Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-18 / 214. (1548.) szám

1927 szeptember 18, vasárnap. lyimiiiHiii ■MinirwTianiwir'waaaBBgMB^jaMMMai l>ieKM-A^ACíteVR-HTXíI1A'r> Alakítsuk meg a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségét! Kassa, szeptember 17. Nemzeti életünket fenyegető kisebbségi éle­tünkben a védekezés egyetlen eszköze: a minél szorosabb egységbe vont s az élet minden fázisára kiterjedő szervezettség s ennek révén a kisebbségi sorsra ítélt-ma­gyarság szellemi és kultur erejének teljes kifejtése. Ennek a parancsoló igazságnak a tudatában a kul- turreferátus tervszerűen egymásután készítette elő az általános speciális, országos kulturszerve- zeteket, mint: a Szlovenszkói Magyar Közműve­lődési Egyesületet, az irodalmi élet országos meg­szervezését, a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesületei, a Magyar Dalosszövetséget. A magyar életnek talán iegflagránsabb sé­relme, hogy a kormány ezen a minden politikától távolálló szervezetek működését évek óta nem akar­ja engedélyezni, az alapszabályainkat, bár azok ngy tartalmi, mint alaki szempontból a törvények és rendeletek előírásainak legpontosabb betartá­sával készültek, nem hagyja jóvá, mintha evvel is dokumentálni akarná a magyar szellemi élet tel­jes befojtására irányuló törekvést. Egyedül a Szin- párloló Egyesület nyerte el alap szabályainak jó­váhagyását. A föntebb felsorolt négy országos szervezet át­fogja a magyar élet majdnem teljes körét s ha, — amint hinnünk kell, — egyszer mégis csak úr­rá lesz a jobb belátás s a teljesen előkészített egyesülések megkezdhetik működésüket a ma­gyarság kullurélete, mely eddig, ha egymástól el­szigetelten is, ezernyi tanujelét adta az életrevaló­ságának és belső erejének magasra emelkedhetik. A magyar kultúráiét egy fázisáról nem történt eddig gondoskodás, — mert a többi sürgősebbnek látszott, —• a magyar intellelduell osztály társa­dalmi és kultur műnk újának országos megszerve­zéséről. A szervezkedés lehetősége adva van a teljhatalmú minisztérium egyesületügyi referensei­nek kiadásában megjelent: „Egyesülés és gyüle­kezés Szlovenszkó és Podkarpatská Rus ferülefén“ c. kézikönyv „Egyesületi szövetségek** cimü feje­zetben, mely lehetővé teszi, hogy „jogilag fennál­ló és hivatalosan láttamozott alapszabályokkal bíró egyesületek, melyek közös célt szolgálnak, szö­vetségbe tömörülhetnek." A társadalmi egyesületek (kaszinók, társas­körök, olvasókörök, stb.) melyek a nagyobb és ki­sebb városokban a társadalmi és kulturélet hor­dozói, úgy hisszük, nagyot nyernének, ha egy or­szágos központi szerv, — amilyennek a Cseh szlo­vákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsé­gét“ elképzeljük, — irányitó és tápláló befolyás­sal segítené az egyes egyesületek működését. Azon társadalmi egyesületeket, melyek mű­ködését a kulturreferátus a lapokban leközölt re­cenziók alapján figyelemmel kísérhette, a közeli napokban közvetlen megkeresést kapnak a kul- turreferátustől a Szövetség előkészítése tárgyá­ban. Lehet azonban, hogy a legpontosabb regiszt­ráló munka mellett is lehetnek még oly egyesüle­tek, melyekről a .kulturreferátus tudomással nem bir, kérjük azért, hogy azon társadalmi egyesületek, melyek szep­tember 25-ig a kulturreferátus körlevelét és kérdőívét meg nem kapják, jelentsék be egyszerű levelezőlapon létezésüket Sziklay Ferenc dr. kulturref erensnek (Kosice-Kas- sa, Éder-u. 9.), ki a munka megindításához szük­séges nyomtatványokat a megadott címre azonnal elküldi. Azt hisszük, nem kell az „egyesülésben az erő", szónoklatokban frázissá koptatott igazságot hangoztatnunk, az igazság csak úgy válik élővé, ha tettekkel váltjuk valóra. A társadalmi egyesü­letek a maguk érdekében is cselekszenek, de elő­segítik az egész ország magyar kulturfejlődést is, ha elfogadják a kulturreferátus segitő kezét s annak igénybevételével megalkotják a „Csehszlo­vákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövet­ségét"! Szlávík zsupán lesz a szlovenszkói Iskolatanács elnöke? Prága, szeptember 17. A P. M. H. csak néhány nappal ezelőtt közölte Kassáról azt a szenzációs hirt, hogy Slávik György dr. jelenlegi kassai zsupánt, aki egy félévvel ezelőtt tette le az ügyvédi vizsgát, rövidesen kinevezik a tábla elnökének. A nemzeti demokrata Národni Listy mai számában újabb kinevezési kombinációban említi Slávik zsupán nevét. A lap pozsonyi hiradása alapján ugyanis ezeket írja: Szlovák politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a megalakítandó szlovenszkói országos iskolatanács elnökének, mely hiva­talt az országos közigazgatási hivatal mellett állítanak lel, Slávik György dr. volt földmű­velésügyi minisztert, kassai zsupánt fogják kinevezni." (A hir természetesen megerősítésre szorul, de már a kombináció is azt bizonyítja, hogy a közigazgatási reform alapján létesí­tendő hivatalok élére nem szakembereket, hanem páríhovátartozandóság szerint politikuso kát készülnek kinevezni.) Streseenann nyíltan megfeéSyegsI a Temps-t és a Journal-8 A népszövetség íegffoaitosafefe ffeSasBaÉa; a B-stsshbséga IsérsISs végleges rendezése Béniét lap a romániai svábok szomorú helyzetéről Berlin, szeptember 17. A Germania ci- ftii lapban Serafin Ernő dr. hosszabb cikk- jen foglalkozik a romániai svábok szomorú aelyzetével. Elpanaszolja, hogy az idege­neknek mekkora tortúrán kell keresztiil- menniök a Bánságban, amig tartózkodási engedélyhez jutnak. Kétheti tartózkodás után 50Ö lej idegenadót kell lefizetni a jö­vevénynek s ezután újabb ottmaradási en­gedélyt c9ak a legnagyobb könyörgés után kap. Serafin éles kritikát gyakorol Románia kisebbségi politikájával szemben. A romá­nok _ szerinte _ azért nem engedik meg, hogy a sváb faluk tiszták és rendezettek le­gyenek, nehogy ezáltal a román községek elhanyagolt és rendezetlen volta még job­ban kitűnjék. Azonban nemcsak a külső, hanem a belső életet is meg akarják ölni akkor, amidőn a bánáti svábok gyermekeit német iskola helyett román iskolákba kény­szerítik. A müveit világ védelmét kéri vé­gül a cikkíró a románok nemzetiségi türel­metlensége ellen. xx Az „Ifjúsági könyvtár'* az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztályunknáL Genf, szeptembert- 16. Stne&eimainm dm. némeit külügyminiszteir tegnap délután teán fogadta a Gemiben összegyűlt nemzetközi új­ságírókat. Nagy beszédében ismételten Né- .metoirszág jóakaratát és békekészségét han­goztatta. Néhány francia lap — úgy in ond —, mint a Temps és a Journal, kétségbe von ják a német békeszándék komolyságát, ámbár a hágai döntőbírósági klauzula elfogadásával a birodalom olyan liépést tett a béke fellé, ami­lyet sem Franciaország, sem más nagyihata­lom még meg nemi tett. Az emláteitt két pári­sii lap tele van gyanús!tásokkal és a Journal­ban Franklin-Bomilkm vezércikket ir Német­ország elten. Ez a cikk egyedül csak azt bizonyltja, hogy mily kevés ésszel lehet ma vezér­cikkeket Írni! A francia lapoknak különben dts van két ko- ronatamujuk: egy Förster és egy Kari Mer- tens nevű újságíró, akik államidió anyaggal látják el a párisi jobboldali lapokat. Mikor j szűnik már meg a francia sajtó e két giazem- ! bene inni? A genfi népszövetségi ülésszakkal kapcsolatban az európai sajtóban számos hir jelent meg arról, hogy a nagyhatalmak Genf- j ben a kulisszák mögött tanácskoznak és nem sokait törődnek a kis nemzetekkel. A 1 araméi hatalmak külön tanácskozá­sait senki sem veheti zokon, főleg a kis- h atal mák nem, amelyek, mint például a kisantant, a skandináv blokk, a balti szö­vetség és a délamerikai államok kartele, szintén külön tanácskozásokat folytattak Géniben. Hogy pedig a kish alalrnak mennyire részt- vesznek a nép szövetség aktív munkájában, azt egyrészt az elnök választás, másrészt Bel­gium ujiraimegválasztba t ósági kérvén y éne k visszautasítása is bizonyítja. Streseimamn ez­után a személyiség erejéről mondott néhány szellemes szót, majd kijelentette, hogy a népszövetség egyik legnagyobb eljövendő feladata a kisebbségi kérdés végérvényes remdlezése lesz. A magyar főiskolások országos kongresszusa Rimaszombatban A kongresszus megnyitása a szlovenszkói és ruszfnszkóí magyar ifjúság egyetemének impozáns ünnepe volt Rimaszombat, szeptember 17. (Kiküldött munkatársunk 'távirati jelen­tése.) Rimaszombat, Gömör-megye lelkes metropolisa, amely immár tízesztendős ki­sebbségi életünk folyamán mindenkor szere­tettel és megértéssel viseltetett minden olyan megmozdulás iránt, amely a magyar szellemi és kulturális élettel áll szoros ösz- szefüggiéeben, tegnap óta Ismét jelentős ün­nepi események színhelye. Ezúttal a magyar jövő képviselőit, a szlovenszkói magyar főiskolás diáksá­got fogadta vendégszerető falai közé, akik itt tartják meg országos kongresz- szusukat, amelyen a szlovenszkói ma­gyar ifjúság további létének és együtt­működésének alapjait akarják meg­építeni. Csütörtökön az ország minden részéből ér­keztek meg a diákok és a kongresszusra meghívott vendlégek Rimaszombatiba, ahol a kongresszus rendező bizottsága és nagy ér- déklődő közönség fogadta őket. A delegátu­sokat magánházakba szállásolták el. Rimaszombat lakossága önzetlen ven­dégszeretettel tárta ki karjait és fogadta vendégül a magyar diákokat. Csü­törtököm este a Tátra-száMóhan ismerkedési est volt, mig a kongresszus munkáját pénte­ken délelőtt kezdte meg. Péntekem már a kora reggeli órákban hangos volt a város. A kongresszus részt­vevőd reggel a Polgári Olvasókörben gyüle­keztek, ahonnét felvonultak a városházára. Ennek nagytermében tartották meg díszes közönség előtt a kongresszus megnyitó ülé­sét. Vajda Zoltán, a Rimavölgyi Főiskolások Egyesületének elnöke, meleg, szavakkal üd­vözölte a megjelenteket. Beszédében testvéri egyetértésre hivta fel a közös magyarsorsu ifjúságot. Vázolta a kongresszus tárgysorozatának fon­tosságát. Hálás szavakkal köszöntötte az ifjúságnak itt megjelenít barátait: Törköly József szenátort, Flachbarth Ernő dr. kiöz­| ponti igazgatót, Sziklay Ferenc dr. kultur- reiíeremst és Rimaszombat város társadal­mát. Ajánlja, hogy a kongresszus táviratilag üdvözölje Makkal Sándor erdélyi református püspököt és Móricz Zsigmond írót. Egyben felolvassa a megjelenésben akadályozott Mákkái püspök üdvözlő levelét. Végül az ifjúság hálás köszönetét fejezi ki a vendég­látó Rimaszombat város pártfogásának. Vajda Zoltán nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után a gyűlés egyhangú lelkesedéssel Törköly József dr. szenátort diszelnökké, Márkus László főszerkesztőt, Mi bálik Dezső dr. és Baksay Dezső dr. ügyvéde­ket társelnökökké választotta meg. Törköly József dr. szenátor meghatott szavakkal köszönte meg megválasztatását. Isten áldását kéri az ifjúság munkásságára és annak támogatását megígéri. Utána Telek A. Sándor helyettes városbíró a város nevé­ben szólal föl. Örömmel látja a város falai között a magyar ifjúságot, akiknek szívélyes „Isten hozottját mond. A kiküldöttek tol­mácsoltak ezután szervezeteik üdvözletét. A prágai MAKK nevében Winkler Sándor, a bríiuini Corvinra részéről Hornyánszky István, a brünni MAKK megbízásából Hrdina Lajos beszélt. Coitely István a pozsonyi MAKK, Tóth Imre a losonci református teológia, Ölvedy László dr. az érsekujvári, Mohácsy János a komáromi. Bognár Gyula a garam- völgyi, Szega Eleimér a rozsnyói, Hojtyel Hugó a losonci, Márkus Pál a kassai, Kraj- nik Gáspár a beregszászi diákok együttérzé­sét tolmácsolta. Kessler Edgár a Szent György Kör nevében mondott lendületes, rö­vid. beszédet. Ezután a megnyitó ülés véget ért. Az ifjúság most tömött rendekbe sora­kozott és impozáns menetben vonult fel a Gömöri-utcán át a Tompa-térhez, ahol Tompa Mihály szobrára fenyőkoszorut helyeztek el. Beszéd meim hangzott, de a közönség ünne­pélyes, áhita'tos csendben, egy percig fedet­len fővel áldozott Rimaszombat nagy szülötte halhatatlan emlékének. Utána a menet Tompa Mihály és Blaha Lujza szülő­házához vonult, hogy kegyeletének adóját itt is lerój ja. Innét a református templomhoz vonultak, ahol a város harmadik nagy fiának, Feroirczy Ist­vánnak, az első magyar szobrászművésznek sir eml ékét ko szoruzták meg. A menetet, amely méltóságos magatartásával és fegyel­mezettségéivel nagy hatást váltott ki, min­denütt nagy közönség kísérte és üdvözölte. Péntek délután az előkészítő bizottság tartotta meg zárt ülését. A megbeszélés, me­lyen a diákság szociális és kulturális pro­gramja került alapos vita alá, a késő délutá­ni órákig tartott. Este a Polgári Olvasókör dísztermében zsúfolásig meglelt széksorok előtt tartották meg a kulturestet. A közönség soraiban a város lakossága tár­sadalmi és felekezeti különbség nélkül kép­viselve volt. Megnyitó beszédet Győry Dezső mondott, aki a magyar ifjúság kisebbségi, feladatait fejtegette nagy hatást keltő elő­adásban. Utána Flachbarth Ernő dir., az el­lenzéki pártok központi irodájának igazgató­ja; „A diákság a társas életben**, Törköly; József dr. szenátor „A diákság problémái", Torna István ,Diákság és falu", végül Vécsef Zoltán dr., lapunk szerkesztője, „A magyar diákság tudományos munkája" címen tartot­tak [maradandó értékű előadásokat. A bul­in restéi yrő'l legközelebbi számunkban rész­letesen fogunk megemlékezni. Szombaton délelőtt a kongresszus meg*- tartotta záróülését, délután pedig az ifjúság kiküldöttei szabadélőadásokat és vitát ren­deztek. Este a Tátra-szálló nagytermében diákból volt. A kongresszust vasárnap dél­előtt a városháza nagytermében ünnepélye­sen berebesztik. A dlákkongresszus eddigi lefolyása is felejthet etilen emlékekkel járt. Minden ek­előtt dicsérettel kell megemlékeznünk az előkészítés nagyszerű munkájáról. Az elis­merés oroszlánrésze itt elsősorban a Vajda Zoltán és Csontos Béla vezetése alatt álló Rimavölgyi Főiskolások Egyesületét illeti, mig az előkészítő bizottság működésében Győry Dezső vállalt fontos föladatok A kon­gresszus kifogástalan megrendezése is ma­gán viselte «a lelkiismeretes rendezők kezei­nek pontos munkáját. A szlovenszkói és ru- szinszkói magyar diákság rimaszombati par­lamentje egy szebb és jobb jövő zálogát he­lyezte le arra az alapzatra, amelyen a kon­gresszus eredményei állapján megépülhet kisebbségi jövőnk erős vára. A halál torkából menekiiít meg líeana román hercegnő Kolozsvár, szeptember 17. Bukaresti hí­rek szerint Ileana királykisasszonyt csaknem halálos szerencsétlenség érte a Fekete-tenge­ren, amelynek partján a királyleány jelenleg üdülés céljából tartózkodik. Ileana hercegnő hat tiszt társaságában a Fekete-tengeren csó­nakázott. Útközben vihar érte utol őket és a csónak a nagy szélben messze elkerült a szá­razföldtől. A veszélyes helyzetben egy német gabonaszállító hájó sietett a már sülyeaőben lévő társaság segítségére és mentette meg őket. Mária királynő, valamint Bratianu mi­niszterelnök csak tegnap értesültek a baleset­ről, távirati kérdésükre azonban a hercegnő­ről megnyugtató híreket adtak.-----------.-------------—.. — ---------------------... Az iparospárt készül a községi választásokra Prága,' szeptember 17. A cseh iparospárt elnöksége tegnap foglalkozott a szociális biz­tosítás módosításának kérdéseve] s elhatároz­ta, hogy annak keresztülvitelét a legerélveseb- ben fogja sürgetni. Az elnökség ezután még a községi választások előkészületeiről is tár­gyalt. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom