Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-25 / 220. (1554.) szám

1927 szeptember 25, vasárnap. .-SzireHÁz^ZKrra AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÖ HETI MŰSORA: Szombat: A vörös Mici bosszúja és A vasút csa­lók karmai között. Vasárnap: Rin-Tin-Tin. Vérebek. Hétfő: A lidói Vénusz. Kedd: A Rio Grande hőse. Szerda: Bátran szivem. Csütörtök: Montecarlo. Péntek: Ad vissza a kombiném. Szombat és vasárnap: Az utca királya. ■ \ Földessy társulata a Vajdaságban Szabadka, szeptember 21, (Saját tudósítónktól) Nagy öröme van a Vajdaság magyarságának, mert végre, annyi hiábavaló kísérlet után sikerült egy kiváló magyar színigazgatónak megkapnia a sokak­tól anunyira óhajtott koncessziót a vajdasági magyar színházra. Ez a mindenkivel szemben outsider Földessy Sándor, a volt délszloven- szkói direktor, aki most néhány napot Sza­badkán töltött és általános rokonszenvet kel­tett egyéniségével és a Vajdaságban szenzá­ciószámba menő programjával. Általában nagy várakozással tekint a kö­zönség a regen nélkülözött színházi előadások elé, amelyeket a legjobb műkedvelők sem tudhatnak soha kellőleg pótolni. Földessy 60 tagú társulatával Zomborban kezdi meg tur­néját, ahonnan 30 napos szereplés Után Sza­badka következik két-, esetleg háromhóna­pos szezonnal. Zenta, Becskerek, Kanizsa, Becse, Ver- sec és Kikindán kívül Verbász, Topolya és több- nagy és intelligens község után újra kez­dődik a második, a tavaszi szezon. Földessy igazgató vajdasági társulatához titkárul szer­ződtette Arányi Jenő írót, aki teljes erővel dolgozik máris azon, hogy a nyolc év óta hiá­ba remélt és végre engedélyezett magyar színház minél teljesebb sikerrel mutatkoz- hassék be, amire egyébként biztosíték az elsőrangú erükből összeállított társulat és a művészi program. Megnyitották kapuikat a pesti színházak . Braathviay _ Az efeő férfi _ A zenélő óra Budapest, szeptember 24. Lassan Pesten is 'őse lesz. A nagy háztömbök között m!ég íodTőn tűz a nap, dle már sárgul a Dumapart -fáimaik lombja s az ősz kérlelhetetlen jelzői: a bemutató-szánliárak s a pronúér-mozik eaintapjad ismét megtartóitjáik a pesti ultoa egyéb­ként 9em szüirttöo ml/rolljat. Rendre nyitnak a ezto- házaik, melyek egy Ma előszezonná már Szent Ist­vánkor is megtárulitak. Mosit legtöbbjük — előlegül _ írtéig a miufllt szezonvégi kasszasikereket ismétli ve szedelmes számú szériákban: az „Oroszország1' most megy hetven öböd'szar, Fedik ma lép fel szá- zadszor, mint „Boresa", az operett-színházak tava­lyi melódiákat pengetnek, de az Orfeum uj mű­sorba fogott mláír, a kajbamók -és lás szí apáid ok iz- leltetik műsoruk későbbi örömeit s lassan-lássam az állami színházak is előkamottykodmafk a maguk preaniiúrj éveit, mng végre az Openaliáz is felhúzza vasfüggönyét. A szezon első nagyobb premierjét térmésaetesen a Fővárosi Operétteziuház tartotta. A főváros egyetlen vacsorautiámi színháza j tavaly a finom és kevésbé finom piikamt áriát tüZte ki ÍBirterfetőjieléül: az idén a sziinpadirodailom niás területére csapott át kísérlet ével és ezimre- hozOtt egy amerikai bulváirdarabot „Broadway" ciinnmeü. Rámdráma és bohózat vegyül-eke aj B-road- rtvay s a darab donija a fehér,és fekete sziinhatás... lAlilíohoiltcsempészek harca, gyilkosság, nyomo-zás, ártatlanok baijbayultása, végül az igazság dia dalia, egty kiéfeshiirü mulató szerelmi históriájával tar­kítva : ez a darab. Van ebben minden, ami ame­rikai ezeimmek-iülliniek jólesik, csak éppen egy hiányzik belőle: a valószerüsé'g. A darab humor­nak nem jó, a gyötrő szenvedés, mely néha szin­tién nekvizitum a darabban, nem indít meg. Hege­dűs Gyula, ez a kitűnő művész, saját személyével viszi a darabot s nem a szerepben rejlő kvalitá­sokkal. A nagy férfi-títár, Kiss Ferenc, szintén nem •alkothatott életképes alakéit a szerepéből. Kabos •Gyula humoros alakjában sikerült figura volt s a bői szereplők: Fejes Teri, Székely Lujza-, Tassy (Mária is elkövettek mindent a darab elhihetővé •válása érdekében. A rendezés Szabolcs Ernő ér­deme. A Belvárosi Színház (magyar bemutatóval jött, a magyar irodalom egyik ftiterary mlise-ének négyfélvonóBosával: Az első férfi-vei. Hatvani Dilinek nem eűlső darabja ez s ha mellőzzük a férfi--udvariasságot: nem is a leg­sikerültebb. A határszéli faluba be+ör az ellenség' <s mialatt a kastély ura és úrnője a vagyont men­ti: egy ellenséges, részeg kapitány áldozatává les^ legféltettebb kinicisülk, iskoláslónyulk, a szép, okos Mária. Mária titkát szüleinek sem árulja el. A darab finom motiválása: hogy brutalitása elle- Iliiére is kliárzi a férfiből a nem mindennapi, érde­kes embert s lassanlkint szerelem fogan meg ben­ne az első férfi iránt; reménytelen, mert hisz* a háború zűrzavarában a viszontlátás nem valószínű. Minden kérőit Visszaiulbaisiit, kedveset, gazdagot: •csak az eltűnt elsőt várja, bár maga se tudja: ml következik akkor... Nos, nem azért színdarab, hogy az első férfi be ne toppanjon egy szép na­Átkutatják és felépitik az Athéni Akropolist Kétmillió dollár ásatásokra — Földalatti folyosókban keresik a kincseket — A Parthenon felépítése már megkezdődött • Athén, szeptember 24. Háromezer esztendővel ezelőtt 500 éven ke­resztül az emberislég látható kulbiiroenlruinia volt az a meredekfalu mészkőszirt, mely 120 méter magasan a mai Athén közvetlen közelében emel­kedik ki a modern város Káztengeréből. Évente sokezer turista utazó látogatja meg az Akropolist, a régi Athén romokban heverő fellegvárát, mely-, nelk épületed, annak dacára, hogy csonkán mered­nek az ég felé, még igy is végtelenül imponáló hatást váltanak ki a látogatóiban. Innen indult ki az egész nyugati kultúra, ez a modem civilizáció bölcsője. Nemcsak a régi Athén közepén emelke­dett és ezzel jelezte fensőbbségét, hanem az akkori müveit világ egyetlen, vetélytársnéliküli központja volt. Athén és Róma bukása után gyönyörű hófe­hér pentelikopi márványból épült templomai, m-u- zeonljui és középületei lassan bedőltek a város megcsappant, elbarbá-rosodott lakossága a romok­ból házépítésre hordott el e-gyet-unáet és a török invázió megadta a kegyelemdöfést a büszke temp­lomi oknak. Ami elhordható volt, azt elcipelték, a romokat gaz, bokrok nőtték be. Később azonban a törökök belátták,' hogy a hajdani vár jő lesz erődítés céljaira. A régi faliakat megerősítették, kijavították, persze az épületek anyagának róvá- sára. Akko-r már csak néhány épületen kívül csu­pán a híres Parthenon állott. Ez úgyszólván miég érintetlenül dacolt -az idővel. A törökök az egyet­len ép épületet puskapor raktárnak használták. Amikor 1670-ben Athént bombázták, egy gyújtó- bamba berepült a puskapor raktárba és ezzel együtt levegőbe röpítette a Parthenont is. Azóta az óvilág kulturceutruma teljesen romokban he­ver. Sokat ártott neki ezenkívül a XIX. század legelejéin divatos antikszohorgyüijtési láz, mert ez alkalommal épen maradt homlokzatát is elszállí­tották. A hajdani Akropolis valóban világcsoda lehe­tett. Kr. e. 2. században Heliodorus 15 kötetben 'írja le az Akropoliis műkincseit. Munkája, sajnos, nem maradt meg. Természetesen ennek dacára igen sokat tudunk a híres fellegvár csodáiról. Itt állott Pallas Athéné temploma és az istennő óriási szobra. Ez a régiek szerint teljesen arannyal volt fedve, arca, karjai elefántcsontból készítve, szemei pedig drágakőből kirakva. A