Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-28 / 222. (1556.) szám

8 T$R$GB9t/Vyk5fe$t-HtRMK 1927 szeptember 28. szerda. xx Kárpitozott bútorok és függönyök készíté­sével bízzuk meg a Szlovenszkón közismert, arany­éremmel többszörösen kitüntetett HELYEI kár­pitosmestert Kassán (Fö-u. 58.). _ A Temesvárv Hiblap 10.000 ledeis noueHa­ip ályázaitla. Temiesvárróli jelenítik: A . Temesvári 'Hiirliap szeaike'szit'ősé'ge 1927 november 15-ilki be- IkiüOd'ési haitáridiövell' 10.000 leáes pályánaitot iint. ki. 'A biatálőblizottság álltai legljolbibnaík talált novellák 'vagy elbeszélést 5000, a imásadiilkat 2500. a bar- •mjaidíiikiaít 1500, a negyediket 1000 lelet jutíalmiaz- ®áíc A páiyadiíjait ínyéért novella leMMési joga1 a Temesvári HMapoit illeti. A szertkesztőség fenn­tartja magának a jogok hogy a bírálóbizottság áll- ■tál arra érdemestílek ítélt. — dijat nem nyient — pályaimtunkiákat, a szokásos iiróii tltszleleidij fize­tése mellett, átvegye.' A pályázaton csak eddig miéig. meg. nem .jelent_jeligés bonitékba zárt, le­Hi ieiltőieg gépiiirásos — ininnkákkal leket részt vtenlni. ;A pályázaton való részlrvóteOtoez seminniliéle. kikötés niiiincs. Bálrklí részt vehet rajta, kivéve a Temesvári Hírlap szerkesztőségi tagjait. A bírálóbizottság tagjai: Járosy Dezső pápai kamarás, az Arany dános-társaság elnöke, Endtne Károly író és Po­gány László, a Temesvári Hírlap szerikesztőtje. A pályázat eredményiéit a lap karácsonyi számában ih&rdeti ki. Az orosz cseka orgiákat rendez és kihallgatás nélkül löveti agyon áldozatait „A Romanovok fénykora és bukása' Irta* A. A. Vyruhova Jl^-aiiLÜ—L-----*Po,‘Té.Lf'TMlérp AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÖ HETI MŰSORA: Szerda: Bátran szivem. Csütörtök: Montecarlo. Péntek: Ad vissza a kombiném. Szombat és vasárnap: Az utca királya. (*) A Sül amit h repriz Kassán. Kassáról je­lenti munkatársunk: Iván Sándor színtársulata felelevenítette a klasszikussá vált Sulamüh ope­rettet, amelynek zenéjét. Donáth karnagy állította1 össze óhéber dalok melódiáiból. Két zsúfolt ház tapsolt a jól sikerült repriznek, amelynek vará­zsát emelte, hogy egy feltűnt énektehetség de­bütált ezúttal a kassai színpadon. Kacsoh Vlagda énekelte először Kassán a címszerepet. Gyönyö­rűen csengő szoprán hangjában kvalitásos ének- ludas nyilvánult meg. Trillái szabadon és bárso­nyos melegséggel szárnyalok. Átérzett szereplése sokszor nyílt tapsra ragadta a hallgatóságot. Ked­vessége és bája pótolta a még hiányzó színpadi rutinját. — A Sulamith többi szerepeiben első­rangút nyújtottak Rohouczy, Marosi, Farkas Pál, Bellák, Vágó, Kornély Mária. Az előadás szépen pergő és kedves emlékű vollt. (*)Bach szól ókanfáté jóinak üstje Prágában,. Bach szólókanlátéjainak estjét október 1-én ren­dezi meg a Cseh Filharmónia Prágában, a Repie- zentációs-ház Smetana-termében Nessy Julin, .az ismert énekesnő és Piaske B., a drezdai operaház kamaraénekesének közreműködésével. A karmes­teri tisztet Kricka tanár tölti be. A műsoron a következő kahíáték szerepelnek: „Non sa che sia dolore", „Ámoré traditore", „Ich habé ge&ug" és „Jauchzet Gott in allém Land". A hangverseny lel nyolc órakor kezdődik. Jegyek már kaphatták a jegyirodákban. (*) Orloff Nikolaj Prágában. Orloff Nikolaj, a világhírű zongoraművész, aki Sehnabel-lel és Sauer-rel egy színvonalon áll, október 2-án lép fel először Prágában, a Sme'ana-teremben. Mű­során Csajkovszkij B-moll hangversenye, Chopin Scherzo ja, Szkrjabin Etude-je, Liszt Tarantellá-ja szerepel. A hangverseny iránt, mely fél nyolc tárakor veszi kezdetét, óriási érdeklődés mutat­kozik. Jegyek elővételben már kaphatók. Rád: rvaaiomusor. SZERDA PRÁGA: 10.30 Matiné. — 11.30 és 20.10 Ze­ne. — 18.20 Német előadás. — 20.30 A fivérek, Vrchlidky drámája. — POZSONY: 10.30 Matiné. —■ 17.00 és 18.20 Zene. — 19.15 Szlovák nyelvtan- folyam magyarok részére. — KASSA: 19.20 Szó­lista hangverseny. — BRÜNN: 10.00 Orgonahang­verseny. — 10.30 és 19.00 Zene. — 18.00 Német előadás. — 21.15 Szinielóadás. — 22.00 Vig est. — BUDAPEST: 16.00 Gyermekmes'ék. — 17.15 Hangverseny. — 18.15 Német nyelvlecke. — 19.00 Három egyfelvonásos. — 22.15 Cigányzene. — BECS és GRAZ: 11.00, 16.15 és 20.05 Zene. — BERLIN: 21.30 Kamarazene. — MÜNCHEN: 19.45 Operettek. — MÜNSTER: 20.30 Dal- és ária-est. — KÖNIGSBERG: 20.15 Operarészletek. — FRANKFURT: 19.30 Citerazene. — ZÜRICH: 19.00 Lohengrin, Wagner operája. — RÓMA: 21.10 Könnyű zene. — MILANO: 20.45 Operett­et őadás. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 12.10, 17.00 és 22.20 Zene. — 18.15 Német előadás. — 20.00 Szinifónikus hangverseny. — POZSONY: 18.00 Zene. — 20.00 Szinifónikus hangverseny Prágából. — KASSA: 19.20 Hang­verseny. — BRÜNN: 12.15 Zene. — 17.35 Német előadás. — 19.00 Vígjáték. — 20.00 Szinifónikus hangverseny Prágából. — BUDAPEST: 17.15 Morvay A. hangversenye. — 18.15 A Magyar Rá­dió Újság hangversenye. — 19.00 Előadás az Ope­raházból. — 22.45 Cigányzene. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.00 és 20.05 Zene. — ZÜRICH: 12.30, 16.00 és 21.30 Hangversenyek. — 20.00 Wagner- esl. — 20.40 Dalest. — BERLIN: Schubert-est. — STUTTGART: 20.15 A granadai tábor, Kreutzer operája. — LEIPZIG: 20.15 Az otthon, Sudetr- mann drámája. — BRESLAU: 21.30 Ukrán és orosz est. —5HAMBURG: 20.00 ínség, Wildgans drámája. — KÖNIGSBERG: 20.05 Johannisfeuer, Sudermann drámája, a költő 70-ik születésnapja alkalmából. — RÓMA: 17.45 és 21.10 Zene. — MILÁNÓ: 16.15 és 23.00 Jazzband. — POSEN: 19.55 Előadás a csehszlovákiai szépmüvészetékről. 56. Végtelenül sok jótéteményben volt részünk ez idő alatt. Újra meg újra akadlak önzetlen emberek, akik ke­nyérrel s egyéb élelmiszerrel Iáitok el bennünket. És én soha sem fogom élfelejteni azokat a több­nyire a szegényebb néposztályhoz tartozó asszo­nyokat és férfiakat, akik bár maguk is vergődtek életükben, mégis ide adhik utolsó falatjukat :s nekünk. S ha az orosz nép lelkét példátlan bűnök terhelik is, egy bizonyos: sehol a világon nem találhatunk oly ha­tártalan jószívűségre és önzetlenségre, mint az oroszoknál. Közben megjött a nyár és éppeij olyan forró volt, mint az előbbeni. Anyám súlyosan megbete­gedett dysentériábaii s mint előző nyáron, most is Mamichin doktor mentette meg. A város valamennyi kerüle'ében váratlan házkutatásokat tartottak. Éjszakáről-éjszakára katonákkal és nőkkel telt autók szágul­dozlak ál a városon és tömegével tartóz- ■ látták le a lakosságot. Az elektromos világítást rendesen hét óra után mindenütt kikapcsolták, de ha valamelyik város­részben hirtelen kigyult a fény, a lakosok rögtön tudták, hogy házkutatás lesz, mindenki remegő aggodalommal várta, hogy mikor törnek rá a cse­ka kopöi. Nálunk ezek az urak mindössze kétszer jártak. Junius végén újra letartóztattak. Délután négy órakor váratlanul előálló autót vettünk észre s alig ugrottunk fel helyeinkről, már több fegyveres ka­tona állott ajtónkban. Megint házkutatást tartot­tak: ezúttal fegyvert kerestek. Minden sarkot át­kutattak, de természetesen semmit sem találtak. Az osztag vezetője, egy vöröshaju lett tiszt, oda­fordult társaihoz; — Uraim, nem találtunk semmit! Sem bom­bát, sem fegyverraktárt 1 Mit csináljunk? Paran­csunk van, hogy az ápolónő kivételével minden­kit tartóztassunk le. A cselédek és a házvezetőnő kérték a kato­nákat, hogy anyámat egészségi állapotára való te­kintettel, ne tartóztassák le. Erre a lett tiszt kije­lentette, hogy előbb meg kell kérdeznie a parncs- nokságától. Néhány pillanat múlva visszatért és kijelentette, hogy csak engem kell be­vinnie. Megint búcsút kellett vennem anyámtól, aztán egy csukott autón elhurcoltak. A pétervári helyőrség parancsnokságára ér­ve, szűk szobába vezettek, ahol egy bőrpamlag állt. Tudatták velem, hogy addig kell itt maradnom, amíg az a gyű­lés, amely éppen az én ügyemet tárgyalja, véget nem ér. Soha el nem felejtem ezt a két órát. A vöröshaju tiszt néhányszor bejöt thozzám és mondta, hogy az én ügyemben tulajdonképpen a cseka illetá- kes, de azért mégis itt vizsgálják felül. — Sokáig fognak itt fogva tartani? — kér­deztem. — Itt nem tartanak fogva senkit. Vagy agyon­lövik, vagy szabadon bocsátják a foglyokat, — felelte. « Nemsokára egy másik tiszt jött be s megkez­dődött a kihallgatásom. Ahelyett, hogy a laká­sunkban keresett bombákról és fegyverekről kér­dezősködtek volna, egy fényképalbumot tettek elém, amelyet annakidején én készítettem Mohi- levben. Minden egyes felvételről kifaggattak és megint felelnem kellett a császári csa­ládra vonatkozó régi kérdésekre. A tiszt, aki a kihallgatást vezette, mondta, hogy azelőtt Tereckiben szüleim szomszédságában la­kott és gyakran látott engem a cári párral együtt. — Nézd, nézd, milyen helyes kislány! — mondták kínzóim s rámutattak az egyik nagyher­cegnő képére. , Később közölték velem, hogy szabad vagyok, elmehetek. —• Én majd bazakisérem önt, egyúttal újra átkutalom lakásukat, — mondta a tiszt. Megint Glym | legújabb regényei | most jelentek meg! | Ú Vak a szerelem......................Ke 26 % A nagy feladat......................Ke 32.50 Ú A második Ambrosine ... Ke 29.30 |- t Az ellentét ..............................Ke 16.50 $ y> & hazavittek. A tiszt úgy tett, mint előre bejelentet­te. Megint házkutatást tartott, természetesen me­gint eredménytelenül. Távozóban még oda szólt, hogy' a parancsnokság rám vonatkozóan levél­heti feljelentést kapott. Anyám és én meg voltunk győződve, hogy ez csak az, ápolónőtől származhatott. Egy hónappal később megkezdődött a fehér hadsereg előnyomulása Pétervár felé. A városban kihirdették az ostromállapotot és megdöbbentő arányban növekedett a ház­kutatások és letartóztatások száma. A kormány felismerte a fenyegető veszélyt és módfelett ideges lett. Mindenütt katonákat képez­tek ki és repülőgépek keringtek szakadatlanul a város felett. A nyár közeledtével bevezetlek az élelmi&zerjegyeket, éhínség tört ki, amelynek következtében a járvá­nyos betegségek száma napról-napra nö­vekedett. Legtöbbet az intelligencia éhezett. Aid csak tehet­te, kerülő utón szerzett élelmiszert. A parasztok titokban vajat és tejet csempésztek, de nem fogadtak el érte pénzt, hanem el­szedték cserébe az éhezők utolsó ingó­ságait is. Mi a ruháinkat és függönyeinket cseréltük be ek­képp. Miután nem volt fütő anyagunk, eleinte lá­dáinkat, aztán megboldogult atyám szobájának székeit és asztalát fűtöttük el. Anyáin még mindig nem épült fel betegségé­ből. Napról-napra vegetáltunk s csak azon igye­keztünk, hogy ne veszítsük el kedvünket is és Is­tenben való bizakodásunkat. Néha felkerestem szomszédainkat, darab kenyeret kértem tőlük és sohasem fordult elő, hogy ne adtak volna. Szeptember 22-én egy lakásunktól meglehető­sen távol eső templomba mentem s miután a visz- szafelé való ut a késői órákban meglehetősen ve­szélyes lett volna, elhatároztam, hogy a templom közelében egyik barátunknál töltöm az éjszakát. Az utóbbi időben már a fenyegető veszély állandó rettegése töltött el. A templomlátogatást követő éjszakán a kronstadti szent János jelent meg ál­momban és igy szólt hozzám: „Ne félj, veled vagyok!“ Barátunk házából reggeli misére mentem, megáldoztam, hazatértem. Amint az udvaron át­haladtam, csodálkoztam, hogy a lépcsőházba ve­zető ajtó nyitva van. Felszóltam és becsengettem. Anyám nyitott ajtót. Könnyekre fakadt és a háta mögött álló két katonára mutatott. Azért jöttek, hogy engem a csekára kisérjenek. Megtudiam, hogy már éjszaka itt voltak. Anyám némi fehér­neműt és ennivalót csomagolt be nekem, aztán újra búcsúznom kellett. Úgy hittem, — örökre. A katonák ugyanis felvilágosítottak, hogy ezúttal a fehér hadsereg előnyomulására való tekintettel, túszként visznek ma­gukkal. A cseka épületében ugyanaz a procedúra várt rám, amilyenen már annyiszor átestem. Rövid ki­hallgatás az irodában, aztán sötét zárka. Néhány katona mellett haladtam el, hallottam, amint az egyik igy szólt: — Lám, elfogtuk a madárkát, aki éjszakán­ként ki szokott repülni! A női osztály égjük cellájában helyeztek el s ágyam közvetlenül az ablak mellett állott. A mel­lettem levő ágy egy finn-asszonyé volt, akit Finn­ország felé való szökése közben fogtak el. Mint gépirókisasszony dolgozott a csekánál és pedig éj­szaka, Ö vezette a foglyok listáját és ezért előre tudta sorsukat. Mikor éjszaka a szolgálatból vissza jött, barátnőjének, egy szőke grúz asszony­nak félhalkan odasugta, kit rendellek be másnap Kronstadtba, hogy ott agyonlö­vessék. A grúz nőnek gyakran mesélt azokról a nap­nap után való orgiákról és ivásokról, amelyekben ő maga is részt vett. Gyönyörű ékszerei voltak, re­mek bundát és elegáns fehérneműt hordott és sokszor egy ingben, mezítláb táncolt az ágyak kö­zött. A „szobaparancsnok" egy fiatal, rövidhaju leány volt. Már csaknem négy hónapja tartották a csekán, ivott, cigarelázott s azzal dicsekedett, hogy úgy mulat í« népbiztosokkal, mintha egyrangu volna velük. Am mindig ideges remegés fogta el, ha arról volt szó, hogy megint egy hajórakomány elitéltet szál­lítanak Kronstadtba, Ilyen napon megfigyelhet­tük, hogyan viszik el csoportoukint a cseka sze­rencsétlen áldozatait. Egyszer hallottam, amikor a mi osztályunk felügyelője, egy fiatal észt, tele­fonon át bemondta feleségének: — Ma egy csapat nemesvadat száW'V Kron­stadtba, Holnap megint visszajövök. Művészet-irodalom . ..... ............................t^asasesxxBtWBBamaatssma ——ea—wr „A z éhinségesek" Bauer Szilárd kiállítása a kassai múzeumban Kassa, szeptember 27. Bauer Szilárd festőművész bemutatta műter­mében összegyűlt kéipeit október 2-án kezdődő kiállítása előtit. a sajtó képviselőinek. A némaság­ban dolgozó művész hangos kijelentései ezek a képek, amelyek a szlovenszkói közönség elé most kerülnek először. Nehéz viszonyok között nehéz feladatra vállalkoznak. Tárgyaiknál, formai meg­oldásuknál, a Bennük lengő bá‘or .élet’átásnál fogva elhanyagolt közönségünk elé nagy feladat­képpen állanak. Egészen bizonyos azonban, hogy hóditó útjukban ugyanúgy fognak teljes győzel­meket elkönyvelni meg sokaknál, amiképpen ná­lunk tettek. Bauer Szilárd az a mvesz, aki az újat hozó kevesek között öntudatig szűrődött művészete ré­vén fennmaradt él és fejlődik a kollektivitás el- hervadt divatja után is. A kollektivitás a művész örökkévaló jegye. Homérosz óta mindenik ott gyökerezett az ember elemi életfeltétele'ben s mennél inkább volt művész, annál mélyebben. Ila a primitív életérdekek időnkint hangsulyo- zottabb művészi kifejeződést követeltek maguk­nak, ő az örökkévaló művész, ennek a követelés­nek is eleget tudott tenni. Bauer Szilárd az a művész, aki az újat hozó nek a megerősítésére szolgálnak. Van egy hatal­mas vászna: „Az orosz éhinségesek". A tisz­ta emberi szolidaritás kevés jobbat és niegrázób- bat produkált a festészetben ennél a képnél. Az „Orgia" egy keresztmetszetbe vágott. éleTarab, Bauer verista művészetének súlyos kardvágása alatt, A „Szüzek processz-iója" a hamis élet tí­pus-alakjaival, kemény igazmondás fonákságai­nak karalüer-emberei fölött. A „Munkából", a legerősebb Bauer-képek közül, a munkával küzdő ember megérdemelt glorifikációja. A „Beteglá'o- gatás" a részvét nagy jelenete. Tájképei az egysze­rű témák fölemelései, a művészet emelőjével, a magasba, ahol mindennek, a legjeleutéktelen elvnek is értelme van. Ezt az értelmet a Hernád- ,parti házsoroknak, elődülő szegény zöldbebujó tájaknak a Bauer Szilárd művészete adja meg. Kassán évek óta csendben dolgozik egy igazi festőművész. Most tiszta, lelkiismerettel az embe­rek elé állami határozta el magát. Lesz-e na­gyobb méltánytalanság, mintha nem veszik őt. eléggé és elegen észre? Barkó István. * {Könyvkatalógus). Általános Magyar Könyv­árjegyzék. Lantos r.-t. kiadása, Pikler Blanka és Braun Róbert dr. szerkesztők. Budapest, 12. korona. Az irodalmat őszintén szerető ember számára egy jól szerkesztett könyvkatalógus nem csupán szür­ke lajstrom, nem egyszerű felsorolása néhány ezer könyveimnek, hanem valami csodálatos varázsa s a könyvbarát kezében meleg olvasmánnyal daga­dó könyv. Hogy ez igy van, igazolja azon körül­mény, hogy az utóbbi években egy nemzet se elé­gedett meg közkönyvtárainak és könyvgyűjtemé­nyeinek hivatalos jellegű katalógusaival, hanem követelte a forgalomban lévő könyvek teljes át­tekintését lehetővé tevő és elősegítő, a nagyközön­séghez is eljutó katalógusok publikálását. A leip- zigi Weltkatalog dér Büclier, a francia Gatalogue des livres francais s az angol The books öf the World már ennek a tömegkivánságnak az eredmé­nyeként kerültek a forgalomba és elég magas el­adási áruk dacára uj, meg uj és mindig bővülő kiadásokban jelennek meg. Ez a könyvszeret étből folyó katalógus-szükséglet magyarázza me-g, hogy a budapesti Lantos-cég kiadásában két évvel ez­előtt Braun Róbert dr. és Pikler Blanka által ösz- szeállitott általános magyar könyvjegyzék a nem­reg múlt napokban második kiadásban újra meg­jelent. Már az első kiadásnak is nagy sikere volt. 16.000 könyveimet magában foglalva, szakok sze­rinti beosztásával, jó tárgymutatójával a külföldi könyvtárak vezetőinek elismerését is kiérdemelte s a katalógus angol fordításából a legnagyobb an­gol bibliográfusok egyike, R. A. Peddie igen nagy dicsérettel emlékezik meg. A most megjelent má­sodik kiadás az előbbinél jóval terjedelmesebb, miután tartalomban 60 százalék gyarapodást je­lent az előbbivel szemben. Pontosan fixirozott ár- jelzése, ügyes beosztása, bő és hibátlan tárgymu­tatója csak fokozzák az első kiadásnak a szakte- kintélyek által már elismert kitűnőségeit. — A magyar könyvet olvasó és szerető közönség öröm­mel foghatja kezébe ezt a könyvet... Láthatja, hogy az egész világ szellemi kincséhez hozzáférhet az idetévedt, nagy népek közé szorított nyelvével, s hogy úgy sajátos nemzeti irodalmunk, mint a külföld irodalmának jó magyar fordítása mellett oly gazdag tudományos irodalommal rendelke­zünk, hogy nem kell szégyenkeznünk a nagy és sokmilliós nemzetek előtt sem magunkat. — Az összes forgalomban lévő magyar könyveknek e ki­válóan szerkesztett katalógusa a legnagyobb és legnemesebb tánub;zonyság a civilizáció és a nyu­gati kultúrába való bekapcsolódásunk mellett és minden üres és hivalkodó imagyarkodásba! na­gyobb szolgálatot tesz a magyarságnak az élethez való jussa igazolására. (R—r.) Í Most jelent meg! Kost jelent meg! 1 | Most jelent meg! Most jelent meg! ^ f MAURICE LEBLANC f > Lupin Arzén legújabb kalandjai: y $ A zöldszemu hölgy , é ára 16.50 Ke. & Most jelent meg! Most jelent meg! ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom