Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-28 / 222. (1556.) szám

ÍJ:’ & ffmarrrriraaKesimr. BM^BMBamMmB8(aaimmawBB«BragreMHgwBgjggagHgM Hodzsa Losoncon a kisantant föidoszfő offesizivájáf helyezte kilátásba As Iskola ügyi vaisslszier tsSélsg a magyar S5is^az©;áSsBísk ©szSfa a már SelossSotl magyar lb»Fa©k@i*af — A szlovák ^©eSalsrassa fő­titkára szeráf a centralizmus Ssiwta éledre a KofkergnerQ-akciót Prága, szeptember 27. A cseh és cseh­szlovák páirteimbieireik a Rotheírm-eme-eilenes akcióval kapcsolatban rossz szemmel nézik •azt, k-ogy a szlovák nép-párt a pártközi tünte­tésektől következetesein távoltairtja magát ós -legfeljebb önállóan rendez tüntetéseiket. De ni'ég ennél ás jobban fáj a centralistáknak az, hogy a szlovák néppárt ismételtem a cen­tralista politikát jelölte meg .a Rőtbe rmene- akció sztiilőokánl. Hl-inka maga, valamint (hi­vatalos lapja, a Sl-ovák több izben rámutatott aura, (hogy az állam elöte-Mégeinek Prága és -a centralisták nyújtják a legjobb propaganda­anyagot. Ezt hangoztatták - újból a Rodobrana szervezet vasárnapi gyűlésiéin elhangzott be­szédek is. így Macii Sán-ó, a Rodobrana szer­vezet központi iitikáina, Zohor községben — amint a Slováfcnak m-a ideérkezett számában olvassuk — ezeket mondotta: — Előttünk csodálatos az a lárma, ame­lyet most :a oentiralisták a köztársaság védel­me céljából csapnak. Hiszen hosszú éveken keresztül éppen a centralista csehszlovákok voltak azok, akik mindent tönkretettek, amiért a szlováknak harcolnia kellett volna. Ők idézték elő azt az elégedetlenséget, amely az állam legveszedelmesebb ellen­sége, ők idézték elő azt is, hogy a szlo­vák nép megtanulta legnagyobb ellensé­geinek tekinteni a centralista urakat. Ők idézték -elő azokat az óriási hibákat, -me­lyeket a szlovák nép képviselői a kormány­ban a legnagyobb erőimiegif-eszditiéssel siem tud­nak jóvátenni. Najrnan miniszter csak azt mondotta, amit mi a saját bőrünkön már rég ; éreztünk, de nem mertünk kimondani. Ez ( valósággal lebetesüiliési© a s-ziliovák nép érdé- J keinek. Mert ők — mondotta a Stovák szerint , Mach titkár — ne.m reméllek -ós nieim mernek még ma -sem n-aigyon remélni a jövőben. Hja, — mondta Mach Sán-ó — „ha valami történ­ne!", mi Rodobramcok el-siősorban Szlove-n- szkó véideűimiéire kelünk e legveszedelmesebb 1 ellengégékkel szemben. Mi elsősorban ezek ellen tiltakozunk! Azok ellen, akik még ma is -anyagot nyújtanak Rotkerm-ere-ék külföldi nszitásaira. Erről nem kell sokat beszélni, de még arról sem, hogy ma is a magyarok íiörek- ^ véseii lés egyáltalán 'Szlov-euszkő minden ellen­sége ellen vagyunk. Ez azonban annyira vüiá- • gos, hogy nem tartjuk szükségesnek a tilta- 5 koz-ást és tüntetést. * * Hodzsa losoisci beszéde ( Losonc, szeptember 27. Hodzsa Milán dr. ' Losoncon és Zólyomban az agrárpárt ifjúsá­gának ünnepélyein beszédeket mondott, ame- ^ lyekben visszautasította a magyarok támadását ' a csehszlovák földreform ellen. Felolvasta a ,( magyar kormány által 1921 február 20.-án a népszövetséghez benyújtott memorandumot, amelyben a magyar kormány a legerélyeseb- ( ben tiltakozott a csehszlovák földreform el­len és kérte a népszövetséget, hogy lépjen erélyesen közbe az irányban, hogy a magyar s állampolgárok birtokait a földreform alól fel- i mentsék. Ezután azt állította, hogy nemcsak a a külföldön, hanem bent az országban is uszi- 1 tanok a csehszlovák állam ellen. Semmi két- -í ség nem fér ahhoz, úgymond — hogy ezek az < ívszitók a magyar nemesség szolgálatában ál- * lanak, akik mindenáron meg akarják mente- < ni földbirtokaikat a földreform