várra 19 méter szé- - les márváuylépceő vezetett fel. Ennek nyomai még ma is megvannak. Rendszeres ásatás tulajdonkép­pen csak 1885—1888-ig folyt az Akropolison. A munkálatokat görög régészek vezették igen szép eredménnyel. Csodálatos vázák, bronztárgyak, szobrok kerülitek ki a föld alőL Ab ásatásokat mindazonáltal pénzhiány miatt abbahagyták. Legújabban az athéni amerikai archeológiái iskola 2,000.000 dollárt kapott, hogy nagyarányú ásatásokat kezdjen. Ez az összeg olyan nagy, hogy remény van arra, miszerint a vállalkozást siker fogja koronázni. A görög kormány készséggel hoz­zájárult, hogy munkálatokat megkezdhessék. Ki­kötése csupán az, hogy egyetlen egy tárgy sem hagyhatja el Hellaist, minden talált darabnak Athénben kell maradnia. Athén felett számtalan háborús vihar és po­litikai zavar vonult el évezredek alatt- A* renge­teg titkos folyosóik labirintusában csak kevesen ismerték magukat lei. Hisz Kr. u. a II. században Pausanias 80 kötetet szentel az Akropolis épüle­teinek és nevezetességeinek. Annyira tele volt építve a híres fellegvár. Az épüLet nagyrészéhez földalatti termek tartoztak, melyek részben ma már bedőltek, de nagyrészük még létezik, csak bejáratuk van elfödve a romoktól és törmelékek­től. Mikor háborús idők voltak, a kincsek nagy­részét ezekbe a földalatti folyosókba rejtették el a papok. Hányán pusztulhattak el közülük anél­kül, hogy az elrejtett szent szobrok, vagy kincsek valaha napfényre kerültek volna. A földalatti fo­lyosók kincseiből kóstolót kaptak már 1888-ban, amikor páratlan szépségű vázák, bronzszobrok és kéziratok kerültek ki a napfényre. A művészettörténészeken kívül a nyelvészek ns gazdag zsáivimiányt várnak az amerikai ásatás­ból. Furcsa, hogy a görög irodalom egy csomó el­veszett remekműve nem Görögországból, hanem Egyiptomból került a múzeumokba. így például Tímotlheas lírai költeményének egyikét röviddel ezelőtt Észak-Egyiptómban találták meg egy gö­rög "katona sírjában, aki Nagy Sándor seregében szolgált és a Nílus partján balt meg. De Bacrihy- lides néhány vers töredéke is Egyiptomból való, sőt Arístoteles tanítványainak egy kézirata az athéni alkotmányról is a Nílus országában került napfényre. Az Akropolis rejtett folyosóiban éppen úgy, mint a most folyó Heredián emui ásatásoknál is, könyvtárakat remélnek felfedezni.-A görög iroda­lom számtalan remeke még teljesen ismeretlen. Lehet, hogy a földalatti folyosók labirintusában m'ég sok görög irodalmi emlék alussza évezredes álmát. A régészeik is reménységgel tekintenek a meginduló ásatások elé. Tudvalévő, hogy a görö­gök előtt a Pelasgusok nép esi tett ék be a mai Athén területét. Az Akropolis legelső erődítmé­nyeit is ezek építették, sőt már kulthely is volt, amennyiben istenelmek oltárt is emeltek ott. A pelasgusok kultúrájáról aránylag keveset tud a régészet. Ha azonban az ásatások alkalmával en­nek az ókori népnek kultúrájára ujalbb fény de­rül, remélhető, hogy a krétai és görög kultúra közötti összekötő kapocs is meglesz. Ez rendkívül fontos régészeti eredmény lenne, amelyet csak egy alapos, leletekben gazdag ásatás tudna felmutatni. A görög nyelv és vallás legkorábbi nyomaira egy csapással világosság derülne, ha a pelasgusok kul­túráját hozzáférhetővé tudná tenni egy ásatás. Az amerikai iskola nagyarányú tervével kap­csolatban már meg is kezdette a görög kormány az Akropolis ma még fennálló épületeinek alapos restaurálását, amennyiben lehetséges, az eredeti anyagból. így például a Parthenon fehér már­ványoszlopai még mindig a földön hevernek, úgy, ahogy az 1670-iki robbanás szétvetette őket. De nemcsak ezeket, hanem a többi épületromok újjá­építését Is megkezdték. A munkálatokat két ki­váló görög szakember vezeti, úgy, hagy minden tekintetben stilszerű rekonstrukció fogadja majd a közel jövőben a régészeket és utasokat, akik Hellas örökké-kék egét felkeresik. B. — pun. Őt felismerik, de 6 nem Máriát. Falnyar ga­vallér. Csak olyan nő kelül neki, akinél ő az első (férfi... A szerző végiül is szerencsésen öisiszeka- üauzoljá őket s igty miniden rendeződik: az első férfi mindkettőjük számára első szerető marad. A darab sok helyütt valószín üti etn. s olyanfor­mán hat, mintha minden a szerző akaratából 'folyna. Hiányros a motiválása, belső felépítése kis­sé lázas, szeszélyes, dle m'aga a megírás, a dialo- gizálás, a megfigyelésiek pompás sora: precíz •munka, író írása'. Makay Margit, Deliy Ferenc, ‘Gózoo>, Sugár pompásat alkottak szerepűikben’, a Tendezés uj rendező: Gál Béla munkája. A Vígszínház a Noszlty-jfiu pára'tlan sikerű átdoügozójának, a sain- jpadtetíhínjifca ruttnierjének, Harsányt Zsoltnak ihioZta; kii elsőiül' darabját, a Zenélő órát. A Zenélő óra a nemzett elnyomatás idején játszik, a legsö­tétebb Bach-korszakban, sok bangiulatos, külső, történeti kor festéssel, anekdotáé függelékekkel, sőt megvan a darabban az a törekvés is, hogy be- lülről-faikadó, elhiihető legyen. Nincs is hihetetlen a darabban semmi1, — csupa valószerüség az egész,, még ott is, ahol' már kacérkodik a lélek­tani őszinteséggel — s mégsem százszázalékos egész a darab, nem Ms bizonyítékául annak, hogy la szinpádtiechnika rultiinja miég nem teljes nyetre- lsége egy darabnak. özvegy Tlahy Gáspámé, a vértanú Knézich tá­bornok unofcahuiga, pénzt gyűjt az emigráció szá­mára s a pénz egy zenélő óráibah van elrejtve, az adakozók listájával együtt, A beaimter ezt meg­tudja s minden beavatottat hóhérkézre akar jut­tatott. A darab egy nem egészen alapos figurája, kedves, szimpatikus, miagyar származású osztrák kapitány azonban mindent kijavít, sőt a darabban szükséges szerelmi hangulatok iránt sem tesz ér­zéketlen. A darabban a történelmi távlat, komoly­ság s az amekdátázó, mulattató tendencia viaskod­nak, hol többé, hol kevésbé sikerültén. Inkább látványos dekoratív, ügyes kép, mint súlyos ve­retű színdarab maradt így az egész. A Vígszínház gárdája azonban miniden esetre > kitett magáért: Varsányi Irén régi kópiáik megelevenedett nagy­asszonya volt, finom, nemes, előkelő. Kertész Ella csupa jóizü szellemesség, Gál Franciska, Somogyi Erzsi bájos, eleven. Góth Sándor, Somlay, Kürti', Szerény, Raljinai csupa iemlditői a darabnak. A rendezés nemes munkája Góth Sándoré-. _iflxy— 13 7vlű VÉSZ F.TIRODAI>OM.. W 1 1 ' " ' 1 1,1 nl'l*"r ' Mészáros József: Az’ égő Kárpátok alatt Versek. A szerző kiadása, Pozsony, Concordia. 128 lap. Ára- 16 korona. ( _) Fenyves Pál fejtegette egy alkalommal a Prágai Magyar Hírlapban a „Heimatkunst" je­lentőségét. A lleimatkunst a vadon termő népmű­vészei és népi irodalom. Mészáros József poézise is ilyen vadon termett népi irodalom. De inig a Heiimatkunst inkább csak népi érdekesség, sem­mint irodalmi érték, addig Mészáros könyve nem­csak népi érték, hanem irodalmi érdekesség is. Mészáros a vadzségi típusa, aki a betűvetésen kí­vül mást nem kapott az iskolától s napi foglala­tossága a földművelés fizikai munkával járó rea­litásához köti, azonban ő a saját erejéből végig­járta lélekben azt a költészeti iskolát, meflyn ek ■egyik mestere az ő számára Petőfi volt, a másik .— Ady. Ha Mészárosnál hatást keresünk, akkor sajátosképpen épp ezt a két pólust találhatjuk /meg verseiben. Ám ez a földHfia-költő nem puszta utánuk-érző tanítvány: Mészáros a saját ősélenm- nyeit faragja bele nótáiba. Ez az egyszerű lelkű ember többet érez, több fájdalmat hordoz belse­jében, mint amennyi a maga búj a-keserve: ő is szomorú viselője a magyar bánatnak, a magyar föld ősszerelmének. Nemzeti érzése és korszerei ele nem eltanult Petői í-szólam, hanem a föld éhségé­ből, a föld szerelméből kinőtt elemi ős-érzéf. Meg-megtörő darabos sorai s reminiszcenciák gyanánt csendülő fordulatai mögött egy önlelkével és a formával harcoló ember belső hősi küzdelme lüktet s ez a belső harc az, ami őt költővé avatja. A sző legnemesebb értelmében vett nép-költővé. Mészáros öntudatos szószólója a magyar falu ős- poézisének. Szerelmi verseit tisztára népdalaioti- vumokhől építi föl. Nemzeti érzéssel telített ver­seiben a magyar széthúzás miatt kesereg, vagy azt ostorozza. Rikítóan kifejező könyveimé: „Az égő Kárpátok alatt“ igen találó az egész kötet tartalmára. Mészáros technikai készsége r/rv év­vel ezelőtt megjelent verkli!ez 1 ' ■ : bámu­latosat fejlődött. .JSport- . A vasárnap sportja Miig /az elmúlt vasárnap az osztrák—cseh­szlovák futball jegyében állott, addig ma az osztrák—magyar futballfrontra tetretlődiik ált Európa érdeklődé se. Az osztrákok újból erős Mádat: előtt állnak, három nehéz küzdelmei váilailfak magúikra szeptember 25-érie. Nem kevésbé súlyos teher hárul a magyarokra1, akiknek összesen négy helyen kefl! majd bizonyságot adni a magyar futball teherbíró képességé ről. BUDAPESTEN a magyar és osztrák amatőr és profi válogatott csapatok mérkőz­nek meg egymással. Az lam'atőrötknek az osztrákokkal szemben kell Ibeibizonyitamiok, hogy két héttel ezelőtti pozsonyi vereségük csak pdlllllamiatnyi inidiszpozioió következménye volt. — A legnagyobb érdeMőöés természe­tesen a profi válogattak küzdelmét előzi meg. Mintegy 40.000 néző előtt fog lefolyni a két ősriiváliis országnak — immár az Európa- serlegtuez számító — mérkőzésié. Az osztrákok a un agyarok eliten szeretnék reparaOmi prágai kudarcukat, viszont a [magyaroknak is meg kelti mutatniioík, hogy a tavaszi gyengeségük­ből már kilábaltak, és a régi 'erőkkel megerő­sített és uj emberetdkiel felfrissített válogatot­tal Budapestien győzni fognak Az orszfrák— magyar meccstől ezúttal klasszikus játékot várunk, amely vissza 'fogja hódítani a közön­séget, amely már megelégelte a sok bal­sikert. A mérkőzésnek nagy 'érdekességet ád az a körülmény is, hogy azt a legjobb angol bírák 'egyike Prince Cock vezeti. BECSBEN a két város válogatott csapata játszik. Mindkét együttes jéleotékeiny jlát'ék erőt képvisel, úgyhogy a Budapest—Bécs városközti mérkőzés semmiben sem fog mö­götte maradni a budapesti nagy meccsnek E mérkőzést a prágai Cejnár vezeti. Elő­játékban Pozsony és Bécs ifjúi mérik össze erejüket egymással. Bécs II. válogatottja 'Linz város ellen szerepel. ZÁGRÁBBAN a magyar B. profiváloga­tott és Jugoszlávia nemzeti csapata mérkőz­nek. A jugoszláv Válogatott jelentékeny erőt képvisel, a magyaroknak minden' tudásukat latba kell vetültök a tisztességes eredmény elérésére. ' A MAGYAR KUPA mérkőzések során a Budai 33-asok Szegeden a Bástyával mérkőz­nek. — A Vasas Szabadkán a SAND ellen vemdég'szerep el. PRÁGÁBAN a nagy külubok seirlegmér- kőzéseket vívnak A Slavia a Vrsovicével, a Sparta a Kladnoval, a Viktória Zsizskov a Slavoy Zsizskovval játszik Több barátságos meccs egészíti ki a programot. — A DFC a DBG Sturmmal, a Sportbriiderek a DFC Budweis-szel játszanak bajnokit CSEH- és MORVAORSZÁGBAN több érdekes mérkőzés létez. A Bata Zitán Pardu- bitzban, a Csediie Simichov Teplitzben, az SK Zsilina Königgrátzben vendégszerepei. — Brünnben a két helyi rivális: A Moraívská SJájvia és Zeidemioe játszanak egymással. <wg«gg»7V\A!S(^-Fmaufe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom