Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-16 / 212. (1546.) szám

1927 szeptember 16, péntek. RWMMMORM^BMr8BMBBRBCP!KWlHITTS?BBBIggEXaiBMWIB8IMMy83gWrgBMBEMM^ *"'IMI-aMBOfl—| Ni mindent látott egy angol publicista Ruszinszkó&an! Egy előkelő angol újságíró két napig Korláth Endre képviselő' vendége volt s közvetlen közeire! tanulmányozta Ruszinszkó magyarságának helyzetét — "Megismer­kedett Csehszlovákia „demokratikus" kisebbségi politikájának látható eredményeivel obvr*» írjrv\-b j.­zzsaamamm €mf ífassa&e úPrt&tfktM EJ. IPdieí&wsfóé n. /olajt <ó évi sxepí. véggé!* ve&geí 0 ÓK&t&t O é>vétiéi c£»ésx m<mp jHtyiíva reáőetf O é&t&k Ungvár, szeptember 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Kor- láth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt több ruszinszkói magyar lap szerkesztője azzal a kéréssel kereste fel, hogy a Ruszinszkó-szerte nagy felháborodást keltő és felette gyanús tartalmú Rothermere-ellenes röpiratra vonat­kozólag a nagy nyilvánosság előtt nyilatkoz­zék, amennyiben a röpirat őt is, mint a lor­dok és mágnások barátját név szerint aposz­trofálja. Korláth Endre dr. a röpirat átolvasása után kereken kijelentette, hogy nincs oka, hogy egy névtelennel — aiki annyira bujkál, hogy röpiratára még a nyomda címét sem engedte rányomatni — vitába bocsátkozzék. — Hogy azonban a magyar közönség kö­zelebbről ismerje meg az említett angol ak­ciót — folytatta tovább a képviselő — és a magyarság igazságát kutató angol társada­lomnak a felfogását, továbbá ezzel kapcsola­tosan az én meggyőződésemet, elmondom tájékoztatásul a következőket: —- Engemet is ért az a szerencse, hogy egy kiváló angol publicista nemrégiben felkeresett lakásomon és a csehszlovák magyarság sorsa, politikai felfogása, cél­jai és hajlandóságai iránt érdeklődött. — Érdeklődésének során kitért mind­azokra a nemzeti, kulturális és gazdasági sé­relmekre, amelyeket én annakidején több- ízben előbb a prágai kormányzathoz, majd a 250-es deputáció élén a köztársasági elnök ur elé és annak eredménytelensége után az ösz- szes európai államok Prágában székelő dip­lomáciai képviselői elé terjesztettem. Az an­golokról közmondásos, hogy rendkívül ala­posak s ezért természetesnek vettem, hogy angol vendégem mindenről saját szemével és fülével kivánt a helyszínének és a ma­gyar népnek megismerésével tájékozódni. Amst magyarok építettek — Másnap tehát kocsira ültünk és elvit­tem egy körútra. Ez utazásnál módja volt ta­pasztalni, hogy kétnapi autózás során csak magyar né­pet, magyar falvakat, városokat, magya­rok által épített kultúrintézményeket, el­sőrendű, gyümölcsfával szegélyezett uta­kat látott és a szivek mélyéről előtörő, legtöbbször azonban elfojtott sóhajokat hallott. Megnézte például Ungvárott a 350 évvel ezelőtt magyar adományból emelt és azóta állandóan a ma­gyarok által fentartott gimnáziumot, ahol ma a 48 tanerős tanintézetben egyetlen szobácska sincs a magyar gyermekek ma­gyar kultúrában való nevelésnek céljaira, ellenben a magyar gyermekek százait kény­szerítik a nekik idegen szláv kultúrának megemésztésére. Magyar alapítványi vagyon­ból emelt s erőhatalommal elrekvirált gyö­nyörű kétemeletes épületben vígan folyik a magyar gyermekek elnemzetlenitése. Látta a volt főreáliskolát, amelyben csupán négy osz­tályt hagytak meg a magyar polgári iskola céljaira, úgy azonban, hogy az sem ad képe­sítést a legegyszerűbb altiszti állásra sem, mert nincs engedélyezve a befejező tanfo­lyama. A földreform — Elvittem angol vendégemet a nagy- kaposi határban levő légionista telep megte­kintésére. Saját szemeivel látta azt a különb­séget, ami a légionisták részére emelt gazda­sági épületek, házak nagyszerű téglafalai és kitűnő Eternit-fedele, másrészről egy pár sze­gény magyar részére adott házhelyen épült vályogházacskák között van. Vendégem meg­kérdezte a légionistákat, hogy mibe került a részükre épített telep nekik s ők őszintén elmondották, hogy az építési költségek egy- harmad részét tartoznának csak megfizetni, kétharmad részét az állam fedezte, de elis­merték azt is, hogy az egyharmad részből még csak egy részletet kértek tőlük, a többit meg nem is kérik. Ugyancsak megkérdezte a vályogházikókban lakó szegény magyarokat, akik szintén elmondották, hogy nekik bi­zony saját szegénységükből kellett felépíteni házikóikat, azért azok olyan szegényesek. így győződött meg angol vendégem a mi különös „demokráciánkról4* s így látta saját szemeivel az elsőosztályu állampol­gárokat és a harmadosztályú magyarokat. A mgyarság nyelvi jogai — Majd e telepről a csapi állomáson ke­resztül el vittem Bátyúba. Szinmagyar vidé­ken mentünk át és saját szemeivel tapasztal­hatta, hogy ...........* ' ~ ' i. a szinmagyar községben, egy nagy szin­magyar vidéknek a központján, a csapi állomáson egyetlen feliratot nem látott magyarul, kivéve a magyar határrendőrség és vámniva- tal felírásait. Bátyú községbe érve, szóba ele­gyedett a falu népével és őket alaposan ki­kérdezte. Hány lakosa van a községnek? Vá­lasz: Kétezer. Mennyi földje van a község la­kosságának? Válasz: Ezernégyszáz katasztrá- lis hold. Hány telepes család van a Lónyai- családtól elvett birtokon? Válasz: Hatvan­hat. Milyen nemzetiséghez tartoznak ezek a telepesek? Válasz: Mindannyian csehek vagy morvák. Mennyi földet kapott a hatvanhat család? Válasz: Négyezernyolcszáz katasztrá- lis holdat. Ismét a földreform — Ezekután kimentünk a gyönyörű lé­gionista telepet megnézni. Itt tapasztalta vendégem, hogy a bátyúi magyar gazdák földje között vezető ut hepehupás, mintha krumplisorok volnának rajta. Ellenben a lé­gionista telepen elvezető kétkilométeres út­test gyönyörű makadám, hiszen hétszázuyolc- vanezer koronába került az államnak. Vagyis látta, hogy a szociális földreform elvette a magyar földet, hogy cseh légionistáknak adja és pedig olyan mértékben, hogy egy cseh lé­leknek harminckétszer akkora jusson, mint egy bátyúi magyarnak, ki évszázadokon át munkálta e földet. Az uradalomból addig élt 60 család, mint gazdasági cseléd, most ezek kenyerét is elvették, szélnek eresztették Őket is. — Vendégem aznapra megelégedett a látottakkal és bizonyára a telepítésekkel is épp úgy, mint a mi „demokráciánkkal41, mert másnap nem kivánt több telepítést látni. Az adóprés — Másnap elmentünk ismét a nép közé. Elénk állított egy magyar gazda, aki enge­met ismert, de vendégemet természetszerűen nem. Hétfői nap volt. Elmondotta, hogy csü­törtökre két ökrére ki van tűzve az árverés adóba. Kikérdeztem, hány hold földje van? Válasz: Hat. Hány gyermeke van? Válasz: Tíz. Mikor fizetett utoljára adót és mennyit? Válasz: Ezelőtt két évvel ezerkétszáz koro­nát. Megmondtam a panaszos gazdának, hogy legfeljebb halasztást lehet kieszközölni és egyúttal bemutattam egymásnak őt és angol vendégemet. Megmondtam magyaromnak, hogy ez az angol, ki panaszaink folytán, me­lyek külföldre is eljutottak, eljött a mi sor­sunkat megvizsgálni. A magyar sírva fakadt és amikor angol vendégem vállára tette a kezét és kérdezte, hogy miért sir, elmondot­tam a gazda adópanaszát. A gazda pedig magyarázatul kiegészítette: „örömömben sírok, mert látom, hogy mégis csak van a magyarnak barátja44. — Még sokat utaztunk, még sok helyet láttunk, de ezredrészét sem annak, amit sze­rettem volna megmutatni, mert hiszen egy látogatással nem lehet mindent elintézni, nem lehet minden sérelmet megoldani. — Nem mutathattam meg, de elmondtam neki a viskiek hídjának, a téesőiek határá­nak, a tekeháziak töltésének ügyét és a töb­bit, amire csak három nap alatt időnk volt. Nem baj, mert hiszen az igazság megtalálása ezzel az első angolnak első utjával csak meg­indult, de nem fejeződött be. Biztosan jönnek a többiek. Egy ugyanis bizonyos, hogy a magyar igazság többé nem takarható el a világ szemei elöl. — Sokat beszélgettem e jóakaratu angol vendégemmel és meggyőződtem arról, hogy világos fej, becsületes lélek és meleg szív ve­zetik az igazságos békét kereső politikájában. Érdeklődött politikai programunk iránt is. A legőszintébben megmondottam, hogy a ru­szinszkói magyarság politikai szervezetének első és legfontosabb programpontja az igaz­ságos és valóban demokratikus földreform és követelése annak, hogy a magyaroklakta te­rületeken lefoglalt nagybirtokokat a magyar földmives nép között osszák szét. — Nagy munkabírású ember, éjfélig tár­gyaltunk s reggel félhatkor már íróasztalnál ült. Nem mágnás, nem bankember, de igazi békebarát, kinek van hatalmas emberszere- tete és nagy akarása, aki szereti a népet, megismeri az igazságát és teljes odaadással harcol békés utón az igazságtalanság ellen. — Ezeknek a biztos tudatában nyugod­tan megyek el a névtelen rágalmazóknak, sö­tétben bujkáló patkányoknak denunciálása, nemzetárulása mellett, amint meg vagyok győződve, hogy az elcsatolt magyarság is ha­sonlóképpen fogja vita nélkül a fenti címen megjelent röpiratot és várható társait elbírál­ni. Csak csináljanak a megfizetett magyarok mennél több hasonló röpiratot, annál köny- nyebben és biztosabban megismerik őket is és minket is a magyar társadalom széles ré­I tegei. Oiam^erlale és §f nss@llnl uira találkoznak Megismétlik a llvornó! találkozót — Közös erővel a genfi Jegyzőkönyv ellen — London és Róma viszonya a legkedvezőbb London, ss&e-ptember 15. A Daily Tele- graph diplomáciai tudósitója biztos forrásból közli, hogy Chamberlain szokásos földközi- tengeri cirkálóutja alkalmával a livornói ta­lálkozóhoz hasonlóan ismét találkozni fog Mussolinivel. Ezt a híradást hivatalosan meg nem erősítették, de meg sem cáfolták, úgy hogy valószínűnek látszik. Az angol külügy­miniszter ez alkalommal a külügyi hivatal szakértői és állampapírok nélkül utazik, úgy hogy komoly szerződésre vagy bizonyos meg­állapodások aláírására nem kerülhet sor s a találkozón kizárólag baráti alapon fogják Prága, szeptember 15. A kormány né­metnyelvű félhivatalos lapja, a Fragier Pres­se, a készülő községi választásokkal kapcso­latban a beiügy minisztérium hivatalos ki­mutatása aliapján megállapítja, hogy a történelmi országok községeinek csak hetven százalékában fogják a választáso­kat megejteni, ha azokat október második felére írják ki. Ha a választások időpontját későbbre ha­lasztják, úgy a községeknek már nagyobb százaléka választ. A választások tehát a tör­ténőim! országokban nem lesznek általános jellegűek. Ennek oka a választási törvényben rej­lik. A törvény ugyanis nem írja elő, hogy a választásoknak általános jeLlegüeknek kell lenniük. A négyéves periódus attól az idő­ponttól számit, amikor a községi tanácsnak, nem pedig a képviselő testületnek megvá­lasztását igazolták. Minthogy a történelmi országokban végrehajtott első községi vá­lasztások alkalmával, 1919-ben, számos köz­ség megfellebbezte a válás ztástj az 1923-ban megtárgyalni a két nagyhatalom kölcsönös helyzetét. Anglia ég Olaszország között pilla­natnyilag egyetlen elintézetlen probléma sincs s London meg Róma viszonya a leg­kedvezőbb. A találkozón valószínűleg a na­pokban lezajlott genfi események is szóba kerülnek s Olaszország meg Anglia közösen állást foglalnak a lengyel javaslathoz, mig egyértelműen elvetik a genfi jegyzőkönyv fölujitására irányuló törekvéseket. Valószí­nűleg a tengeri kérdés is szóba kerül ég a régóta tervezett négyhatalmi konferencia összehívásának esélyeit is letárgyalják. megtartott választások már nem lehettek ál­talános jellegűek, ment azokban a községek­ben, amelyekben fellebbezés történt, a négy­éves periódus még nem járt le. Éppen ezért természetes, hogy a mostani választások sem lehetnek általánosok. Különösen érdekes, hogy a történelmi országokban az önálló ha­táskörrel felruházott városok legtöbbje nem válását ez évnek őszén. Kivételt csak a fővá­ros képez. Szlovenszkón és Ruszinszkón az első községi választásokat 1928 október 16-án ej­tették meg és ezek általános jellegűek vol­tak. Mivel tehát az 1927-es választásokat itt nem két községi választás, hanem csak egy előzte meg, azért nem fog mutatkozni olyan nagy eltérés az általános jellegtől, mint a történelmi országokban. Egyes községek, ahol felebbezés következett be, itt sem vá­lasztanak, ez a helyzet például Érsekujvá- rott. A szlovenszkói és ruszinszkói közsé­geknek tehát legalább kilencven százaléka fog most választani. Nagyon érdekes és felette jellemző a kormány szándékaira a Prager Pressének az a szenzációs bejelentése, hogy sem Kassa, sem Pozsony nem választanak ez alkalom­mal. A kormánylap ezt azzal indokolja, hogy Kassa és Pozsony esetében megismétlődik az a körülmény, ami miatt a történelmi or­szágok önálló hatáskörű városai sem válasz­tanak. Vagyis az indokolás azon alapul, hogy, mint a történelmi országok városai, úgy Kassa és Pozsony is felebbezéssel élt volna az 1923. évi választás ellen. Ez azonban nem felel meg a tényeknek és a kormánylap érte­sülését vagy tévedésnek kell minősítenünk, vagy pedig emögött az intézkedés mögött új­ból olyan praktikát kell megállapítanunk, amellyel a kormány a két nagy szlovenszkói város jogát ki akarja játszani. Ungvári illetőleg a félhivatalos lap sze­rint még nem történt döntés. A város ügyeit jelenleg kormánybiztos intézi és valószínű­nek tartjuk, hogy a döntés azéTt maradt el, mert a kormány meg akarja hosszabbítani a kormánybiztosi rezsimet. A választási terminus kitűzését külön­böző adminisztratív körülményiek is befo­lyásolják, amelyek különösen ebben az esz­tendőiben gyülemlettek fel. A törvény értei­méiben ugyanis a községiek kötelesek költség- vetésüket november 15-ig beterjeszteni Ar­ra a hírre, hogy a választások októberben lesznek, ennek a kötelezettségnek alapján már sok község kifogást emelt a tulkorai terminus elten, nehogy annak következtében a községi gazdálkodás menetében zavar ke­letkezzen. A katonáik választójogának megszünteté­se következtében a mostani községi választások lesznek az első választójogi aktus, amelyen aktív katonák és csendőrök nem vesznek részt. Mivel a községi választások tervezett termi­nusa alig két héttel következik be az újon­cok bevonulására, ezeknek névsorát törölni kelíl a választási névjegyzékből, azonban a törvény szerint a választás terminusa előtt osupán nyolc nappal lehet változtatásokat eszközölni a névjegyzéken, így a választási bizottságokra tetemes munka hárul. Október 9-én lesznek a községi választások? Prágán szeptember 15. A. Vcssisehe Zeitung prágai tudósítója azt a megtepő hírt közti, hogy Csehszlovákiában a községi választásokat végllegte- sen október 9-re Írják ki. E szériáit tehát nem ok-, tóber vegén Iennének a választások. A hár tepmé- «zéltesén megerősítésre sz-ornl. A kormány német félhivatalosa szerint Kassa és Pozsony nem választ? Szlovenszkó és Ruszinszkó községeinek kilencven százaléka Járul az urnákhoz — A választások adminisztratív előkészületei

Next

/
Oldalképek
Tartalom