Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-24 / 219. (1553.) szám
a«/«« Í>JKAÚM’l * XA3Uk^JW.*ÍrLÍKJUAjti í^gaaüaiiiflMifiMwisnfflBai Szellemi vagy testi fáradtságot érez ? Maszirozza testét orvosi tanács szerint alaposan KöZ<xA7tf>A>3ÍÁ«^ A bányamüvek alkalmazottainak biztosítása Szlovenszkőn és Rnszinszkón menthoi sós^orssesssel Megjavítja a vérkeringést, erősíti az izmokat és felfris- siti az idegeket. „mphu sósborszesz eredeti csomagolásban az összes gyógyszertárakban és drogériákban kapható. volna világbajnoki óimét Hogy Dempsey még sem tudott győzni, ennek magyarázata az, hogy kettőjük közölt Tunney a jobb boxóló, ő pedig a ■jobb fligther. És Dempseynek kora is már érezhető volt a mérkőzés folyamán. Kitűnt az is, hogy tréningje dacára nem tudott át tan ülni és jobbját még most sem tudta megfelelően használni A nyolcadik menetig többször volt nagy győzelmi kilátása, araikor azonban az egyik szemét felütötték, nem tudott elleutállani a rimgben annyi fa gyakorlott • Tunney támadásainak. Ilyen körülmények között bisomyajs^a veszik, hogyha a küzdelem 15 rryenetre terjedt volna, Tunney akkor kiütésséJ győz, mert Dempsey egyszerűen védekező® nélkül volt már kiszolgáltatva ellen-' fele hatékony csapásainak. Dempsey botx-kar- rierjét mp\st már végi ege séri befejezettnek tekintik. , d Hubbard 7 m. 97 cm-es ugrása Cincinnati, ezept 23. A* Itteni versenyen Hubbard, a cincinnati egyetem nétfpr diáJcja 7 m. 97 cm.-** ugrásnál meg javító ttp 0 Utmlugrás vi- tdgtrekordjdi, amelyet 1925 óta ő maga 7.895 mé- ,tőrrel tartott. A versenyen Hubbard a 100 yardot $.6 mp^ szintén világrekord idő alatt futotta meg. jEddi’g ezt az időt csak a® amerikai Padock, Drew <ós Kelley, valamint a kanadai Coasse érték eL — 1Ritába, az Amerikában élő finn au amerikai bajnokságot 10 mérföldre 53:36.8 kitűnő idő atatt iiyert-e> meg, 2.5 perccel maradván el Shruíb 1904- ben Glasgowban felállított világrekordjától. X A monlraturt tenniszverseny férfiegyes döntőjében az angol Mayes ezredes ötszettea erős (küzdelem után 4:6, 6:3, 10:8, 7:5, 6:2 arányban legyőzte az olasz Morpurgo bárót. — A nőiegyestben Friedlebenné az angol Golding kisasszonyt késztette megadásra. — A féTfipárosban a Mor- purgo—Stefani olasz kettős győzött a Salm—Frenz •osztrák—német és a Fisher—Worm ujzélandi—dán kettősök ellen, f— A vegyespárost Golding és Fi- isher nyerték Friedlebenné—Worm-ókkal szemben. )( üj női ttszévílégrekord. Honoluluban Weh- /selau kisasszony a 220 yartdos gyorsu&zásban 2:46.4 alatt uj világrekordot ért el. )( Vauik, a Viktória Zsizslkov kitűnő fiatal esatára, a Vrsovicéhez szerződött. A játékosért 8000 korona lelépési dijat fizettek. X A Bécs—Budapest mérkőzést, amely vasárnap folyik le az osztrák fővárosban, a prága Cej- nár vezetL X ÉSE—Rapid. Éraekuijvári tudósítónk jelenti: Vasárnap találkozik Érsekújvárok; Szlovenszkó ,magyar bajnoka éa az idén rendkívül gyengén startoló Érsekújvár! SE. A hazai csapat ezúttal újból megerősödik Kompisaal és a katonaságtól visszatért Hochfeld I.-el, úgyhogy az ÉSE hívei remélik, hogy csapatuk a bajnokegyüttes ellen fogják a szezoneleji kudarcaikat reperálni. )( Szepes rékord formában. Budapestről jelentik: A szezon utolsó nagy atlétikai meccse vasárnap folyik le a MAC pályán. A versenyen a német Peltzer, Hoffmeiater és Köppke is részt- veszneik. Szepes Béla rekordkísérletet jelentett be gerellyel. Tréningben már kétszer megdobta a 65 métert. Peltzer a 400 méteren először találkozik Barsyval. 800-on is valószínűleg Barsy lesz az ellenfele. Hoffmeister gerelyben, súlyban és diszkoszban, Köppke távol- és magasugrásban indul. )( Harminckétezer fizető nézője lesz a vasárnapi osztrák—magyar mérkőzésnek. — A MLSz az október 9-iki csehszlovák—magyar meccsre 'már most megkezdte a jegyek elővételben való árusítását. )( Konrád lemondott. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Konrád II. gyöngélkedő állapota miatt lemondott a magyar válogatottban való szerepléséről. Helyeíte a szombathelyi Holzhauer játszik, aki helyett Jugoszlávia ellen Fxöhlloh vezeti ^ csatársort, Prága, szeptember 23. A Szlovenszkőn és Ruszinszkón levő bányamüvek alkalmazott: > betegség, rokkantság és aggkor esetére már az államfordulat előtt is a bányatárspénztáraknál voltak biztosítva. Ez az állapot változatlanul megmaradt' azután is, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó az úgynevezett történelmi országokhoz csatoltatott A biztosításnak ez a módja nem szűnt meg 1922. január 1. után ! sem, amely naptól kezdve tudvalevőleg Szloven- | szkóra és Ruszinszkóra kitért esztették az 1921. évi december 21-én kelt, 414. számú törvénnyel a történelmi országokban már 1909 óta érvényben volt s a magánalkalmazottak nyugdijbiztositására vonatkozó törvényt. Eme törvény szerint azok a személyek biztosíttatnak, akik a csehszlovák köztársaság területén oly szolgálati viszbnyban állanak, amelyben magasabb, vagyis túlsúlyban szel- I lemi munkát végeznek. A bányászati szakma ré- ; széröl a következő alkalmazottak tartoznak ide: felvigyázók, selőrök (aknászok), főfelőrök (fő- aknászok), kohászok, mesterek, irodai alkalmazottak, hivatalnokok, mérnökök stb. Eme törvény végrehajtási rendeletének 91. § 1. bekezdése szerint a bányaalkalmazottak kétszeresen biztosíttatnak, mégpedig a hányatársládánál és a nyugdíjbiztosítónál. A végrehajtási rendelet 91., 92. s 92. a) paragrafusaiban néhány nagyjelentőségű rendelkezést találhatunk, amelyek mindenesetre megérdemlik, hogy azokkal behatóan foglalkozzunk:. A 91. § kimondja, például azt, hogy „a bányatársládák ama tagjaira, akikre a nyugdíjbiztosítás csak a jövőben válik kötelezővé, a nyugdíjbiztosítás első hatvan illetékhónapja idején a nyugbér b Módiiénál már fennálló báztomlásuk megfelelő téritmény ellenében szabályként érvényben marad, márpedig a nyugdijbiztositás kezdetéig már megszerzett váraliocffoi illetménynek megfelelő összegben, illetve ha a bányatársláda statútumaiban meghatározott várakózási idő később telik el, úgy az annak megfelelő várakozási illetmény összegében A 92. § a következőket mondja: „A nyugbér- biztositásnak a nyugdijbiztositás első hatvan illetékhónapjában való folytatásáért járó téritmény eme korlátozott biztosítás kezdőpillanata számára a biztosítási' technika alap elvei szerint kell kiszámítani." „y . A központi bányatársláda est meg is tette s mint ismeretes, a havi tórttményt 30 korona ösz- szegben állapította meg s hajtotta be. A nyugdíj biztosítási törvény azonban még ennél is tovább megy a más megoldási módozatokat is megenged oly esetekben, amikor a nyugdíjbiztosító pénztár tagja a nyugdijbiztositásba lép át. A 92. a) § kimondja ugyanis azt, hogy a népjóléti miniszter az érdekelt miniszterekkel egyeiért elmüleg a munkaadó és a biztasitöftt egyértelmű kérelme alapján a nywgdijbizldsitásbói a nyugdíjbiztosításba való átlépést illetőleg más, a 91. és 92, paragrafus ókban foglaltaktól eltérő módozatokat is megállapíthat. Ilyen másfajta szabályozás megengedhető nevezetesen a következő irányban: 1. a biztosítottak teljesen lezárhatók a bánya társláda nyugbérpénztárából, ha a nyugbór- pénziámál levő vagyonrészeik, illetve azoknak önkéntes kiegészítése elegendő a nyugdijbiztositás viselőjénél annyi szolgálati év beszámítására, hogy a hatvan illetékhónapi várakozási idő be legyen töltve; 2. az alkalmazottak mentesíthetők a nyugdíjbiztosítási kötelezettség alól abban az esetben, ha a bányatársláda oly nyugdíj ellátmányt garantál számukra, amelyet a nyugdíjbiztosítással egyenértékűnek kell tekinteni; 3. a nyugbérpénztámál való biztósitás állandóan vagy meghatározott időré teljes terjedelmében fentartható a nyugdijbictó&itáséal Egyidejűleg. Ez a legutóbbi törvényes rendelkezés kifejezetten megengedi tehát a kettős biztosítást; ez ugyanis az érvényben lévő, élő jog s a biztosítottnak igénye van arra, hogy a népjóléti’ minisztériumhoz beadandó kérvényében érvényesítse azt a jogigényét, hogy továbbra is a bányatársláda tagja maradhasson. Természetes feltétel az, hogy a munkaadó beleegyezését adja a kettős biztosításhoz s ennek jeléül a kérvényt láttamozza; a munkaadók ezt a beleegyezést minden nehézség nélkül szokták megadni. A munkaadói beleegyezés kérdését a törvény, illetve a végrehajtási rendelet csupán azért vette fel, mert a munkaadó kiadásai a kettős biztosítás folytán növekednek, ez azonban oly kérdés, amelyre nézve a munkaadó s a munkavállaló — adott esetben — feltétlenül megegyezik. A végrehajtási rendelet 67. §-a végül kimondja azt, hogy azok a® alkalmazottak, akiknek munkaadója oly nyugdíjalapot, üzemi (bányatárs)- pénztárt s más hasonló olyan intézményt tart fenn, amely akár tényleg, akár alapszabályszerűen rokkantsági, aggkori, özvegyi, árrvaellát- mányt, végkielégítést, temetkezési járulékot vagy más ilyenfajta segélyt nyüjt, itincsenek felmentve a nyugdíjbiztosítási törvény rendelkezései alól. Miután röviden ismertettük azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a bányamüvek alkalmazottainak nyugdijbiztositására különösen jelentősek, a következőkben a bányatársládákra vonatkozó törvényes intézkedéseket fogjuk vázolni. 1922 január 1-én, tehát a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló törvény életbelépésének napján, a bányaalkalmazottak nyugbér- biztositására vonatkozólag Szlovenszkőn és Ruszinszkón az egyes bányatársládák statútumai voltak irányadók. Csaknem valamennyi statútum természetszerűen megengedte a kilépett tagoknak azt, hogy betegség, rokkantság és aggkdr esetére továbbra is biztosíthassák magukat, miután a nyugdíjbiztosításba való átlépést nem ismerték. A bányatársládák statútumai az- állainfordulat után is érvényben maradtak, mint bármely más jogszabály, melyet a csehszlovák köztársaság alkotmánytörvénye recipiált. Emellett az 1922. évi február 9-ón kelt 61. számú törvény a bányatársládák kilépett (felmondott, elbocsátott) tagjai számára kifejezetten lehetővé tette azt, hogy a teljes biztosítási dijak lefizetésével továbbra is biztosítva maradjanak, vagy pedig a várakozási illeték fizetésével jogaikat fenntarthassák. Különösen jelentős a bányatársíádáknál való biztosítást szabályozó, 1922. julius 11-én kelt 242. számú törvény, melynek 2., 4., 5. és a következő paragrafusai a bányamüvek alkalmazottainak beteg- biztosítását, a 23. paragrafus rendelkezései pedig a nyugberhiztoisitásit szabályozzák. Ez az utóbbi paragrafus kimondja azt, hogy annak a tagnak, aki a bányatársládai biztosításra kötelezett alkalmazásból kilépett, vagy elbocsát látott, anélkül, hogy munkára alkalmatlan volna, jelentéktelen összegű illeték fizetése által jogéiban áll megőriznie a nyugellátására vonatkozó igényét. A továbbiakban világosan van kimondva az, hogy ennek a paragrafusnak az intézkedései érvényesek azokra a biztosítottakra is, akik valamely mcfc, ellátmányt biztosító intézménynek (a mi Esetünkben a nyugdíjbiztosító intézőidnek) alávetett al- kabnbazásba, vagy pmgmattkális Mami szolgálatba lépnek. A törvény kilépésnek nevezi tehát itt a nyug- bérbiztositásból a nyugdijbiztositásba való átlépést is. A bányatársládák tagjainak jogát illetőleg ez a legfontosabb paragrafus. Az 1922/242. számú törvény szerint a központi bányátársládának jogában áll oly statútumokat kiadni, amelyek a tagság elvesztéséről, illetve az ellátmányra vonatkozó igényről közelebbi intézkedéseket tartalmaznak. Miképpen oldotta meg a központi társláda eme feladatát? Statútumainak hatodik paragrafusában kimondotta azt, hogy a központi hányatársládánál való tagság ama napon szűnik meg, amelyen a tag a magáaa lkai mázó ttak nyugdijöiz/tositásáről szóló törvény szerint biztosításra kötelezett alkalmazásba lép. — Ezzel szemben a törvény 23. paragrafusa, mint fentebb már említettük, megengedi a tag nyugdíjigényének a fentartását, viszont a központi bányatársláda statútumai szerint a szóban!evő alkalmazott nem tekinthető többé tagnak. A statútum nyolcadik paragrafusa ezeket az alkalmazottaikat „nem- tagoltnak" nevezi, akiknek a tagságii a várakozási idő letelte után azért szűnt meg, mert a bánya- társládánál1 való biztosítási kötelezettség alá tartozó alkalmazásból kiléptek vagy elbocsáttattak anélkül, hogy munkára alkalmatlanok volnának. Ezek a „nemtagok" a statútum 8. paragrafusa szerint a nyugbérellátásra vonatkozó igényüket havi 3 Kcs. elismerési illeték lefizetésével megőrizhe>- tik. A" biztosítás azonban megszűnik, ha az elismerési illetéket hat egymásután következő holnap óban nem fizették meg. A statútum 10. paragrafusa éppen olyan világosan, mint a' törvény 23. paragrafusa, kimondja a következőket: „a bányatársládai biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazásból a statútum 8. paragrafusa szerinti kilépésnek számit a másfajta ellltmányi (nyugdíj) biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazásba való átlépés abban az esetben is, ha a munkaadó vagy a vállalat ugyanaz marad, vagy ha az átlépés prgmatifcális állami szolgálatba történt." A 142. paragrafus igy szól: „A régebbi társládák ama tagjai, akik az 1922. julius 11-én kelt 242. számú törvény életbelépése előtt léptek ki valamely, a társládai biztosítás alá eső alkalmazásból, az 1922. február 9-én kelt 61. számú törvény szerint továbbra is megőrizhetik a nyugbér- igémyüket, vagy pedig a biztosítást folytathatják." Végül jelentős még a statútum 146. paragrafusa, amely a következőket tartalmazza: „Azok a személyek, akik az 1922. julius 11-én kelt 242. számú törvény hatálya előtt a magánalkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló törvény alapján biztosítási kötelezettség alá estek és akik az eme törvény által előirt hatvan illetékhónapot -nem" érték el, az ellátási illetményeket illetőleg a társládánál maradnak biztosítva mindaddig, amig a hatvan illetékhónapot nem érik el." (Vége következik.) m .urjszuisajilünosok szövetségének közgyűlése Prága, szeptember 23. A köztársaság füresz- tulajdauasainak szövetsége tegnap Em'tiler elnök elaökléeévei közgyűlést !ártott és állásit foglalt Németország falkeresikedeimii politikájának s ennek a csehszlovákiai faiparra gyakorolt hatásának kcr- ; (Léseiben. Az elnök részletes jelentésében ecsetelte a csehszlovákiai fűrészipar _ helyzetét, amely egészen reménytelen. Einuek főoűfláit Németország fakereskedelmi politikájában látja. A német birodalomban ugyanis kevés a gömbfa, elleniben annál feijUet tebib a faipar, amelynek érdekében a félig, vagy egészen feldolgozott anyag beviteléit óriási védővámokkal korlátozza. A gömbfa bevitelére viszont a vám igen csekély, minek folytán a csehszlovák erdőipar könnyelmű kivitelre -kapható. A német beviteli vámot nyealsárurfe és vá goit fám, amely a régi Ausztriával szemben 1:6 arányú volt, Csehszlooákiával szemben 1:8 arányra, emelték fel. Ez a dispariilás okozza a csehszlovák fűrésztelepek itulajdadósadnak nagy' gazdasági válságát. E vámpraXiis következtében a néniéit fűrésztelepeknek 40 koronás ciiöuyilk van köbméterenként s éhhez miéig hozzá kell vermi azt is, hogy a belföldi fiinészfcctl epek 20%-kai miagteiaibb árat kény tel cmek fizetni a belföldi giömbfáéirtt, mint amilyet a világpiacon jegyeznék. Úgy hirlik, hogy a csielisZlovúk fatormelők magas glümlbfaáralkaf; továbbra Is fenn akarják tartani, ami a fűrésztelepek részére óriási, válságot jelentene. Németország haijiiafLa tlaosága kény szerit! a faipart arra, hogy a kiviteli illetéket egy tonna, gömbfánál 385 koronáit* emeljék fel, mart csak esi az egyedüli lehetőség ama, hogy a gazdaságii károkat csökkenthessék. Az elnök beszéde végién felkérte a 'minisztériumok jelen volt képviselőit, valamint az ipari (szövetségek és kereskedelmi! kamarák kiküldötteit, lvogy támogassák a f űr észté léptül ajdanosok kívánságait. Végül egy határozati javaslatot fogadtak el, amelyet a minisztertanácsnak fognak átnyújtaná; ebben rámutat a szövetség arra a tényre, hogy a csehszlovák faiipar háromnegyed niilíiárd. koronát beruházott, 50 ezer ailkalínnazot lat tart eil 'egész éven korosatiíl s ez az ipar kizáróko gosan belföldi nyeutsanyagot dolgoz fel egy milliárd korom értékben, minek folytán a faipar joggal megkövetelheti az álamtól, hogy nagyobb figyelmet; tanúsítson ezen iparág érdekeivel szemben és hogy a kereskedelmi politikában ezen ipar kivánságad áis tekintetbe vétessenek. A határozati javaslatban azJt indítványozza a szövetség, hogy vagy szerződéssel, vagy önálló rendelkezéssel a gombi a kiviteli illetékeit emeljék fel és ezzel ás biztosítsák a belföldi faipar számára a szükséges nyersanyagot. Újból ősökként a nagykerteskede/limá index. A statisztikai hivatal szeptember elsején megállapított nagykereskedelmi árindexéé uijaíbb csökkenést mutat. Az ősszindex a 'háborúéiölti báziB alapján augusztustól szeptemberig 083-ról 975-ne csökkent, aranyért'ékíben 143.7-ről 142.6-ra. Az élelmiszerek drnivója átlagban 926-ról 909-re csökkent, arany- értékben 135.4^ről 132.ÍPre, mig az iparcikkek és 'termékek valamivel szilárdabbak, szeptemberben ugyanis az index 1046 (aranyiban 153), mig augusztusiban 1045 (152.8) volt. Meghosszabbítják a közép euró pali vas védelmi megegyezést. Bar eszi óból jelentik: A Drezdában lefolyt tanácskozások Csehszlovákia, Ausztria és Lengyelország vasiparának képviselői között arra az eredményre vezettek; hogy a három állaim (között fennálló -és decemberig érvényben levő területi védegyezményt a Vasi import és -exportra, vonatkozóan 1928 december végéig meghosszabbítják. . A cukorkartelttággyailások. A cukorgyárosok iés finom illők közös bizottságának tegnap tartott ülésén részletes jelentést tettek a kartelltárgyalások eredményeiről, amelyek alapján meg tehet állapítani', hogy számos kérdésben még döntést nem hoztak. Elhatározták,' hogy a tárgyalásokat folytatni fogják a végleges megegyezés érdekében. Részletesen megvitatták az uj kartellszerződés alapelviéit. A 'tárgyalásokat a mai nap folyamán folytatják 'és hétfőn a magysurányí cukorgyár képviselőivel a szloveniszkói kérdésről fognak tárgyalni. A nyerscukorgyárak főleg a belföldi szükséglet nyierecukoráirámak kérdését kívánják rendezni, azaz a gyárak magasabb árt káváimnak. — A nyerscu- fcorgyárak és • finomitók közös bizottsága még az elmúlt hónap kampányának belföldi fogyasztásáról is tárgyalt 'és elhatározta, hogy az eredeti kontingensen fel,ül változatlan feltételek mellett még egy százalékot áruiba bocsátanak. A bizottság felhatalmazást kapott arra, hagy a kontingensen felül még félszázalékot, áruba bocsáthasson, ha erre szükség mutatkozik. í lüostjelen?meg! Hos!je!en!meg! | MAURICE LEBLANC . \ V > Lupin Arzén legújabb kalandjai: N $ A zöldszemü hölgy | ára 16.50 Ke. Most jelent meg! Most jelent meg! + Gyöngült a prágai tőzsde. A hétvégi realizációs törekvések miatt a.tegnapi szilárdságot ma lanyha irányzat váltotta fel. Nyitáskor nagyobb- menmyiségü anyag került piacra, amely azonban nem bizonyult felvevők épesnek, úgy, hogy egyes kategóriákban jelentős veszteségek adódtak. Az ■üzlet szűk keretek közt 'mozgott. Mig az osztalék- piacon gyengébb irányzat érvényesült, addig az államkölosönöfc nagyrészt javultak. — Az ipari piacon gyengülték: Északi Vasút és Cseh—Morva 100, Moráviia 70, S amott 65, Berg és Hűtlen 50, Neetomi'tai 35, Cseh 'Cukor és Prágai Vas 30, Po- doli és Brünni Sör 25, Dux—Bodenbachi 23, Amséig! Vegyi, Seíllier, Tejipar és Pilisem Sör 20, Bro- sche és- Marskor 18, Solo, Aussigi Finomító és