alól. A statisztikai adatok szerint több mint \ 15.500 kát. hold földet parcelláztak és ezek nagy obbr észét vagy bérbeadták, ; vagy pedig magyar kisgazdáknak juttat­ták. (?) ( (Hodzsa miniszter ugylátszik a saját földre­formját nem ismeri, mert merész és teljesen valótlan állítás az, hogy a felosztásra került földnek a legnagyobb részét magyar kisgazdák kapták volna. Miért nem tesz említést a mi­niszter az uj földesurakról, akiknek az ő véd­nöksége mellett maradékbirtokokat adtak?! És nevezzen meg legalább egyetlenegy ma­gyar gazdát, aki maradékbirtokot kapott volna!!) Hodzsa majd azt mondotta, hogy a magyar grófok szövetségével szemben az agrárde- mekorácáának nagy szolidaritása áll. Ez a szolidaritás annál erősebb lesz, műméi erősebben támadja a magyar nemesség a föld­reformot. Az agrárdemokrácia — úgymond — e támadásokra való tekintettel nemcsak ná­lunk, hanem egész Közópeurópában gyorsított eljárásokkal fogja a földreformot végrehajtani. Talán már e télen összeül a kisantant és Lengyelország agrárdemokráciájának nagy konferenciája, hogy megállapítsa a közös fellépését egyrészt a bolsevizinus ellen, másrészt a régi agrár arisztokrácia feuda­lizmusa ellen, A magyar intrikákra és támadásokra — mon­dotta végül Hodzsa — a legjobb válasz lesz a földreform gyors végrehajtása azokon a nagy­birtokokon, amelyek eddig még nem lettek fel­osztva. A losonci gyűlésen felszólalt még Zoch Sá­muel evangélikus püspök, agrárius képiveslő és Bazo-vsky Lajos dr. y Csúfos kudarccal végsődül! a priiai épESőmunkások szfrálkj A nsassskássk a sztrSjkveielé kommunista és szocialista szervesetek tilalma eSienére ma fölvették a mukkét es Prága, szeptember 27. A kommunisták és szociáldemokraták két és félbónappal ez­előtt bérsztrájkba rántották a prágai épitő- munkásokat. A sztrájk következtében Prága nagyszabású építkezései megakadtak és a la­kásínség legalább egy félévvel hosszabb ideig fog tartani. A -sztrájk az egész vonalon az épitőmunkások óriási kudarcával végződött és a mai napiéi kezdve, anélkül, hogy a munkaadók a munkások követeléseinek akár egy kis hányadát is teljesítették volna, ismét megkezdődött Prágában az építkezési munka. Ez a tény csak azt bizonyítja, hogy a kommunisták és szocialisták egymással ver­sengve egyáltalán nem tartották szem előtt az épitőmunkások érdekeit. Nyilvánvaló, hogy ebben a sztrájkban a munkások kétszeres veszteséget is szenvedtek. Egyrészt már két és fél hónapja nem kaptak bérfizetést, másrészt a téli hóna­pokra nem takaríthattak meg semmit sem, pedig az építkezés az erős téli hónapok alatt szünetel. Szociális szempontból is óriási hi­bát követtek el a munkáspártok, mivel a prágai lakásínséget, mely épp a leg­szegényebb osztályokat sújtja, ezzel a ki­provokált sztrájkkal csak növelték. A kudarc igen kellemetlenül érinti a munkáspártokat, mert a polgári pártok és azok a pártok is, amelyeknek munkásszerve­zeteik vannak, a választási agitációban kitü­nően kiaknázhatják a helyzetet a sztrájkra bujtogató kommunisták és szocialisták ellen. A kudarc annál teljesebb, mivel a sztrájkot a munkások a sztrájkvezető pártszervezetek határozott parancsa ellenére fejezték be. NEQYUENEZER EfílBER Irta: moRirz Z5I6monü Budapest, szeptember 27. Milyen ok s oéd tud egybegyüjteni negy­venezer •embert? Mátyás királyt állítólag negyvenezer ka­tona kiáltotta ki a Duna jegén. Die neim való­színű, hogy -még felényteu is lettek volna-. A szájhagyomány s a lelkesült fantázia túlzása -etz a szám. Tudja I-sifen, talán négyezren voltak. ''Negyvenezer emberre-l világháborúkat vívtak hajdan. Bethlen Gábor legnagyobb háborús akciójában s-eim tudott negyvenezer embert egybegyüjíeni. Vasárnap délután negyvenezer ember volt a ferencvárosi sportpályán, egy futball- csatát megnézni. Én nagyon ritkán voltam ilyen mérkőzé­sen s álmélkodva és gyönyörködve néztem 07 eimbertfej-ekből szőtt függönyt, amely kö­rülvette az -ovális pályát. A tribünök rend­kívül csúf reklám pántlikái közö tt hihetetlen -szőnyeg volt ez; lobogó, szikrázó, ujjongó ar­cokból tömöttre veirt szőnyeg, amely, mintha -egy titokzatos szél korbácsolta volna, állan­dó hullámzásban voilf s olykor egy egészen különös, csak a meccseken hallható ujjongás­bán orgonázott. Nagyon szép az lember ilyen tömegben. Színházban szembe fordulni vele, a telt néző­térnél nincs szebb kép a világon. A szembe­néző arcok, a szemek sugarából szőtt reflek­tor fénykévék. Egy jelenség, -egy egyéniség, amely annyi ezer és ezíer külön élettől telje­sen egy gyermeki áxtatlánsággá verődik ösz- sze: ez fel-eidbetetlllen valami, negyvenezer ember ircarn-atiója egy gyermekké. • Mert az, s ez a legjedemzőbb karakter; -vonása ennek a tömegnek. Az -egész eimberözön, tekintet nélkül ar­ra, h-oigy vezérigazgató, vagy gyári munkás, költő, vagy orvos, vagy bankár, vagy miufez- teír, vagy diák, vagy adósságok betegei, vagy nagy jövő álmoídlója, vagy betegségétől hipo- chonder, tekintet nélkül minden egyéni élet­re, egymáshoz valló viszonylatra: ez az egész tömeg, ez a negyvenezer ember egy rossz gyerek. Néha jó. De inkább egy csintalan, vá- 30% káaöwendö, állati ér^éeteiiniek ©zabáidon engedő gyerek Nem gyerekek serege: az egész együtt egy gyeimnek * Hirtelen a fejem fölötti tribünökön vad) taps, ujjongáís. Párezer osztrák foglalja le a nagytribün egy szakaszát s tapsolnak, mert Mugrált a pályára az osztrák csapat. Már az első moz- duJllat művészi módon -adja meg az afláphae- got. Nem glédában, sorban, méltósággal s -fegyelemmel jönnek: ugrálva, mint a fiatal csikók; kifut a tizenegy játékos, fehér ing­ben, fekete nadrágban. Piros-fehér zászlócs­kák áradta ta leng a tribünök két szemközti területén. Akkor vühárzó vad taps és ujjongás az egész tömegben: ki jöttek a magyarok. Piros blúz és fehér nadirágocska. Tizenegy helyes kiis fiú. Mindenki nézi: az osztrákok erősebbek, va-skosabbak. Izmosabbak. Legutóbb Becsben 6:0-ra vertek . . . Mindenki elhiszi s eliszorong egy kicsit s már benne van a gyermeki verseny irigy ro­hamában. Egyszerre ambierevő hangulat. Részletek. Mindenki .szakember. Bírál­ják a bárót; tetszik, higgadt angol bá-r-ő. Jő köpcös. Helyes. Sorsolás: mindenki nevet, a magyarok kapták a jobb helyet, háttal a napnak. Hoh.0 s -mindjárt az osztrák kapu előtt a labda. Az ám, de egyszerre csak a maigyair kapu előtt van. Gól Az osztrák baliszéíső belőtt. Fő-be van üt­ve az egész tömeg: „Hyen technika!“ — „Láttad, hogy adják egymásnak a labdát?" „Biztio-sría mieuu-ek, mint a gép.“ „Hol van­nak a mieink?" „Senki sincs a helyén." „Ezért kellett idejönni, hogy az ember" . . . Újra gól. Újra- a balszél-ső német rúgja be. Már mindenki tudja -a nevét. Weiss-ely, W-e-ssiely... De mit akarnak ezek a bécsiek a tribünön, meg vannak őrülve, hogy ordáitanak! — Min­denki ideges. Hát ezeknek érdemes volt el­jönni! — Itt egy uj mohácsi vész készül — nem élünk seiinfm-it —--Mit ás kezd ez a tár­- ■ .■ ■. ■ i sa-ság Az egész'faj — Hol vagyunk má' _ Európától — Még csak az első tiz perc. ♦ t Egy német fi-u azt mondja fölöttünk: — Ezt szer-etem, ilyet látni, mert akkor. bízom benne, hogy nincs vége a háborúnak! * A -magyar fiuk kedvetlenek, kapkodnak. Van -alá a labdát visszafelé rúgja-, van aki d-irekt a német kezébe adja. Tiz bosszú perc remény felen, de lassan egyre jobban az osztrák kapu előtt s hopp, a . bíró komért átél. Izgalom. A labdát leteszik a sarokban a lás -körbe s rúgás. És egyszerre csak a sok kézen-közön bent van a háléba-n. S kitör az embereken a boldog remegés, a -sok rossz kölyök elkezd tapsolni -s visitani és röhögni. Mindenki a bé­csiekre néz fel a tribünön s most hallgatnak. Ámulva s fejet csóválva hallgatnak. Mint a pof-onütött rossz gyerek. Mire boldog és ha- Ehotázik a pofonütő pajtása: a hazafi tömeg... * No még öt perc, no még öt perc: — Gól. Megint büntető,rúgásból védhet etlenü! (belőtték a mieink. Hü, micsoda káröröm, micsoda röhögés. El'őtteim egy kövér ur felugrik a padira s úgy mutogat magából kikelve, vihogva, röhögve a németekre, kézzel, újakkal mutogat -s a sze­mükbe köpnek a kajája villogó szernek. Ez az ur nagyon előkelőén van öltözve, biztosan bankigazgató. Most rossz kölyök. * Bejön a imarathoni győztes. „Király." Fe­hérben fut körül a pályán. Negyvenkét kilo­métert futott be két és fél óra alatt. Jó kitar­tóan jön. Ez így volt nendez-ve, hogy éppen most érhessenek be. Fokozni -az élvezetet. Á kaján kölykök, most ezt nézik, most odíalemt rúghatják a labdát, úgyse lehet egyelőre semmi . . . Szünet után, már senki se fél. Tiz perc. Gól. Megint berúgták a mieink Becs kapu­jába. Aztán -még egy gól — aztán még egy gól - 5:2 ­* — Potyiagől-ok, — mondja egy jó fiú. Az osztrákok nemekül -dolgoznak, de pechjük van. Most meg szembe fuj velük -a szél. Közben hasba-r-ugták a magyar szélsőt odaát, most meg a kitűnő Wesselyt, leguggol s szorítja a hasát. A magyar kapus is f-eíliíordul s pár pilla­natig az elfogott labdáin vonaglik. — Semmi baj, szimulál — mondja egy okos fiú m-eltettem. 1927 szeptember 28, szerda. A ruhatári szaladok megindulnak. Még öt perc van hátra, odaajándékozzák. Feléb­redt bennük a józanság s megindul a folyó kifelé a tengerben, villamosok után . . . Közben német rávaigás: ,,-mi az? -az osz­trákok berúgták a labdát? Mi az ördög! mi­csoda rothadt kapus ez! Az utóké percben beereszti! Ez többéit nem fog itt játszani!" Legalább tizenötször kivédte, arra senki se' emlékszik. Nem szűnik meg a nagyváradi püspökség Nagyvárad, szeptember 27. A nagyváradi1 püspökség • legújabb értesülésünk szerint nem szűnik meg, hanem együtt fogják kor­mányozni a szatmárival. Fentartja továbbra is a papneveldét, az Orsolya-zárdában a tanítóképzőt és a premontrei gimnázium épületében megnyitja a ka-tolikus gimnáziu­mot, amelyre a püspöksiég a konkordátum alapján fel van jogosítva. Ebben a kérdésben mo-st folytat Majláth püspök tárgyalásokat Bukarestben. — Két pozsonyi diák kalandos szökési históriája. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Pro- hazka Károly 17 éves droguista segéd rábe­szélte Neuhaus Károly 15 éves diákot, hogy atyjától lopjon el 3000 koronát és utazzanak Ázsiába a vadak közé. A fiú ezt meg is tette- és Obstmayer iskolatársával együtt elszökött Pozsonyból. A szülők Ttesitésére a rendőrség a szökevényeket tegnap Susa-kon, Fiume mel­lett letartóztatta. A szökevényeknek Proházka szerzett aitlevelet, akit az ausztriai Heimburg- ban szintén. elfogtak. A két diák szorgalmas mozilátogatő volt és állandóan romantikus ter­veket szőtték, Proházka pedig szökésük révén akart tőlük pénzt kicsikarni. A szökevényeket átadták szüleiknek, Proházka ellen pedig meg- indito-tták az eljárást. xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyek és n-agyo-k .örömmel olvassák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom