Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-17 / 213. (1547.) szám

1927 szeptember 17, szombat. /imK<^vA^<s5íAR.-HTKriAE íHai^ínsESBiiwaBB^'í^xwsjnRs^s^OTW I | iidaiest-suaiheivl SzaiatariBB r; M8Bte||^SLá^íjj| Az ideális eszi gyógyhely jj Earópa egyik legszebb, legmodernebb szanaOrtnma belbetegek, Idegbetegek és üdülők részére. í Központi fűtés, meleg-hideg viz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdőszobával. Minden szobához L külön logia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés stb. A SvAMaegy Budapest centrumától 20 percnyire 130-480 m. magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. 100 km. gondozott sóta-és kocsiuíak. lortalan jj levegője, csendje, és nyugalma ideális gyógyítója a beteg testnek és fáradt léleknek. Golf, tonnis, lovaglás. SB Napidl) «p-p.g--t beleértve iitszSri diétás éiüezést, ífílést, vizksrákat, 22. - peagí-... I !■ I H■■■■!■■11*111——■■■■■!!—!■■>!M n jsgnBnnHSDmBmBBmfiBBZDBmHBüHBm mxsmanmm j YBrjjtmmaamaMJt** Egy bécsi cseh cipőgyáros féleségének és unokájának rejtélyes öngyilkossága Az asszonyt életunt unokahuga bírta rá az öngyilkosságra? — A gázmérgezés elkövetése előtt az asszonynak jelentéktelen nézeteltérése volt az urával Az albán parlament rtá!a távirata Mussoünihez Tirana, szeptember 16. Az albán parla­ment tegnap tartotta megnyitó üléséi, ame­lyen Ahmed Zogu pasa beszédet mondott. A külpolitikáit érintve, Zogu hangoztatta, hogy Albánia valamennyi állammal barátságos vi­szonyban él. Az olasz barátsági és biztonsági szerződés senki ellen sem irányul, csupán Albánia függetlenségének és területi inte­gritásának biztosítását célozza. Nagy háláját fejezi ki az olasz kormánynak, hogy segéd­kezet nyújtott a hadsereg és haditengerészet megszervezésére. A miniszterelnök kiemel­te, hogy Albánia olasz támogatással pénz­ügyi viszonyait is rendezte. A parlament ha­tározati javaslatot fogadott el, amelyben a törvényhozó testület táviratilag üdvözli Mus­solinit és köszönetét fejezi ki Albánia iránt tanúsított barátságáért. A nyiirai Rothermere ellenes demonstráció előkészületei Nyitra, szeptember 16 Szerdán este tartotta a nyitrai szlovák liga szeptember 25-ére tervezett Rolhermere-élle- nes tiltakozó gyűlés előkészítő értekezletét a vá­rosháza nagytermében, melyen mindössze mintegy ötvenen jelentek meg, dacára annak, hogy meghívókkal árasztották el a várost és külön levélben kérték megjelenésre a kereskedőket, iparosokat, a helybeli ügyvédeket c:- az egyesületek vezetőségeit. A gyűlést Klo- ck.ány, a liga helyi csoportjának elnöke nyitotta meg, aki hosszabb beszédben hangoztatta a tilta­kozó gyűlés fontosságát, majd felszólította a hall­gatóságot a tárgyhoz és az ismertetett program­hoz való hozzászólásra. A felhívásra a hallgatóság y-ély hallgatással felelt, majd öt perc elmúltával jelentkezett a nyitrai püspök, Kmetykó Károly dr. jelenvolt megbízottja, aki bejelentette, hogy Bécs, szeptember 16. A bécsi társaságban tegnap nagy izgalmat keltett egy kettős öngyilkosság, melynek inditó- okait egyelőre titokzatos homály fedi. A Bécsben nagyszámban élő csehek társadalmának két elő­kelő hölgytagja, akik a társaságban is kiváló sze­repet játszottak, múlt éjszaka világitógázzal ön- gyilkosságot követett el és mire rájuk találtak, már nem volt bennük élet. Mrstik János cipőgyáros irodájában felesége és tizenkilencéves Gertrud nevű unokahuga, Mrstik drezdai gyáros leánya is tevékenykedett. Tegnap délután a házastársak között valami lényegtelen üzleti ügyből lcifolyólag nézeteltérés tá­madt, melynek folyamán a gyáros kissé izgatottabb han­gon mondta az asszonynak: — Nem tudlak használni, eredj haza! Az asszony azonnal elhagyta az irodát és autón hazament Kaiserstrass'e-j. lakására. Kevés­sel rá azonban a gyáros, aki már megbánta kissé erélyes kifakadását, az asszony után küldötte unokakugát, anélkül azonban, hogy az esetleges tragikus következményekre gondolt volna, csu­pán ki akarta engesztelni feleségét a leány utján. Mrstik hamarosan el is feledkezett az egész csa­ládi csetepatéról, melyet különben is csak az el­térő üzleti nézetek hívtak életre és tovább dolgo­zott irodájában késő éjszakáig. Mikor hajnal felé irodájából lakására tért, az előszobában gáz-szag ütötte meg az orrát. Rosszat sej ive egyenesen a hálószobába nyitott be, ahol rettenetes látvány tárult szemei elé. A szobában a földön eszméletlenül fe­küdt felesége és unokahuga. Mrstik gyáros azonnal orvosért telefonált, de az élesztési kisérlelek már nem jártak eredménnyel, a két szerencsétlen női -nem lehetett megmen­teni az életnek. A kettős öngyilkosság általános megdöbbe­nést keltett, mert teljesen érthetetlen, hogy a de­rűs kedélyű, életkedvtől duzzadó harmincötéves asszony, aki férjével a legnagyobb egyetértésben élt, miért dobta el magától az életet. Szinte ki­zártnak látszik, hogy a kis nézeteltérés lett volna közvetlen inditóoka az öngyilkosságnak. Annál valószínűbb magyarázata a tragédiának, hogy a közös öngyilkosságra Mrstik Gertrud bírta rá az asszonyt. Mrstik Gertrud fiatal évei ellenére állandóan sötét hangulatban élt és a melankólia felé hajló leány már egy Ízben otthon Drezdában öngyilkos­ságot is megkísérelt. Fölmerült az a feltevés, hogy Mrstik Gertrud talán ismét öngyilkossági tervekkel foglalkozott és pillanatnyi exaltációjá- ban kihasználva az üzleti képességeinek kétség- bervonásával érzékenyében megbántott asszony rosszkedvét, rábírta őt a végzetes tettre. Apját akarta kö vetni a halálba egy volt pozsonyi főhadnagy a püspök késői meghívás és másirányu lekötöttsége miatt nem vehet részt sem a liga elöértekezletén, sem a demonstrációs gyűlésen. Ezután Stefanik Iván dr. zsupánhelyettes szólalt fel s hangoztatta, hogy nincs szükség a program megvitatására, hiszen az előadó is meggyőződhe­tett arról, hogy milyen tántoríthatatlan egyetér­téssel fogadták a jelenlévők a Rothermere-akció elleni küzdelem bejelentését. Zathureczky evangélikus lelkész volt a kö­vetkező felszólaló, aki többek között bejelentet­te, — valószínűleg nem megbízatás alapján, — hogy Szlovenszkó háromezer evangélikusa a Rothermere-akció ellen kíván állást foglalni. A gyűlés szenzációja az elnök azon közlése volt, melyet a nyitrai püspök képviselőjének fel- t élt válaszképpen adott. A kérdés az volt, hogy a liga milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a 25-iki demonstrációs gyűlés csakugyan nagy­arányú és impozáns legyen? Az elnök kijelentette rá-bek között, hogy a pozsonyi Szlovák Liga érte­sítése szerint az összes állami és más közhivatalokat hivatalból szólito<tták fel a részvételre és arra, hogy künn a vidéken a társadalmi testületeket, tomaegyesületeket, földbir­tokosokat, s azok alkalmazottait a tilta­kozó gyűlésen valórészvételre hívják fel. Továbbá röpcédulákkal, plakátokkal és névre sző­lő felhívásokkal árasztották el a vidéket, gondos- Ircáott a liga továbbá arról, hogy az erre a gyü- re a vidékről jövők ötvenszázalékos vasúti ked- , vnényben részesüljenek és hogy a tanitók szép­ít-iber 24-ére fanitásmentességet kapjanak. Az elnök a továbbiak során azon óhajának adott kifejezést, hogy a gyűlésen majt a helyi tor- : egyletek, valamint a katonaság impozáns tö- ; legekkel vegyenek részt. Erre válaszul a nyitrai ' r'onai parancsnokság egyik tisztje kijelentette, hegy a katonaságot a részvételre kirendelni nem lehet, hanem gondoskodás történhetik arról, hogy a külömböző társadalmi szervezetekhez tartozó ! abnaíísztek mint ezen szervezetek tagjai a gyü- ! én jelen legyenek és katonák esetleg saját el- I i á sózásukból szintén részt vegyenek a gyűlé­sen. Az előkészítő bizottság elnöke záróbeszédé­ben kijelentette, hogy a nagygyűlés, előtti napon még egy előkészítő ülés lesz. " Tribas Oszkár tragédiája — Alezredes-apja tavaly öngyilkos lett, most a fia akart a halálba menekülni az élet viszontagságai elől Komárom, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Tavaly általános fel­tűnést és részvétet keltett Pozsonyban egy nyugalmazott volt császári és királyi alezredes­nek, a nyolcvanegynékány éves Trlbus De­zsőnek tragikus öngyilkossága. Tribus az ál­lamfordulat után sehogy sem tudta magát be­leélni az uj, megváltozott viszonyokba. Las- sankint meghasonlott a világgal, amelyben ma­gára maradt letűnt idők tanújául. Egy napon furcsát gondolt, ami talán csali a mi szemünk­ben furcsa, de az őszemében természetes volt: kivette szekrényéből régi alezredesi egyenruháját, felöltötte és a felsökabát ta­karó véd,elme alatt kiment a Dunához. A járókelők nem sejtették, hogy a polgári ka­bát alatt alezredesi egyenruha van, hogy Tri­bus Dezső újra alezredesnek érzi magát. Tri­bus Dezső lassan kisétált a Dunához é3 szé­pen,csendesen belefeküdt a hullámokba. Holt­testét néhány nappal később kivetette a víz Komáromban, ahol el is temették. Tribus Dezső tragikus sorsa lassankint a rohanó idő feledésébe veszett, de most egy év múltán ismét felkisértett egész drámaiságában abban a Komáromban tegnap elhangzott re­volverdörrenésben, amelyet mintha az ő szel­lemkeze intézett volna . . . Kedden a komáromi Dunaparton a késő délutáni órákban egy harminc év körüli, izga­tott kedélyű férfi különös viselkedése vonta magára a járókelők figyelmét. A férfi polgári ruhát hordott, de a derekát a régi osztrák-magyar hadsereg jellegzetes sárga­fekete tiszti kardbojtja övezte. Később a furcsa idegen eltűnt a járókelők sze­me előtt, mikor az esti szürkületben hirtelen revolverdörrenés verte fel a csöndet. A lövés irányába sietett járókelők és a szolgálatot tel­jesítő rendőr a parton rábukkantak a, különös viselkedésű fér­firaaki kezében még mindig szorongatta ‘ ö füstölgő fegyvert* Beszállították a közkórházba, ahol ápolás alá vették. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a hat és félcentiméteres revolverből ki­lőtt golyó a mellébe hatolt az öngyilkosnak. Kihallgatásakor a férfi csak annyit vallott be, hogy Tribus Oszkárnak hívják, harminckét­éves, pozsonyi lakos. Arra a kérdésre, hogy mi késztette az öngyilkosságra, azt válaszolta, hogy erről kimerítő levelet irt a Komáromi La­pok szerkesztőségének. Elmondotta még, hogy szándékában volt édesapja sírjánál elkövetni az öngyilkos­ságot, de miután a temetőben sokan jár­tak, a Dunaparton kísérelte azt meg. A Komáromi Lapok szerkesztősége más­nap tényleg kapott egy levelet, mélyéből meg­döbbentő módon bontakozik ki a szerencsétlen ember tragédiája. Tribus levelében hosszadal- masan ecseteli kálváriáját, amelyet már kilenc éve, a forradalmi események óta jár. A hábo­rúból visszatért fiatalember sok társához ha­sonlóan nem találta fel magát az uj világban,- nem tudott alkalmazkodni az uj idők köve­telményeihez, mely kíméletlenül sodorta őt a tragédia felé. Magyarországon a kommün után nem tudott elhelyezkedni, hazajött Pozsonyba, ahol mint zenész igyekezett megkeresni mindennapi ke­nyerét. Azonban a zaklatott életű, dúlt lelkű fia­talember nem tudott megbarátkozni a sokszor oly keserves zenészi pályával, állandóan az volt az érzése, hogy zenésztársai gúnyolják, üldözik őt. Mindebből, a sok testi és lelki nyo­morúságból nem látott más kiutat, mint apja tragikus sorsában osztozni: az élet nehéz fel­adatai elől a halálba menekülni. A szerencsétlen ember, aki típusa a há­borúból letörten hazatért embereknek, most a komáromi kórházban fekszik súlyos sebesü­lésével, de az orvosok véleménye szerint sé­rülése nem életveszélyes, öngyilkossági kísér­letét y^<^zinüleg ki -fogja hevei-n-i. Francia-amerikai vámháboru Newyork, szeptember 16. Franciaország visszautasította az amerikai kereskedelmi szerződés tervezetét. A párisi kormánynak ez a lépése az Egyesült Államokban a legélesebb reakciót váltja ki. Beavatott körök szerint az államdepartement arra is gondol, hogy a fran­cia importra teljes embargót vessen ki. A fran­cia jegyzék óriási csalódást okozott Ameriká­ban és a francia amerikai adósságrendezés kérdésére is kihatással lesz. » , --------- —■■■— Pe stis Athénben Paris, szeptember 16. Az Information athéni jelentése szerint Görögország főváro­sában tegnap négy ázsiai pestiseset fordult elő. A szörnyű betegséget ki® ázsiai hajók hurcolták be. A hatóságok azonnal veszteg­zárt rendeltek el és megtették a szükséges óvintézkedéseket.-- -........ ■TfiTgZiESgaBto&^-’V^*- WBEElfflltJJ*'1—»'1 — Kí iSISs, a halálraítélt kommunista sötét előélete Prága, szeptember 16. A kommunisták óriási akciót inditottak, amint a P. M. H. is jelentette, a Beregszászon letartóztatásban le­vő Köblös Elek romániai kommunista vezér érdekében és úgy tüntették fel, mint egy má­sodik Saccot, akit a román hatóságok kommu­nista üzeimei miatt hamis vádak alapján akar­nak mint közönséges gyilkost kivégeztetni. A kommunisták akciója nemcsak Szlovenszkóra és Ruszinszkóra terjedt ki, hanem a külföldre is. A kassai rendőrigazgatóság most hivatalos jelentésében megcáfolja a kommunista párt ezen beállítását. A rendőrigazgatóság már ré­gebben értesítést kapott Romániából, hogy Köblös Eleket váltóhamisításért körözik és hogy a köztársaságban Polák Albert álnév alatt rejtőzik. A kassai rendőrség a bécsi rendőrségtől is értesítést kapott, hogy Köblöst alias Polákot, aki többszörösen büntetett egyén, különböző csalásokért és lopásokért Ausztriában is keresik. Legutoljára Nagyszom­batban követett el lopást. ..II—.. ■ .» Cigány háború Debrecenben Egy rabolt csók miatt — három súlyos sebesült Debrecen, szeptember 16. Ma egy debreceni téglavetőben ötven ci­gánymunkás között valóság-os harc fejlődött ki. A verekedésre az adott okot, hogy Lakatos Piri 16 éves cigányleányt az egyik cigánylegény erőszakkal megcsókolta. A cigányok erre két táborra oszlottak. Az egyik tábor meg akarta védeni a fiút a töb­biek dühétől, akik sarlókkal és kapákkal fel­fegyverkezve, támadtak az erőszakos legény védelmezőire. A járókelők nem mertek beleavatkozni a cigányok veszekedésébe, mert azok nagyrészt részegek voltak. A verekedés során több cigány súlyosa megsérült. így Lakatos Ferenc 19 éves cigánylegényt eg^ éles fejszecsapás a fején súlyosan megsebesí­tette, úgy hogy a kihívott mentőknek kellett kórházba szállítani. Ugyancsak súlyos sérülé­seket szenvedett Lakatos Olga 32 éves cigány­asszony, akinek egy éles sarlóval bal mellét teljesen lemetszették. Az ütközet többi szereplőit azonban nem lehetett elfogni, mert elmenekültek a téglave­tő gödrei közé. A csendőrök egy órai kutatás után csak egy cigányaszsonyt találtak meg a gödrök között, aki eszméletlenül, oldalán sú­lyos sérülésekkel feküdt a gödör fenekén. A csendőrség a verekedés ügyében a vizs­gálatot nagy eréllyel folytatja. Eddig tíz ci­gányt sikerült előállítania, akiket őrizetbe vett ' 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom