Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-21 / 216. (1550.) szám

1927 szeptember 21, s®«rd<L g[ - 11 ■■■ Szűllö Géza bodrogközi beszéde a magyar nép nemzeti feladatairól Az országos kereszfényszocialista párt bélyi nagygyűlésén Szüllő Géza a magyar gyermekek nem­zeti szelBemi! nevelésének sorsdöntő fontosságára hívta fel Bodrogköz magyarságának figyelmét „Istentől adott Jogunk, hogy nyelvünkön boldogulhassunk, s fajunkat és kultúránkat feltarthassuk" Kassa, szeptember 20. Az elmúlt vasárnap Bodrogköz magyarsá­gának nagy ünnepe volt. Az országos keresz­tényszocialista párt Bélyben rendezett nagy­gyűlésére felvonult Bodrogköz minden közsé­gének impozáns képviselete, hogy meghall­gassa a párt nagy nevű vezérét, Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőt, aki a kisebbségi magyarság jövője szempontjából rendkívül nagy fontosságú külföldi útjáról visszatérve elsőnek épp a Bodrogköz magyarságát ke­reste fel. Szüllő Gézát Bélyben páratlan szeretettel és lelkesedéssel fogadták. Az állomáson üd­vözlésére megjelentek Bély egész lakossága s Bodrogköz valamennyi községének kikül­döttei. Az országos elnököt, aki Wirth Gyula kerületi ügyvezető pártigazgató, Fleischmann Gyula dr. kerületi főtitkár és a bodrogközi pártvezetőségi tagok kíséretében érkezett, a közönségnek szűnni nem akaró lelkes ovációja után Dodek Jenő országos pártvezetőségi tag üdvözölte. Majd az ifjúság nevében Csuhák Mancika virágcsokrot nyújtott át Szüllő Géza dr.-nak, akit ezután valóságos diadalme­netben kisért a községbe a közönség. A köz­ség elején impozáns diadalkapu állott. A me­net élén fúvós zenekar haladt, majd Kocska János helyi elnök vezetése mellett nagyobb lovas bandérium következett. A pártvezér ko­csiját magyarruhás leányok csapata vette kö­rül. A délutáni népgyülést legalább ezer em­ber jelenlétében Dodek Jenő nyitotta meg. Meleg szavakkal méltatta az országos keresz­tényszocialista pártnak és vezéreinek nagy nemzeti misszióját és őszinte magyar érzel­mekkel üdvözölte Szüllő Géza dr. országos el­nököt, akit a népgyülés közönsége percekig lelkesen ünnepelt. SsflElő Géza beszéde Szüllő Géza dr. nagyszabású beszédben megemlékezett arról, hogy immár harminc esztendeje magyar képviselő. Képviselője volt zalamegyei, majd pozsonymegyei vidékeknek, s akkoriban igazán nem gondolt arra, hogy a sors különös játéka egyszer még Prágába fog­ja küldeni, hogy ott védelmezze a magyarság jogait és igazságát. — Vállaltam ezt a küzdést, — úgymond — mert mint tisztességes magyar embernek kötelességem, hogy saját fajommal, saját faj­támnak sorsával törődjem. Szeretettel jöttem a Bodrogközre, a bodrogközi magyarok közé, akik ezer év óta lakják ezt a földet, hirdetni az igazság politikáját, hirdetni a magyarság jogait, hogy a magyar nép is tovább adhassa azt, amit hirdetek. Istennek a lényege az igaz­ság és a jog. E kettő örökéletü és halhatatlan és e két alapkőre építettem föl pártunknak a fundamentumát. Az igazságot keresztre feszítették, azon­ban harmadnap feltámadt, feltámadt fe­hér lobogóval, hogy e feltámadás hirdesse a nemzetek közötti igazi felebaráti szere­tet et. És ez a felebaráti szeretet paran­csolja, hogy minket el ne nyomjanak. Nekünk Istentől adott jogunk, hogy nyelvün­kön boldogulhassunk, hogy fajunkat, kultú­ránkat fentarthassuk. E nehéz küzdelemben, amit szilárdan állunk, ne engedjük, hogy a magyarság lelkét megöljék. 