Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-22 / 217. (1551.) szám

|b Mai számunk t© aScSai 217. (1551) szám ■ Csiitlfrl^^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egye* szám áira 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcLl nCipilopjO. Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACU GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulica 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó­hivatal: Prága Jí., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praba A magyar ifjúság hivatása és kötelessége A rimaszombati diákkongresszuson elmondotta: Törköly József dr. szenátor. Hát elbuktunk... Végiggázolt rajtunk a sors ... De mégsem pusztultunk el, csali a szabadságunk lett kevesebb ... a szivünk lett nehezebb egy megemészthetetlen fájdalom­mal ... csak az arcunk lett ráncosabb a gond­tól ... a hulló könnytől... Tilalomfákat állítottak ... ugv rendelte­tett, hogy messze kéklő szép hegyek, virágos bércek, délibábos rónák lettek csak azok, arait valaha úgy tanítottak nekünk, hogy a „haza". És jártunk busán ... szótlanul. Volt, aki el­ment ... itthagyta ezt a drága földet, mert nem bírta még az ajka sem azt mondani, hogy mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te! De voltak és van­nak, akik itt maradtak a nagy égés után is s megtalálták a haldokló üszkök között a leg­főbb kincset,«ami nem égett és nem éghet el: a hitet! És annak erejével megtalálták az egyetlen örök igazságot, azt, hogy van Isten! Van Isten, aki a szenvedéstől roskadozó nem­zetünknek adott. Uj Simeonokat és igazi ma­gyar ifjúságot! Van Isten, aki meghallgatja, ha nem is beszélnek hozzá fenhangon! Meg­hallja, ha semmit se mondanak is azok, akik éreznek! Annak az ifjúságnak, akit a nagy égés lélekben és testben megrázott, igaz, hogy egy része nagy beteg lett! Elveszett a lelkűkből a „lesz" sző fogalma s csak azt látták mindig — és mindig, ami „volt". És erőtvesztetten, reménytelen lélekkel sorvadtak, mint a nem­zet élőhalottai, vagy tébolyodott tűzzel dob­ták magukat, mint a nemzet reménytelenjei az ezer dob és sip veszett hangjai mellett az ürület vad táncába és az orgiákba, hogy ne lássák a szenvedést és ne hallják a jajkiál­tást! De volt a magyar ifjúságnak olyan ré­sze is, aki rájött arra, hogy az elüszkösödött •omokból, a félig égett gerendákból is lehet a tönny és a hit malterjával a nemzetnek egy nenhelyet épiteni, amelybe beleférnek az gazi nemzeti értékek, amelybe beleférnek nellettük azok az ifjak is, akiket már a szen­vedések korszakában a nemzeti fájdalomtól negszentelt magyar anyák lelke nevelt törhe- etlen magyarrá s akik megtanulták büszkén ürni a szenvedést és a törvények parancsát >etartva, de a lelkűk olthatatlan tüzétől hajt­va, hallgatagon, de megingathatatlan hittel pitik a boldog jövőt! Oh, ezt a magyar ifjúságot szeretem lel- :em egész erejével s ha reájuk nézek, hálát dók a jó Istennek, hogy magyarnak terem­ett! Oh, milyen megváltása a kínnak, a ném­eti szenvedésnek az a pillanat, amikor en- ek a magyar ifjúságnak az ajkán csendül fel z ének: „E nemzet nem vész el, ne féljetek, oha, legyen bár sorsa sokszor mostoha!" És ti mindnyájan, akik itt vagytok, ne éljetek velem örülni annak, hogy a sötét éj- zakában a magyar ifjúság lelke mint egyet- ;n világitó fáklya ég és mutatja az örökigaz- ágot, hogy van Isten! Hiszen ennek örülni nem lehet tilos! A szemünk világát nem veheti el senki zért, mert meglátjuk a szomorú és a vigasz- üó igazságot egyaránt! A szivünk dobogását em "lehet megszüntetni azért, mert az ma- yarul ver! A lelkünket nem lehet megállita- i útjában, mikor hálát mondó és megváltást i önyörgő ima alakjában felszáll a jóságos Is-! mhez! Hiszen ennyi jogunk nekünk is ma- j ült az önrendelkezési jogból! Egy nagy olasz államférfi nemrég azt londta, hogy ahhoz, hogy a nemzetek életké- esek legyenek, szükséges, hogy a nemzeti rzés és gondolat oly társadalmi szervezete­it teremjen, amelyek nemcsak akarnak, de idnak is cselekedni ? amelyek az ifjúságtól ezdve az öreg korig beállítják az egyént a emzet szolgálatába. Ebben a mondásban megvan határozva a ti ifjúságunknak a hivatása. A mi magyar ifjúságunk hivatása a nem­iünk feltétlen szolgálata! 4 negyjet^k élet­3z éyysé Iist2 tá A magyar nemzeti párt áthatva a most közelgő községi választásoknak a magyar­ságra vonatkozó nagy jelentőségétől, mindenképp meg akarta teremteni a községi válasz­tásoknál a magyarság egységes frontját! E célból felkérte az országos keresttényszoda­li sta pártot, hogy a magyar nemzeti párttal egyetemben egy pártközi bizottságot ala­kítsanak, amely bizottság megalkotja azt a megállapodást, amelynek alapján ”a két párt a magyarság érdekében együttesen vesz részt a most következő községi választásokon. A pártközi bizottság tényleg létrejött és Losoncon 1927 szeptember 20-án tartott ülésén teljes megegyezésre jutott A megegyezés lényegére vonatkozólag a pártközi bizottság hivatalos kommünikét adott ki. A megegyezés bizonnyal el fogja érni a kiránt eredményt s az egységes front révén elérhető lesz az a cél, hogy ezen nehéz és sorsdöntő időkben a magyarságnak a helyi községi önkormányzati testületekben való kellő részvétele és ezáltal nemzeti fejlődése és jóléte biztosittasék. Minden becsületes magyar embernek örülnie kell afölött, hogy a kívánt megegyezés a két párt között létrejött és igyekeznie is kell minden erejével arra, hogy ennek a meg­egyezésnek meglegyen a kívánt eredménye. A magyar nemzeti párt fel is hiv minden magyar embert arra, hogy tartózkodjék minden más cimü lista felállításától, annak alá­írásától, ily listákon a jelöltség elvállalásától, az arra való szavazástól, mert akik ezen felhívás ellen cselekszenek, azokat a nemzeti kötelesség megtagadóinak kell tekinteni s a magyarságnak velük szemben mint ilyenekkel kell viselkedni. A megegyezés teljes szövegét a helyi pártszervezetekkel az illetékes párttitkárságok fogják kellő időben közölni. A magyar nemzeti párt országos elnöksége. bán ezzel a kérdéssel s egy-kél hivatalos nyi­latkozat már a megegyezés eredményét is ismerni akarta. Itt az utolsó alkalom arra, hogy az orosz kormány bebizonyítsa jóaka­ratát és a megegyezést elősegítse. — A Ma­iin további értesülése szerint Ilerbette fran­cia nagykövet már jelentést is tett Parisban demarsánalc eredményéről. Ha Csicserin nem hajlandó eleget tenni a francia kívánságnak, akkor a demarsot sokkal precízebb és sür­getőbb formában megismétlik. Carol exirénörökös uj nagy román panamát leplez ié Bukarest, szeptember 21. A Mónit,cur, Románia hivatalos lapja közli, hogy Carol extrónövökös megtámadta az elhunyt ki­rály végrendeletét. Azt követeli, hogy vizs­gálják felül a királyi háztartás könyvelését, mert bizonyos, hogy az utolsó két évben a királyi vagyon kezelői óriási arányú csalá­sokat követtek el. Csak igy magyarázható meg, hogy a király vagyona, amely Károly otthontartózkodása alatt még háromszor annyi volt, mint amennyiről a végrendelet szól, annyira összezsugorodott. Romániá­ban ennek a hivatalosan bejelentett óriási és botrányos panamának a hire mindenfelé kellemetlen feltűnést keltett. Bizonyos, hogy Károly herceg leleplezése nem éppen alkalmas Románia külföldi jó hírnevének emelésére. A francia lapok máris szenzá­ciós keretek között foglalkoznak a Moni- teurben közzétett bejelentéssel. Franciaország három feltételhez köti oroszfearátságát Rakovskij visszahívása, a lse nem avatkozás elmének megtartása és a há&ornelőtfs adósságok visszafizetése — Herbette demarsa CsOsse- rinnéi — Az orosz-francia támadást kizáró szerződés előmunkálatai Az amerikai csapatok nikaraguai karcai Newyork, szeptember 21. Nikaraguában az amerikai csapatok ismét harcba keveredtek a felkelőkkel. Az összeütközés alkalmával egy amerikai tengerészkatona és húsz forradal­már elesett. Az ütközet öt óra hosszat tartott. Nagy amerikai erősítések útban vannak a front felé. Paris, szeptember 21. Mint ismeretes, az elmúlt pénteken megtartott francia minisz­tertanács elhatározta, hogy a szovjetkor­mánytól Rakovskij párisi nagykövet vissza­hívását fogja kérni, mert az orosz diplomata a francia belügyekbe és a kommunista pro­pagandába való beavatkozása folytán elvesz­tette a diplomáciai immunitáshoz való jogát. Ugyanekkor azonban a francia kormány azt is elhatározta, hogy Rakovskij visszahívása után hajlandó Oroszországgal a támadást ki­záró paktum megkötésére irányuló tárgyalá­sokat megkezdeni. A Matin mai értesülése szerint a mosz­kvai francia nagykövet már át is adta Oicserinnek a francia kormány de mar­sát. Herbette nagykövet még az elmúlt szom­baton értesítette az orosz külügyi népbiztost a párisi kormány határozatáról. Ma pedig a következőképpen körvonalozta Franciaország kívánságait. Franciaország hajlandó a támadást kizáró paktum megkötésére vonatkozó orósz ajánlatot elfogadni. A tárgyalások azon­ban egyelőre nem kezdődhetnek meg, mert Oroszország feladata az, hogy az útból előbb eltávoliison minden aka­dályt. Rakovskijval a francia kormány semmi­esetre sem tárgyalhat, mert a francia közvé­lemény nagy része előtt az orosz nagykövet diszkreditálva van. Rakovskijnak mennie kell, de a párisi kormány Oroszországra bíz­za, hogy a visszahívást bármily neki tetsző formában megtegye. A második feladat, amit Oroszországnak teljesítenie kell, az úgyneve­zett „be nem avatkozási" paktumra vonatko­zik. Az orosz kormány maga volt az, amely ezt á kérdést a közelmúltban felelevenítette s ezzel inplicite elismerte, hogy eddig a dip­lomáciai jogszokásban magától értetődő be nem avatkozási kötelezettségének tett eleget. Pedig ezt a kérdést az 1924 október 29-én kötött francia—orosz megállapodás már el­intézte és Oroszország akkor ünnepélyesen megígérte, hogy nem avatkozik be a francia belügyekbe. Oroszországnak tehát nincs egyéb kötelessége, mint az akkor tett ígére­teket betartani s igy Franciaország szem­pontjából nem is kerülhet számításba ennek az orosz rendszerű „be nem avatkozási pak­tumnak" megkötése, amely diplomáciailag amugyis non senst jelent. Franciaország a legnagyobb eréllvel követeli, hogy Oroszor­szág a jövőben eleget tegyen a be nem avat­kozás törvényeinek. Harmadszor: az orosz— francia jóviszony csak a háború előtti orosz] adósságok rendezése után képzelhető el.. Több orosz jelentés foglalkozott a közelmúlt- ] A Daily Mail a genfi magyar-román döntés ellen London, szeptember 21. A Daily Mail mai száma vezércikkben foglalkozik a ro­mán—magyar birtokpörben hozott határo­zattal és élesen elitéli a népszövetség eljá­rását, mely az európai békét veszélyezteti. A nagynémst nemzeti párt königsbergi kongresszusa Kömgsberg, szeptember 21. A német nemzeti párt ezidén Königsbergben tartja meg több napos pártkongresszusát, amelynek különös jelentősége! ad a párt kormánytevékenységéeroi szóló beszámo­ló. A pártkongresszuson a párt valamennyi mi­nisztere és Westa gróf pártelnök is részt-vesz. Ez utóbbi ma nyilatkozatot adott ki, amelyben vá­zolja a párt politikájának eddigi irányelveit. A nyifatköbat legjelentősebb megéllapi- tása az, hogy a német nemzetiek kor- mdnybalépésük óta belátták, hofjy a je­lenlegi körülmények között agyadul Slre- semann dr. külpolitikáját lehet követni. Ugyanekkor a párt elismerte a német birodalom jelenlegi államformáját is. A nyilatkozat szerint ezek az engedmények valószínűleg nem elégítik ki a párt valamennyi támogatóját ,s ezért a kon­gresszuson kétségtelenül számos beves összecsa­pásra fog sor kerülni. képességének biztosítása! Hivatása az, hogy a nemzeti érzésnek minden ifjú lelkében egy örök lánggal égő oltárt emeljen s a nemzeti gondolatot valóra váltsa. Hivatása, hogy a nemzeti szolidaritást a magyar ifjúság között lerombolhatatlaoul felépítse s a nemzeti gon­dolat diadalát az emberi gondolat előbb re vi­telére is előkészítse. Ennek a hivatásnak a betöltésére a ma­gyar ifjak egy közös szervezetben kell hogy egyesüljenek, amely szervezet nemcsak akar, de tud is cselekedni! A kötelesség meghatározásánál pedig azt hiszem, nem tévedek, ha az első és fő köte­lességét minden magyar ifjúnak abban talá­lom, hogy a magyar ifjúság hivatásának be­töltésére mindent meg kell, hogy tegyen! Ez a kötelesség mindent megelőz s az isíenféle- lem, a nemzetszeretet és.a felebaráti szeretet utjain haladva, a lelkesedés, az önfeláldozás és a munka eszközével dolgozva a diadal el nem maradhat Szeretni kell a nemzetünket soha nem nruló nemes szeretettel. Tanulni és dolgozni kell hittel a jobb jövő iránt! Ha a nemzeti gondolat a tettek rugója, ha a magyar ifjú belátja annak igazságát hogy sub pondere ereseit palma. ha a nemzeti érzés uralma alatt megtanulja a johb jövő ér­dekében hangtalanul elviselni a szenvedést, ha megtanul mindent, ami előbbre viszi, ami í . \

Next

/
Oldalképek
Tartalom