Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-06 / 178. (1512.) szám

y*>iW 1927 augusztus fi, szombat. * 5 A Kriván tövében keresik a meggyilkolt Vörösmarty Margit holttestét Sikorsky újabb részletes vallomása szerint Michalkó apja kunyhójának közelében földelték el — Klepetár megtört és beismerésben van? — Sikorskyt Vázsecre kisérték, hogy megmutassa a gyilkosság helyét Prága, augusztus 5. A csehszlovák kriminoló­giában párját ritkító ibámügy, amely már közel egy két óta foglalkoztatja a prágai rendőrséget, napról-napra utjabb és újabb szenzációkat vet fel­színre. A Vörösmarty Margit meggyilkolásával vádolt Michalkó János szlovák szerkesztő és Klepetár János dr. orvos és író a vizs­gálat másítani s tádiumában csak a, szeren­csétlen növel iizötit házassági komédiát is­merik be, de váltig tagiadják a véres bűn­tett elkövetéséit. A harmadik gyanúsított, Sikorsky Miklós volt msntasszakszervezeti titkár, ezzel szemben állandó beismerés­ben van, bár vallomásait egyre változtatja. Sikorsky tegnap este újabb vallomással állott elő, amely, ha beigazolást nyer, úgy egy újabb Ba- zsant-históriával fogja gyarapitani immár nem Prága, hanem Szlovenszkó biinügyii krónikáját. Gyilkosság Kriván tövében hajtiiket, amit Margit Amerikáiban vásá­rolt és azután a holttestet a Vág jobbpart­ján egy homokgödörbe ásták és a sirt kö- vekkel fedték be. A leány holmijai A kis bőröndöt, amelyben Vörösmarty Margit ruhái és fehérneműi voltak, magukhoz vették, visszatértek Vydhodnára, ahonnét tovább utaztak Prágába. Az utón darabokra vágták a bőröndöt és a vonat ablakából szétszórták. A bőröndben lévő ruhákat Sikorsky hátizsákjába dugta és Prá­gában egy részét egy táncosnőnek ajándékozta, más részét pedig zálogba tette. A rendőrség a ruhadarabokat a zálogház­ban meg is találta, a továbbiakra nézve pedig a nyomozást tovább folytatja. Sikorskyt Szlovenszkéra viszik Sikorsky fenti valló-mását azonnal közölték Midhalkóval és Klepetár dr.-ral, akik azonban az elmondottakról miteem akarnak tudni. A prágai rendőrség még a mai nap folyamán Szlovenszkéra szállittatja Sikorskyt, hogy az a helyszínen mu­tassa meg, hogy Vörösmarty Margitot hol gyilkol­ták meg és segítségre legyen a holttest, feltalálá­sánál. két cikket is tett közzé a „Jó himév“ és a „Hoch slapler“ cim alatt. Az egyik cikkben azt állítja Klepetár, hogy „az ember előnyére szolgál a rossz hírnév­nek bizonya? adagjával bírni, mert ez érdek­lődést kelt és a fantáziát szárnyaiba bocsát­ja ... Ha valakinek eszébe jut és állandóan azt hangoztatja, hogy a lakásodban lelkészt Az a) sorsolási szisztéma is bebizonyította mindjárt az elején IIN6AR bankhis szerencséiét F, évi július 90-án a 17. sorsjáték I. osztályának legnagyobb főnyereménye Ki 70.000 az Ungár bankháznál (Bratisiava, Ventur-utcu "0. sz.) veti 72707 sz , valamint Ki 20.000 nyeremény is a 80015 számú sorsjegyre esett. emberek, akik tökéletesen tiszta hírnévvel akarnak bimi, viszont vannak olyanok is, akiknek rendkívül fontos, hogy nolstsz legyen a Midik. A „Hochsíapler" cimü cikkben ki­jelenti, hogy a „siker utáni vágy bizonifos mértékig mindenkinél normális. Azonban mi­helyst patologikussá válik, az illetőt már szélhámosnak nevezik. A szélhámds azt akarja, hogy tiszteljék és becsüljék, ami azonban csupán külső forma és nem belső tartalom kérdése nála. Ennek elérése cél­jából pénzre van szüksége és igy kerül a szélhámos a törvénnyel összeütközésbe. En­nek folytán állandóan a büntethetőség és büntetlenség határán mozog, mint Charlie Chaplin egyik filmjében“. Amint az idézetekből kitűnik, Klepetár dr. az ellene hangoztatott vádakat elméskedő cikke- zéssel, igen olcsó és könnyű argumentumokkal igyekezett nem is megcáfolni, hanem ellenkező­leg, a személye köré fonódott mendemondákat különös és már megbolygatott lelkivilágát el­áruló pszichológizálással alátámasztani és meg­erősíteni. Két kassai tanú Sikorsky tegnapi kihallgatása igen fontos részleteket tartalmaz. Mig előbbi vallomásai során azt állította, hogy Klepetár és Michalkó az Óriás­hegység valamelyik elhagyott táján tették el Vö­rösmarty Margitot láb alól, tegnap egészen más irányiban vallott és a részletekről pontos leírással szolgált. Elmondotta, hogy Vörösmarty Margitot Szlovenszkón, a Kirí­ván tövében gyilkolták meg, ahová hár­man eksiailták áldozatukat. Michalkó és Klepetár Sikorsky vallomását, mint az eddigieket is. kereken elutasítják, azon­ban a részletek, amiket Sikorsky előadott, olyan természetűek, hogy nehezen gondolhatta ki azo­kat olyan ember, aki valamely gyilkosságban maga is részt nem vett. A vallomásban elmondot­tak logikus láncolatot képeznek. A rendőrség a vallomás megtétele után azonnal megtette az in­tézkedéseket, hogy Sikorsky adatait a helyszinén felülvizsgálják 6 e célból elküldői te detekttyjeit a liptőmegyei Vázsec községbe. Ezen nyom-ozás talán még a mai napon teljes világosságot fog deríteni a bűnügyre. A rendőrség jelentése A rendőrségi sajtóiroda Sikorsky szenzációs- vallomásából a következő jelentést adta ki: Sikorsky Miklós ui-abb kihallgatásán beismer­te, hogy Michalkó és Klepetár dr. P-ár-isból való visszaérkezésük után egy na-pon, amikor -a Moldva partján sétáltak, elmondták, hogy Vörösmarty Margitot kicsalták a Tátrába, a Kiríván tövébe, ahol meggyilkolták és a Vág partján, Michalkó apjának kunyhója közeliéiben a leány holttestét elásták. Ezen beismerés alapján U-rban prágai detektívet elküldték Vázsecre, hogy ott Augustin csorbái csend őrifelügyelővel és a csendőrőrs egy emberé­vel a holttest felkutatására megtegye az intézke­déseket. Amikor azonban megállapítást nyert, hogy a nő bőröndjét a prágai Wilson-állomásnak a ruha­tárából közvetlenül Mielhalkonak párisi utazása előtt, múlt év agusztus 3-án váltották ki, Sikorsky beismerte, hogy a bőröndöt még 1926 jul-ius 16-én ő maga vette ki a vasúti raktárból, azon a napon, -amikor hazautazott -Sztovenszkóra. Elmondta, hogy a bőröndöt Vörösmarty Margittal együtt vette M a vasúti raktárból és elhelyezte -a pályaudvar ruha­tárába. A nővel és Mirháik óval azután Sikorsky is együtt utazott Ldptószentmiklósra, ahol Miíchalko az -egyik szállodában F-udhs, vagy Eischer álnév alatt szállásolta -el Margitot. A két férfi Vázsecre -ment és mintán Vörösmarty Margit testvérétől, aki nem imás, mint Sik-orsky felesége, a leány nevének felhasználásával 13.000 koronát csaltak ki, 1926 j-ulius 29-én visszatértek -Prágába-, abol a pályaudvaron teletfonértesitéöükre Klepe­tár dr. várakozott reájuk. Rögtön másnap Michalkó, Klepetár és Si­korsky visszautaztak Li-ptó sz-ent m ikl óéra, ahol Vö­rösmarty Margit várta őket. A leánnyal még aznap Vychodnára utaztak személyvonaton. Innét egy katonakocsi szállította tovább a -társaságot a Kri­ván aljába. Vörösmarty Margitot az u-t rendkívül kifárasztotta és e-lgyöngitef-te. Midőn a szekérből leszáll ottak, Michalkó a leányt apja kunyhójájnalk kö­zelében lévő forráshoz vezette, ahol a for­rás vizéből -megitaitita, előbb azonban a po­hárba valami port öntött, amit Klepetár dívtál kapott. A forrástól gyalog mentek tovább. Mintegy 300—4G0 lépést gyalogol­tak, amikor egy kis erdőcskébe értek, amely mögött széles legelő terül el és a Csorbató felé vezető ut halad át. Közben leszállóit az este, melynek homályában Michalkó és Klepetár Vörösmarty Margi- tot megkötözték. Sikorsky — igy vallja — nem veit jelen, valamivel távolabb állott és csak a nő kiáltását hallotta. Margit holttestét teljesen levetkőztették, sőt még a totóin hajából is kiszedték «« értékes Sikorsky Miklós A rendőrségi jelentésben elmondottak feltű­nően hasonlítanak ama szörnyű bünte-tt részletei­hez, amelyben a földi igazságszolgáltatás nemré­gen tett végső pontot. Az elmúlt hónapban kivég­zett Bazsant ugyancsak a Kriván sűrűiben gyilkol­ta meg 1920-ben szeretőjét és rejtette el tetemét, amig a prágai rendőrség hasonlóképpen egy bő­rönd révén rá meim jött Bazsant gyilkosságaira. Ha Sikorsky tényleg igazat mondott, úgy Szloven- -szkónak ismét nagy szenzációban lesz része. Hol történt az esketési komédia? Amint megállapítást nyert, a házassági ko­média a cseh Írók egyesiületének, a „MÁjJ“-nak közgyűlési termében játszódott le. Klepetár d-r., aki összeköttetésben állott a MÁJ-jal, -szabad be­járással bírt az egyesület Pstrosova-utcai épüle­tébe. Vörösmarty Margit, aki Prágában ismeret­len volt, bizva hihette, hogy a nagyterem egy ke­rületi anyakönywezetiőliivatal -és a piros-fehér szalaggal szereplő orvos -igazi anyaköny v v ezető. Klepetár beismerte részességét? A prágai délutáni lapok arról adnak hirt, hogy a tegnap esti kihallgatások alkalmával, alma­kor Sikorsky beismerő vallomást tett, állítólag Klepetár dr. is megtört. Klepetár, mint ismeretes, eleinte azt hangoztatta, hogy Vörösmarty Margitot csupán egyszer látta az álesküvő napján, később azonban beismerte, hogy több -Ízben találkozott vele. Miikor Sikorsky részletes vallomását a szlo- venszkói kirándulásról közölték vele, dü­höngései kezdett, rögtön rá azonlbtan gör­csös zokogás fogta el. Az éjszaka folyamán Klepetárnak valóságos ideg­rohamai voltak, cellájában időnként úgy viselke­dett, -mint egy őrült-. A Veosemi Li-st szerint ha­talmas lelkitusa után részletes vallomást tett és állítólag beismerte, hogy a gyilkosságban részt vett. Vallomásának egyes részleted azonban ellentmon­danak Sikorsky állításainak. Klepetár önportréja Amennyire a tények mutatják, az íróból or­vossá avanzsált Klepetár dr.-nak a bűnügyben jelentős szerep jutott. Nem lesz érdektelen, ha újságírói tevékenységéből, illetőleg megjelent cikkeiből olyan részleteket ragadunk ki, amely- lyel egyéniségét közelebbről megvilágíthatjuk. Mikor Klepetár dr. tavaly Párisból visszatért, tudomására jutott, hogy széltében-hosszában a házassági komédiában játszott szerepéről sut­tognak, sőt az egyik prágai lap az egész jelene­tet és a sikkasztást is leleplezte. Klepetár a vá­dak ellen igen különös módon védekezett. A Gentleman cimü folyóiratnak, melynek állandó munkatársa Volt, az ez id#i |§XHiári • Michalkó János ■hivatalt rendeztél be monyodnak en miniatű­ré, mire külföldről visszatérsz, az egyház- jog kérdéseiben már kiváló szakembernek számítasz. Az ily természetű rossz hírnév az egészen közönséges emberekben rendki- vÜUség látszatát kelti és mindenki hajlandó elhinni, hogy a drótnélküli távírót te találtad ki és nem pedig Signoi■ Mcrrconi". Másik cikkének egyik érdekes passzusa igy hangzik: „Azok az emberek, akiknek adósságaik van­nak, nagy tiszteletben részesülnek, mert ezeíc az emberek bizonyára hatalmasak, mi­után kölcsönre tudnak szert tenni. A pörös- ködö emberek Ötletesek, mert az ö kereske­delmi szellemük nem engedi meg, hogy töb­bet fizessenek, mint amennyit az ő kényel­mes életük megkövetel. A pöröislcödő embe­reknek meg van az a reményük, ho)jjy egy milliomos leányát vehetik feleségül. Mel­lesleg mondva, egy port ma megnyerni ugyanannyi, mint a középkorban a Szent- főidről, a keresztes hábon'uból való vissza­térés. A megnyert pör a zseni fejét glóriá­val veszi körül, kihívja a környezet tiszte­letét és valami szentséges félelmet támaszt, mert az, aki egy port megnyert párag-Mfív­sokkal folytatott párviadalt és az ellenfelet egyetlen csapással verte meg. Egy pört el­veszteni csak az,ok az emberek tudnak, akik égy mülió koronán felüli összentekkel eldol­goztak. Ezeket ugyan megszólják a villa­mosban és moziban, de ha khzabaduláisuk után bárhová is beteszik a lábukat, nagy ünneplésnek válnak részeseivé... Vannak Kassa, augusztus 4. Vörösmarty Margit eltű­nése körül szövődött bűnügy Kassán természete­sen óriási feltűnést keltett, miután Michalkó szer­kesztőt Kassán mindenki ismerte ottani működé­séből kifolyólag. A kassai rendőrigazgatóságon a bűnügy kipattanása után két tanú is jelentke­zett, akik Michalkó felől közelebbi adatokkal szolgáltak. A tanuk egyike egy jelenleg Kassán tartózkodó szlovák ügyvédjelölt, aki a múlt év nyarán Prágában Michalkóval,. aki néki ösmerő- se volt, a Vencel-téri Zlata Húsa kávéházban találkozott. Mikor Michalkó kifizette a ruhatári dijat, az ügyvédjelöltnek feltűnt, hogy Michalkó tárcájában sok ezer koronás bankjegy van. Becslése szennt az összeg mintegy 80— 100.000 koronát tehetett ki. Az újságírónál látott nagy összeg azért ejtette csodálatba az ügyvédjelöltet, mert tudta, hogy Michalkó állandó pénzzavarokkal küzd. Az ügy­védjelölt néhány nappal később elutazott a mor- vaorszá:' Blanskoba, ahol nem csekély megle­petésére újból összetalálkozott Michalkóval. Michalkó azonban ezúttal Klepetár és egy már nem fiatal nő társaságában tartózkodott. A nő Michalkó feleségeként mutatkozott be. Harmadszor néhány nappal később ismét Prágá­ban jött össze Michalkóval, aki azonban ez al­kalommal már a nő nélkül volt. Az ügyvédjelölt kérdésére, elmondotta, hogy a nőt elküldte nya­ralni. A tanú nem emlékszik már bizonyosan, vájjon Michalkó az Óriás-hegységet, a Sumavát, vagy pedig a Tátrát jelölte-e m- ; az asszony tartózkodási helyéül. A másik tanú, egy prágai bölc.-ászettam hallgatónő, aki jelenleg Kassán időzik, elmon­dotta, hogy a múlt év augusztus havának elején Éger­ből Párisba ugyan abban a kocrUzakuszban utazott, amelyben Michalkó és Klepetár ültek. A két férfi társaságában nő nem tartózkodott, ellenkezőleg Michalkó a kocsiban tartózkodó összes nőknek udvarolt, köztük a tanúnak is. A két férfi teljes nevén mutatkozott be a ta­núnak. Feltűnést keltő körülmény, hogy Michalkó az utón egy grafológiai segédköny­vet tanulmányozott szorgalmasan, melynek ismereteire nyilvánvalóan a Vörösmarty Margit nevében hamisított leveleknél volt szük­sége. Még egy Sikorsky variáció Ezen két vallomás csupán megerősíti a vizs­gálatnak erre vonatkozó eredményeit. A Prágá­ból Vázsecre leutazott detektív meg fogja vizs­gálni Michalkó és Sikorsky állításának arra vo­natkozó részeit is, amelyek arról szólották, hogy Vörösmarty Mdrgit a vázseci tanítónővel a gyilkosság idején Csorbatóra rándult ki. Michalkó Sikorskyt vádolja a gyilkosságai A Národni Listy estilapja jelenti, hogy a Vázsecre kiküldött detektívek, akik Sikor- ®kyt is magukkal vitték, hogy a gyilkosság színhelyét megmutassa, ezideig pozitív érte­sítést nem küldtek a prágai rendőrigazgató­ságra. Michalkót az elmúlt éjszaka újabb ki­hallgatásnak vetették alá. Michalkó megvál­toztatta eddigi állításait és azt vallotta, hogy Sikorskval és Vörösmary Margittal múlt év julius 15-én elutazott Vázsecre, onnan pedig Csorbára mentek. Sikorsky, aki már hosz- szabb idő óta élt — Michalkó állítása szerint — rossz viszonyban Vörösmarty Margittal, ekkor azt hangoztatta Michalkó előtt, hogy a nötöJ meg kell sz^ba-dulttiít. Ekkor érkpjsett J j Vázsecre Sikorsky felesége is Kassáról, aki­vel Michalkó később Kassára utazott. Mikor Michalkó ismét visszautazott Vázsecre, Si­korsky azt mondta neki, hogy a nő elutazott. Ez volt tehát az a kritikus momentum — vallotta Michalkó —, mert abban az időben, amikor ő Kassán volt, megölte Sikorsky a leányt és holttestét valahová eltemette. Michalkó tehát fölhagyott eddigi takti­kájával és Klepetárt mentve, Sikorskyra igyekszik áthárítani a szörnyű bűntettet. A végzetes kassai estél’/ Budapest, augusztus 5. (A P. M. H. alkalmi tudósítójától.) A Csehszlovákiában rejtélyes kö­rülmények között eltűnt Vörösmarty Margit csa- ládjéygl ffiifltegy 15 évvel ezelőtt Miskolcról vau-

Next

/
Oldalképek
Tartalom