4 magyar lelket kell fenntartani és ébren tartani. A magyarságnak össze kell fognia! — Az iskolában a magyar gyermekeket ma megtanítják arra, hogy ki volt Janosik, de nem tanítják azt, hogy ki volt Széchenyi, tanítják azt, hogy ki volt Ziska s azt nem, ki volt Kossuth. Amit ma az iskola elmulaszt, azt pótolni kell minden szülőnek. — A támadás a magyarság ellen ott éri el tetőfokát, amikor a demokrácia jelszava alatt a magyar nép között azt hirdetik, hogy fordul­jon el az intelligenciájától. Pedig intelligencia nélkül a magyar nép elpusz­tul. Én nem tudok kapálni, kaszálni, viszont a ma­gyar földmives nem ismeri azokat a küzdő eszközöket, amelyekkel a külföld fóruma előtt védheti a maga igazát, bizonyíthatja a maga jcgát. Ezt is tanulni kell, ehhez is ember kell, épp úgy, mint az aratáshoz. A magyar nép, bármely osztályhoz is tartozzék az, egyforma, egyforma a gyökerében, egyforma abban. ; hogy minden magyarban egyforma piros vér - pezseg és e piros vérből támadt itt az az élet, ; amelyet tovább kell fentartani. — Ismeri a hatalom is a magyar nép szi- , vósságát, tudja, hogy ez kemény dió, ezért \ minden erejét e faj gyöngitésére szedi össze, j A cél: gyöngíteni fajunkat tudásban, szegény- nyé tenni, hogy elveszítsük vagyoni független­ségüket és elvenni a műveltségűket. Elveszik a magyar uraktól a földet, azon­ban a magyar népnek alig adnak belőle. A magyar nemzet egyik nagy fiának, Apponyi- nak, aki az egész világ fóruma előtt csak meg­becsülést szerzett a magyar fajnak, szétosztot­ták a szlovenszkói földjét, vájjon hány ma­gyar kapott abból? A cél: megfosztani a ma­gyarságot az anyagi erőtől, hogy aztán annál könnyebben bánhassanak el vele. A Bat4a cég a maga állami támogatásával tönkre teszi pld. a magyar cipészipart. A pilseni sör Poprádra szállítva kevesebbe kerül, mint a kassai. Eze­ket a bajokat nem lehet beszédekkel gyógyí­tani. E bajok ellen a magyarságnak össze kell tartania, össze kell fognia. És a maga iga­zát fel kell tárnia az egész világ előtt. Azért járom én a, külföldet és becsülettel magyar tisztességgel hirdetem a világ fó­ruma előtt ff magyarság jogait. Nem alattomosan, de szemtül-szembe nézek minden ellenflnek. Harci fegyverem a tör­vény, ezen állok, mert a magyar legtörvény­tisztelőbb faja a világnak. Nem ígérek semmit, csak rendíthetetlen munkát. Én Ígéretekkel senkit megvenni, meg­vesztegetni nem akarok, mert csak ala­csony gondolkozása embert és a becste­lent lehet megvenni. A magyart pedig nem lehet megvenni. Védjük meg gyermekeink magyar lelkét! — Magyar Testvéreim! Tartsatok ki nem­zeti érzéstek mellett! Magyar asszonyok, őriz­zétek az édes anyátoktól örökölt édes magyar anyanyelvet, ojtsátok belé gyermekeitek szivé­be a magyar fajhoz való tartozandóságnak a szükségességét. Óvjátok és védjétek gyermekeitek ma­gyar lelkét, mert ez oly drága kincs, l amely többet ér a föld minden vagyo- í nánál. ■ — Az volt a bajunk, hegy eddig a vüág fó­ruma előtt nem ismertek minket, azonban ' munkánkkal kezdenek bennünket megismer- ' ni, kezdenek bennünket megbecsülni. Szent István fiait, Rákóczi népét kezdik tisztelni a külföldön és kezdik megismerni azt, hogy az 1848-as szabadságharcban a magyar nép nem pénzért védte a maga igazát, hanem tiszteség­gel, becsülettel állta a maga küzdelmét. — Eljöttem hozzátok, hogy megerősítsem bennetek az összetartozandóságnak a gondola­tát, hogy megerősítsem bennetek azt a hi­tet, hogy testvérek vagyunk, eljöttem hozzá­tok, hogy kérjelek benneteket arra, hogy Judás sohase akadjon köztelek, hanem, hogy egyesülten dolgozzunk, küzdjilnk, ha kell szenvedjünk is azért, hogy itt a Bod­rogközön ff magyar továbbra is, további ezer éven is, magyar maradjon! És ebben a küzedelemben velünk van az Isten. És ha Isten velünk, ki ellenünk!? A nagygyűlés lelkes befejezése A lelkes helyesléssel és percekig zugó él­jenzéssel fogadott beszéd után Derfinyák Gusztáv körzeti titkár és Schuster János köz­ponti titkár szólalt fel. Dodek Jenő lelkes hatást kiváltó zárószavai után a tömeg eskü- szerüen az Isten szabad ege alatt fogadta meg, hogy a keresztényszocialista párt lobogóját, nem fogja elhagyni. A gyűlés utón a zenekar Kocska János udvarán szerenádot adott az országos elnök tiszteletére. Mikotr pedig Szüllő Géza dr. ko­csijával kiment az állomásra, a magyarrühás leányok újból körülvették kocsiját, újból a menet élére állt a zenekar és a csikós bandé­rium s az egié-sz falu kiMsérfce a vonalihoz a. vezérért. Népgyülések Janókon és Pederen Ugyancsak lelkes lefolyású népgyülése- ke-t tartott a párt vasárnap Jánok és Peder községekben. Jánokon ifj. Jakab József helyi elnök nyitotta meg a gyűlést. Tost László 'központi titkár ismertette az általános politi­kai helyzetet,. Ravasz István körzeti titkár pedig beszámolt a párt tevékenységéről. Pé- der községben Gelley János földbirtokos, helyi eilinök rendezésében impozáns keretek között folyt le a pártgyülés. Itt ugyancsak a két központi kiküldött beszélt. Mindkét gyű­lés lelkesen üdvözölte a párt országos elnö­két és összes törvényhozóit. mást, mint a. cseh bürokráciának hatalmi megerősödését és az önkormányzati tes­tületeknek a háttérbe szorítását. Ezzel a szudétanémet aktivisták eltér­tek a németek főkövetelésétől, a nemzeti autonómiától. Kafka levele továbbá felsorolja azokat a dolgokat, amelyeket a német kormánypár­tok nem akadályoztak meg. így például az állami tisztviselők szisz- tematizálásánál nem sikerült kcreszíiil- vinniök a német tisztviselők egyenjogú­sítását. Végül megállapítja, hogy pozitív ellen­zéki politikát, kell folytatni, ez azonban csak akkor lehetséges, ha erős, pozitív blokkot hoznak létre. A német demokrata párt határozatilag elutasítja a német aktivisták politikáját és követeli a nemzetiségi önkormányzat bevezetését, az alkotmány reformját, a közigazgatás függetlenitését a politikától, a német nyelvnek, mint második állam­nyelvnek a bevezetését, továbbá a nem­zetiségi viták eldöntésére egy pártatlan külön bíróságnak a felállítását, az el- nemzetlenités beszüntetését. Az állam megfellő számarányban vegyen fel nemzeti kisebbségi tisztviselőket és al­kalmazottakat, tegye jóvá a földreform és a hadikölcsönök be nem váltása által okozott károkat, az iskolákban a béke szellemében taníttasson és a legsürgősebben valósítsa meg az iskolai autonómiát. Kafka Brúnó és a német demokrata párt az aktivista politika elien Az első csehszlovákiai német „pozitivista" politikus élesen elítéli a német kormánypártok gerinctelen aktivizmusát — Nemzeti autonómia nélkül csak „üzletpolitika" az aktiviz- mus — A német demokrata párt iglaui pártgyUiése Svehla Kistapolcsányban Prága, szeptember 21. Svehla miniszter­elnök, aki külföldi útjáról már visszatért, ma vágj- holnap Kistapolcsányba utazik a köztársasági elnökhöz. Visszatérte után vég­legesen megállapítják a parlament össze­hívásának és a községi választások kiírásá­nak a napját. Parlamenti körökben még min­dig találgatások folynak a községi választá­sok napját illetőleg. Ezek szerint a legvaló­színűbb terminus október 16-ika, de nincsen teljesen kizárva az sem, hogy technikai okok­ból egy héttel későbbre, azaz október 23-ára Írják ki a. választásokat. Párkány magyarsága közös választási fronton Párkány, szeptember 20. A Párkányban egyesek részéről megin­dított „színtelen44 pár talafau lásd mozgalom­mal kapcsolatban a magyar nemzeti párt párkányi helyi választmánya vasárnap este Tóth Márton ügyvezető elnölk vezetése mel­lett ülést tartott, hogy a kérdéssel foglalkoz­zon. Az ülésen megjelent Koczor Gyula neun- zetgyülés/i képviselő is és azon a választ­mány tagjai jóformán kivétel nélkül reszt­vettek. A választmány alaposain megvitatta a községi, választással kapcsolatban felmerülő teendőket és egyhangúan a következő hatá­rozatot hozta: A magyar nemzeti párt pár­kányi helyiszervezete határozatilag kimond­ja, hogy a községi párttal semmi közösséget nem vállal és megkeresi a keresztényszociia- liiislta párt helyi vezetőségét a községi válasz­tásokon való együttműködést illetőleg. A vá­lasztmány egy úttal a ker eszténys zoc i a lista párttal való tárgyalások felvételéire egy bi­zottságot küldött ki. A határozat úgy' a vá­lasztmányban, valamint a községben a leg­nagyobb örömet és megelégedést váltotta ki. Iglau, szeptember 20. A német demokra­ta párt Iglauban kétnapos országos pártgyü- lést tartott, amelyen részletesen foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel. Kafka Brú­nó dr., a párt vezére betegsége miatt nem je­lenhetett meg s igy beszédét felolvasták. A felolvasott beszéd megállapítja, hogy a de­mokrata párt volt az első ebben az ország­ban, amely a német aktivista politikát hirdet­te, vagy jobban mondva a pozitiv politika ál­láspontjára helyezkedett. Arra törekedett, hogy megegyezzen a csehekkel s ennek a megegyezésnek egyik feltételeképpen a „nemzetiségi reálpolitikát44 kérték, vagyis azt, hogy biztosítsák a csehek a németek lét­érdekeit a teljes értékű nemzetiségi autonó­mia megadásával. Egy évvel ezelőtt olyan kül- és belpoliti­kai események játszódtak le, amelyek a cseh politika felelős tényezőit arra kény- szeritették, hogy a német kisebbséggel, vagy legalább annak egy részével együtt dolgozzanak. Az együttműködésnél az aktivista németek azonban lemondtak az elvi politikáról és az üzletpolitika rend­szerét vezették be. Ezt a politikát Kafka nem helyesli. A német demokraták ilyen politikát so­hasem folytattak volna, mert ez az uj politi­kai kurzus egyre több és több csalódást okoz. így például a nyelvkérdésben az akti­visták semmit sem értek el és a közpouti hi­vatalokban egyetlen vezető német hivatalnok sincsen. A negatív eredmények okát Kafka abban látja, hogy az aktivisták kezdettől fogva hamis utón haladnak. Kafka Brúnó dr. a németektől megszava­zott törvényeket három csoportra osztja. Az első csoportot, a költségvetést a kormány­pártnak természetszerűleg meg kellett sza­vaznia. A má&odik csoportot azok a törvények alkotják, amelyek tisztán a cseh koalíciós pártok érdekeit képviselik. Ilyen például a felszerelési alap, a katonai szolgálati idő meghagyása, ami igazán nem volt ál­lamszükség, mert hiszen az „államalkotó44 cseh szocialista pártok állást foglaltak el­lenük. Végül van még egy harmadik tör- vénycscport is, amelyet a németeknek semmi körülmények között nem lett vol­na szabad elfogadniok. Ez elsősorban a közigazgatási reform* rmely nem jelent Terjed a párta’aküási láz Ungváron Ungvár, szeptember 20. (Ruszdnszkói szerkesztőségünktől.) Az iparos- és kereske- dőpárt alakítási kísérletein kívül vasárnap néhány érdekelt ungvári ember „az uzhorodi ház-, telek-, szőllő- és földtulajdonosok párt­jának44 megalakításához fogott. Az alakuló gyűlés csekély érdeklődés mellett folyt le a Béres ényi-kávéház te rx a szán. A gyűlés szó­nokai ellenzéki hangú beszédeket tartottak, de végeredményében mégis csak arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy a Vol ősin-párt oltalma alá helyezik az uj alakulatot. A magyar nemzeti és az országos ke­resztén yszocialista párt tagjai az uj alakulat­tal szemben is elutasító álláspontra helyez­kednek, mivel ezt a kísérletet i-s azon bontó- akciók közé számítják, amelyek valósággal járvány szerűen léptek fel a községi választá­sok kiírásának hírére. Megemlítendő még, hogy a ruszin szkot rokkantak szövetségének ungvári csoportja szintén gyűlést tartott, melyen kimondották, hogy nem politizálnak s igy nem támogatják azt az irányzatot, amely sít a Brascsiajkó Gyu­la dr. előtérhet olásával némelyek politikai téren isimét érvényre akarnak juttatni 3 ‘raecOTTVYMKsR'Himusn

Next

/
Oldalképek
Tartalom