Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-24 / 219. (1553.) szám

4 ^p^s®*/viz^^*Hlíai2sa 1927 szeptember 24, szombat. nmc-vzssnrxizxsf,-. Au^tasatismuMn^^vv i’www Beszélgetés Dumbar Burgess Kinggel, a világ legegzótikusabb uralkodójával Libéria köztársasági elnöke Berlinben — Az európai és amerikai műveltségű négerek — A fekete faj mmtaállama Berlin, szeptember 23. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) „Libé­ria, néger köztársaság Afrika nyugati partvidé­kén. 1822-ben amerikaiak alapították és 1847- ben függetlenítette magát, 'kerülete 60.000 négyzetkilométer, lakosainak száma másfél millió. Kávé, kaucsuk, pálma, kamut, elefánt- csont. Kereskedelme főleg Anglia és Amerika felé irányul. Fővárosa és kikötője Monrovia mintegy 15.000 lakossal." — Ezt olvastam ki egy kis kézilexikonból, amelynek segítségével fel kariam frissíteni immár feledésbe merült, hiányos középiskolai földrajzi tanul hiányai­mat, mikor elhatároztam, hogy meglátogatom Libéria itt tartózkodó köztársasági elnökét. Az Eden-szálloda tetőzetén nagy csillagos lobogó leng, amely igen hasonlít az Északame­rikai Egyesült Államok zászlajához. Piros és fehér csikók és az egyik sarokban egy kék me­ző. Ez a kék mező azonban nem tartalmazza az Északamerikai Egyesült Államok négy tucat csillagát, hanem csak egy csillag van rajta: Li­bériáé. Az afrikai néger köztársaság elnöke: Charles Dumbar Burgess King az Eden-szállo- dában vett lakást-* *, és lakosztályának ajtaja előtt két libériái liszt áll őrt hasonló egyenru­hákban, mint amilyent az amerikai katonák hordanak King elnök igen rokonszenves néger gentlemann, angol nyelven adott válaszai oly­kor úgy hangzanak, mint egy diplomata nyi­latkozatai, máskor mint egy amerikai profesz- szor fejtegetései . . . = Mi a benyomása Elnök Urnák Európa- j ról? — hangzott első kérdésem. — Igen kellemesen meglepett az európai ■< nemzetek nagy munkakészsége és főként ; itt Németországban a lakosság példa nél- j kiil álló szorgalma. 1 Libéria a háború előtt igen szoros gazdasági viszonyban állt Németországgal, amely keres­kedelmünk 90%-át bonyolította le. A háború i alatt és után Amerika és Anglia foglalták el £ Németország kereskedelmi pozícióját, az utol- * só években azonban a németek számos elvesz- £ tett összeköttetésüket újból megszerezték és 1 ma már ismét kereskedelmünk 50%-a van né- * met kezekben. Ez az arányszám igen rövid r időn belül valószínűleg még emelkedni fog. \ Pénzügyi helyzetünk nem kedvezőtlen, hábo- l rus adósságainkat egészen kifizettük és orszá- s gunk igen jó piac különböző európai export- í cikkek számára. v = Milyen a hajóösszeköttetés Európa és s Libéria között? — Igen kedvező. A hajózás jelenlegi vi­szonyai közepette azonban csupán azokat a nyers terményeket szállíthatjuk Európába, amelyek a parttól számított 50 kilométernyi területen belül teremnek. ­£ Az autö-utakat azonban most építjük ki z az ország belsejében is é és igy nemsokára módunkban lesz sokkal na- £ gy-obb mennyiségben exportálni nyerstermé- £ nyeinket. Ekkor természetesen élénkebb hajó- r forgalomra is szükségünk lesz. Most folynak a kikötők kiépitési munkálatai és azután meg­kezdhetjük a vasúthálózat kiépítését. = Szíveskedjék Elnök Ur valamit Libé- | riáról mesélni. — Az ország lakosainak száma körülbelül , másfél millió. Mindannyian négerek és közű- € lök mintegy 150.000 európai értelemben is ci- r vilizált. Fővárosunknak, Monroviának 15.000 1 lakosa van, számos hatalmas, európai jellegű j épülete. i A város villanyvilágítással, autóbuszokkal, < szállodákkal, mozikkal és színi előadások­ra alkalmas termekkel rendelkezik. A mozi igen nagy népszerűségnek örvend, a < fiuk a kalandos filmeket favorizáljk, a fiatal j leányok és férfiak pedig a romantikus szerel- i mi regényeket. Saját színészeink is vannak, akik olykor európai darabokat is játszanak. Így többek között nagy sikere volt az oberam- mergaui passzió-játékoknak, amelyet szintén saját néger színészeink mutattak be röviddel ezelőtt. Igen kedveltek a bibliai tárgyú színmü­vek, igy például az idei évad legnagyobb sike­re egy „Eszter királynő" cimü dráma. —A társas élet egyébként is igen ki van fejlődve nálunk, sokat táncolnak, elsősorban foxtrottot, black-bottom-t, eake-walkot, two stepet, azonban európai nemzeti táncokat is, mint például keringőt és polkát. Általában népünk igen barátságos, békés természetű és vendégszerető. Av európai nyelvek közül az angol dominál, azonban a többi világnyelvek is terjednek. Állandóan azon vagyunk, hogy az oktatás­ügyi viszonyokat emeljük és ma már ott tartunk, hogy lakosságunk, mintegy 60 százaléka írni és olvasni tud. Középiskoláink európai értelemben is szép eredményeket produkálnak és legközelebb megkezdődnek a libériái nemzeti tudomány- egyetem építkezésének munkálatai. Az egyetlen civilizált néger állam feje nyi­latkozatát a következő igen érdekes közléssel fejezte be: —- A mi célunk az, hogy libériából Afri­ka földjén olyan államot csináljunk, amely példaként álljon az egész, megbonthatatlan afrikai faj előtt. Igen szeretjük fajunkat, azon­ban elsősorban mégis hazánkért akarunk munkálkodni; először a haza és azután a faj. Nemzeti himnuszunk plasztikusan kifejezi cé­lunkat a következő szavakban: „Éljen a boldog Libéria, a dicsőséges szabadság hazája ame­lyet Isten rendelete adott nekünk . . .“ Á mormonok centennáriuma 1927 szeptember 22-én ünnepelték a mormonok szektájuk fennállásának százéves évfordulóját A dolog úgy kezdődött, hogy egy elcsa­pott anglikánus pap, Salomon Spaulding, jobb foglalkozás hijján regényíráshoz fogott. Regényben leirta, hogy a jeruzsálemi zsidó királyok idején egy Lehi nevű izraelita átvi­torlázott Amerikába. Itt két fia született: az egyik, Lámán, a vörösbőrüek ősatyjává lett, a másiktól, Nefitől származtak az amerikai fehérbőrüek, akikhez maga a feltámadt Krisz­tus hozta el a keresztény vallást. Utóbb ezek a nefiták elzüllöttek s ekkor Mormon, akinek a neve annyit jelentsem, mint „több, mint jó", állott az élükre s újra dicsőséges kor elé vitte őket. Egy elveszett regénykézirat sorsa Eddig a regény, a papírra Írott; mert az gazi regény csak ezután vette kezdetét, spaulding ugyanis nyomdába adta a kézira- át, amely azonban ott szőrin-szálán eltűnt. A szedőnek tudniillik, akinek a kezéhez adták i regényt, nagyon megtetszett ez a história is Sidney Rigdon — ez volt a szedő neve — elolvasta azt egy másképpen analfabéta ba- átjának, Joe Smithnek. Smithnek is felet- ébb megtetszett a mese s ötletes üzletember étére nyomban elhatározta, hogy. ezt a re­gényt — már a maga módja szerint — érté- [esiteni fogja. Ennek első feltétele pedig az mit, hogy a kéziratot — végképp megsemmi- itették. Azután egy szép napon, most száz ive, 1827 szeptember 22-ikén Smith, miként egykor Mózes, kivonult a Palmyra mel­letti Cumora-dombhoz s onnan állítólag két „aranytáblát" ásott ki, melyeken a „Mormon vallásának" fent vá­lóit regényes múltja s egyúttal jövendője is illott légyen. A titkos Írást azonban csupán íz (analfabéta) Smith bírta állítólag elolvasni, íz is csak úgy, ha egy üvegtelen szemügve- fet, az „Úrim és Thummim" csuda-okuláré- át tette fel. * Modern népvándorlás Most már csak hívek után kellett néznie ; mivel tudvalevőleg nincs olyan botorság a ölden, amelynek ne akadna hívője, 1830 jú­lius 30-án Fayette városában (Newyork ál­amban) csakugyan összeverődött harminc imber, akikkel együtt Smith megalapította a normon szektát, vagy mint ahogy ők magú- tat nevezni szeretik: „az ítéletnapja szent­éinek" felekezetit. Az uj vallás embereit íem szívesen látták s valósággal kiüldözték )ket. Évtizedekig tartó hosszas vándorlásba fogtak most Smith követői ; ez a vándorlás maga is külön rémregénynek illik be. Alig telepedtek le valahol, máris a nyomukban a hatóságok, a többi féltékeny I felekezet, az indiánusok, a vadállatok. Utta- lan sivatagokon, kimondhatatlan éhség és szomjúság közepette, százszámra hullanak el a hívők és számuk mégis egyre dagad. Ma várost alapítanak valahol, holnap már tóm­ban hever: az üldözőik felgyújtják, lerom­bolják. Mint egy ókori, hősi epopeia, olyan ennek az útnak a története, amíg végül eljut­nak olyan vidékre, ahová — úgy hitték — nem jön utánuk senki. A Nagy-Sós-Tó kör­nyéke volt ez, valami biblikusán elátkozott föld, ahol sok-sok napi járóföldre nem terem meg egy fűszál sem a kénes, sós, szikes buc­kák között. Aki magános ember ide verődik ebbe a pokoli sivatagba, az menthetetlenül elpusztul, vagy a szomjúságtól, vagy az éj­szaka éhező, véres vadjaitól. Kommunizmus — ötven százalékra Ennek a sivó pusztaságnak kellős közepén fekszik a Nagy-Sős-Tő, amelynek partjairól majdan, a Végítélet Napján — igy hirdette Smith — Gábor arkangyal fogja a harsoná­ját megfujni. Jólelkü indiánusok megtanítot­ták itt a mormonokat a kútfúrás, a kanalizá- lás, meg a sószáritás tudományára; a mor­monok pedig amazokat a házépítés, a keres­kedelem és a — pálinkaivás titkaira. „A szilahegy szentjei" — ez igy volt az egyik ne­vek — itt Salt-Lake-City-ben kommunista alapon szervezkedtek meg, de épp úgy, mint az orosz bolsevisták, ötven százalékra kiegyezkedtek a köztulajdon fogal­mával: a kisembernek meghagyták a házát meg a belsőséget magántulajdonul; „kösd mee a boriut a házad ereszéhez s akkor a te­oldást talált, mint az orosz bolsevisták a Nep- intézménnyel; egyszerűen az államkapitalizmust teremtette meg; az állam területén belül mindenki szabadon kereskedhetik, de a külíorgalmat csakis az állam bonyolíthatja le, — a külkereskedelmet állami monopóliummá tette. Ott is tanult Young az elődje példájából, hogy nem szabad magát és testi épségét tisztán a hívei jóin­dulatára bíznia. Ezért a szószoros értelmében vett csekáí szervezett megbízható embereiből, akiknek danita vagy irtóangyal volt a hivata­los cimük. Ezek aztán éjnek idején megje­lentek a bűnösök vagy a Yo-ungnak egyéb­ként nemtetsző egyéneknek a házánál, s reg­gelre — megfojtva feküdt az illető az ágyá­ban. így bántak el főként a nőkkel is, aki­ket a mormon apostolok messzi vidékekről, még Angliából is átcsalogattak mindenféle földi boldogság ígéretével s akik aztán ide­érkezve, nem akartak kötélnek állani és — háremhölgyekké lenni. Mert Young természe­tesen elődjének ezt a rendelkezését is ujrt bevezette, mihelyt a cseka által biztosított­nak érezte magát. Sikerült is nem kevesebb, mint tizenkilenc feleséget magához „pecsé­telnie", ahogy a hivatalos kifejezés szólott s amikor meghalt Young, nem kevesebb, mint negyvenhat gyefmek és hétmillió dollár va­gyon maradt utána. Mi lett az egykori kommunistákból? Ocsmányságairól Annié Lyse rántotta le a leplet, aki Wife number nincteen („Tizen­kilencedik számú feleség") cimen 1875-ben egy pamfletét adott ki volt férje ellen, aki­nek karmaiból — a cseka és a szent várost környező irtózatos sivatagok rémületei elle­nére is — sikerült megszöknie. Lyse könyve roppant felháborodást váltott ki világszerte. De azért az utahi mormon-város szépen to­vábbfejlődött. Magas fallal övezett, gomba- szerű irdatlan kupolával fedett, hatalmas mé­retű templomot építettek rövidesen, amely 76 méter hosszú és 45 méter széles és körül­belül 12.000 embert bir befogadni. Egyete­met is alapítottak, a Desert-Universityt, ame-' lyen a mormon „tudományt" hirdetik. Napi­lapjaik vannak, amelyek közül a Desert-News a legrégibb és legtekintélyesebb. Boltjaik, üzleteik címei meglehetősen idegenül hang­zanak: „Az Ur szentségéhez címzett vegyes­kereskedés", vagy „A Sión szentjeihez cím­zett ruhának1 ár" stb. Újabban pedig hatalmas méretű mór fürdőépületet s vele egybefüg­gően 3000 négyzetméter területű óriási tánc- pavillont is építettek. Az egykori kommunista mormonok mai utódai már mind tisztes és tekintélyes bányatulajdonosok és . nagytőké­sek, akik üzleteiket és vallásos propagandá­jukat — a kettőt együtt — ügynökök utján bonyolittatják le. 1879 óta már a többnejüség kötelező törvényeiről is lemondtak, sőt ma már az állami külkereskedelmi monopólium is természetesen megszűnt, amióta Ut ah-ál­lam elveszítette önállóságát. Ami még a régi vallásos közösségre emlékeztet, az a templo­mon kívül a mindennapos „kritizáló gyüle­kezet", ahol egymás fejét megmossák és ke­serű igazságokat vagdosnak egymás fejéhez. Ehhez azonban elvégre nem kell éppen mor­monnak lenni... — Oroszlán-utas a liollywooA _.newyorfki első Ic száTklanjélkiili repülésem. Newvonklból Írják: Mindenki ismeri a Metró Goldwyalvállalat filim- .Tédjegyék Egy karika rajzolódik ki a vászon kö­zepén és megjelenik benne az eleven oroszMnfej, umely bunyorgat és ásít a közönség felé. Ez a •eMáimoroszlán, amelyet. Leónak hívnak, Holly­woodiba® él és nagy becsülete van a filmsztárok söréiben. Leó most nagy kirándulást tett meg. Re­pülőgépen elvitték Hollywoodból Newyorkba. A epiilőgóp, amelyen szállították, Lindbergh gépé­tek a mása. Külön fűthető ketrecet rendezlek be gépben áz oroszlán számára. Minden zavaró in- idens nélkül folyt le a repülés. Ez volt az első elállás nélküli légi túra Kalifornia és Newyork :özött és ez volt az első eset a világ történetiében, ogy oroszlán repülőgépen utazott. ’ hén nem téved majd el; ahol egy ember va- 1 gyonkája van, oda húzza őt feltétlenül a szi- ' ve is", — ilyen álbibliai mondással igazolták a köztulajdon elvétől való ezt az eltérésüket. Ellenben pátriárkájuk, Smith, egy más téren annál inkább gyakorolta a köztulajdon fogal- 1 mát és pedig a Nő körül. Először saját ma- i gának s azután bizalmasainak, akik mind a mormon hierarchia magas fokát töltötték be ■ ■— volt itt Melchizedek-osztály, meg alacso­• nyabb Áron-kaszt, volt pátriárka, volt elnök, : voltak apostolok, voltak tanácsosok, voltak vének, volt egyetemes gyűlés, volt 12 főpap­■ ból álló főtanács stb. stb. —, Smith előbb megengedte a többnejiiséget, utóbb meg egyenesen kötelezővé tette azt. Ezt aztán már nem tűrték a hívek, Smi- thet is, meg az öccsét, Hiramot is rövid ufón meglincselték. Ebben ugyan valószinüleg a Salt-Lake-City szomszédságában felépített Fort Douglas amerikai katonaságnak is volt valamelyes része, amelyet a mormon-telep állandó megfigyelésére küldött ki az Egye­sült Államok kormánya. A cseka és a 19 feleség A vallásalapitó helyébe most, mint an­nak utódja s mint „a mormonok elnöke, lát­noka és kijelentéstevője" — ahogy a hivata­los titulusa szólott — Brigham Young ke­rült, aki már eddig is egyik legügyesebb agi­tátora volt a íelekezetnek. Young kiegyezett a világi hatóságokkal, amennyiben városát és az akörül fekvő óriási földié niletoket, mint Utáh-államot, beszer- veztetíe az Egyesült Államokba, ahol 1910-ig meg is tartotta az önállóságát. A kommunizmus kérdésében olyanfajta meg­ML Ií„ I3r, Foair isSorvos Praha II,, Jungmansová 4, Telelőn: 30902. — Rendel d. u. 4-6-ig. — Tokion: 30902, %

Next

/
Oldalképek
Tartalom