az országok államformája és a népszövetséghez való vászonya miatt is nyugtalanságot kelt Franciaországban. Közismert ugyanis, hogy Spanyolországot és Olaszországot diktatórikusán kormányozzák, mig Görögország féllábbal még mindig bent áll a Pangolos-félo uralomban. Ezenkívül Spanyolország teljesen, Olaszország pedig félig bojkottálja a népszövetséget, úgy bogy az uj szövetség aligha helyezhető a népszövetség ellenőrzése alá. Franciaország a marokkói kérdésiben is engedni kénytelen Madrid, szeptember 29. Primo de Rivera miniszterelnök Barcelona Iván utazott, ahol ma találkozni fog Austen Chamberlain angol külügyi államtitkárra'!. Lapjeleintésieik szerint a konferencián elsősorban a femgeri kérdésről fognak tárgyalni. Primo de Rivera a legutóbbi minisztertanácson kijelentette, hogy az érdekelt kormányok az utóbbi időben elvileg elismerték már a spanyol követelések jogosságát és igy remény van arra, hogy a francia- spanyol tárgyalások ujrafölvétele alkalmából a francia delegátusok a marokkói kérdésben nem lesznek oly intrauzigensek, mint eddig voltak és eleget tesznek a spanyol kívánságoknak. ben. Valahányszor csak választás volt ebben az országban, ö és a kortesei mindig ugyanazt a nótát fajták: a magyar birtokosoktól elvesz- szük ugyan a földet, de azt a magyar gazdáknak fogjuk odaadni, mert a mi célunk az igazságos földreform és az agrárdemokrácia me*r valósítása. Rögtön a választások utáu azonban nagyot fütyültek a magyar nincstelenekre és gőzerővel folytatták a telepítéseket, a legio- nista határőrvidék kiépítését, a maradékbirtokok osztogatását és a magyar földigénylők kinullázását. Részletes adatok állanak rendelkezésünkre a csehszlovák földreform végrehajtásának módszereiről a köztársaság szinmagyar vidékein. Ma már teljesen kibontakozott előttünk ennek az úgynevezett reformnak képe s tisztán látjuk, hogy a Csallóközben, Barsban, Honiban, Nógrádban, Gömörben és Seregben ma ugyanaz történik, mint Csehországban a heh ér hegyi csata után, amikor II. Ferdináxd a száműzött cseh földesurak birtokait generálisai, tisztjei és katonái között szétosztotta) persze azzal a különbséggel, hogy akkor az uj j földszerzők között a császárnak számos cseh j híve is ott volt, mig mostanában még azok a | magyarok sem kapnak földet, akik Hodzsa és | korteseinek Ígérgetéseitől megszédülve a Csánki-huszárok gyászos táborába állottak és a cseh agrárpártra szavaztak. Ma már persze ezek is látják, hogy csak addig kellenek Hodzsáéknak, amíg voksaikra | szükség van, ellenben a szavazás után senki; r,em törődik velük. A politikai szélcsend ide- j jén a földhivatal egész gépezete a magyarság j ellen dolgozik. Több mint nyolcvan faluról tu- ] dunk, ahol telepítés folyik és ezekben a fal- j vakban — egynek kivételével, amelyben a csehszlovák népszámlálás szlovák többséget mutat ki — a lakosság a hivatalos statisztika szerint is magyar. Szlovák faluban még véletlenül sem telepítenek, ami a legjobban mutatja, hogy a kolonizálásnak egyesegyedüli célja a. .magyar vidék elnemzetienitése. Hiszen a te-1 lepesek is részben csehek, részben szlovákok, magyar ellenben egyetlenegy sem akad közöttük. A magyar határon végesvégig uj legionisla falvak keletkeznek, amelyek élő és elhunyt cseh és szlovák nemzeti hősökről kapják nevüket. Mussolini e napokban dekrétumban tiltotta meg, hogy róla. utcákat és tereket nevezzenek el, odalenn a Csallóközben ellenben egész falvakat, neveztek el Hodzsa Milánról, Sro'bár Lőrincrői és a hon egyéb tündöklő i csillagairól. .Aki méír ezek után is kételkedik | SSresemaesu utolsó genfi nyilatkozatában visszaállította a német-francia egyensúlyt A német külügyminiszter uj hitvallása iocarno mellett .... A francia sajtó őrömmel üdvözli az »j nyilatkozatot — Stresemann politikai presztízse Pária, szeptember 29. Mielőtt Stresemann i dr. német külügyminiszter elhagyta volna Gedfet, fogadta a Petiit Párisién munkatársát, akinek újabb fontos nyilatkozatot tett Németország és Franciaország viszonyáról és Németország népszövetségi szerepéről. Az interjúról a Petit Párisién egy elöljáró/ szerkesztőségi megjegyzésben megállapítja, hogy „tartalma és hangneme szerencsés módon különbözik bizonyos más Rajna-mögötti nyilatkozatoktól". Stresemann többek között a következőket mondja: — A német—francia viszony lényeges törekvése a*, hogy bizonyos nyíltságon és abszolút lojalitáson épüljön fel. Célja, hogy mindinkább általános és minden térre kiterjedő együttműködésre jusson. Nem véletlen, hogy a németek Genfbe vezető útja Locarnón haladt keresztül. Megélünk még egy olyan népszövetségi ülésszakot, amelyen Németország és Franciaország egyesítheti békeakaratát, anélkül, hogy viszonyukat yalami beárnyékolná? A mogtani ülésszakon mindenesetre erőnkhöz mérten igyekeztünk a két állam kibékülését szolgálni. A* az elv vezérelt, hogy Európa békéjét csak úgy lehet biztosítani, ha a népek nem kizárólag a saját érdekeikre gondolnak, hanem önzetlenek és az általános érdeket sem felejtik el. Valószínűleg emlékszik arra — folytatta Stresemann —, hogy a mostani ülésszak elején bizonyos lehan- goltság uralkodott Genfben és a különféle háborús hírek még a népszövetség legnagyobb optimistáit is pesszimistává tették. Boldogan állapíthatom meg, liogv a német —francia együttműködés nagy mértékben hozzájárult ennek a kellemetlen iudiszpo- náltságnak eloszlatásához. Mindent összevetve az ülésszak befejezésekor megállapít- j hatjuk, hogy ha nem is hozott szenzációs eredményeket, mégis nagy érdemeket szerzett az általános béke előmozdítása szempontjából. ,.E szavakat, — Írja a Peti! Párisién, sokkal szívesebben halljuk, mint. Tanuenberg visszhangjait. Ezek után kifejezési adhatunk ama kívánságunknak, hogy Stresemann elég bátorsággal rendelkezzék politikája érvényszerzésérc. merd ennek a politikának értékeit mi épp úrin ismerjük, mint ő“. — A Petit Párisién ezeket, a szavakat: „mi épp úgy" különösen nagy betükkeJ szedette, hogy ezzel is kifejezésre juttassa jóindulatát és Stresemann politikájának helyeslését. a földreform igazi céljában, az olvassa el azt a díszes névsort, amelyet nemrégiben a Slo- vák, tehát egy kormánypárti lap közölt azokról az urakról, akiknek maradékbirtokot adtak kiváló politikai érdemeik jutalmául. Szinmagyar vidéken, a legjobb földön szerzett igy birtokot potom áron Stodola Kornél, Ivánka Milán, Kállay József, Srobár Lőrinc, Krno Iván, Bella Metód, Holubek József és rokonsága. Ezek után mondja még valaki, hogy a földreformnak nincs szociális célja. Dehogy is nincs, hiszen itt a bizonyíték, hogy a földreform segítségével mennyire föl segélyezték és emelték szociális tekintetben a legkiválóbb hazafiakat. A magyar földigénylő az más, annak nem kell földet adni, mert az ő földéhségének kielégítése nem áll a haza érdekében. Minek is adnának annak a csütörtöki, ujgyal- lai, magyarbéli, csallóköztárnoki, vagy' ko~ máromszentpéteri helyi földiigénylőnek a fölosztott birtokból, mikor e szinmagyar falvak príma földje telepítésre, vagy maradékbirto- kok létezésére kell ?1 í§ adö&P&k Osuzon, vagy Szemerén, ahol a lakosság túlnyomó része magyar, a magyar gazdáknak földet, amikor a községben néhány szlovák is van, akik igy egyszeriben a legmódosabb gazdák sorába lépnek elő?! Vagy mi értelme annak, hogy Koltán és más községekben egyenlő arányban osszák föl a lefoglalt birtokot a szlovák és magyar lakosság között, hiszen mi nem e nemzetiségeket a rabigába gömyesztö Magyarországon, de a szabad, igazságszerető és demokratikus Csehszlovákiában élünk?! És azután ki törődnék a kenyerüktől megfosztott magyar gazdatisztek és béresek sorsával?! Vegyék a vándorbotot a kezükbe és menjenek más országba, legalább kevesebb magyar marad idebenn a köztársaságban! így gondoskodik Hodzsa apánk szeretett magyar népéről. Mindem szava csupa képmutató s, minden cselekvése csupa tőrszurás a magyarság ellen. Ezzel ma már mindenki tisztában van. A magyar választók jól tudják, hogy mit tartsanak mézes-mázos Ígéreteiről. Hiába kísérletezeit Hodzsa Milán miaidemfélie eszköz/zek hiába vonultatta fel a Csánkihiuszárokat és a BétoefWhadat: a józan magyar közönség hamarosan lerázta magáról népüknek ezeket az árulóit és rendületlenül kitartott azok mellett, akik a magyarság érdekéiben haladtak nyílegyenes útjukon és semmimő megfélemlitési kísérlettől meg nem ijedve, semmiféle ígéretnek be nem dőlve kitartottak a magyar nemzet igazi érdekei mellett. Hodzsa Milán kezében a hatalom, de ezt a hatalmat ő következetesen a magyarság ellen használja ki. Vájjon mit tett érdekünkben mint iskolásügy^ miniszter és vájjon mivel segítette elő az elmúlt évben jogos köve- ttefléseiink teljesítését? Sorsunk semmi vél nem javjaJit, hanem ellenkezőleg kulturális és gazdasági javaink egyre csökkennek és megfogyatkoznak ama támadások következtében, amelyeket a cseh agrárpárt vezetése alatt álló rendszer ellenük nap ró’-napra intéz. ilyen előzmények után csak olyan magyar ember fog újból hinni Hodzsa. Zcch, Yoltey és társaik ígéreteinek, akinek vagy A szive, vagy pedig az esze nincsen a helyé ^ Mai nAmunk 10 oldal évf. 223. (1557) szám • Péntek => 1927 szeptember 30 évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panska ul 12/ül.—*Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZUBANYI LÁSZLÓ FOROACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praba
