Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-16 / 212. (1546.) szám
5927 szeptember 16, péntek. A megfáradj szomorú Isadora Duncan autószerencsétlenség áldozata 1 - " Autósálja a küllőre csavarodott és kirántotta a kocsiból — Testét darabokra törték a kerekek - A csodálatos táncmiivésznő diadalmas ifjúsága és szomorú öregsége Meghalt egy nagyon fáradt, nagyon szomorú nő. Egy vöröshaju, rubensi nő ... Mitől volt fáradt és mitől volt szomorú? Gazdag volt, fiatal és ragyogóan szép, amikor húsz évvel ezelőtt megjelent Európa koncertpódiumain, mezitláb, néhány fiatal leánynyal a kíséretében. Egyszerű, szabad mozdulataival, lenge leplekbe burkolt ritmusos testével, szabad és bátor tekintetével és táncával forradalom volt ez az asszony a századeleji balettos Európában: Isadora Duncan, a mezítlábas táncosnő. Most már nem volt fiatal. Rááldozta harcos ideáljaira minden pénzét. Sokszor csalódott, néhányszor öngyilkossági kísérletet követeit el, de mindig megmentették. Most azután utolérte a halál, amelyre annyira vágyódott. Olyan tragikus körülmények között halt meg, amilyen tragikus volt egész szomorú élete. Parisból érkező jelentés szerint Isadora Duncant szerdán délután halálos szerencsétlenség érte Nizzában. A táncosnő éppen sétáját végezte, amikor autón szembejövő ismerősökkel találkozott. Ezeknek meghívására beült a kocsiba, de a felszállásnál nem vette észre, hogy hosszú, sóidig érő selyemsálja beleakasz- kodott az egyik kerék küllőjébe. Mikor a kocsi megindult, a forgó kerék föltekerte a sült, amely a táncosnő nyakán hirtelen meghúzódott, úgy hogy lélekzte azonnal elukadt. A gyors hajtásban nem vették észre idejében a végzetes balesetet és a megfeszült sál kirántotta a kocsiból. Isadora Duncan a kerekek alá került, amelyek keresztül szaladtak rajta, hátgerfOt&ét eltörték és testét valósággal feldarabolták. A tragikus szerencsétlenség Nizza legnépesebb sétányán, a Promenade des Anglais-on történt, pillanatok alatt játszódott le. Mire a megdöbbent embertömeg segélykiáltásaira autóra tették és gyorsan kórházba szállították, már orvosi beavatkozásra nem volt szükség... Isadora Duncan kilehelte meggyötört lelkét. A tánc forradalma Isadora Duncan, az amerikai származású világhirü táncosnő 1878-ban született. Huszonöt évvel ezelőtt jött át Európába, ő volt az első táncosnő, aki szakított a mesterkélt hallétre alapitó táncművészet tradícióival és az ógörög szabadtéri tánc mintájára tanítványaival együtt mezitláb állott a pódiumra. Akitor azt kiabálták: forradalom és erkölcstelenség. Azóta mindez természetessé vált. Ugyancsak ő volt az első táncosnő, aki iskolát alapított, azóta természetesen számos követője akadt. Ez az iskola Grunewaldban volt és akkoriban a művészi érdeklődés központjában állott. Sok barátja ős sok ellensége volt. A német császárné roppantul haragudott rá, mert nem a test szabadságát, hanem szabadosságát látta Isadora Duncan táncaiban. Erkölcstelen, mondotta rá. Haec- kel, a nagy természettudós viszont barátja volt, mert az Ő művészetében is az evolúciót ismerte fel. Nem annyira a művészetéért, mint inkább filozófiai tartalmáért szerette a táncát. Bourdel- le-lel, a szobrásszal szintén nagy barátságot tartott fenn. A leghiresebb festők tartoztak barátai körébe. Mejerhold, az orosz színpad reformátora, nagy tisztelője volt. Táncai kisérő zenéjéül Beethovent, Schubertét, Bachot és Skrjabint választotta. Az irodalmárok közül különösen Wede- kind barátságára volt büszke. Strindberggel is barátságot akart kötni és később némi rezig- nációval ismerte be, hogy ez nem sikerült. * 1 Strindberg Stockholmban „cserben hagyta". Akkor a nagy svéd drámairó kerülte az embereket. Meghívták a színházba, ahol Isadora Duncan táncolt. Megígérte, hogy eljön, ha a színpadon külön helyet biztosítanak neki. Nem akart lemenni a nézőtérre. Megcsinálták. De Strindberg mégsem jött el. Az európai tánc egén egyedülálló csillagként ragyogott hosszú ideig és könyve, melyet „A jövő tánca" cimen irt meg, hosszú , Ideig a láncelmélet legforgatottabb kéziköny- , ve volt. A hétfájdalmas anya Sokan irigyelték akkor Isadora Duncant, amikor szépségének és diadalainak teljességében ragyogott a világvárosok színpadain. Pedig- ez az asszony a mártirsors keresztjét hordta gyönge vállain. Életének egész folyamán üldözte a balszerencse. Első férjével kötött há- zassága nem volt boldog. Elváltak. Ebből a há■ zasságból két gyermek született, akiket a biró■ ság Isadora Duncannak ítélt oda. ő érettük • akart élni, bennök látta minden reményét és ■ egész életcélját. Elekor következett be a végze■ tes tragédia, amely csodálatos módon szintén egy autós úthoz fűződik, mint a mostani, a mely a halálos katasztrófát okozta. A két gyermek egy autókirándulás alkalmával a jármüvei együtt befordult a Szajnába és mindkettő ott pusztult a szennyes hullámsirban. Az anyát annyira megrendítette ez a borzalmas csapás, hogy öngyilkosságot kísérelt meg, amely után hónapokig nyomta a betegágyat, de régi életkedvét soha többé nem tudta visszavarázsolni semmiféle csodadoktor. A sorscsapások azután sem kerülték el, úgyhogy még többször akart elmenekülni az élet nehéz küzdelmei előL Fenn és lenn . . * Isadora Duncant, a modern táncművészet megalapítóját csakhamar túlszárnyalták kisebb, de csillogóbb tehetségek és grunewaldi iskolája mindinkább veszített vonzerejéből. A háborús éveket a művésznő Franciaországban töltötte tétlenül és reménykedve. Amikor 1919-ben újra megnyíltak előtte az európai országok határai, a már öregedő táncosnő tragikus módon nem vette észre, hogy a szeszélyes idő már másoknak kedvez és minden energiáját latba vetette, hogy művészetét a régi fényben felragyogtassa. 'Meigndlult rettenetes vándorutján. Végigházalta egész Európát. Felajánlotta szolgálatait egymásután Európa valamennyi kormányának, szinte a monomániás emberek fanatizmusával hirdette céljait. Életének ideálja egy nagy népnevelő iskola volt, amelyben a ritmus, a tánc jegyében szabadságra nevelhette volna a gyermekeket. Azonban sehoi sem talált meghallgatásra. Utolsó kísérletképpen a szovjetorosz kormányhoz fordult, amely szívesen fogadta. Megcsinálta ott iskoláját, amelyben egyszerű munkásgyermekeket nevelt a szépség kultuszában. Azonban Lenin halála után a még szűkkeblűbbé vált uj szovjetpolitika károsnak találta idealista működését. Szűk börtönné vált Oroszország a szépség számára. — Ön arra tanítja a gyermekeket, hogy felfelé nézzenek. Minek az? Nincs ott a mennyboltozaton semmi! — Ugyan, hát a csillagok? — válaszolta Isadora Duncan. — És minden, ami nagy és szép?! — Maga úgy beszél, mint egy apostol,- válaszoltak a szovjet urai. — Sajnos, mi nem használhatunk apostolokat, nekünk csak agitátorokra van szükségünk. És Isadora Duncant kitették az utcára. Annyi pénzt nem látott a millióiból, ameny- nyiért betevő falatot vásárolhatott volna magának ős gyermekeinek. Isadora Duncan azonban továbbra ifi Moezik- válban maradt, odattöötötte őt, az ötvenhárom)éves asszonyt egy késői szerelem^ amelyet Jeeszenin Szergej iránit érzett. Jeeszenin a forradalom utáni orosz irodalom legnagyobb költője volt, az otobz steppiékről előkerült fiatal legény, akinek forradalmi versei istenihiivő mdBZtidizmiuJssial telítettek. A 27 éves költő és a csaknem kétszeramnyli időé táncosnő formálta házasságra lépett. Két élvig éltek együtt, mikor a rideg valóság felderítette, hogy nem egymáshoz valók. Isadora Diuncan elhagyta Oroszországot, amelyet szabadságihoz szokott lelke már nem bírt elviselni és Franciaországba ment, ahol Neuillyben egy kis fehérre- meszelt házacskában húzódott meg. Itt érte később az a hlir, hogy Jeeszenin moszkvai lakásán iegy csillárra felakasztotta maigát. Később igy nyilatkozott Isadora Duncan férjéről: — Jesszehln kétségtelenül nagy költő volt, de nem tudott alkalmazkodni. Nagy Mealizmusa halálra zúzódott kegyetlen, környezetén, az ideáltaian szovjeten. Nchóa napok Nenillybeai Neuillyben nehéz napok virradtak a közel hatvanéves asszonyra. Pénze nem volt, hitelezői szorongatták, úgy, hogy kevésszámú barátai gyűjtést indítottak részére. Azonban mindez nem használt, ez év februárijában elárverezték utolsó menedékét, a kis házat is. Isadora Duncan erre átköltözött Baridba, ahol a ÜVlonitparnuisse egyik szállodai szobájában húzódott meg. Az egykor formás 'test elnehezedett, a régi szépségnek már csak romijai maradtak, de pénztelenül, elhagyatva sem vesztette el hitét missziójában és régi iskolájának ösvényein tovább haladva, elérkezett egy olyan felfogáshoz, amikor kijelenthette, hogy mindaz, amit idáig végzett, semmiseim volt, hivatásának még csak kezdetén áll. — Mi a test? — tűnődött el ismerősed köréiben, mikor a táncra fordult a beszéd. — Nem a test, a lélek a fontos. A test után meg kell szabadítanunk a lelket is bilincseitől. Én nem vagyok -csak táncosnő. Neon . tartom a táncot öncélnak. A Washington, szeptember 15. Az Egyesült Államokban óriási felháborodást és izgalmat kelt a japán tengerészetiigyi miniszter egy szenzációs parancsa, melyben megtiltja Brock és Schlee amerikai oeeánrepü- löknek, akik világkörüli útjukban már Japánba érkeztek, hogy átrepüljék az Atlanti óceánt. Beavatott körök szerint ez a váratlan és szenzációs tilalom onnét ered, hogy a japán tengerészetügyi miniszter nem engedheti meg a Bénin-szag etek átrepülését. Ezeket a szigeteket Japán 1921 óta erősíti, mert egy esetleges japán-amerikai háború alkalmával itt lenne a japán flotta leghatalmasabb bázisa, mely legalább is olyan jelentőségű volna, mint az amerikaiak szempontjából a Hawai-szigetek erődje. Brock és Schlee, mint ismeretes, szoros összeköttetésben állnak az amerikai haditengerészettel s igy Japán szempontjából kétszeresen kellemetlen volna, ha hozzáértő szemek madártávlatból Prága, szept. 15. A sajtóban ismét élénken foglalkoznak a csehszlovák államvasutak bérbeadásának a kérdésével. A Cesky Denik szerint egy külföldi konzorcium 25 milliárd koronát ajánlott fel a kormánynak az államvasutak bérbeadása fejében, mely összeggel az államadósságok felére csökkennének. A vasutügyi minisztérium az államvasutak bérbeadásának kérdésével komolyan foglalkozik és ezzel kapcsolatban Kamenszky miniszteri osztálytanácsost, sőt legújabb értesülésünk szerint Riha volt vasutügyi minisztert is Párisba küldte, hogy ott a bérbeadás kérdéséről tárgyaljanak. Ez tehát annyit jelent, a kormány a bérbeadás gondolatát nem utasítja vissza. A Prager Tagblatt vezércikkében rámutat arra, hogy az államvasutak esetleges bérbeadása kifelé azt a hatást keltené, hogy az állam pénzhiányban szenved. Pedig erről nem lehet szó, mert hiszen a vasút itt nagy haszonnal dolgozik. A lap ugyan elismeri, hogy egy olyan országban, ahol a gazdasági élet a politikai pártok befolyása alatt áll és ahol a minisztériumokban fontos állásokat a párthová- tartozandóság szerint töltenek be, csalogató az, hogy a vasutat bérbeadás révén a politikai ragadozók karmaiból kiszabadítsák. Mindamellett azt hiszi a Tagblatt, hogy a bérbeadás megvalósítására épp ezért nem kerülhet sor, mert a politikai pártok nem lennének hajlandók föláldozni azt a mai helyzetet, hogy az igazgató, sőt váltóőr állását is ne pártigazolványok alapján tölthessék be. A prágai német lapok különben egy kő- nyomatos nyomán részletesen rámutatnak arra, hogy micsoda előnyei volnának az államÉsluiiiant KesiÉiice Praha Ceská Banka palotájában, Yotíickova uh Naponta este 8-tól cigányzenekar hangvérsenyez Kitűnő konyha Pilzeni Ősforrás Féltizenegytől nagy tánemüsor A kőzőnság táncol Szabad bemenet Magyar nemzeti ételek Elsőrangú^ ebédmenü 10.— korona Baabad test ritmusával kifejeződő felfelé törő szabad lelket keresem. Megtanítom a tanít ványai mát felfelé nézni és méghajlani. leborulni lefelé, a mélység felé, mindnyájunk szülőanyjálboz, a földre. Most, annyi szenvedés, megpróbáltatás, csalódás után ő is vissza! ért mindnyájunk szülejéhez, ! föld anyánkhoz... | bepillantást nyernének az eddig megközelitl hetetlon és pompás erődítményekbe. A két amerikai repülő viszont semmiképpen sem juthat másképp Amerikába, csak úgy, ha átrepülik a szigetet, ott íeszálluak és benzint töltenek a gépbe. — Ezek után a két merész amerikai világkörüli útja lehetetlenné vált és a legújabb jelentések szerint a „Detroit büszkeségét" már hajóra is rakták s a két bátor repülő szomorúan ég megtörtén szintén gőzhajón folytatja útját San Francisco felé. — Az amerikai közvélemény nyomása alatt a washingtoni tengerészeti hivatal meg akarta tiltani Brock és Schleonck, hogy az Atlanti óceánt átrepüljék, de most, amikor ez a tilalom váratlanul más oldalról és más okok miatt jött, az amerikai közvélemény is, a tengerészeti hivatal is föl vannak háborodva és mindent megadnának azért, ha a két pilóta még folytathatta volna útját az Óceánon ég a Ronin-szigeteken át. vasutak bérbeadásának. A legfontosabb kérdés volna az alkalmazotti viszony rendezése. Az államot, mint vállalkozót, alkalmazottaival szemben bizonyos törvények és rendeletek kötik, míg ezek a feltételek egy magánvállalat esetében elesnének. A vasutasok fizetéseit a fizetési törvény rendezi és a fizetési különbségek az alantas munkaerőknél nem olyan nagyok, mint a magánvállalatoknál. Magánvállalatnál a legfontosabb a gazdasági elv, amely szerint kis számú, de jól fizetett állandó alkalmazottakat tartanak. A segéderők számát pedig a konjunktúra állapítja meg. Az államvasutaknál a konjunktúra szeptembertől februárig tart, mely időre az állam nagy számban segéderőket vesz fel. Az állam azonabn igyekszik stabil viszonyt teremteni a munkaerők száma terén is, mig a magánvállalkozás bármikor csökkentheti vagy fölemelheti alkalmazottai létszámát. A csehszlovák államvasutak helyzete jelenleg nagyon jó, bevételei várakozáson felüliek s igy a tények valószínűleg a vasutak bérbeadása ellen fognak szólani. Másrészt számos előnye volna a bérbeadásnak. Csehszlovákia földrajzilag Európa központjában fekszik és nagy ki- és beviteli állam. A vasútnak gazdasági jelentősége mellett óriási politikai jelentősége is van, mert az állam védelmének egyik legfontosabb segédeszköze. Viszont a magántőke nagymérvű beruházási politika végrehajt tására képes, amit az állam, mivel a vasút bevételeit más célokra is kell fordítania, semmi körülmények között nem tud megvalósítani. Az államvasutak mői kitűnő gazdasági helyzete mellett természetes, hogy a magánvállalat annyi bért volna köteles fizetni az államnak, mint amennyi bevételt jelentenek ma a vasutak az állam számára, Japán 'Hadi iitfeait félti US Hsflllü A Sokléi kormány engedélyezte az amerikai piEéfáSssraak, hogy a Csendes bseánt — A Oonsn szikesek rejtegesse! — Óriási felháborodás Ameriká&an — Brock és Schiee gőzhajósa folytatják útjukat Továbii felsért az államvasutak bérbeadásának terve A mlnlsztérBiism komolyén fogBaSkozsk a Miiedről érkezett ajánlattal — Páristoan renár megindultak a tárgyalások? — A pártpolitika fogja megakadályozná a kedvezőnek látszó ajánlat elfogadását 3
