Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-20 / 215. (1549.) szám
Mai szAmank 10 oldal ^ i Hal szamunk 10 oldal ^ SZ^m * K*dd ■ 1927 szeptember 20 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok mzcrkesztt: politikai napilapja nults' a„ketM: D7TJRANY1 LÁSZLÓ FORGACH GtZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/ÍII. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Moszkva támadást kizáró szerződést ajánl Franciaországnak Moszkva, szeptember 19. Az íavesztija és n Pravda örömmiel üdvözlik a franci a mi- msztertanábosaiak a R ako vszki - ügybe u .hozott ÜTailiározaMt, melyet a provokatív h'álboms párt vereségiéntek tekintenek. Franciaország nem szakítja meg iaz orosz-francia diplomáciai viszonyt s így az angol intrika újabb vereségét szenvedett. A aniiniezterbajnáios után Maidott kommüniké egy 'támadást kizáró omsz-franicdla szerződés lehetőségiéről is beszél. Oroszország minden pillanatban hajtan- dió ímegtoeizdehi a szerződés megkötéséire irányuló iárgyailásokat. mű. . .......iiiai^m— ■ w Skrzinsk i a lengyel kudarcról Varsó, szeptember 19, Storzynski gtröíf voilt lengyel külügyminiszter a Kurier Pc- rannybau egy programjellegü külpolitikai vezércikket közöl,, amely a legutóbbi genfi lengyel javaslattal foglalkozik. A volt kül- ügym.iniszter élesen elitédá a maii lengyel külpolitikai rendszert, amely ügyetlenségével' előidézte -ezt a nagy lengyel kudarcot. Skrzynfefci gróf hosszabb idő óta visszavonult az aktív lengyel politikától, de tegnapi cikkét általában a diplomáciához való visszatérésnek fogják föl. Skrzynski, aki mint a locarnói szerződés egyik aláírója ismeretes cikkében Sokai genfi lengyel delegátussal szemben védelmébe veszi a locarnói egyezményt, amely szerinte sokkal inkább biztosítja a rniai lengyel határokat, mint Ziagorski és Sokai (jeniben csődöt mondott terve biztosi tolt a volna. Az ir választások eredménye London, szeptember 19. Az éjfélig nyilvánosságra hozott eredmények szerint az ir aprlamenti választásokon a kormány 48, a köztársasági párt 42, a Labour Party 11, a független párt 10, az agráriusok 4, a nemzetiek 2 és az ir munkáspárt egy szavazatot kaptak. Klofács nem bókfll Stribrnyvel Prága, szeptember 19. A cseh nemzeti szocialista párt elnöksége szombaton egész nap ülésezett Klofács szenátor elnökletével. Az elnökség kimondta, hogy a párt többségé- íek kivánságához képest nem köt békét Stri- ornyvel. Feltűnő, hogy az ülésen jelen volt i’ucny képviselő is, aki eddig Stribrny liive colt és most élesen állást foglalt a Stribrny- ;el való kibékülése ellen s teljesen azonositet- a magát az elnökség véleményével. ■-------------- i miiiiiWi^ i Haltai súlyos betegsége Budapest, szeptember 19. Heltai Jenőt, a aváló magyar írót tegnap délelőtt súlyos vak- )élgyulladással a Píarkszan átériromba szálli- ották, ahol iklám tanár megoperálta. Adóm irofesszor kijelentette, hogy Heltai Jenő vak- iele gennyes volt s ennek folytán kashártya- yulladást is ‘kapott. Heltai Jenő állapota ma s igen súlyos, remélhető azonban, hogy erős zervezete legyőzi a nehéz kórt. Heltai állapota még ma délután is válto- atlanul súlyos, csak ogy kedvező jelenség mu- dkozott, hőmérséklete ma reggel óta alább- iái lóit Stresemann Apponyival karöltve küzd Géniben a magyar Mázsádért Oíass§rszég és Kanada tanácstagjai is a magyar álláspontot képviselik — Chamberlaint meglepte Stresemann magatartása — A magyar-román birtokpőr a világ fóruma előtt — A mai titkos tárgyaBások — Stresemann pénzügyi kompromisszuma — Géni, szeptember 19. Stresemann német külügyminiszter szombat esti váratlan felszólalása teljesen megváltoztatta Genfben a magyar—román birtokpörrel kapcsolatos helyzetet. Apponyi páratlan hatású beszéde és Stresemann magyar párti föl- szólalása után a tanács szombaton este már nem hozhatott döntést és kénytelen volt a tárgyalásokat hétfőre halasztani. Tiíulescu román külügyminisztert igen kellemeíIenüJ érintette a tanács egyenetlenkcdése, de az ügyes román diplomata nem nyugodott, hanem felhasználta arra a vasárnapot, hogy a Genfben összegyűlt népszövetségi delegátusok és tanácstagok között hangulatot csináljon Bukarest számára. Reggeltől késő estig kilincselt a befolyásos politikusoknál, hogy egyöntetű elhatározásra hirja a tanácsot. Stresemannt mindeneseire nem sikerült megingatnia és Olaszország meg Kanada delegátusai szintén kezdenek a magyar álláspont felé hajlani. A birtokper tehát még nem dőlt el Magyarország rovására. A románok nagyon sokat remélnek Briand váratlan megérkezésétől, mert véleményük szerint a francia külügyminiszter föltétlenül a román álláspontra helyezkedik és de- zavuálja Stresemannt. Beavatott körök szerint a genfi magyar—román kontroverziá- bél könnyen német—francia incidens keletkezhetik, annál is inkább, mert Hinden- burg tannenbergi beszéde is Bernsdorff gróf nyilatkozata után, amelyet a német delegátus a lefegyverzési bizottságban mondott, a helyzet Németország és Franciaország között ismét rendkívül kiélesedett. Chamberlain angol külügyi államtitkár is megütközött Stresemann magatartásán. Az angol külügyi államtitkár nem számított azzal, hogy a tanács egyik legfontosabb tagja Magyarország mellé áll és állásfoglalásával lehetetlenné teszi a tanács egyöntetű határozathozatalát. Az angol külügyi államtitkár vasárnap ki is fejezte elégedetlenségét és hangoztatta, hogy ezek után a tanács kénytelen lesz uj kompromisszumos megoldáson gondolkodni. Ugyanekkor Chamberlain azt is kijelentette, hogy bizonyos körülmények között hajlandó megváltoztatni a hármas jogi bizottság határozati javaslatának második részét. (Ez a második rész, mint ismeretes, kimondja, hogy sem a román földreformtörvény szövegében. sem annak végrehajtásában nem lehet különbséget tenni a román és a magyar állampolgárok jogai között.) Miután Apponyi ezt a részt „szankcióik alkalmazásának44 mi nősítette, szó lehet e passzus megváltoztatásáról. Chamberlain szerint a legnagyobb baj az, hogy mindkét nemzet presztízskérdésnek tekinti a kedvező döntést s igv igen nehéz kompromisszumos megoldást találni. Stresemann mégis azon fáradozik, hogy elfogadható kompromisszumot teremtsen. Beavatott körök szerint a népszövetségi tanács néhány tagjával együtt a német külügyminiszter praktikus pénzügyi kiegyezést ajánl. Hangoztatja, hogy Titulescu szombati 'beszédében rendkívül túlzott, amikor a magyar birtokokért adandó kárpótlás összegét négyszázmillió aranyfrankra becsülte. A valóságban ennek az összegnek legfeljebb a feléről lehet szó, sőt a vegyes döntőbíróság esetleg még kevesebbre redukálhatja az összeget. Stresemann tehát azon fáradozik, hogy a románokat bizonyos összeg felajánlására, a magyarokat pedig ennek az összegnek elfogadására bkja. Hétfőn délelőtt ti® órakor a tanács újra megkezdte tárgyalásait, amelyek azonban j töbirósághoz utasítani. A legújabb .jelenté- egyelőre titkosak. A legilletékesebb körök- j sek szerint Románia ma délben azt kérte, bői nyert értesülés szerint most már csak hogy a tanács halassza el a döntést. A ta- kót eshetőség van: a két érdekelt fél vagy nácstagok azonban egyhangúan azon a vé- elfogadja a jogi bizottság bizonyos kom- leményen vannak, hogy o népszövetség promisszumokkal ellátott döntését, vagy pe- i presztízsének érdekében okvetlenül még a dig az ügyet a tanács kénytelen lesz a ma- mostani tanáesiilésszakon kell dönteni a magyar álláspontnak megfelelően a hágai dön- j gyár—román viszályban. Briand a magyar-román ügy miatt kénytelen volt Genfbe visszatérni Géni, szeptember 19. A népszövetség környéke ezekben a napokban szokatlan lázban ég. Most az egyszer nem elvi elhatározásokról vagy preventív intézkedésekről van szó, hanem döntést kell hozni egy olyan ügyben, amelyből — beavatott körök véleménye szerint — háboruelöíti időben már régen háború lett volna. A tanács érzi, hogy életének egyik legfontosabb döntéséről van szó és minden kockán forog, amit eddig népszövetségi eszmének neveztek, ha nem találja meg a kiutat és nem hoz igazságos határozatot. Az európai sajtó csaknem egyhangúan megállapította, hogy az erkölcsi igazság Magyarország oldalán van s ha a tanács Románia nyomása és ra- bulisztíkus fenyegetödzése miatt kénytelen magyarellenes határozatot hozni, a nemzetközi sajtó nem fogja ezt hallgatagon eltűrni. A helyzet sokkal veszedelmesebb, mint a görög—bolgár határincidens alkalmával volt, apnelynek elintézésére a nép- szövetség oly büszkén hivatkozik, de most a megoldás nem oly kézenfekvő, mert az érdekelt felek pőrét ez alkalommal nem lehet felsőbb parancsra vagy gyáva kompromisszummal elintézni. Hogy mennyire lényeges a népszövetség szempontjából a magyar-román birtokiigv, azt Briand magaviseleté is mutatja. A francia külügyminiszter, aki a Rakovskij-iigy tárgyalására Géniből visszautazott Parisba, a szombati mar gyár—román tárgyalás híre hallatára vasárnap a legnagyobb sietséggel visszautazott Genfbe, hogy ott legyen a kényes ügy hétfői tárgyalásán. Európa valamennyi lapja pedig vezetöhélyen per longum et latum foglalkozik az eseménnyel. Vasárnapi számunkban közöltük azt a nagyhatású beszédet, melyet Apponyi Albert gróf a népszövetségi tanács szombati ülésén mondott. Szombaton délután Titulescu román külügyminiszter emelkedett szólásra, aki igyekezett Apponyi érveivel szembeszállni. Szerinte a magyar—román birtokpörben nem jogi esetről, hanem tiszta politikumról van szó. s igy az nem tartozik sem a párisi vegyesbi- róság, sem a hágai döntőbíróság illetékessé- bez. Az ügyben a politikum az, hogy Románia 1919-ben a földosztásnál kényszerhelyzetben cselekedett, mert a kommunizmus, elsöpréssel fenyegette az országot. S most is forradalmat okozna Romániában, ha a kormány kielégítené a Magyarországba optált birtokosokat. A döntőbíróságokat nem szabad lehetetlen feladatok elé álliláni, mert igy elvesztik érvényességüket. Egyedül a népszövetségi tanács kompetens ebben az ügyben s Romár nia éppen ezért: elfogadja a hármas bizottság ajánlatát. Titulescu után Chamberlain szólalt fel, aki közvetíteni igyekezett, majd Franciaország részéről Paul Boncour. aki számos bókot mondott Apponyinak, de Titulescu érveléseit fogadta el. Ekkor általános figyelem között Strese mann emelkedett szólásra, aki hosszabb beszédében a magyar álláspont mellett tört lándzsát. „Nagy érdeklődéssel figyel- ! tem Apponyi érvelését — úgymond — s | az a meggyőződésem, hogy ha Magyar- ország nem fogadja cl a tanács határozatát, akkor foglalkozni kell Apponyi javaslatával s az ügyet a hágai döntőbírósághoz kell áttenni.*4 Stresemann a továbbiakban kifejtette, hogy Titulescu egy nemzeti törvényt a nemzetközi döntőbíróság érvénye fölé helyez, amely eljárás I nagy veszedelmet jelent annak a döntőbírósági eszmének, amelyet a népszövetség nem szün meg propagálni. | Villegas elnök mégegyszer Apponyinak adja i át a szót, aki újabb másfélórás beszédben j érvel álláspontja mellett. A tanács nem kom- i petens a tisztára jogi eset elintézésére s igy a hármas bizottság javaslatát nem fogadhatja el. Apponyi után Titulescu izgatottan szemére hányja Apponyinak, hogy Magyarország hat hónap alatt egy jottányit sem engedett. Azok a jogászok, akiket a népszövetség megkérdezett, a román álláspontot fogadták el. Romániát a Magyarországba optált birtokosok kielégítésére szükséges 400 millió franknyi kiadás a romlásba taszítaná. Ismételten kijelenti, hogy elfogadja a hármas bizottság ajánlatát. Vasárnap titkos tárgyalások folytak Közben késő este lett g a tanács tehetetlenségében nem hozhatott döntést. Az egység mgg volt bontva, Stresemann és az ui tanácstagok Apponyi beszédének hatása alatt a magyar állásponthoz csatlakoztak, úgy hogy Villegas tanácselnök nem tehetett mást, minthogy a további tanácskozást hétfő délelőtt 10 órára elnapolja. Addig talán sikerülni fog a kulisszák mögött megoldást találni és Briand is megérkezik. Vasárnap a jogászok mindent elkövettek, hogy uj megoldást találjanak. Beavatott körök szerint a tanács hétfőn mindenekelőtt zárt ajtók mögött fog tárgyalni, hogy a kényes ügyet elintézze. A tanácstagok között nagy egyenetlenség uralkodik. Árról is szó ran, hogy a döntést elhalasztják, de ettől a rendszabálytól nagyon félnek. mert általános elégedetlenséget szülne Európában. Az uj tanácstagok, akik szombaton kijelentették, hogy visszavonulnak, mert nem ismerik kellőképpen az esetet, hétfőig behatóan foglalkoztak a magyar—román pör aktáival, úgy hogy a hétfői ülésen már részt, is fognak venni. Benes memoranduma .Prága, szeptember 19. Benes csehszlovák külügyminiszter szombaton este memorandumot intézett a népszövetségi tanács tagjai-
