Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-02 / 174. (1508.) szám

ívsi augusztus 3, Kedd.

A kisebbségi választási blokk helyessége

Animendie Ewald dr. véleménye a kisebbségek választási fellépésének módjairól Bées, augusztus 1.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az európai nemzeti kisebbségek állandó kongresszusán nak titkársága, amelynek élén Ammende Ewald dr. áll, érdekes cikket bocsátott kéziratban a P. M. H. bécsi tudósítójának rendelkezésére).

A nemzeti kisebbségek egy és ugyanabban az [államban való együttműködésének legjellegzetesebb formája a választási biok, amely nem tévesztendő össze a parlamenti blokkal. Csupán a kisebbségieknek a parlamenti választásodon való együttműködéséről van szó egységes jelölő listák és kölcsönös támogatás alapján.

'Az a körülmény, hogy erre már a legkülönbözőbb államokban sor került, java részt bizonyára abban az okban rejlik, hogy az uj választójogi törvények és rendeletek a kisebbségek számára számos hátrányt tartalmaznak.

így történt például Olaszországban, ahol az utolsó parlamenti választásokon a németek és a szlovének csak a szavazatok, illetőleg a listák kapcsolása révén érték el a szükséges minimumot. Az utóbbi időben újból több országban jött létre a kisebbségek választási blokja- így Lengyel- országban, ahol

az utolsó választásokon a kisebbségi Majc az összes résztvevők számára nagy sikerrel, járt,

uj választások! esetére máris megállapodás történt a németek és az ukránok egy része között. Ez a megállapodás bizonyára kiinduló pontja lesz az összes lengyelországi kisebbségek általános választási blokjának. Romániában is választási blokkot kötöttek egymással a magyarok és a németek. Éppen az a körülmény, ahogy Romániában a kisebbségek választási blokja megalakult, mutatja, hogy ennek nem az a célja, hogy a többségi nép pártjaitól a kisebbségek szeparálják magukat, sőt ezekkel szembe forduljanak.

A romániai kisebbségi biok megalakulásának leglényegesebb motívuma, illetőleg az a határozat, hogy a kisebbségek nem működnek együtt egyetlen többségi párttal sem, az (igy szólott többek között a magyar párt vezetőségének határozata is), hogy a kisebbségek -a legélesebb harc idején nem akarnak a többségi pártok közé állami és az egyikkel, vagy másikkal való lepaktálás következtében a többségi pártok haragját megkockáztatni és evvel a többségi nép szemében magukat pszihológiailag megterhelni. A kisebbségi blokkot a semlegességre való törekvés és a többségi nép pártharcaiba való beavatkozás elkerülése idézte elő.

A választási biok azonban, amint már említettük, nem jelenti egyúttal a parlamenti blokkot a választások lezajlása után, sőt általában megállapítható, hogy a kisebbségi választási blokk csak igen ritkán élték túl a választásokat. Ez még Lengyelországra is áll, ahol egyébként a kisebbségek között kimondott szolidaritás uralkodik. Ez a körülmény azt bizonyltja, hogy a kisebbségi választási blokkok létrejötte nemcsak azokra az államokra szorítkozik, ahol a kisebbségek parlamenti biokban egyesültek, hanem azokban is alkalmazható, ahol a kisebbségek csak esetről- esetre tartják szükségesnek a politikai együttműködést.

Az ilyen választási blokkok politikájának ellentéte az, amikor a kisebbségek a többségi nép pártjaival kötnek választási egyezményeket. Ezt a politikát szinte mindig taktikai okok idézik elő és ezért csak taktikai értékkel bir. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ilyen, taktikai okokból történt egyiUlmüködés a többségi pártokkal gyakran igen hátrányos következményekkel jár. Az a többségi párt ugyanis, amellyel a kisebbségek választási paktumot kötöttek,

a várakozásokat és a tett 'gépieteket rendszerint nem tartja be

és nacionalista, illetőleg helyesebben soviniszta befolyásra kisebbségellenes kurzusba kezd, avagy a legjobb esetben nem akadályozza ezt meg. A kisebbségek ekkor arra kényszerülnek, hogy harcba bocsátkozzanak azon párt ellen, amelynek támogatását a választások alkalmával tagjaik figyelmébe ajánlották, ami a kisebbségek körében természetszerűleg elkeseredést és bonyodalmakat eredményez és a külföldön is a politikai konzekvencia tudatának hiányát kelti.

Az elmondottakból kitűnik, hogy a többségi pártokkal való megállapodás sohasem lehet tisztán taktikai okok eredménye (például uj mandátumok nyerése), hanem tekintetbe kell venni az összes esetleges pszihológiai károkat és visszahatásokat.

Ezzel összefüggésben utalnunk kell egyúttal arra, hogy a pszihológiai momentumoknak a kisebbségek politikai életére nagy jelentőségük van. A kisebbségi kongresszus ezekkel a pszichológiai momentumokkal részletesen foglalkozni fog.

A többségi nép pártjaival való választási paktum egyébként a kisebbségek önállóságának elvesztésével járhat, 'főként akkor, ha a kisebbségek néhány mandátum elnyerése kedvéért kötelezik magukat arra, hogy ’ épviselőik belépnek az illető többségi párt frakciójába. Kézen fekvő, hogy a pszihológiai természetű nehézségek, amelyekről már szülöttünk, ebben az esetben az illető többségi párt cserben hagyása esetén különösen erősen éreztetik hatásukat.

xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyermekit, ha jó olvasmánnyal látja el. ■Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikák y ■

í*XrM

H cselt nemzeti szocialisták féllábbal a kormányban

Sajtójukban nyiltan bejelentik kormánybalépési szándékukat — Pezsgő politikai élet Karisbadban — A kormány- képessé puhuit szocialisták Svehiát rá akarják bírni a szociális biztositási reform elejtésére

Az u) sorsolási szisztéma

is bebizonyította mindjárt az elején

UNCAR banhhás szerencséiét

F. évi julius 80-án a 17. torsjáték I. osztályának legnagyobb

főnyereménye

Kg 70.000

az Uogár bankháznál (Bralislava, Ycntur-utcu 20. az.) vett 72707 sz , valamint

Ki 20.000

nyeremény is a 80015 számú sorsjegyre esett.

Prága, augusztus 1. Elsőkul jelentettük, hegy ősszel, a szociális biztosítási reform elintézése után

megalakul a „Masaryk-koalició“, mely a MasuTykot választó pártokat fogja magába öleli. A cseh nemzeti szocialista párt lesz az első, mely a kormánytöbbségbe visz- Szatér és valószinüleg vele versengve egyidejűleg lép he majd a kormányba a csehszlovák és német szociáldemokraták munkaközössége is.

A cseh nemzeti Szocialisták a karlsbadi megállapodások értelmében vasárnapi sajtójukban nyílt színvallást tettek a kor- mánybalépés mellett s megkezdték szü- lcebb közvéleményüknek ez irányban való előkészítőét.

— A tények — írja bevezetésében a párt hivatalos lapja — egyenesen köveetlik, hogy a szocialisták a békés és előnyös viszonyok biztosítása érdekében részt vegyenek a kormányban,

mert a mostani viszonyok közt semmit nem érhetnek el, csak ha az államhatalomból részt kiérnek. Ez nem bársonyszék-kérdés, hanem ettől függ, hogy a viszonyok ne alakuljanak egyoldalúan egyes rétegek előnyére s mások hátrányára . . . Nem a barríkádok, hanem a békés és öntudatos munka korát éljük s épp azért

nem térhetünk ki a kollektivizmus többi részeivel vadó közös munka elől (!)

ataust ——mi /j tr Hgi'gjgBTn.T. Mm rdmea;

. . . Nem aggodalmaskodunk a jövő miatt, mi is szóhoz jutunk és dönteni fogunk s nincs rá semmi okunk, hogy ezt titokban tartsuk.

Pártunkra a középpárt föladata vár.

Az idézet gyönyörűen illusztrálja, hogy a cseh nemzeti szocialisták az egy éves ellenzékieskedés alatt eléggé megpuhultak és eddigre már kormányképesekké értek. Egyes verziók szerint a párt csak az ominózus szociális biztosítási törvény elintézése után készült fölhagyni az ellenzéki hanggal, de Benés nyomására, aki a Rothermcre- akdóval szemben egy nagy többségre lá- maszokodó kormány nevében Szeretne föllépni, már most kénytelen taktikát változtatni.

Hogy azonban ilyen nyiltan csinálnak már hangulatot a p álfádul ás mellett, valószínűnek vehető, hogy Svehlával való megegyezésük legalábbis útban van.

Karlshadban a kormánybialépésre kész szocialista pártok képivselői nagy erőfeszítéseket tesznek az irányban, hogy idöelölti csatlakozásuk ellenszolgáltadásaképpen a kormánytöbbséget rábírják a szociális biztositási reform elejtéére.

A karlsbadi élénk politikai fürdőidény különben delel őj-ét éli. A politikusokon kívül újabban számos magas rangú katonatiszt is nyaral. A cseh lapok Podhajszky hadsereg- felügyelő mellett további kilenc csehszlovák tábornok karlsbadi üdüléséről Számolnak be.

Egy volt kassai ügyvéd ellenállhatatlan kényszer hatása alatt tarifa a legnagyobb magyar vagyon örökösét

Hoyos grófnő és Halmos Károly harca a 21 éves Szemere István körül !> — Az anya izgalmas autóul] a az idegorvos kíséretében Ab auj révre —

Miskolc, augusztus 1. (A P. M. H. munkatársától.) A legendás hírű Szemere-örökség körül egyre inkább kiélesedik a családi vi- szálykodás. Két ellenséges tábor áll egymással szemben. A vagyon örököse, a huszonnégy éve® Szemeire István Abaujk'éren, Halmos Károly kastélyában tartózkodik a meny-í, asszonya mellett. Az anya és a család néhány barátja mindent elkövet, hogy visszahívja őt Abiamjkérről. A fiatal vőlegény azonban — úgy látszik jól érzi magát és még csiak nem is válaszol amyjla levedre.

Szuggeszció?

Csütörtökön történt, hogy Hoyos grófnő, Szemere István édesanyja levelet kapott egy kassai barátnőjétől. Ebben a levélben a barátnő arra figyelme stette a grófnőt, hogy Halmos Károly már kassai ügyvéd korában hipnózissal foglalkozott és társaságukban szuggesz- ciós mutatványokat végzett.

Hoyos grófnő megrendült, amikor ezt a levelet olvasta és egyre hatalmasodott az az aggodalma, hátha

a fiát is szuggeSzciás hatalma alatt tartja

jövendőbeli apósa, Halmos Károly.

A grófnő egyik ügyvédjét és unokatestvérét, Putty Sándort, azonnal Kassára küldte, hogy járjanak utána a fantasztikus hímek és nyomozzák ki, csakugyan végzett-e Kassán Halmos Károly ilyen szuggaszciós mutaványo- kat? Küldötteinek visszatérését azonban már nem tudta bevárná és elhatározta, hogy maga megy ki autón Abaujkérre egy pesti ideggyógyász társaságában és meggyőződik róla, hogy igazak-e sguggeszcióról szóló híresztelések.

Ez az elhatározás ugyancsak nehéz volt az anya első aütóutjának tapasztalatai után. Fia ugyanis annak idején közjegyzői meghatalmazást adott ki, amelyben ügyeinek intézését Halmos Károlyra bízta. Hoyos grófnő ekkor szintén autóval ment ki Abaujkérre, a harcban azonban akkor vesztes maradt, mert bár fiával vissza is vonatta a meghatalmazást, a faltai Szemere István nem jött vele vissza Budapestre.

Hoyos grófnő és Hajós tanár útja

Az anya aggodalmai annyira elhatalmasodtak, hogy az utóbbi napokban valósággal kínlódott és szenvedett, hogy fia nem válaszol leveleire. Álmatlan éjszakákon folyton a fiára gondolt és úgy jelent meg előtte a képe,

, mint valami afei felsőbb ég njgfgasabbrendü erők titokzatos befolyása alatt áll. Meggyőződésévé váM, hogy fia, aki csak nem rég esett át egy súlyos vakbéloperáción, elvesztette szabad cselekvési akaratát.

Tervéiről nem tudták lebeszélni és igy a pénteki napon Hajós Lajos dr. egyetemi tanár, idegorvos és leányának kíséretében autóval útra kelt fiához.

Az autó utasai pénteken este érkeztek meg Miskolcra és szonlbaton a kora reggeli órákban Abaujkérre mentek.

Izgalmas várakozás a kastély előtt

Az autó a Halmos-kastély előtt állott meg.

A grófnő a soffőmek odaadta a névjegyét, hogy vigye fel a fiához. Abban a pillanatban, amikor a soffőr benyitott a villa kapuján, az autó utasai a rácsos kerítésen át megpillantották Halmos Károlyt. Ott állt a kert közepén. Bizonyára az. autó berregésére jött ki. De amikor meglátta az autóban ülőket, mozdulatlan maradt és megállította a soffőrt. Valamit mondott neki és átvette tőle a névjegyet.

Á grófnő innen kezdve igy adta elő élményeit:

— Most következett olyan háromnegyed óra, amilyet még nem értem meg soha. Az autót a nagy hőség miatt egy akácfa árnyékába állítottuk és ott vártunk hárman az idegorvos, a kislányom és én. Vártuk a fiamat és nem jött.

— Hát csakugyan lehetséges, hogy egy fin nem jön az anyja hívására. Pontosan emlékszem, hogy féltiz is elmúlt már, amikor végre a kerítésen át láttam, hogy feltűnik a villa kertjében. Fürdőköpenyben jött és papucsban, tehát nem azéirt várakoztatott, mintha át kellett volna öltöznie, hanem Halmos Károly ezalatt az idő alatt alaposan kioktathatta.

— Ott állt előttem a fiam, egy szál fürdőköpenyben és papucsban. Mondtam neki: — Öltözködj fel, Pista, itt csak nem beszélhetünk az utcán. Gyere át Bárczayékhoz, ott nyugodtan lehetünk négyszemközt. Fiam csak a fejét rázta, mindeddig egy szót sem szólt. Csak a kezemet csókolta meg kényszeredetten, minden öröm nélkül.

— Nem megyek Bárczayékhoz, — szólalt meg végre.

— MiértSiem jössz? Csak nem kívánod, hogy én hetegyem a lábamat Halmos Károly 1

— A fiam most dühös pillantást vetett rám é« makacsul hajtogatta, beszéljünk az utcán.

Neki innen nem szabad elmennie.

— Kétségbeesetten karoltam bele, a kezét is megcsókoltam és kérleltem, jöjjön velem. Végre meggondolta magát, de azt mondta, Bárczayékhoz nem megy. Azt felel lem erre neki, hegy gyerünk a legközelebbi paras7t- házba. Belékaroltam, a húga is karon fogta és igy vittük magunkkal az ismeretlen ház felé- A professzor egy szót sem szólt, csak figyelte a fiamat. .

Négy szemközt

így indultak el a parasztház felé. Hoyos grófnő most arra kérte az idegorvost és a leányát, hogy hagyja őt négyszemközt a fiával. A jómódú szives házigazda nyomban rendelkezésükre bocsátotta az úri szobát.

— Végre egyedül voltam a fiammal —1 folytatja előadását a grófnő. — Erről, a beszélgetésről igazán semmit sem tudok mondani.

A fiam alig beszélt,

úgy látszik alig érdekelte mindaz, amit mondok neki. Beszéltem örökösödési és anyagi ügyekről, de teljes érdektelenséget mutatott. Faggattam a menyasszonya felől és kérdeztem, miről Szokott Halmossal beszélni, de ő csak hallgatott, dühösen szaladgált fel s alá a szobában. Könyörgött, hogy hagyjam békén. Két óra hosszat ültünk egymással szemben, azonban jóformául csak én beszéltem. Egyre kínosabbá vált együttlétiink. Néhányszor megemlítette, hogy imádja Irént, a menyasszonyát. Mondtam neki, hogy én nem bánom, ha feleségül veszi a lányt, én Szeretni fogom a menye met, de

borzadok a gondolattól, hogy Halmos Károly valaha is beleszólhasson a fiam életébe.

Most kopogtak, a Halmos-villa inasa lépett be. Gyorsan a fiamhoz szaladt és valamit súgott a fülébe. A fiam félhangon ezt válaszolta:

— Jó, megyek már.

És nem lehetett semmi könyörgéssel vizs* szatartani. Csak azt Ígérte meg, hogy később visszatér.

— De nem tartotta meg az ígéretét. Hiába vártuk egész nap. ügy értesültem, hogy Halmos Károly rögtön azután, hogy megérkeztünk, telefonált Abaujszántóra Borsos Gábor főszolgabiróhoz. Amig én fiammal tárgyaltam, Hajós professzor beküldte névjegyét a Halmos-villába és kö mibe lül ugyanannyi ideig tárgyalt Halmossal, mint én a fiammal.

— A Halmos-villa kapujáig kisértem el fiamat és amikor visszafordultam, csodálkozva láttam, hogy

az autómat egyenruhás hajdú őrzi és egy csomó ember állja körül. A hajdú azt mondta, hogy erre utasítást kapott. Én magam kergettem el a hajdút, de csakhamar 10—15 csendőrt láttam az utón. Halmos ment velük és a főszolgabíró.

A soffőmek a hajdú elmondotta, hogy őt is meg a csendőröket is a föszolgabiró rendelte ki,

mert Halmos Károly attól tart, hogy Szemere Istvánt meg akarják szöktetni a kastélyból.

A professzor nyilatkozata

Hajós professzor a Pesti Napló munkatársának kijelentette, hogy a fiatal Szemere tényleg

ellenállhatatlan kényszer hatása alatt áll.

Ez a befolyás jövendőbeli apósától származik, aki a szokottnál is agilisabb temperamentu- mu. Az emberekkel való érintkezés közben Szinte céltudatosan és majdnem ellenállhatatlanul igyekszik érvényesíteni akaratát. A fiatalembernél észlelt bizonyos kísérleteket, amelyek arra irányultak, hogy küzdjön és tiltakozzon a befolyás ellen, az ellenállhatatlan kényszer azonban lenyűgözi őt.

Kérlelhetetlen harc indult meg Hoyos grófnő és Halmos Károly között. A tét a legnagyobb magyar vagyon, a Szemere-örökség.

Meghalt Anglia legnagyobb Afrika-propagazsdistája

London, augusztus 1. Sir Harry Johnsbn, ismert angol utazó 69 éves korában meghalt. Kezdetben Stanley munkatársa volt s ő kötötte azokat a szerződéseket, amelyek Angliának Ugandában s a Nyassza-föidön uj domíniumokat biztosítottak. Jobnston volt Anglia afrikai politikájának legnagyobb propagálóra, aki a Kairóból Kaptadtig terjedő, összefüggő angol gyarmatok rendszeréért dolgozott*

5