Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-18 / 214. (1548.) szám

Mai számunk 16 oldal

1

•fal számunk 16 oldal

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150^ negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kí

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő:

DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA

Szerkesztőség: Prága II*, Panská ulice 12, n. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága fl„ Panská ul 12/III. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Választásra készen

A községi választások kiírása már igazát csak napok, esetleg órák kérdése. A hivatali gépezet már teljesen fölkészült, csak Svehla miniszterelnök egy intésére van még szükség, hegy a nagy gépezet meginduljon. A törvény rendelkezései szerint Szlovenszkó és Ruszin- szkó majdnem valamennyi községe választani fog s azért mindeme községek választópolgárai jóeleve tisztában kell, hogy legyenek a mostani választások jelentőségével s még inkább tudatában kell lenniök nagy kötelességeiknek.

A mostani őszi községi választásoknak döntő erejű országos politikai jelentősége mellett nagy jelentőséget kölcsönöz az a körülmény is, hogy ez az első alkalom arra, amikor az őslakosság akaratát nem fogják meghamisítani a Szlovenszkón állomásozó cseh és morva katonák és csendőrök tömeges szavazatai. Az őslakosság először alakíthatja meg a saját képére a községi képviselőtestületeket. Számos helység, melynek nemzetiségi statisztikáját eddig a katonaszavazatok az államnemzet javára és a kisebbségek hátrányára billentették, most ismét nemzetiségi többségű képviselőtestületet fog választani. Kisebbségi sorsunkban tehát kétszeresen fontos, hogy pozícióinkat ne csak megtartsuk, hanem egységes magyar front teremtésével uj pozíciókat is foglaljunk vissza, S ez egyaránt áll úgy a szin- magyar, mint a vegyes nemzetiségű községekre nézve. - ' *.

A magyar többségű vidéken a centrális- iá és beolvasztó csehszlovákizmus egységes csehszlovák frontot igyekszik majd létrehozni, hogy egyetlen szavazatuk se vesszen el s nbbe a csehszlovák frontba tartoznak a cseh*- szlovák szociáldemokrata párt és a csehszlovák agrárpárt gyászmagyarjai is, akik úgynevezett „magyar osztályok" cégére alatt a múltban is árulói és szökevényei voltak a magyar ügynek, a nemzeti kisebbségi életnek. Ahol a csehszlovákositó blokk nyílt sisakkal nem bonthatja majd meg a magyarság két pártjának sorait, ott majd az internacionalizmus köntöse alatt kísérli meg az erőmegosztást, a lélekhalászatot. A gombamódra fölbur- jjánzö uj pártocskák, a „polgári párt", az „iparosok és kereskedők pártja", a „dolgozók" listája, a „politikamentesség" jelszava mögé buvó politikai szörnyalakaulatok, melyeknek csak azért tiszta még a zászlajuk, mert még nem volt idejük önmaguk agyonkompro- mittálására, mind csak a centralizmus frissen mázolt fiókcsemetéi lesznek a magyar szavazatok megosztására. A választások idejére biztosan lapokat is indítanak a kortességből élő ’élekhiénák. Az ilyen maszülető jöttment pár- * foknak és magyarnyelvű centralista alkalmi ■korteslapoknak erkölcsi és politikai értékéről /Mindenki tisztában lehet. ^

A magyar-román birtokpörben Magyarország nem fogadta el a hármas logi

bizottság javaslatát

Apponyi Albert hatalmas beszédben fejtette ki a népszövetségi tanács mai ülésén Magyarország álláspontját - „Ha a jogi bizottság javaslatából határozat lesz, halálos csapást mérnek a döntőbíróságokra" - A döntés a jövő hétre marad

A választási kampány eszközei bizonyára ég alacsonyabbak lesznek olyan helyeken, /vhol a magyarság vagy gyönge többséget, vagy pedig kisebbséget képvisel. Mert ilyen községekben könnyebben vélik elérhetőnek, £ehát minden áron elérendőnek -kívánják a csehszlovák szupremácia dokumentálását. Itt )esz a legtöbb álarcos párt, a legtöbb „politikamentes" alakulat s a legerősebb a személyi terror, hogy a község meghódítása mindenképpen sikerüljön. Erre főleg a városokban lesz szükségük, mert hisz eddig is az volt a külföld felé a főérvelésük, hogy Csehszlovákiában csak kisded magyar , nyelvszigetek vannak, magyar város pedig egyetlenegy sincsen. A centralista kortézia főigyekezete ezért a városok megdolgozására fog irányulni: s igy a magyarság rendíthetetlen összetartására itt \f*sz igazán szükség. A községi képviselőválasztás ebben a vonatkozásban nem lesz más,

Genf, szeptember 17. A népszövetségi tanács uj ülésszakát ma délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg Villegas elnök. Az elnök néhány szavas megnyitó beszéde után azonnal szólásra emelkedett Chamberlain, aki a román—magyar birtokpörben a hármas jogi bizottságnak javaslatát terjesztette be.

Chamberlain jelentése

Az ülésterem az utolsó helyig tömve van és a hallgatóság nagy érdeklődéssel kiséri Chamberlain bejelentéseit, aki először a vita tárgyát képező ügy előzményeit adja elő. Kijelenti, hogy a hármasbizottság mindent megtett, hogy az ügyet a két orgzág között közvetlen utón intézze el, miután azonban ez nem sikerült, igyekezett igazságos ítéletet hozni., Elsősorban fontos a választott bíróság illetékességi kérdésének precizirozása és pedig kettős szempont figyelembevételével:

1. -Illetékes-e a bíróság a román—magyar birtokpörben a magyar optánsok bir- tokiigyének elintézésére.

2. Amennyiben illetékes, milyen terjedelmű a hatásköre.

Ezután Chamberlain beterjeszti a jogi bizottság véleményes jelentését, amelyet tegnapi számunkban részletesen ismertettünk. Mint ismeretes, ennek a jelentésnek három főpontja a következő:

1. A békeszerződések nem zárták ki az általános földreformot.

2. Sem a román földreformtörvény szövegében, sem annak végrehajtásában nem lehet különbséget tenni a román és a magyar állampolgárok jogai között.

B. A trianoni békeszerződés 250. szaka- j sza értelmében a „lefoglalás és likvidáció" i

fogalmait csak azokra a rendszabályokra szabad alkalmazni, amelyeket a Romániához csatolt magyar területeké1' levő magyar állampolgárok vagyonán foga. < ásították.

Ha Magyarország nem fogadba el a feltételeket, akkor a tanács nem lehet abban helyzetben, hogy a trianoni szerződés 239. szakasza értelmében a vegyes döntőbíróságba két pótbirót nevezzen ki.

Ha Románia nem fogadná el a feltételeket, ámbár Magyarország elfogadja azokat, a tanácsnak igen is jogában lesz, hogy a döntőbíróság eredményes munkájának elősegítésére minden szükséges rendszabályt megtegyen. Ez azt jelenti, hogy a román elutasítás és a magyar elfogadás tén a tanács kinevezi a két pótbirót.

Ha mindkét fél elutasítja a tanács döntését, akkor a bizottság véleménye szerint a népszövetségi paktum 11. szakasza értelmében a népszövetség munkáját egyelőre befejezettnek kell tekinteni.

Chamberlain beszéde után élénk vita indult meg arról, hogy a hozzászólás joga kit illet meg. Villegas elnök végül is Magyarország képviselőjének, Apponyi Albert grófnak adja meg a szót.

Apponyi kifejti Msgyarország álláspontját

Apponyi hosszabb beszédben fejti ki Magyarország álláspontját ebben a hosszúra nyúlt ügyben. A magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy a javaslatokat elfogadja és ez ügyben nem ismeri el a választott bíróság illetékességét, hanem a hágai nemzetközi döntőbíróságra appellál. Apponyi beszéde, amelyet az érvek meggyőző erejével támasztott alá, a késő délutáni órádig tartott.

Apponyi: A népszövetség létéről van sző

Géni, szeptember 17. Apponyi Albert gróf beszéde 'előtt a bánom újonnan megválasztott tanácstag nevében felszólalt a kanadai delegátus és kijeiéin tette, hogy az uj taglóik nem ismerik teljesen a birtokpör kérdé- séit s iha ne talán & vita folyamán tiszta képeit nem alkothatnának magáiknak arról, úgy kérni fogják a tanács ülésének elhalasztását.

Apponyi Albert gróf többórás beszédében 'kifejtette még, hogy a népszövetség harmadik bizottságára oly feladatot utalt a tanács, amelyre ez a bizottság nem illetékes. A hármas bizottság eljárása fenyegeti a világrendet.

A magyar kormány nevében kijelenti, hogy itt nem problémákról van szó, hanem érvekről. Figyelmezteti a tanácsot arra, hogy a javaslatnak határozattá való emelése nagy csapást mérne a népszövetség morális és politikai tekintélyére. Itt nem két állam speciális ügyéről, nem Magyarország és Románia vitájáról van szó, hanem a javaslat révén a nemzetközi jogh rend forog veszedelemben.

Ha a hármas bizottság indítványait határozattá emelik, úgy ezzel halálos döfést

mint egy neme a csehszlovákositó centralizmus honíoglalási kísérleteinek.

A választási kampány első trükke már meg van: az, hogy meglepetésszerűen fogják • a választást kiírni, ugy hogy a kampányra ma- | gára az ellenzéknek mindössze 22 napja ma- ; rád jón. A magyarság két ellenzéki pártját ez j nem találja meglepetésként: mi magunk iránti kötelességeink teljes tudatában készen állunk . az eshetőségekre. Tisztességes csehszlovákiai j magyarnak csak a magyar nemzeti jártban,

vagy az országos keresztényszocialista pártban a helye, mert e két párt képviseli a magyar közvéleményt, a magyarság politikai akaratát, kisebbségi életünk minden törekvését. Az egyes községek magyarsága a választások közeledtére készenlétbe helyezkedve ettől a két politikai fórumtól várja meg az útmutatást mily módozatok mellett alkothatja és alkossa meg a választásra az egységes magyar nemzeti kisebbségi frontot.

mérnek a nemzetközi döntőbíróságokra,

A választott bíróság jogi tanács, a mépszövet- iség pedig politikai testület s ennek döntésére bízni egy jogi ügyet nem szabad. Tiltakozik a Magyarországgal szemben teirvbeveti: szankciók eUen és emelt hangon kiáltja a tanácstagok félé:- Ha a tanács kinevezi a választott bíróság póttagjait, ezzel nem ajándékot nyújt, hanem kötelességét teljesiti.

Majd TUtuleiscu román külügyminiszter felé fordulva ezeket mondta Apponyi gróf:

— Remélem, hogy Románia nem tilitalko ' r-tk ® Javaslat első pontúi ellen, mert hiszen a szankcióik nem Romániát, hanem csak Magyarországot érintik.

Magyarország nem fogadja el a javaslatot és a magyar kormány nevében is kijelentem azt, mert ez sérti a trianoni szerződést, a döntő bíróságok elvét és a nemzetközi jogrendet.

A kérdés már el van intézve. Magyarország elismerte a választott bíróságot és az ítélkezzen ebben az ügyben.

Végül felkéri a népszövetségi tanácsot, hogy az illetékesség eldöntése végett bízzák az elvi kérdés eldöntését a hágai nemzetközi bíróságra. Óva inti még a tanácsot, hogy a javaslatot ne emelje határozattá, mert ezzel kockára teszi a népszövetség létét!

Apponyi Albert gróf beszédének láthatólag óriási hatása volt. Beszéde közben a tanácstagok előrebajoltan figyeltek és Chamberlain idegesen mozgolódott helyén. Amikor Apponyi lelépett a szónoki emelvényről, a tanácstagok, sőt még a román Gomen, a berni követ és Lupu miniszter is hozzásiettek és gratuláltak neki.

Villegas elnök ezután az ülést délután négy órára felfüggesztette., Általános azonban az a vélemény, hogy a nagyszabású vita miatt a tanács ma még nem dönt a románmagyar birtokpör kérdésében.

'Az ülés után a tanácstagok és újságírók a folyosókon ás előcsarnokokban csoportokban hosszasan tárgyalták Apponyi beszédét és általánosan az a nézet alakult ki, hogy Magyar- ország Appanyí beszédével a népszövetség előtt fényes erkölcsi győzelmet aratott.

A magyar sajtó visszhangja

Budapest, szeptember 17. Magyar körökben a hármas jogi bizottság javaslata kiábrándulást keltett és a lapok is elégedetle- mii! imák, A Pesti Napló azt 'Írja, hogy a jogi bizottság kompromisszumot akar létrehozni a vitában, azonban ennek az

árit csak a magyarok fizetnék meg.

Leszögezi azt, hogy a magyar kormány nem fordult a népszövetséghez. a trianoni béke- szerződiés Mutorpretáíása céljából, ezzel szemben a jogi bizottság három pontja éppen a békeszerződést interpretálja. Magyarország csupán a békeszerző dós 239. szakasza alapján 'egy pdthiíTÓ jelölését kérte. A három /Dont azonban -jogi abszurdum, mert vagy ki-