Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-09 / 180. (1514.) szám
1927 augusztus 9, kedd. 4 Harc az óceáni közlekedésért Az Atlanti Óceán átrepülése és az a körülmény, hogy Lindbergh a távolságot a két kontinens között 3b órára csökkentette, nem érte váratlanul a tengerhajózási társaságokat. A társaságok már jóideje számoltak azzal, hogy a repülőgép, amely egyre jelentékenyebb konkurrenciát csinál a szárazföldön a vasútnak, előbb-utóbb a tengeren is szembe foá szállni a gőzhajókkal. A társaságok nem maradtak tétlenül. Lázas munka folyik már az óceáni köz’eb- lés terén évek ó'a. A hajók nagy átalakulásokon mentek keresztül. A kémények, amelyek aze’őtt b'ztos jelel voltak a gőzös hatalmas voltának, teljesen eltűntek és helyüket rövid kürtőcsonk — a kipuffogó foglalta el. Nincs szénrakodás, nincs füst többé — a társaságok, amelyek — először talán a’világ szén- k'észlet csökkenésének hatása alatt — az o’aj- fütésre tértek át, most már ezt a hajtóerőt is elavultnak tartják. A nagy újítás az óceáni közlekedésben a Diesel-motor alkalmazása. Ma már a világ legnagyobb ás legújabb oceánjáróü ugyanaz az erő hajtja, ami Lindbergh gépét vitte Newyorktól Parisig, a Diesel-motor. Ez ma leghatalmasabb energiaforrásunk, amellett a legkönnyebb gép és a legkevesebb helyet foglalja el. Ez a legutolsó áralakulás vezetett ahhoz, hogy az oceáajáró hajók sebessége ma már a gyorsvonatok sebességével vetekszik és egy-egy óriás motorhajó menetideje az Óceánon át talán belátható időn belül erősen meg fogja közelíteni Lindbergh rekordját. Comm. Oscar Cosuldch, a triesti Cosuüch Line tavaly, fiának életmentése közben Poríoroseban tragikusan elhunyt vezérigazgatója volt az első, aki világosan érzékelte azt az irányt, amelyet a fejlődésnek követnie kell. ő kezdette meg még évekkel ezelőtt a társaság monfalconei hajógyárában a világ két leghatalmasabb óriásmotorhajójá- nak az építését. Ezek a munkálatok most fejeződtek be, a két hajó, a Satuvnla és a Vulcania elkészüli. Az előbbi Triesztből Délamer’kába, az utóbbi Északamerikába fog közlekedni, hogy megvalósítsa az óceáni átkelés eddig hallatlan rekordját: Triesztből 14, Marseilléből 11 nap alatt éri el a délamerikai partot, ami az eddigi menetidőt felére csökkenti. A Satumra szeptember 21-én indul Triesztből Nápoly és Marseille érintésével első útjára Rio de Janeiro, Santos, Montevideo és Buenos-Aires felé. A 24.000 tonnatartalmu, 33.000 tonna viz- kiszoritásu óriáshajót két hatalmas Dieselmolor hajtja, amelyek 33.000 lóerőt fejtenek ki. A gőzös sebessége óránkinti 21 tengeri mérífökl. A hajó kilenc emelet magas. A kabinok kilenc egymás fölött elhelyezett fedélzeten vannak. A legfelső fedélzet széles, sík terület, amelyen csak sport- és játszótér van; a 200 m. hosszú és 25 m. széles hajón természetesen teniszpályákat és kricketpályákat helyeztek el és a hatalmas fedélzeten minden sportot gyakorolni lehet. Egy emelettel lejebb van a parancsnok lakosztálya, a hajóorvos, a rádióállomás és az egyszemélyes kabinok. A harmadik fedélzet foglalja magában a bárt, szigorúan angol jakobinus-tudor stílusban, mahagoni-faragásokkal, a belső dekoráció egy igazi remeke — a nagy fedett verandát, amely a fedélzet elülső részének három oldalát foglalja el, a hatalmas könyvtárt, 5 nyelvű remekíróval, olvasóasztalaival, kerevetjeivel, párnázott ajtóival és nehéz függönyeivel, az irószobát és a nagy, 4 m. széles sétányfedélzetet, amelyet kerti nyűg- székek tarkítanak. Egy fedélzettel lejebb van az elsőosztályu kabinok nagyrésze. A külső kétszemélyes kabinokhoz fürdőszobán és toiletten kivül külön előszoba, szalon és veranda tartozik. Ez a veranda ismét bámulatra méltó eredménye annak a találékonyságnak, amelyet arra fordítottak, hogy az utas részére kellemesebbé és változatosabbá tegyék az utazást: pálmákkal, zöld íutónövényekkel díszített terasszán, amelyet este egy-egy selyem ernyő-villaniylánipa világit meg, órákat tölthet az utas azzal az érzéssel, hogy egy tengerparti luxusszálló balkonján van. Hasonló találékonyságról, amely a társaság részéről finom Ízlést és imponáló áldozatkészséget is jelent, tesz tanúságot a hajó nagy szalonja, díszterme is. Méretei — ha nem tévesztjük szem elől, hogy tengerihajón vagyunk — meghökkentőek. Stílusában a versaillesi palota dísztermének pontos másolata, gazdag aranyozással, értékes festményekkel és óriási velencei tükrökkek Az irószobánalc a díszítése a messze Kelet minden romantikáját kelti életre: a finom lakkbutorok fekete-fehér rajzai, a kinai-japán festészet speciális vonalvezetése, pagodák elmosódó silhouettjei, amelyek mellett a legnagyobb kényelem gondolata is érvényesült. Még egy fedélzettel lejebb van az első osztály nagy étterme. Stilusa gyönyörű kivitelű neoklassi- " cizmus — az angol bútorgyártás remeke. Kisebb és nagyobb asztalai mellett 250 utas részére van hely. A pompás tetővilágitás amely nappal a tenger azúrban csillogó fényét, éjjel ezer villanylámpa rogyogását önti el egyenletesen, betetőzi a hatást. Az üvegtető alsó szélén széles friz fut körül, amely pontos reprodukció az athéni Parthe- nonról. A legnagyobb reglepetés azonban a hajó legalsó fedélzetén fogad bennünket; az első osztály úszómedencéje, gyönyörű pompeji stílusban, korinthusi oszlopokkal, ragyogó színekben pompázó falfestményekkel, márványpadokkal és soksok virággal köröskörül. Tornatermek, gőzfürdő villanyftirdő, buffet és egy kényelmes szalon fotelekkel és divánokkal veszik körül az uszodát. Talán kevesebb luxussal, de ugyanennyi váA New York Tribüné igy mutatta be Newyorikot a múlt demokrata konvencióra ide összeseresiletJí vendégeknek: — Newyork a világ legnagyobb és legérdekesebb városa. Több telefonkapcsolata van, minit Londonnak. Parisnak. Pótervárnak, Berlinnek és Rómának együttvéve. A világ legnagyobb öt, India Newyorkban van. Naponta háromezer mozi és színház játszik ott. Több mint ezerötszáz templomban imádkoznak Newyork bán. A világ valamennyi felekezetiének va.n fitt temploma, A magánt,tulajdon adóhivatali becslése nyoloezerötszázmiilió dollár. Naponta háromszázezer látogató érkezik. Minden öíverukettediik másodpercben esküvő van és minden hatodik percben születés. Minden tizedik percben ui üzletet alaoi- tanak és minden negyvenkilenoedik percben ni épület készül el. Newyorkban több olasz lakik, mint Rómában, több ir, mint Dublin- ban, több német, mint Brémában és ifit lakik a világ zsidóinak egy-tizedrésze. íme, ez New- York városa! * Varsó és Lemiberg után Newyork a világ legnagyobb gh ettől a. Az East, Side mocskos, rosszszagu sikátorait lepik el először az orosz és lengyel zsidók rajai. A második generáció már a Lenox-Avenue elegánsabb utcasoraiba tör elő és még egv lépés kell csak aiz alsó Broadway milliárdos forgalmú üzleteihez, világraszóló bánjaihoz és húszemeletes áruház-irodáihoz. Az East-Side miég tipikus ghetto. annak fülsiketítő lármájával, leirhatatlan szennyével és kibírhatatlan szagával. Látsz itt. kaf- tános. hosszú szakállal öregeket, toprongyos asszonyokat, borotvált arcai elegáns gentle- manokig és selymesbársonyos delnőkig, akik már az elegánsabb fertályok felé kacsintgatnak és pár nap csak. amikor megjelennek már az ismert Lőw, Moskoviltz, Herskovics, Meyer hangzású cégtáblák a Wiali-Street környékén, a milliomosok negyedében. Ezekkel a cégekkel van tele Newyork. de kint az Eastcn még őráhhcisszat járhatsz és csak héber feliratos táblákat, héber hirdetéseket látsz, éjszaka pedig héber cégek kápráztató reklámfénye vakít. Héber feliratú mozik, színházak, sőt kis operák és az East-Broaidwayn egymás mellett a héberbetüs nagy lapok — a The Jewisch Daily News. a Tog és a szocialista Forwurd — ragyogó palotái. Töméntelen sivalkodó, maszatos gyerek az utcán, néger dajkák — akik megtanulva gazdáik nyelvét, — jiddis iargon-ban babusgatják a jövendő kis milliomosokat. Azt szokták monda,ni. hogy az Eas/t-Broadwayn és a Bowaryn majdnem annyi a milliomos, mint a Wall-Streetgn, csak ezekről mégnem tudja a világ, hogy milliomosok. Viszont általános és türelmetlen az antiszemitizmus velük — orosz s lengyel zsidókkal szemben —, amely szinte közhangulata egész Amerikának. Velük szemben, nem mert zsidóik, hanem mert orosz- és lengyelzsidók és e hangulatot nagyban éleszti a modern zsidóknak velük szemben még kérlelhetetlenebb, elfogulatlan és leplezetlen ellenszenve. * A ghetto szomszédságában zsivajos. forgalmas negyed a kínai fertály: a Cliine- town. A Chataem Square és a Mórt Street környéke egv darab modern Ázsia. Nagyszerű, gazdag. Ízléses kínai áruházak gyönyörű kínai csecsebecsékkel, drágaságokkal, szőttesekkel. Bűzös, furcsa élelmiszerüzletek, ijesztő préselt haliakkal, ismeretlen és gyo- morfcavaró füstölt húscafatokkal, ex etikus főzelékekkel. Ronda .30 centes szálló da-vi- tvillók. de igen ízes, tiszta Ohop Suei-k kínai vendéglők —. ahová tömegesen járnak; az európaiak s amerikaiak, ió rizse® basákat enni pálcákkal. Csupa kínai cég: Lung Hong Oo., Soy Col Co., Sun Chung Juen... előkelők, gazdagok és ióhirüek. Általában a kínaiakat tartják itt a legmegbízhatóbb és legbecsületesebb kereskedőknek. Kínai bankházak, mozik, színházak, az utcán nesztelenül surranó. kifejezhet,ellenül rejtelmes _ arcú kínaiakkal ... Newyorkban félnek tőlük. Egye- dfüLiáró nők nem mernek betévedni közéjük ... Minden harmadik lépésnél rendőr ... lasztékos Ízléssel és ugyanennyi kényelemmel van berendezve a többi osztály is. Széles séiafedélze- tek, fürdőszobák szinte korlátlan számban, gyermekjátszóterek, dohányzó-, iró és otvasószobák, szalonok, állanak úgy a másod-, mint a harmadosztályú utasok rendelkezéséi" A hajó minden kajütjében • vétel nélkül központi fűtés, villanyvilágítás és folyó hideg- és melegvíz van. Az emeleteket négy lift köti össze egymással, amelyek az egész óriáshajót egy egésszé forrasztják össze. A két testvérhajó közül a Saturnia készült el elsőnek. Utnakinditását — amely szeptember 21-ére van kitűzve — az egész világ tengerészeti körei a legnagyobb érdeklődéssel várják. iMMimnoM^aBmasaMwaHiCinmuiiiiftBini Zárkózottak, hallgatagok*, éppen úgy. mint a japánok... Amerika remeg tőlük... Nem szerezhetnek polgárjogot, nehezen engedik be őkiet, nőikéit nem hozhatják át. Es mégis átjönnek, szaporádnak, terjeszkednek. Hiába vigyáznak, üldözik őket. mégis percrel- percre többen vannak ... California termelésének már nyolcvanöt százaléka japán kézen van. Senki sem mondja, de mind sarki gondol rá és borzad tőle: Amerikának veszedelmesen komoly dolga lesz még a sárgákkal, éppen úgy, mint ahcgv belső probléma lesz hamarosan — nyilí és éles kérdés — a feketéké, akiknek nagyszüleit, még korbács- csail verték ki az ólakból a mezőre és akik mégis már kulturáltak, intelligensek, erősek, évszázadokat hoztak be pá;r évtized alatt — és akik szaporaságukban lefőzik az orosz- zsidót — sőt olaszt — is. * Ennek a környéknek mégis a legérdekesebb városrésze: az olasz. Három-négy más fertályba is beleveszi magát ez a szívós, életrevaló, zajos, szicíliai és délolasz. Órákon át járhatsz és azt, hiszed, hogy Olaszországban vagy. Kis. fekete kölykök kapaszkodnak beléd. Mindenki hadarva kiabál. Az ablakokból és a házak közt húzott kötélen száradnak a legdiszkrétebb alsórubadara- bok. Mindenütt az olasz trikolór látható, olasz minden cégtábla és ugv összetartanak, hogy súlyúk, tekintélyük van. Newyorkban képviselőjük is: La Gardia. aki valamikor tisztviselő volt és tud magyarul. * Rengeteg a spanyol. Nagyobbána dél- amerikai. Az East-River kikötő törteimének spelunkáiban ők, a görögök, sziriaáiaik és örmények az urak, — az utóbbiak azonban gyorsan gazdagodnak és települnek át az elegáns negyedeikbe, A Cherry-Street. South- Streeit e környéke tele sötét, szurkos kalyibákkal, penefcráns szagú kiskorosmákkal és kávéháziakkal — nincsenek is ezek Newyorkban máshol. Az a mondás járja, hogy tiz dollárért bárkit le lehet ezekkel szuratni. A 150-es rendőri őrszoba környéke ez, amelyik majdnem mindegyik Nick Cárter-regényben szerepel. * A néger-negyedben laktam. A kép a következő: az utca négerektől hemzseg, a villanyoson én vagyok az egyedüli fehérbőrű. Szere csen a házmester, a liftesfiu, sze- recsen a korcsmáros. a szatócs. Fekete rikkancs üvölt az utcáin, apró kis csokol ád és zi- nü, de igen bájos ördögök hancuroznak, baseball óznak a kövezeten. Néger pap suhan végig mellettem, lesütött szemű szerecsen apácák csoszognak és egy fekete handlé akarja reá in tukmálni esetlen holmiját. Newyork tele van fékeiével és minél délebbre megyünk Amerikában, annál sze- reosenebb jelleget, adnak az életnek ezek a fürge, tiz lábbal szaladó és mindenütt mindönkiibe belecsetlő-botló polgártársak. Európába közülök a szebbek, külsőleg asszimilál- tabbak jutnak el. elegáns táncosnők, artistáik, portások, ifit azonban tarkább, kever- tebb, szembeütközőbb a néger-jelleg, mert őseiket, Afrika legkülönbözőbb vidékein fog- dosták össze és ágy Afrika minden néger- racea összesereglett itt kicsiben, sőt ui típusokat. faji jellegzetességet rekordározott valami furcsa és komikus kér észt ezödési variációval az egvmásközti összeházasodás. A huszáros bajuszu, bozontos szakálluítől a tarkopasz arcaiig, a koromfeketétől a vöirösbarnán, csokoládészinün, piszkos sötétszürkén keresztül s már majdnem fehérig a legibizar- rabb össze-vistszaságban kavarog itt óriás és törpe, feltűnően szép és orangutang, csimpánz vagy pávián. Látni feltűnően elegáns néger delnőket vagyont érő bundában és ékszerekkel, disz- tingvált urakat, rongyos csavargóig és durva- ruháju muinkásnőig. A 'liftesek, háziszolgáik, belsőcselédeik, főként dadák, a vasúti hordárok és kiszolgálók nagyobbik fele belőlük NEWYORK BÁBELE Irta: Kun Andor. BBSSSZ^TI M- U, Dr. Fatar eiőotvos J Praha IL, Jungmasnová 4. | Telelőn : 30902. — Rendel d. u. 4- 6-ig. — Telelőn: 30902. j telik ki. Van köztük Így véd, orvos, mérnök, bankár, iró, sőt pap és apáca is elég. * Az amerikaiak megvetik, lenézik őket. Jobb vendéglőbe, színházba, moziba nem eresztik be a legelőkelőbb négert sem. Áruház, hivatal, iroda csak portásnak, liftesnek, háziszolgának alkalmazza őket. Délen külön várótermeik, villanyos és vasúti kocsiaik vannak. Van választói joguk, de Georgiában meglincselnék azt a négert, aki ciné rzzal. Egvenlőjogu polgárok, de soha sehol — saját fertályaikon kívül — egy sem lelt még bíró vagy más köztisztviselő. Nincs rá eset, hogy fehér ember végigmenjen az utcán négerrel, azt a fehér nőt pedig inzultálná az utca. aki nyilvánosan csak szóba is állna szerecsennel. Az amerikai nem is gyűlöli — az enyhe kifejezés lenne — nem is lenézi, hanem mintha valahogy undorító, kártékony vadállatnak tekintené. Pedig sok köztük az intelligens, ínüvelt. tudós vagy gazdag ember. Kitűnő ireik. költőik és tanáraik vannak. Elsőrangú színésze", általában igen tehetséges muzsikusok és táncosok. Miért hát ez az érthetetlen, kegyetlen gyűlölet? Az egyik azt mondja, hegy különös szaguk van, — ők azt. mondják, hogy nekünk van különös szagunk. A másik, hogy kevésbé intelligensek és csak a könnyű munkát szeretik. A harmadik, hogy hajlamosak a bűnözésre fezt megcáfolja a statisztikai és hogy megbízhatatlanok. Viszont Newyorkban, amikor szobrot emeltek a hü dadának, ezt egv néger dajkáról mintázták és akinek néger cselédje volt, mind éppen kutvahüsé- gükért és ragaszkodásukért szerette meg őket. A mi cigányunk még ma sem lett civilizált ember. A néger azzá lett pár generáción keresztül. Ősi nyelvét elfelejtette és lelkes amerikai. Mégis megvetik, gyűlölik őket: délen előfordul a lincselés is és az. hogy egyszer egyszer ebben a jogegyenlőségtől és törvénytisztelettöl túltengő országban rövid utón — négert égetnek. * Nem leheit. azonban őket lebirni. Minél inkább üldözik őket, annál inkább szaporodnak, civilizál ódna/k. ~ gazdagodn ak. A négernegyedekbe már nem férnék. Magas bérért olyan utcákba tolakodnak, ahol fehérbőrüek laknak és az percek alatt néger-utca lesz, mert fehérbőrű szökve-szökik a kőzetükből. Ez a merev és goromba kákiözösitjés ghetto- életre kényszeríti őket. Egymásra utalja a kivetetteket, furcsa — gvülölséges — szolidaritást ébreszt, bennük. A maguk elzárt életét élük. saját szinházajjikkal. mulatóhelyeikkel, újságjaikkal, klubjaikkal. Ez a kitaszítottság hajtja őket szélsőségekbe és ezért olvan feltűnően sok köztük a kommunista. A nem bevándorlók közül komolyan és nagy számban csak a szerecsenek kommunisták. Már van köztük egv kevés izraelita is. Vannak zsidó négerek. Mikor ilyenekkel találkoztam először, eszembe jutott Heine, aki leírja Reisebilder-jében. hogy egy kórházon eat a felírást látta: szegény zsidó betegek kórháza és akkor összecsapta a kezét: szegények is. betegek is, zsidók is. — no ezeken ugyan már az Isten sem segíthet. * A zsidó megkeresztelkedhetik. de mit csináljon a szegény néger: ö nem tud kifehérbőrösödni. Pedig mindent 'megpróbál. Yegyigyárak. kozmetikusok, orvosok százai foglalkoznak a problémával, hogy mini lehetne megsápasztani. fehérbőrűvé alakítani a fekete arcot és testszimt. Még többen azzal, hogv miként formálódhatna át a gvapiashaj normálissá. Rengeteg ilyen kísérlettel csinálnak nagy üzletet, de a feketéből mégsem lesz fehér és a gyaoiashaiból bársonyos. * Oly szomorúak, szégyenkezők, szenvedők ezek a szegény feketék. Ők ugyanis a felié r- bőrüefc közt ízlésben asszimilálódtak. Ők rútnak tartják magúikat és mégsem tudnak önmagáiktól megszabadulni. A néger, éppen ugv. mint a kínai. vad. leküzdhetetlen szenvedéllyel vágvakozik a fehér nő után. Ezelőtt gyakoriak voltak a nörablásek, állítólag ma is veszedelmes szerecsen negyedben fehér nőnek egyedül végigmenni. Nagyon igaz az az amerikai szállóige, hogv a négerek csak hármat, istenítenek: a görögdinnyét, a csirkehúst és — a fehér nőt. * Amerikában gyakran a gyerek keresztnévként ismert nagyság nevét kapja. Egy időben sok amerikai kereszfeltette a fiát Kossuth Lajos nevéről fakiről különben sok községet is neveztek el és sok-sok utcát). A néger különösen kultiválja ezt a szokást- és kedves, amikor olvassa az ember, liogv a szerecsen Washington György megszurk-álta a szerecsen Lincoln Ábrahámot. % Sgy fiatalít és szépit a Í ||> CoraSI-créme jp CfMltt-pusler teall-szappan y ^ / Fölerakal i t. S. R. rércvöre: Vörös Rák gyógylár, Bratislava.
