Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-02 / 200. (1534.) szám

1927 szeptember 2, péntek. iiociaiiffa puca tervezésével vádolja Gajda lenest AfascisSa fővezér nyilatkozaté a Mradzsin politikájáról, a fascizmus jövőjéről és fegyelmi ügyéről Prága, szeptember 1. A Kölnische Zei­tung prágai levelezője hosszabb beszélgetést folytatott Gajda volt tábornokkal, a cseh fas­cisták vezérével, akivel az utóbbi időben a százavai esettel kapcsolatosan a sajtó ismét igen élénken foglalkozik. Gajda először is a puccstervekről nyilatkozott és ezeket mon­dotta: A puccamesék terjesztői — A puccsmesék már nem njak és azok szerzőit ismerem. Nagyon jól tudjuk, hogy hol vagyunk, semhogy egy erőszakos puccsra gondolhassunk. Az első, aki egy állítólagos puccstervyel vádolt ineg engem és a nemzetvédelmi miniszternél feljelentett, Benes miniszter volt. — Az erre vonatkozó kijelentéseit a leg­közelebbi jövőben nyilvánosságra kell hozni. A másik, aki a puccstervckkel összefüg­gésbe hozott, Snejdarek tábornok volt. — Ennek története a következő: 1926 tavaszán Benes vendége voltam. Ugyanakkor, de nem velem, ott volt Stribrny is. Benes kifejtette akkor előttem a puces terveit. Benes az én személyemen keresz­tül informáltatni akarta magát a hadse- ■W'g megbízhatóságáról egy puccs eseté- * 1 ' ben. Én azonnal a terv ellen voltam. — A Benessel folytatott beszélgetés után Snejdarek tábornokkal beszélgettem és meg­mondtam neki, hogy egy szocialista puccs van készülőben. —Megmondtam azt is, hogy őreá is szá­mitok, mert mi mindnyájan ellene vagyunk ennek. Snejdarek magáévá tette az én véle­ményemet, másnap azonban elment Benes- hez és mindent elmondott. Az ellenem folyta­tott fegyelemeljárásnál mindenről tudomást szereztem. A harmadik, aki azt állítja, hogy én vele puccstervekről beszéltem, Dávid légionárius kapitány. Ez viszont a fegyelmi eljárás folya­mán azt a kijelentést kockáztatta, hogy én a szocialistákkal akarok puccsot csi­nálni. — A negyedik pedig egy Popper nevű zsidó Podebrádból. Az utolsó kísérlet pedig most történt egy csendőrőrmester utján. Lát- $ hatja tehát végig a vörös fonalat. ^ A ffascismus programja * Ezután a fascizmus általános irányvona- 1 Iáiról folyt a beszélgetés és Gajda azt mon- g dotta, hogy a cseh fascizmus nemzeti, de r nem soviniszta mozgalom. A tekintély princi- t piumának emelésére törekszik minden téren. 2 Uj rendet akar teremteni az államban, védi t a magánvagyon!; és képviseli az állam abszo- t lut szuverenitását. 1 Egy fascista rezsim alatt sohase fog meg- 1 történni, hogy például egy cipész lehes­sen vasutiigyi miniszter. r — Erre alkalmasabbak a régi szakembe- é rek, akik a vasutügyhöz értenek. Nem pedig B politikai pártok, vagy pártkonszernek expo­nensei. Főprogramunk a közéletnek a politi­kától való mentesítése. « A Hradszin politikája J A német lap levelezője továbbá kérdést intézett Gajdéhoz, hogy miért foglal el el­utasító álláspontot a Hradzsin ellen. Gajda ezeket válaszolta: * — Mi a Vár politikai metódusa ellen harcolunk, mert annak politikája nem elég nemzeti. A cseh népet jellemgyengének ne­veli, a tekintélyt aláássák, a korrupció min­denütt olyan mértékben virágzik, mint sehol másutt. Ilyen állapotok még a régi Ausztriá­ban sem voltak lehetségesek. Egészséges fia­talságot akarunk, amely nekünk egészséges jövőt biztosit. Mi nem akarunk olyan iskola- renöeleíeket, amelyek szocialista és antiszo- cialista állásponton épülnek. A mai kormány­zás szláv politikája hamis és nem őszinte. „A mi Időnk is elkövetkezik** urasnak kilátásai vannak. Gajda röviden ezt válaszolta: — Tudjuk, hogy a mi időnk is elkövetke­zik. A fascisták és a németek Végül még a németekhez való állásfogla­lásáról nyilatkozott és kijelentette, hogy kü­lönbséget tesz a birodalmi németek és a cseh­szlovákiai német kisebbség között, ö maga a német' nemzet iránt szimpátiával viseltetik. Ha egyszer az államban uralkodni fogunk, akkor mint a reálpolitika képviselői barát­ságos viszonyt tartunk fenn Németországgal. A fascisták azon az állásponton vannak, hogy mindkét állam egymás mellett nyugodtan él­het. Ami pedig az itteni németeket illeti, új­ból csak azt hangoztatja, hogy a fascisták nem soviniszták, csupán azt követelik, hogy a né­metek föltétel nélkül qZ állam alapjára he­lyezkedjenek. „A végsőkig harcolni fogunk** Az ellene megindított fegyelmi eljárásra vonatkozólag azt mondotta, hogy a pöriratok nyilvánoseágrahozatala azért nem történt meg, mert az elnök személyét túlságosan be­levonták a perbe. Gajda az interjút a követ­kező szavakkal fejezte be: — A végsőkig harcolni fogok és tudom, hogy győzök. Nem fogok kihasználatlanul hagyni semmilyen eszközt a győzelem kiví­vása érdekében. Barbár embertelenséggel kínozzák Romániában a politikai foglyokat Bukarest, szeptember 1. A Belmont-féle összeeskiivósi pör hét elitéltje tegnap szö­kést kísérelt meg a krajovai börtönből. A szökést azonban idejekorán észrevették s a foglyokat az őrök borzalmasan megkinozták s csaknem félholtra verték. A lapok jelentése szerint a vizsgálat megállapította, hogy a foglyokat a szökési kísérletre a velük való állandó rossz bánásmód indította, amely már szinte rendszerré vált a krajovai börtönben. Hasonló helyzetük van azonban a politikai foglyoknak is a zsilavai és a doptanai börtö­nökben is. Ebben a két fogházban a politikai foglyok tegnap éhségsztrájkot kezdtek, tilta­kozásul a velük szemben életbeléptéiéit tul- szigoru bánásmód miatt. Az elítéltek hozzá­tartozói már több Ízben panasszal fordultak a belügyminisztériumhoz, ele orvoslást nem nyertek, sőt a műveletlen őrök azóta még jobban kínozták a foglyokat. Ez a körülmény késztette ezután a politikai foglyokat arra, hogy írásban jelentsék be az éhségsztrájkot, amelyet mindaddig folytatni akarnak, amig ki nem hallgatják őket a börtönben uralkodó tar thatatlan állap o í okr ól. Egy pozsonyi szlovák diák és a ligetfalusi esek sztaroszta véres vere­kedése a magyar nóta miatt A Rotherraere-ellenes akció csattanós epizódja egy pozsonyi korcsmában Pozsony, szeptember 1. (Pozsonyi tudó­sítónk telefonjelentése.) Robbermere akciójá­val kapcsolatban tegnap este az egyik pozso­nyi borozóban véres korcsmái verekedés ját­szódott le. A Ferenciek tere 7. szám alatt levő borozóban ült egy magánhivatalnok tár­saságában Karny Vilmos ligetfalusi kommu­nista sztaroszta, aki cseh létére magyar nó­tákat dudorászott. A szomszédos asztalnál egy Zaturecky nevű huszonegy éves szlovák egye­temi hallgató ült, akinek fülét ugylátszik sér­tette a magyar nóta. Meg is jegyezte olyan hangosan, hogy a szomszéd asztalhoz is elhal­latszott: — Ha magyarok énekelnek magyarul, az még hagyján, de cseh embertől a magyar ének most, amikor Rothermere akciója olyan nagy hullámokat ver, mégis disznóság! A magyarul dudorászó cseh sztaroszta sem hagyta szó.nélkül a dolgot s hamarosan az egész borozó közönsége felfigyelt a két asz­talnál kitört heves szóváltásra, amit mihamar verekedés követett. A ligetfalusi sztaroszta társaságában ülő magántisztviselő dühösen fölugrott helyéről és hirtelen arculütötte a fiatal szlovák jog­hallgatót, a sztaroszta pedig egy üres bo­rosüveget vágott a fejéhez, úgy hogy Za­turecky arcát elöntötte a vér. A további verekedésnek a vendégek ve­tettek véget. Az egész társaságot bevitték a városházára, ahol a rendőrorvos bekötözte Zaturecky sebeit, az esetről pedig jegyző­könyvet vettek fel. A sztaroszta ellen megindult az eljárás. Elégtétel a Prágai Magyar Hírlapnak Pr«gp. szeptember 1. A két évvel ezelőtti fívmfcaiféirral kapcsolatosan Benes külügyminiszter nemzeti szocialiiPt.a pártjának lapja a Prágai Ma­gyar Hírlapot is megtámadta és összefüggésbe hozta a lapot a frankafférral. A Prágai Magyar Hirliap a megjelent aikik miatt sajtópert indított a Oeákó Slovo ellen. A pör eredményeképpen a Ceské Slovo mai számában a következő nyilatko­zat jelent meg: „A Ceské Slovo 1925 december 31-én kelt 304. számú lapban meg.jolcunt: „Nemzertközi ma­gyar skandalum*4 oimii cikkel kapesolatkosaiii kije­lentőm. hogy annak megjelenésével nem volt szán­dékomban a Prágában megjelenő Piágtoú Magyar Hírlapot támadni és nem áll ithafem azt. hogy az a magyar bánik jegy hamisítási alkcióvaí bármilyen összeköttetésben is volna. Prágja, 1927 augusztus 29. Ótok ár Skypatla, felelős szerkesztő.44 Véres összeütközés a katonaság és az indusok között Delhi, szeptember 1. Bareilly városában szerdán délelőtt egy hindu ünnepség alkal­mával, amikor a vallásos körmenet zeneszó mellett a mohamedánnegyedbe vonult, rend­zavarásokra került a sor. A katonaság kény­telen volt hatszor egymásután fegyverét hasz­nálni és erősítéseket kérni, hogy a rendet helyreállíthassa. Az összeütközésnek tizen­három halott és kilencvenhat súlyosan sebe­sült áldozata van. A pozsonyi terménytőzsde Pozsony, szeptember 1. (Pozsonyi tudőöifónfe it előfonj él eníiése.) A maii terménytőzsde irányzaja rozsba® szilárd, különben csendes volt- A követ­kező árakat jegyezték: Búza 218—221, rozs 208— 210, kiváló árpa 200—210, príma 170—185, mer- kaantilárpa 155—165, zab 147—157, jugoszláv ten­geri ab Komárom 130—131, ab Pozsony 131—132, borsó 250—300, fehér bab 160—165, vörös lóhere 1000—1500, aszalt szilva 675—700, rózsaburgonya 35—40, uj sárga burgonya 45—50, búzadara 355— 360, OGG-buzaliszt 345—350, rozs egy enliszt 310—■ 315, keményítő és keményitefiszt 275—285, köles 145—155. Egyéb árak változatlanok. Keletgaliciát teljesen elöntötte az árvíz A folyók kiléptek a medrükből, falvakat, hidakat sodornak maguk­kal — Számos emberélet esett áldozatul a pusztító árnak A szerkesztő még megkérdezte Gajdát, hisz-e abban, hogy Csehszlovákiában a fasciz­Lemberg, szeptember 1. Számos galíciai helységből nagy áradásokról számolnak be a beérkezett jelentések. gamborból azt je­lentik, hogy a Dnyeszter-folyó partjaiból ki­lépett és a mellette fekvő területet tíz mér- földnyi szélességben elöntötte. Sniatynnál a Czeremosz-folyó áradt ki ©s Kuty városát a környező öt községgel együtt elöntötte. Ezen a környéken sok ember életét vesz­tette. Jaslo vidékén is nagy területeket ön­tött el az árvíz, azonban a legnagyobb pusz­tulást Stryj és Skole kerületek szenvedték. A stryji kerületben tizenkét község, a sko- leiben tizenegy község jutott viz alá és na­gyon sóik emberélet esett áldozatul. Roziol- kában a viz két parasztházat lakóival együtt magával sodort. Éjféltájban az áradás vissza­menőben van és további veszedelemtől nem kell tartani. Varsó, szeptember 1. A keletgaliciai áradásokról még a következőket jelentik: Az árvizveszedeíem az egész keletgaliciai kárpáti elő vidéket sújtotta. A galíciai fo­lyók az állandó felhőszakadások következ­tében kiáradtak, a terület nagy részét elön­tőitek, a hidakat magukkal sodorták, ugv hogy csaknem az egész kárpáti elővidéken a vasúti közlekedés megakadt, ami termé­szetesen a segélynyújtás munkáját nagyon megnehezíti. A Stryj melletti Marzinowban mintegy háromszáz lakost nem lehetett megmenteni az elárasztott házakból. Az ár­víz nagyon nagy károkat okozott Stanislau és Kolomea vidékén, ahol az előzetes jelen­tések szerint harpiinchatan vízbe fulladtak. Most még nem lehetséges az emberéletben és az anyagiakban szenvedett kárt egészé­ben megbecsülni. A felhőszakadást örvény­lő forgószél kisérte, amely az egy Markoicz községben ötvennégy házat teljesen meg­semmisített. A kormány a nyomor enyhíté­sére gyorssegélyként félmillió zlotyt folyó­sított. A vihar pusztítása Romániában Bukarest, szeptember 1. Az elmúlt na­pokban Románia különböző területein erős viharok dühöngtek, amelyek felhőszakadások­kal és örvénylő szelekkel jártak. A viharok mindenütt nagy kárt okoztak. Severinben há­rom katonát agyonsujtott a lecsapó villám. A vasúti közlekedés a viharok ellenére sehol sem szakadt meg. Bukarest, szeptember 1. Az országszerte pusztító viharok következtében az egész óki­rályságban megrongálódtak a telefon és táv- iróvonalak ugyannyira, hogy maga a főváros is egy időre el volt teljesen zárva a külvilág­tól. Bukarestben a földmivelésügyi főiskolá­ba becsapott a villám, amely felgyújtotta a te­tőzetet s annak e<rv része teljesen elpusztult. Jussiban a vihar miatt félnapig szünetelt a forgalom, mert a hatalmas vihar majdnem az összes fákt és telefonoszlopokat kidöntötte s eltorlaszolta az utcákat. Számos háztetőt is letépett s a városban a telefonvezetékek tel­jesen használhatatlanokká váltak. xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óv­ja meg gyermekit, ha jó olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikát ­Lengyelek magyar nóta mellett Szepesség, augusztus vége. Kedves német vendégek, szenátorok és kép­viselők, járlak nemrég a Szepességen. Mindent el- követünk, hogy kedves vendégeink jól érezzék magukat és másnap gyönyörű szép nyári időén rohannak az autók a lengyel határ felé. A végcél a Dunajec és a mellette fekvő Vöröslálaslrrom. Nemsokára ott állunk a Vörösklaslrom 100 éves hársfái alatt és előttünk a Koronahegy fenséges szépségével. Amig a tutajokat összeállítják, meg­tekintjük a hajdan oly híres és a barthausi bará­tok által lakott Vörösklastromot. Enyészet és pusz­tulás mindenütt. A gyönyörű szép festmények, ké­pek, oltár, szentségek, mind tönkre mennek, nincs senki, aki a gyönyörű régiséget gondozná. A kincs­tár tulajdona. Csönd, enyészet, feltört sírboltok fogadják a látogatót. Akaratlanul eszébe jut a lá­togatónak a karthausi rend köszöntése: Memento móri. Az enyészet megtekintése után következik o, kirándulás vidám és festői része, tutajon le a Du- najecen egészen a lengyel határig. A 8 kilométe­res tutajozás után mindenki azzal hagyja el a tu­taját, de kár, hogy már vége van. Egy órai pihe­nés után az autók tovább száguldoznak Felsöruzs- bach fürdő felé. A távolból kibontakozik Lubló vára. Német vendégeinknek nem győzzük magya­rázni a vidék történelmi emlékeit. Lubló vára volt a lengyel starostia székhelye, innét kormányozták 300 évig az elzálogosított szepesi városokat. Felsözugó fürdőben betér a társaság a kávé­házba, amelynek terraszán vidáman pezsgő fürdői élet folyik. De különösen egy nagyon vig társaság vonta magára a figyelmet. Lengyelek. De egy na­gyon szép asszony csalogatja ki a prímás által he­gedűjéből a szebbnél-szebb magyar nótákat. Ter- mészetesn feltűnt, hogy a társaság lengyel léiére — magyarul mulat. Akaratlanul arra gondoltunk, hogy ime, a magyar cigány mégis a legnagyobb terjesztője a magyar dalnak. Felhangzik a Rákó- czi-induló, utána a lengyel himnusz. Az egész tár­saság felál1- A cigányt dirigáló asszonyka szemé­ből kiolvassuk, hogy magyar s a lengyel himnusz után szeretne még valamit elhuzatni, de — de még nem! Újra felcsendül a Rákóczi-induló. Ismét fel­áll a lengyel társaság s Rákóczi hadainak harci dalát állva hallgatja végig. A szép asszony a ci­gányprímásnak egy őszi rózsát ad és a társaság a Rákóczi-induló hangjai mellett hagyja el a termet. Német vendégeink összenéznek. A kedves je­lenettől meghatottan megáillapitják, hogy mégis van a magyarnak sok barátja. Nem győzték elég­gé csodálni és dicsérni a kis temperamentumos asszony lelkesedését, aki ha egyébbel nem, úgy magyar dallal és zenével szerez barátot nemze­tének. (x) — A szőgyéni iparoskor diszelnökei. Szőgvénből jelentik: A szőgyéni iparoskor díszein ökeiül Kovarik Ferenc dr. járási főnö­köt és HaiczI Kálmán plébánost választotta meg. Az erről széló okriatokat a napokban adtak üt ünnepélyesen a két diszelnöknek. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom