Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-16 / 212. (1546.) szám
Mai számunk 10 oldal Mai uámssk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCipilcipjQ Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACE GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A nagy hazugság De Mailre, a francia történetirás atyja, egy történelembölcseleti tanulmányában foglalkozik a történetirással. Rámutat arra, hogy a históriának igen nagy feladatai vannak az igazság kiderítésében és ezzel hervadhatatlan érdemeket szerezhet az emberiség fejlődésében, a népek kiengesztelésében, a kultúra előbbrevitelében. Annál pusztitóbb munkát végez a történetírás, ha az igazságot elkendőzi, ha politikai vagy magánérdekek szolgálatába áll, eredeti célját, az igazság kiderítését megtagadja és lakájszolgálatokra vállakozik. Ennek a történetírásnak, amely csak egy osztály előjogait akarja megvédelmezni, vagy pedig dinasztikus érdekek szolgálatában áll, nincs helye a tudomány tiszta birodalmában, az ilyen történetíró pamfleteket gyárt és egyéni érvényesülést keres a közösség rovására. A történetírótól objektivitást követelünk meg — folytatja. Természetesen ez az objektivitás abszolút értékű nem lehet, mert végeredményében senki ki nem bújhat a saját bőréből. Minden hisztérikus a maga szemszögéből igyekszik átfogni a kor pszichikai diapazon- ját, lelki oktáváját, de lélekbevágó, hogy látását tiszta szándékok irányítsák. Ha ezt a feltételt teljesiti a hisztórikus, becsületes munkát végez. Esztendők óta figyeljük, mennyire megtagadja a históriairás nemes és nagy feladatait, mennyire eltér eredeti céljától, az igazság felderítésétől és mennyire tudatosan hamisítja meg a tényeket pillanatnyi előnyökért. A politika pedig lelkes örömmel fogadja a' lakájszolgálatokat, a história szolgálattá hamis argumentumokat nagy buzgalommal igyekszik fegyvertárába állítani és népgyülé- seken, publicisztikai cikkekben, parlamentekben elhangzanak a nagy hazugságok, amelyekkel az uralkodó politikai áramlat önmagát igyekszik igazolni és az uralkodó rendszernek jogosságát akarja erkölcsileg alátámasztani. Tiz esztendő óta halljuk a nagy'hazugságot az ezeréves elnyomásról, tiz esztendeje írják érdekhisztórikusok hangoztatják érdekpolitikusok, hogy a magyar nemzet ezer esztendeje elnyomta a vele együttélő, más nemzetiségű népeket, hogy Trianon tulajdonképpen egy nagy történelmi szatiszfakciót jelent és ha most a magyarsággal szemben megtorló intézkedéseket léptetnek életbe, ez a megtorlás még mindig nem áll arányban az ezer éven át elkövetett igazságtalanságokkal. A keresztény civilizáció adja meg az európai kultúra alapjellemét és ez a civilizáció a krisztusi tanításon alapul, amely a megbocsátást, az emberszéretetet hirdeti a társadalom alapjának, mert erről ismernek meg bennünket az emberek, hogy az ő tanítványéi vagyunk. Éppen azért az olyan kijelentések, hogy csak Fehérhegyért fizetünk meg, mi csak a múlt szenvedéseiért állunk bosszút, minden egyébnek minősíthetők, csak nem keresztényinek. És amikor egy olyan párt, mint a szlovák néppárt, amely kifelé a keresztény morált hirdeti, áll a bosszú müvének szolgálatába, hintegeti a gyülölség magvait, akkor a hipokrizis olyan jelenségével állunk szemben, amelyet a krisztusi szimbólum Ítél el a fehér koporsóban rothadó hulláról szóló példázatában. Élénken emlékezünk azokra a történeti iratokra, amelyekben a pozsonyi egyetem cseh professzora, Chaloupetzky az argumentumok egész sorát vonultatja fel, hogy bebizonyítsa az ezeréves magyar elnyomást, azután hogy Szlovenszkó ezer éven át mindig bizonyos területi és közjogi elkülönülést élvezett Szent István birodalmában. Amennyi állítás, ugyanannyi tévedés és az ilyenfajta históriára minden további nélkül alkalmazhatjuk de Maitre megállapítását. Az emberiségnek elveszne a tudományba vetett hite, ha nem akadnának őszinte és becsületes férfiak, akik az igazság érdekében akkor is hajlandók a síkra szálíani, ha ez az igazság nem felel meg a politikai áramlatok érdekének. A népszövetségi ülésszakon és az interparlamentáris uniók kongresszusán beA népszövetség plénuma ma választja az uj tanácstagokat — Belgium újra megválaszthatósági kérvényét elutasították — Chile, Csehszlovákia és San Salvádor helyébe Kuba, Görögország és Finnország kerül? Genf, szeptember 15. A népszövetség plénuma ma délelőtt foglalkozott Belgium néhány nap előtt beadott petíciójával, amely- j ben Vandervelde a népszövetségtől a belga | tanácstag ujramegválaszthatóságának kimon- j dását kérte. A belga indítványt szavazásra | bocsátották, de az nem érte el a szükséges j kétharmad többséget, úgy hogy Belgium képviselőjét nem választják meg újra tanácstagnak, A negyvennyolc leadott szavazat közül harminckettőt, kellett volna kapnia Belgiumnak, hogy ajánlata elfogadtassák, de összesen csak huszonkilencet kapott. A választás eredménye általános meglepetést keltett, mert beavatott körök Belgium kérésének elfogadásával számítottak. Az eredmény kihirdetése ntán Vandervelde belga külügyminiszter szólásra emelkedett és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a népszövetség határozata acÍÜi jelent Belgium-ellenes hangulatot s csupán azon elv következményének tekinthető, amely egyszersmin- denkorra kimondja az ujramegválasztha- tóság lehetetlenségét. Vandervelde önzetlen bejelentését a népszövetségi plénum percekig tartó tapssal fogadta. Vandervelde a továbbiakban kijelentette, hogy Belgium kérésének elvetése dacára továbbra is hűen és odaadással tart ki a nép- szövetség eszméje mellett. A belga külügyminisztert beszéde után ismét percekig éljenezték. A plénum a belga kérés elvetése után ma délután hat órakor megválasztja a három kiváló tanácstag helyébe kerülő három uj tanácstagot. Béavatott körök szerint a legtöbb kilátása Kuba képviselőjének van, mert a dél- amerikai államok megegyezése folytán egészen bizonyos, hogy a lelépő sansalvadori tanácstag helyébe a kubai Guani, a nép- szövetségi plénum jelenlegi elnöke kerül. Csehszlovákia helyére valószínűleg Finnországot választják meg, ámbár Kanadának is kilátásai vannak. Ez utóbbit főleg Anglia támogatja, mig a franciák szívesen vennék, ha Politis görög külügyminiszter, a genfi jegyzőkönyv egyik megalkotója kerülne a tanácsba. Ezenkívül a belga hely betöltésére Dánia is kandidál, még pedig nem reménytelenül. Benes tanácskarriérje Bene9 csehszlovák külügyminiszter, aki kezdettől tagja volt a népszövetségi tanácsnak, ma végleg kivonul hajdani diadalainak helyéről. Egyelőre az sem biztos, vájjon helyét a kisantant kapja-e meg, mert Politis görög külügyminiszter, aki e helyre aspirál, nem igen tekinthető a kisantant bizalmasának. Viszont Politist a franciák épp azért pártolják, mert ő az, aki a legjobban pótolhatja Benest a genfi jegyzőkönyv felújításában és esetleges előkészítési munkájában. A csehszlovák külügyminiszter tanácsbeli pályafutása hasonlít a fizikai ballisztikus görbe ivéhez, amely kezdetben felfelé törő irányt mutat, majd, amikor bizonyos magasságot elért, hirtelen lehanyatlik és hamarosan a földre zuhan. Benes tekintélyének és ragyogásának legmagasabb pontja 1924 ősze volt, amikor nagy müve, a genfi jegyzőkönyv csaknem diadalt aratott a népszövetségben. Amikor azonban a francia Herriot és az angol Mac- donald-kormányok megbuktak és az Angliában hatalomra került konzervatívok a domíniumok fokozott nyomása következtében elejtették a genfi jegyzőkönyv tervét, Benes nagy befolyása mintegy varázsütésre megszűnt. Azóta a világ egyre kevesebbet hallott az agilis külügyminiszter működéséről. 1924 előtt csaknem valamennyi európai vitában Benes külügyminiszter töltötte be a közvetítő szerepet és kétségtelen diplomáciai ügyességével mindenütt ott volt, ahol zavar támadt, s ahol előtérbe hozhatta egyéniségét. Ez volt az az idő, amikor a csehszlovák külügyminiszter az év legnagyobb részét külföldön, az európai fővárosokban töltötte és gyakran még a nagyhatalmak legkényesebb ügyeiben is a döntő szerepet játszotta. Baldwin hatalomra kerülése után a helyzet megváltozott. Benest nem hívták többé közvetíteni, különösen, amióta a hatalmas német birodalom is belépett a népek szövetségébe, Benes szerepe végleg elhomályosodott. A régi zűrzavaros, veszedelmes és sötét korszak elmúlt, Géniben tisztult a helyzet s a béke, a rend terjedésével a hajdan nélkülözhetetlen csehszlovák külügyminiszter is háttérbe szorult. A zűrzavar konjunktúrája után Benes helyét méltóbban, hatalmasabban és eredményesebben Stresemann foglalta el. A* elmúlt évben szó volt róla, hogy a csehszlovák külügyminisztert a tanácsból való kiválás után — különösen, ha a csehszlovák belpolitikában is elveszti a talajt a lába alól és megbukik — hajdani érdemei jutalmazásaképpen kinevezik a népszövetség főtitkárának a fáradt és nyugalomba vonuló Sir Eric Drummond helyébe. Sir Drummond azonban maradt s Benes főtitkárságából nem lett semmi. Tavaly óta jelentéktelen figurává törpült a Lac Leman partján. Mást csendesen és észrevétlenül távozik, miután kinevezték a lefegyverzési bizottság elnökének. E bizottságban még az ügyesnek hirdetett Benes sem tud eredményt elérni és csillaga letűnéséhez kétségtelenül hozzá fog járulni ottani szerepének eredménytelensége is. Ezekután a csehszlovák külügyminiszter szerényen helyet foglalhat a népszövetségi palota egyik szerény padsorában, mert nem lesz sem több, sem kevesebb, mint akár a magyar, akár a többi kis- hatalmi delegátus. szedek hangzottak el, hogy az emberiségnek most már tettekre és nem szavakra van szüksége. Ilyen tett volt Jorgának, a román történetirás legnagyobb alakjának kolozsvári előadása, amelyben bátran szembeszáll a nagy hazugsággal és kijelenti, hogy Erdély földjén a román jobbágynak nem volt rosz- szabb helyzete, mint a magyarnak, hogy voltak román szabadok és voltak magyar elnyomottak Erdély földjén és ha a múltban volt elnyomás, akkor ez nem volt nemzeti jellegű. I A feudális urak között csak magyarok lettek volna? Oh nem, a feudális urak legnagyobb része idegen eredetű, és nagyon sok éppen a nemzetiségek köréből nőtt kényurrá. Trencsé- ni Csák Máté udvarában csak szlovákul beszéltek és a magyar történelem nagyon sok ilyen Mátyus urat ismer. Tett volt a Jorga előadása, amely az igazság dárdáját szegezte a nagy hazugsággal szemben és román, magyar, német egyaránt tapsolt az igazságnak, mert lidércnyomás alól szabadította fel. Jorga világitó fáklyát emelt szét a nagy sötétségben és mi most már reménykedünk benne, el fog következni az emberiség szebb és jobb jövendője, ha a népek igazi vezetői és tanítómesterei, a tudósok bátran odaállanak az igazság oldalára. A lefegyverezési bizottság tárgyalásai Genf, szeptember 15. A lefegyverzési bizottság tegnapi ülésén Marinis olasz tábornok letompitotta Scialoja tegnapelőtti beszédének élét, melyben, mint ismeretes, az olasz főmeg- bizott hevesen megtámadta a lefegyverzési bizottság „képmutatását“ s amely különösen lengyel körökben keltett megütközést. Tánczos magyar tábornok felszólalásában hangsúlyozta, hogy immár eljött az idő, amikor a legyő- zöttek és a győzők közötti különbség eltűnhet. Ezután Frithof Nansen előterjesztette az általános európai garanciaszerződés megkötésére és a döntő bíróság kötelező voltának kimondására irányuló szerződés tervezetét. Nansen szerint ennek a szerződésnek megkötése ségitené ki a népszövetséget a zsákutcából. Commene román delegátus után Politis emelkedett szólásra, aki követelte, hogy a biz-> tonsági kérdésre vonatkozó minden tárgyalási anyagot utaljanak át a lefegyverzési bizottsághoz. Ezt a kívánságot valószínűleg teljesíteni fogja a népszövetség. Az angol Onslow és a német Bernstorff gróf franciaellenes fölszóla- lása után a bizottság üléseit péntekig elnapolták. A francia sajtó a lefegyverezési bizottság ellen Genf, szeptember 15. A francia sajtó ma egyértelműen közli, hogy a népszövetségi lefegyverzési bizottság francia delegátusa a bizottságban egy javaslatot akar benyújtani, amely alalmas lenne az előzetes lefegyverzési konferencia és a mostani lefegyverzési vita eredményeinek összekapcsolására. Sauerwein szerint a francia delegáció már a közel jövőben bemutatja általános lefegyverzési tervét, amelynek ismertető- jele az lesz, hogy a biztonsági problémát úgy fogja tekinteni, mintha már meg lenne oldva. Ez a fiktiv föltételezés persze azt jelenti, hogy, a lefegwerzés csak az általános biztonságot garantáló genfi jegyzőkönyv életbeléptetése után veheti kezdetét s igy teljesen illuzórikus. A francia tervek bejelentése után világos, hogy miért oly lehangolt ma a párisi sajtó és miért bírálja oly elutasítóan a genfi lefegyverzési bizottság tegnapi ülésén elhangzott beszédeket. Onsloy lord angol delegátus nyilatkozatát a francia sajtó például „a genfi eszme brutális és cinikus megtagadásának^ mondja. A! lapok még élesebben kikelnek Berstorff gróf német delegátus ellen, akinek szavait rosszakaratúnak és tendenciózusnak bélyegzik. A francia sajtó elsősorban azért haragszik, 1 mert a német delegátus idézni merte ] Clemencewu egy beszédét, melyben a hajdani francia miniszterelnök kijelenti, hogy amint Németország eleget tesz lefegyver- . zési kötelezettségeinek, a többi európai 1 hatalom is követni fogja példáját. Érthető, hogy Franciaország, mely a lefegyn vérzést legfeljebb csak a genfi jegyzőkönyv életbeléptetése után tudja elképzelni, nem szívesen látja a lefegyverzési bizottság törekvéseit, melyek az általános európai elégedetlenség hatása allatt komolyan és föntartás nélkül a valódi és gyors leszerelés elérésére irányulnak. J