Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-30 / 197. (1531.) szám

•* ___________________________‘KttfiGAU »íAíjtkARWIUíiAIi Eg y kommunista agitátornő regényes pályafutása a borsodmegyei kis falutól az ügyészség fogházáig Hogyan lett Lukács Julisból Braun Piroska? — Eperjesre küldték ki a szlovenszkói kommunista mozgalom szervezésére >:- Budapest, augusztus 29. (A P. M. H. munkatársától.) A budapesti rend­őrség a napokban értesítést kapott, hogy a szovjet állítólag női agitátorokat küldött Magyarországra. A kapott értesítés alapján megfigyelték az idege­neket s a miskolci rendőrség egy veszedelmes fia­tal agitá’ornőt fogott el, akit Budapestre kísértek. A budapesti főkapitányságon megkezdték a fiatal leány kihallgatását. Eleinte konokul taga­dott, később azonban megtört és részletes vallo­mást tett. Vallomása, fiatal élete öt évének törté­nete, valóságos regény. A fiatal leány, aki Braun Piroska néven is­meretes a kommunista világban és az agitátorok között, 1908-ban a borsodmegyei Kács községben született. A szülei becsületes munkásemberek vol­tak. Piroska néhány éves volt, amikor szülei meg­haltak. Akkor még nem hívták Braun Piroskának, becsületes neve Lukács Juliánná volt Az alig pár éves fiatal árva leány nevelőszü­lőkhöz került, akiket azonban szintén korán el­veszített. Lukács Juliánná akkor még alig volt ti­zenkét esztendős. Amint egy napon Kolozsvár ut­cáin csatangolt, hozzálépett egy kereskedő és így szólt hozzá: — Akarsz, kisleányom, sok pénzt keresni? A leány természetesen igennel vá’aszóit. A kereskedő ekkor egy levelet adott át a leánynak és megbízta azzal, hogy azt csempéssze be a ko­lozsvári kaszárnyába a fiához, akit a románok be­soroztak. Lukács Juliánná bejutott ugyan a laktanyá­ba, de amikor ott a kereskedő fia után érdeklő­dött, feltűnt egy tisztnek, aki faggatni kezdte. A kisleány megriadt és sirva vallotta be, hogy egy levelet akart becsempészni a laktanyába. Az ügye’etes tiszt felbontotta a levelet. A levél egy titkos kommunista üzenetet tartalmazott. A sziguranca a többiekkel együtt letartóztatta a tizenhárom esztendős Lukács Juliánnát is és a fiatal leányt ugyanabban a teremben helyezték el, ahol a negyven „ifjúmunkás elvtársat". A negyven „elvtárs" a fogság unalmában ok­tatni kezdte az írni és olvasni sem tudó fiatal le­ányt. A jó felfogású leány megtetszett az „elvtár­saknak" ób kijelentették neki, hogy felveszik a szervezetbe és ha kiszabadulnak, tevékeny Tészt vehet a kommunista párt életében. Közben áttért a zsidó hitre. Később megtartották a kommunista- per tárgyalását is és a haditörvényszék a mo9t mér Braun nevet kapott leányt háromévi börtönre Ítélte. Braun Piroska le is ülte a háromévi börtönt és ti­zenhét éves elmúlt, amikor kiszabadult a kolozs­vári börtönből. Mint hithü zsidó leány a nagyvá­radi rabbinál jelentkezett és pénzt kért tőle, mert az elvtársaival a börtönben úgy állapodott meg, hogy kiszabadulás után valamennyien Bukarestbe mennek és az ottani kommunista szervezet veze­tőjénél jelentkeznek. A nagyváradi rabbi adott is pénzt Braun Pi­roskának, aki vasúton eljutott Bukarestbe. Buka­restben már vártak rájuk. Braun Piroskái azonnal a moszkvai kom­munista agitútorképzö iskolába utalták, ahová rögtön útnak indult. Ebben az iskolában — adja elő Braun Piros­ka vallomásában — egy munkásruhába öltözött kis, kövér ember volt a legnagyobb ur. Ő volt az is­kola vezetője. Ezt az elvtársak Kun Bélának hív­ták és azt mondották róla, hogy ő volt az, aki an­nakidején a magyar szovjet vezetője volt. — Egy évig tartott az iskola — folytatja Braun Piroska, — amikor maga Kun Béla elvtárs kijelentette előttem, hogy most már tökéletes agi­tátor vagyok és megbízott azzal, hogy menjek Ma­gyarországra és ott a borsodi falvakban szervez­zem meg a kommunista trojka sejtrendszert. — Napok óta működtem már a borsodi fal­vakban Fekete Mihállyal együtt, amikor táviratot kaptam Bukarestből, hogy azonnal menjek Eperjesre, ahol egy mosz­kvai kiküldött vár redm, aki inspirálja a szervezkedést. A paranccsal nem lehetett ellenkezni és azon­nal megindultam, hogy a határon Eperjesre jus­sak. Bánrévénél azonban elfogtak, Miskolcra hoz­tak és most itt vagyok... Ez Braun Piroska-Lukáe* Júlia regénye. Ez a kalandos regény a rendőrségnek számos pozitív adatot is adott, amelynek alapján a miskolckör­Igy fiatalít és szépít a Corall -créme Gorali-puder CoraSI -szappan F81 erakat a C. S. R. réméni Vörös Rák gyógytár, Bratislava. nyéki agitátorokat összefogdoshatja és a szerveze­teket szétrobbanthatja. Braun Piroskát vallomása után a rendőrség letartóztatta. Letartóztatása alkalmával Lukáos Móricz Zsigán ond, a modern magyar regény legnagyobb mestere, a Pesti Napló részére az aliáibibi érdekes nyilatkozatot tette legújabb mes- tiermüivéiröl, az IM muri c. regényről, mely egy­idejűleg fog megjelenni a Pesti Naplóban és a Prágai Magyar Hírlapban. — Ebben a regényben — mondta Móricz — valami nagyon fontosait alkarok bemutatni. Egy világot, amely különösebb minden világoknál: a magyar vidéki életnek les* ez egy hü szigete. — Nagyon nehéz az Írónak megmondani, mit akar. — Én neon tűzök ki magaan elé elméleti cé­lokat, de most, hogy utána vagyok a munkánlaik, csodálkozom, mi is lett belőle. Ez a regény az a millió, aaná a Ki világos kiviruladtiig-batn van s a Kezek Ferkóban. De mind a két Írásnál, a®t hi­szem, erősebben s mélyebben mentem beie a magyar élet egészen sajátszetrii kaurtniktiaránék vizsgálatába. — Nem pesszimista regény. — Iszonyúan magyar. Valahogy úgy érzem, hogy a magyar faj kitermelt magából egy olyan életet, amely nem lehetséges, hogy más népnél meglegyen. Nem igaz aa, hogy a® orosz regények ti magyar világot közük velünk. A Gogol Holt Mkeá nekem annyiba idegen, abból a szempont­ból, ami magyar speciális iz és szag és cselek­vési forma, tompeatumienitum s humor, hogy so­káig nem is értettem, hogy lehet, hogy affi em­berek a magyar konalkfcöreket ismerik fél benne. Júlia római katolikus hajadon néven vezették be a rablistába. AmPor ezt meglátta az agitatomő, élénken tiltakozott: — Én Braun Piroska vagyok és zsidó a vállár som. A rendőrségen megmagyarázták 3raun 'os- kának, hogy a zsidó vallásra való áttérése iem érvényes, mert a magyar magánjog szerint, amely Erdélyben ma is érvényben van, csak betöltőit ti- zennyo’c éves korában változtathatja meg valaki a vallását. Braun Piroska csaknem sirvafakadt, am'kor megtudta, hogy ő tulajdonképpen nem zsidó és továbbra is a Lukács Júlia nevet kell használnia. Lukács Júliát még a mai napon átldsérik a főkapitányságról az ügyészség fogházába. Igen sok hasonlóság van az élethdlyzertetk közt, de éppen az a magyar, hogy hasonló körülmé­nyeik, társadalmi rend, fogftadkozás müiftetit is egészen mások vagyunk, mint más fajtáik. Egyé­ni értékeik a népek világvásárjában. — A magyarság hozott valaanúlt az ember­ség számára: e®t a valamit szetretnléfm jól kiie- znemi s kibányászni s megrögzitenfi. — Furcsa, de nagy képben ez ugyam|tz, amit ,Aliikoschnak41 neveznek ellenségejnk. De azt, amit ők összképben kémikusnak, túlzott kafttüka- turámaík latnaik, azt én szeretném, mint reális va­lóságot, igaz életet érzékeltetni. Én tudom azt, hogy nincs a világon még annyi ősi emberi ér­ték szüzén s tudatalatti valóságban, mint amony- nyi a magyarságban van. — Beszélhetnek nekem más lajbediek a vad­ságunkról, a túlzott viharosságunkról: én val­lom, hogy a magyarság valamiképpen megőrizte az Isten általi megadott tiszta ősösztömt s úri fel- sőbbséget. A magyar nem elég okos, nem elég számitó, nem elég hajlékony, nem ellég oéíki- tüző: de van benne valami haitávíaftan, veleszü­letett emberi önérzés, amely minden jóval 8 min­den rosszal keverve, kavarva, még mindig méltó ama, hogy a® Isten képére teremtett etmbeijt reprezentálja. — Ez a regényem lényege... / Vasárnaptól fogva, napi folytatásokban közli a Prágai Magyar Hírlap Móricz zsenijének leg­frissebb termését. Lélekemelő ünnepségekkel zárult a lávái országos református leánykonferencia A háromnapos konferencia utolsó napja r- A jövő évi országos összejövetel Negyeden lesz Léva, augusztus 29. A református leánykon­ferenciát szombaton folytatták és vasárnap este fejezték be ünnepélyes keretek között. A konfe­rencia második napján Sörös Bála teológiai igaz­gató bevezető beszéde után Zsemlye Lajos heté- nyi lelkész mélyenjáró gondolatokkal telt elő­adást tartott „Milyennek ismerjük meg az egy­házat a Szentiráson keresztül" címen. — Galam­bos Zoltán komáromi lelkész az úrvacsora jelen­tőségéről értekezett, Papp József hontvarsányi lelkész pedig „A nyelv bűneiről" ■ tartott érdekes és lebilincselő előadást. — Czeglédy Pál garam- salgói lelkész Jézus hegyi beszédével kapcsolat­ban a boldogságról értekezett, végül Bácsy Gyula kárpátaljai missziós lelkész a modern szórakozá­sokról tartott aktuális előadást. Szombaton este a konferencia vezetősége tar­tott Szilasty Béláné elnökletével külön összejö­vetelt a leánykörök vezetőinek bevonásával. A vasárnap már ünnepségekkel telt el. Dél­előtt két helyen volt egyszerre istentisztelet. A templomban Galambos Zoltán komáromi lelkész mondott lélekemelő egyházi beszédet, mig ugyan­akkor a templom előtti téren Bácsy Gyula prédi­kált. — A templomi istentisztelet alatt Kéihe- lyiné-Vakots Margit operaénekesnő művészi egy­házi éneke emelte az áhitatos hangulatot. Az istentisztelet után a konferencia ülésre gyűlt egybe iGalambos Zoltán elnöklete mellett, miután Sörös Bélát táviratilag Losoncra hívták. A konferencián a szlovenszkói és ruszinszkói református egyházak leányköreinek vezetői szá­moltak be egyéves működésükről. Délután a templomban vallásos összejövetel volt, amelyen Szabó Béla huszti lelkész biblia- magyarázatot tartott, mig Zsemlye Lajos a kálvi­nista leány ideáljairól tartott értekezést. Kara- fiáth Zsuzsanna, a lévai protestáns leányegyiet vezetője „Árva Bethlen Kata" címen razjolta meg a református női ideált. Este hat órakor a lévai protestáns leányegy­let teát adott a konferencia résztvevőinek, utána pedig megtartották a bucsuosszejövetelt A konfe­rencia kimondotta, hogyha jövő évben bárom he­lyen tart helyi konferenciát és pedig Rimaszom­baton, Zselizen és Királyházán. Az országos kon­ferencia Negyeden lesz. Ezzel a három napos konferencia végétért. A lévai református leánykonferencia hatal­mas megnyilatkozása volt annak a törekvésnek, ami a lelkek újjászületését igyekszik elősegíteni. A konferencia eredménye igen szembeszökő. A múlt évi komáromi konferencián a nők még alig szóltak hozzá a felvetett kérdésekhez, a lévai konferencián pedig már a legelevenebb vitákban aktív részt vettek. A konferencia előadói és nagyszámú résztve­vői hétfőn utaztak el Léváról, meleg szeretettel emlékezve meg a magyar város kedves vendég­látásáról. Így fiatalít Baldwin az angol-orosz kereskedelmi kapcsolat megújításának lehetőségéről London, augusztus 29 Raldwin Douglas Castleben beszédet mondott, amelyben hang- sulyozía, hogy Anglia az oroszokkal továbbra is hajlandó kereskedelmet folytatni. Kijelen­tette, hogy az orosz forradalom vezetői pénzelik a kis angol rendzavarokat. Az angol keres­kedők épp oly szabadok, mint annakelőtte és hogy maguk döntik el, hogy a feltételek elég kedvezőek és állandóak-e ahhoz, hogy Oroszországgal üzleteket köthessenek. Ha Oroszország késznek nyilatkozik arra, hogy megfelelő biztosítékokat szolgáltat arra, hogy ellenséges álláspontját megváltoztassa és nem fog propagandát űzni, nincs ok arra, hogy Anglia ne vegye föl megint a régi kereskedelmi kapcsolatot. Ő maga azon a vélemé­nyen van, hogy az angol kereskedelemnek az orosz kapcsolatokra nincsen túlzottan nagy szüksége. Most, hogy kanadai útját bevégezte, ezt feltétlenül megállapíthatja. Mit mond maga Móricz Zsigmond az Úri muriról? Kilátástalanok Románia londoni kölcsöntárgyalásai London, augusztus 29. Titulescu román külügyminiszter és Bratianu román pénzügy- miniszter napok óta tárgyal Londonban a száz millió angol fontos kölcsön ügyében. A tárgyalások ezideig nem vezettek eredmény­re s úgy látszik, hogy azok folytatása is telje­sen reménytelen. A román pénzügyminiszter összeköttetésbe lépett a Horward Kelley kon­zorciummal, amely azonban csak az esetben hajlandó megadni a kívánt kölcsönt a román kormánynak, ha előbb elvégzik a román vas­utaknál a szükséges nagyszabású répa ráció­kat és a javítási munkálatokkal angol és amerikai érdekeltségeket bíznak meg. Ezt a föltételt azonban sem Titulesou, sem Bratia­nu nem akarja elfogadni. A földrengések leggyakoribbak az egyenlítő körüli zónában A földrengések leginkább a földfelület köze­pe táján, a 40-ik északi és a 40-ik déli szélesség közölt pusztítanak. Már Humboldt Sándor felis­merte, hogy a 40-ik északi szélesség táján igen I gyakoriak a földrengések. Omori és Montessus de j Ballore hires földrengéskutatók szerint a Töld- í rengési műszerekkel észlelt 70.000 földrengés kö- ! ztil 95 százalék erre a zónára esett. Schaffer bé- | esi geológus már 1909-ben kimutatta, hogy az em- ; litett zónába esnek az ismeretes katasztrofális I fö’drengéselc. Kérdés, mi ennek a jelenségnek az ' oka? Mivel magyarázható, hogy a földünk ezen középső része többet szenved a földrengésektől, mint a többi rész? Schaffer egyik tudományos értekezésében többek között olyan magyarázatát adja ennek a különös természeti ténynek, amire még eleddig nem gondoltak. Tudvalevő dolog, hogy a földünk alakja nem gömbölyű, hanem az egyenlítő táján kidülledt, a sarkok táján megfe'e- lően behorpadt alakú, az ellipszoidhoz hasouló geoidnak nevezett geometriai alakzat. A kidülle- dés és a megfelelő lapu’ás abból származik, hogy az eredetileg golyóalaku test a sarkokon átmenő tengely körül forgott. Minél gyorsabb a forgás, annál erősebb a kidülledés. A föld forgása azon­ban évmilliárdok alatt mindig lassúbbá lesz, mert a hold és a nap a főid felületén levő anyagokban, a tengerekben, de a föld belsejében levő folyé­kony és képlékeny anyagokban is apályt és da­gályt létesít, ez pedig erős súrlódást okoz és féke­zi a föld forgását. A föld forgása az apály ég dagály hatása alatt tehát lassul, a körülforgás ideje, a nap, hosszabbá válik. Történeti időnkben semmi nyo­mát sem észlelhetjük a nap hosszabbodásának, de a mi történeti időnk elenyésző kicsiny a földünk életében. Amint a forgás lassudik, a föld kidül- ledése is csökken, a főid mindinkább hason’óvá lesz a golyóhoz. Az egyenlítő tájékán felhalmo­zódott tömeg visszaszorul, észak és dél felé nyo­módik. Ez a horizontális nyomás a legerősebb a 45-ik szélességi fok tájékán. A földkéreg szilárd­sága miatt ez a nyomál csak akkor nyilvánul meg, ha a fokozatosan felhalmozódó energiának a kérek szilárdsága már nem tud ellenállni. Ennek, a sarkok felé irányuló nyomásnak tu­lajdoníthatók az említett zónában gyakori föld­rengések, de ennek tulajdoníthatók a földkéreg gyűrődései is, amelyek mint hegyláncolatok tar­kítják a földkéreg képét. A föld forgásának las­súbbodása tehát a középső részek süppedését és a sarkokhoz közelebbi részek emelkedését vonja maga után. Már pedig a magasabb helyeken hidegebb van, mint a mélyebben fekvőkön, ami a föld belső melegével, valószínűleg a föld belsejé­ben levő jelentékeny mennyiségű radioaktív anyagok melegtermelésével függ össze. Már 200 méteres emelkedés az évi átlagos hőmérsékletet 1 fokkal alábbszállitja. A földfelület emelkedése és süppedése tehát a hőmérsékleti viszonyokat is jelentékenyen megváltoztatja. Schaffer ezzel a jelenséggel akarja a jégkorszakok keletkezését és elmúlását megmagyarázni. A földforgás lassúbbodásán ki^ül lokális okai is lehetnek a földfelület emelkedésének és sül­lyedésének, ami az egyes helyek eljegesedését vagy a jég olvadását is maga után vonhatja. Sok­kal komplikáltabb a föld alkata és élete, hogy- sem egyetlen okra lehetne a jelenségek komple­xumát visszavezetni. A kutatónak azonban az okok tömkelegéből kell a legvalószínűbbeket ki­keresni, hogy a földünk bonyolult életjelenségei­hez közelebb férkőzhessen. Rádióműsor. SZERDA: PRÁGA: 11.00 12.10, 17.00 Zene — 18.00 Német előadás — 19.00 Mignon, opera — PO­ZSONY : 17.00 Cigányzene — 18.00 Szlovák nyelv­kurzus magyarok számára — 19.00 Prágai atho- zat: Mignon — KASSA: 19.20 Szólista est— BRÜNN: 12.15 Gramafonzene — 17.45 Német elő­adás — 19.00 Prágai áthozat: Mignon — BUDA­PEST: 17.05 Cigányzene — 19.00 Szimfónikus hangverseny — 22.00 Cigányzene — BÉCS: 11.00, 16.15 és 20.05 Hangversenyek — ZÜRICH: 1280, 1600 és 20.30 Zene — BERLIN: 22.30 Spanyol dalest — STUTTGART: 20.00 Opera-est, filhar- mőnikus kísérettel — BRESSLAU: 20.50 Kamara­zene — FRANKFURT: 20.15 Hegedű-szonáták — RÓMA: 21.00 Szimfónikus hangverseny — MI­LÁNÓ: 20.45 Angelica nővér, Puccini operája, %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom