Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-27 / 221. (1555.) szám
2 masai *mm!3&-7VSA<&XPL-H fftW5í> álló éles ellentétek dacára egy véleményen van a háborús felelősség kérdésében. Breitscheid végeredményben épp úgy gondolkodik, ihint Stresemann, ez pedig épp úgy, mini Hindenburg és Westarp gróf. Németországban még egy merész politikus számára is nehéz feladat más véleményt nyilvánítani. Ezzel szemben a baloldali francia sajtó a háborús felelősség kérdésében észszerű álláspontot foglal el. Az Oeuvre a francia külügyminiszternek azt tanácsolja, hogy ne bocsátkozzék diskusszióba, mert az Ő feladata az, hogy a népeket ne izgassa és ne idézzen elő céltalan polémiát. A Volonté éles szavakkal ostorozza Bar- tbou beszédét és már elvi okoknál fogva is meg nem engedcíínek, sőt veszélyesnek tartja, hogy minden miniszternek jogában áll beavatkoznia a külpolitikába. A cikk végén a lap az igazságügymlnisz- ternek azt a tanácsot adja, hogy szívlelje meg a sajátmaga idézte közmondást, hogy „a sok beszéd megárt". Október 20-án 111 Össze a nemzetgyűlés mindkét háza E héten egyezteti a koalíció a szociális folyósítás módosítására készített négy javaslatot Prága, szeptember 26. A nemzetgyűlés mindkét háza október 20-án tartja első őszi ülését. A kép visel őháznak több kormányjavaslatot nyújtanak be s Englis dr. pénzügyminiszter a költségvetéshez elmondja expozéját. Minthogy a két ház részére (mint mindig!) csak nagyon rövid idő marad a költségvetés leiárgyulására, ezért ugv a képviselőház, mint a szenátus, csak alig néhány teljes ülést tart. A bizottságok ellenben naponta fognak ülésezni, hogy az anyagot idejére feldolgozhassák. A koalíció bizottságai már e héten összeülnek, hogy megállapítsák a parlament munkaprogramját s megegyezzenek a szociális biztosítás reformjára nézve. összesen négy módosítása javaslat készült el. A népjóléti minisztérium, a nemzeti demokrata, a cseh agrárius és a cseh iparospárt dolgozott ki egy-egy javaslatot. A tanácskozások célja ezen tervezetek egységesitése. erarss May ©r és HanreSch §fépwi&@i@lf nagy győzelme Brinftben A Bund dér Landwirte szövetségesének a Rémet középosztály pártjának éles állásfoglalása a meddő német aktivizmus elten Nagy népgyISBés tiltakozik a mandátumfosztás kísérlete ellen Német-román tárgyalások Bukarest, szeptember 26. A román kormány íranoianyelvii félhivatalos lapja azt Írja, hogy Sfreaemann és Titulescu bizalmas tanácskozásokat folytatott. A tanácskozáson Stresemann azt az óhaját fejezte ki, hogy szeretné, ha Románia és Németország között barátságos szerződés jönne létre. A német birodalom meghatalmazottal Bukarestbe mennek, hogy a tárgyalásokat folytassák. Megegyezés esetén a román kormány egyik tagja Berlinbe utazna az egyezmény aláírása végett. Ha a megegyezés létrejön, ugv elvileg Németország elismeri Romániával szemben kártérítési kötelezettségét, de föltétlenül olyan megoldási módot kíván, mely biztosítsa a német ipar érdekeit Romániában. —- '■ ———.. . -.1.1 .... Aijechin a negyedik játszmában remist csikart ki Capablancától Buenos-Aires, szeptember 26. Tegnap délután Aijechin és Capablanca folytatták és befejezték negyedik játszmájukat. Dacára, hogy Capablanca a pénteki félbeszakításkor előnyben maradt, mégis kénytelen volt a 49. lépésnél a partit remisre adni. Az ötödik játszmát hétfőn este bonyolítják le. Megnyílt az újonnan épfiit ESPLANADE LUXUSHOTEL Sfadtpark, Wííaon pályaudvarral szemben Brünn, szeptember 26. A kőzeted® községi választások ismét azokat a pártokat iis életre keltették, amelyek a legutolsó nemzetgyűlési választások ón önállóan nem szerepeltek. Brünmbeu, mint isimeireiteis a „német középosztály pártja" az 1925. évi nemzetgyűlési választásokon a Bund dier Landwirte pártjával kooperált és annak köszönheti a Bund dér Land/wiinte is, hogy Brünnbem, a kimondottan német nemzeti politikai tábor szavazataival mandátumot nyerhetett. Á német középosztály pántja vasárnap népgyülést tartott a brünni Német Ház nagytermében s ezen a gyűlésen Mayer József és Hanreáidh György dlr. képviselő referált a politikai helyzetről. A gyűlésem megjelentek Brumm német lakásainak összes rétegei, sőt Dél- és Közép- momvnország községei is szép számumai képviselve voltak. 'A gyűlést Sebimdter elnök nyitotta meg éskijelentette.,. hogy a gyűlés célja állásfoglalás a két. képviselő mandátuma ügyében, mivel erre egyedül a brűnmi választók hivatottak. A legélesebben elitélte azokat a szudéta- német vezetőket, akik a kormányban semmit sem tudtak elérni, de ezzel szemben két férfiasán küzdő képviselőt politikailag megakarnak semmisiteni. A résztvevők nagy óváeiőja közben lépett a ] szószékre Mayer képviselő, akti ''beszéde éte- tjén ismertette Ktexfáó volt nemzetvédelmi miniszter nyilatkozatát, mely szerint a cseheknek az a tervük, hogy az uj államból magasabb rendű Svájcot csináljanak. Mayer 1896 óta jól ismerd Svájcot és megállapítja, hogy Csehszlovákia és a Svájc között ég és föld közötti különbség van. De ugyanolyan a különbség Mayr-Hartiing igazságügyminiszter felfogása és a tények kö- •zött. Az dgazságügyminászter ugyanis azt állította, hogy Svehla kormáinynyilatkozátá- ban etomerte a németek egyenjogúságát. Ez azonban nem feleli meg a valóságnak, mert Soehlia „az egyemjjo,guság" szót féleilmé- öem ki sem ejtette. Mayr-Híartimig a Neues Wiener Journalban megjelent cdkkébem az 'önrendelkezési jogot az önkormányzati jogban megvalósultnak létja s ezzel ellenkezésbe ju)t a tezudétanémef lafkosság többségével. Mayer képviselő kritizálja még az igazság- ügymiiniszter azon kijelentését is, hogy a Fehérhegyi csata óta soha komolyabb kísérlet nem történt a két nemzet megegyezése érdekében, mint éppen most. ügy látszik, hogy Mayr-Hartimg tanár nem ismeri a azu- détanémet nép történetét. Megelégszik azzal, hogy a kormánynak 1927 szeptember 27, kedd. Természetes jódkurák. Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr és mir/gybajoknál, hüdésekné!, izzadmányoknál stb. stb., vérszegény, görvélycs és angolkórós gyermekeknél a Csizí Jód Bróm Gyógyvíz és Jód-fürdősó OTTHONI IVÓ- és FÜRDŐRUHÁJA kiváló gyógyhatású Részletes és ingyen felvilágosítást nyujta Fürdöigazgatóság, Csizfürdö-Cizkupele Kapható (Gyógytárakban, drogériákban, ásvónyvízkersskedósekben. átnyújtja a németek követeléseit, de a tettetések teljesítésére nem fektet súlyt. Mayer képviselő végül bejelentette, hogy a mai aktív politika módja elhibázott, terméketlen és a német nép részére káros hatású. Ezután Hanreich dr. képviselő szólalt fel. Részletesen eicsetelte a Bund de.r Landwirte klubjában tefolyt eseményeiket és ismételtein csak azt hangoztatta, hogy a közigazgatási reform megszavazása előtt miága Zieirhut kép- viseliőházi alelmökXds a leghatározottabban a reform ellen foglalt, állást. A Bund dér Landwirte mindamellett most meg akarja fosztani May ént és Hanreiohet maindát.urnáiktól, jóllehet a kliubhatározat elitem télben áll a klub felett álló pártvezetőségi határozattal. Több szónok felszólalása után a mépgyü- lés ’’"4■'"'ozatd javaslatot fogadott el, melyben bizalmat és köszönetét szavaz Hanrcieh és Mayer képviselőknek, elutasítja a német kormánypártok jelenlegi módszerét és a legélesebben elitéli a Bund dér Landwirte eljárását Mayer és Hanreich képviselőkkel szemben, akik csak kötelességüket teljesítették akkor, amikor a nemzeti politikával szemben káros aktivizmus kurzusa ellen harcoltak. A német középosztály pártja elutasítja a Bund dér Landwirte azon oHárását, hogy a két képviselőt a közé"' -ztály pártjának megkérdezése nél-kitf akarja meg- fosztatni mandátumától, jóllehet a Bund dér Landwirte 1925-ben a brünni választókerületben csakis ezen párt szavazataival jutott mandátumhoz. lA népgyülés továbbra is kívánja, hogy a város és a vidék összes német pártjai közös plattform alapján együttdolgozzanak s az utolsó órában megállásra figyelmezteti a Bund dér Landwirte vezető embereit. A sikerült népgyülés Mayer és Hanreich képviselők ünraeplléséved ért végjeit .! i i ■ I ^IMlli—Hl I Pusztító szökőár Délkinában London, szeptember 26. Jungkongi lapjelentések szerint Hongkongtól 150 méríöld- nyire délre tájfunnál összekötött szökőár húszezer házat pusztított el. ötezer ember halálát lelte. RgGcENZ- IRTA . AAÓDJCZ éStörtOND (19) Borzasztóan beldháborodoit s a láncaik mindig bent kellett lenni, körülötte..Senki mással nem lehetett neki érintkezni csak véle... Osztán ecoer csak valami gyanúsat vett észre rajta ... beteg lett a lány... Nem értette, orvost hivatott... A lány nem akarta engedni magát megvizsgálni... A végin kisült, hogy olyan baja van, amit' őtőle nem kaphatott... Előveszi a lyányt: Mi ez? ... Hát a kihúzza magát s azt mondja: hát beteg vagyok no... Ki tül kaptad!... A lány azt mondja, a Gyuriiul... Valaki nevetett. De igen csendesen s fanyaruk — Ki vót a Gyuri ? A sánta mindenes. Egy olyan félkegyelmű fin... Azt mondja a barátom: Te állat, te, hát hogy tehetett ez, mikor én tégedet selyembe tartottalak, uri- kisasszcmyt csináltam belőled... S le egy -ilyen trá-gyás rothadt, legutolsó döggel adod össze magad... Azt mondja rá lány: „Mán nagyságos ur, agyonüt vagy se én megmondom az igazat, én b;e léc söm öl lettem ebbe a nagy uraságba." -• Dermedt csönd-. Hallgattak. — A barátom aztán kirúgta a lányt és elutazott Pestre. Ez volt az egész történet. Senki se nevetelt. Zoltán megdermedve ült a helyér. Úgy érezte, Jjpgy ha .nt-o&t BÖgítei1 haMffiiégy, rajtakapja a lányt... S kereste, a tanyán lei a legrondább, legutolsóbb férfi s szédült a feje. — Bn nem utaznék Pestre, — mondta csendesem, — efltébb megölném..... Vagy ütet.... vagy... A gazda felállít: — Barátaim, nagyon beteg vagyok. Nekem haza kel menni a feleségemhez, én ennek a kannak a halálát, nem bírom ki Mindnyájan gyorsam mondták rá: — Ideje van, gyerünk. — Fogjatok be. 8 nemsokára a két kocsi ment. Csörgő, egyedül haza a városiba, Zoltán az ezredessel Borbiróvat b a vendéggel a saját tanyájára. Mikor Osuli hazaért, otthon mindenki aludt. A féleségét felverte. — Ketjj fel angyalom, megdöglött a nagy kan. Az asszony rémültein bujt ki az ágyból és sírni kezdett. — Eszik valamit szivem? — kérdezte az urát ' De ez csak némán intett, hogy nem. — Hogy vót, hogy történt? Az ember nem felelt. Nagy sokára azt mondta hörögve. — Hetvenhat disznóm döglött aueg, de teggk oz& a* egyél sajnálom. Később azt mondta: — Jáj nem bírom ki. Drágia feteségem. Az asszony ismerte az urát, nem mert elentmondlaná. Pedig biztos volt benne, hogy a gyereke után nem szenvedne ennyire. Akkor azt mondta az öreg Osuli: — Hozass bandát. Cigányt hozass nekem, hadd ciimbailmozzon, mert nem bírom ki reggelig ezt a bánatot. S az asszony {elköltötte a cselédeket s elküldött cigányért. í 9. Zoltánék hallgatva értek he a Szakmáry- tainyára. Ez a tanya egész másképp volt teremtve, mint a Osörgiő Csuli Nyomorlaka. Ez valóságos kis kastély volt & park közepén állott. Nagy lombos fák alatt futott be a kocái * a nagy tornác előtt állott meg. A hold- fényien látni lehetett a nagy virágköröindlöt, tele rózsákkal, a rózsafák melllett fehér karók voltak « nagy színes üveggömbök csillogtak a holdvilágon. — Ez már úri hely, — kiáltott fel a vendég s olyan őszintén tört ki belőle az elra- gadfcatás, hogy Borbiró hangosan felfcacagott s maga Zoltán is elmosolyodott. — Hát nemcsak a Dunán túl vannak urd helyek, mi, — mondta Borbiró, mikor a tornácon megállották s a szép holdsütésíbem elnéztek a kedves ki,s parkba. Zoltán ás megáldott egy percre s érezni lehetett, milyen gyönyörködve néz a maga kis világában körül, aztán otthagyta őket s bement az ezredessel, hogy a lámpákat meg- gyujittaissa. — Ilyen n i nos is több ezen a tájon, ilyen egy urd kert, — mondta Borbi ró. — Hej, sok j pénz is vara ebbe. Meglátszik, ki .az ur> Hállg^ttaife csendesen tette hozz&; i — Nem háromszáz kis miagyar holdhoz való, mi? . . . Becsületére válna ez egy báró mezerholdas uradalomnak is. A vendég megértette. — De én azt hiszem, több is volt itt valaha háromszáz holdnál, — mondta dör- mögve. — Több bizony... A r égi időbe — Mi vót itt, jóisten — A régi Szakmáryaknak — Minden az övék vót — Az egész nagy világ. Csak a jó isten tudná megmondani, mennyi. Nem háromezer, hanem harmincezer, százezer — Akkor nem számolták holdakba, hanem falvakba, meg városokba. Pusztákba, De hát az rigen vót, a Rákóczi-korba. Szakmáry generális vót az utolsó — Komfiskál- ták — Ment az egész német kézre. Gróf Granada tábornok kapta — A Szakmáryaknak semmi se maradt, csak egy sarok, anyai jusson. Mert az anyjuk testvére labanc felesége volt, hát az kicsinálta, hogy egy tagot meghagytak nekik. Vót két-hároimezer hold, el is tartott negyvemnyócig, de akkor meg kiszakadt belőle a falai, úrbéres hely vót. azután meg jó vér mindig vót. a Szak máry-fajbao, osztán eladogatták. Suttogva tette hozzá. — Az én ides nagyapám ebbiil a birtokból vette, ami nekünk van. Mer nem vót nekünk semmi. Kupecek vőtunk, osztán ügyes vót az ides nagyapám, addig seiftelt, megvette. Most a mienk ... De hát a® igaz, ilyen kert, az nincsen az egész megyében, az egész Hajdúságon a Tiszáig, Van itt még ezüst- fenyves is. Úgy csilingel a levele, mint a szjiuezüát, azt mondják, éjfélbe kísérteitek járnak. Az ős Szakmáryak itt szoktak fer- •blizni ... (Folytatjuk.)
