Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-28 / 196. (1530.) szám
14 1927 augusztus 28, vasárnap. 'PKSCT'iV^Aí&AR-HIRliAB KéZtiAZDA^ÁGp Vállalkozó szellemü-e a csehszlovák tőke ? . ^ V - y.. Prága, augusztus 27. Már egy éve van annak, hogy pénzbőségről kezdtek írni és egész cikksorozatokban bizonyították, hogy a pénz nagy része foglalkoztatás nélkül és kamatozatlanul hever. Senki sem gondolhatta volna, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank egy egész éven keresztül másfél milliárd koronát fog kamat nélkül hevertetni. Ma már tudjuk, hogy ez igy van, sőt természetesnek vesszük és csak most kezdik jövendölni az őszi javuló konjunktúrát. Ha visszatekintünk, szinte ijesztő, hogy a csehszlovák tőkének mennyi munkára lett volna alkalma mialatt a Nemzeti' Bank trezorjaiban kamatozatlanul hevert. A köztársaságban mindenki és minden tőke után kiáltott. Elsősorban , az építkezési tevékenység, amely állami segítség nélkül nem tudott kellőképpen kifejlődni, de a kereskedelemnek is reorganizációra, tehát elsősorban pénzre A lett volna szüksége. A csehszlovák kivitelre gondolunk elsősorban, amely a kivételes intézkedések bevezetése óta és a szomszédállamok megfelelő ellenintézkedései miatt nem fejlődik nagyon kedvezően, sőt egyes tételekben megakadt. Általában meg kell állapítani, hogy a csehszlovák külkereskedelem nincsen jól megszervezve. A külföld keresi meg azt a pénzt, amit tulajdonképpen a belföld kereshetne meg, mert a csehszlovák kivitel igen nagy része közvetett utón halad. Ausztriába például azért exportál Csehszlovákia oly sokat, mert Béc.s kitünően ért ahhoz, hogy a csehszlovák árukat nyereséggel továbbítsa. Ezenfelül a legfontosabb problémák egyike a termelés finanszírozása, mert a csehszlovák termelés egy uarmada a bankok kezében van, úgy hogy a bankoknak túl sok befolyás jut, már pedig a bankok a gazdasági depresszió idején nem nagyon szívesen pénzelik a vállalatokat:. Egy főbaj továbbá az, hogy annak ellenére, hogy a pénzpiac helyzete állandóan kedvező, a belföldi töke nem tudja megakadályozni, hogy egyes vállalatok idegen kézbe kerüljenek. Az utóbbi időben a birodalmi német tőke terjeszkedik erősen és legutóbb például két csehszlovák rádiógyárat szerzett meg. Méltán kérdezhetnék tehát, hogy miért nem finanszírozta a belföldi, tőke ezeket a vállalatokat? A válasz erre a kérdésre csak az lehet, hogy a finanszírozás vagy keveset jövedelmezett, vagy pedig tulnagy rizikóval járt volna. Régi igazság, hogy a tőkeberuházások az emelkedő rizikóval és a csökkenő jövedelmezőséggel együttesen és megfelelően csökkennek. Ha a kérdést azonban más szempontból fogjuk föl, akkor a következőképpen hangzik: miért van a külföldi tőke abban a helyzetben, hogy a csehszlovák vállalatokat finanszírozhassa akkor, amikor a belföldi tőke álláspontja szerint ezek a beruházások egyrészt tulnagy rizikóval járnak, másrészt nem igen fizetődnek ki? A Prager Presse már hetek óta hoz hirt arról, hogy amerikai tőke milliárdos összegekkel akar az építkezési tevékenységben részt* venni és különösen a prágai építkezést akarja előmozdítani. Ez azt jelenti, hogy az amerikai tőkében van annyi önbizalom és hogy Amerikának van annyi bátorsága, hogy még az úgynevezett rizikóval szemben is. mozogjon, terjeszkedjen, főként pedig kamatoztasson, mig a csehszlovák tőke az amerikai tőkével ezen a téren a küzdelmet nem tudja felvenni. Nem titok továbbá, hogy a német ipar a csehszlovák köztársaságban mindinkább a direkt kivitel felé fordul és igyekszik kiküszöbölni a külföldre való közvetítést. Eltekintve attól, hogy más országban egy ilyen gazdasági esemény tervszerűen játszódik le, figyelemreméltó, hogy a német tőke á csehszlovák köztársaságban sokkal vállalkozóbb szellemű a csehszlovák tőkénél. Ezen megállapítások alapján végezetül azt :s megállapíthatjuk, hogy a belföldi tőke még a birodalmi német tőkével sem tud megbirkózni. Már pedig a gazdasági önállóság a politikai önállóság alapföltétele! Vállalkozó szellemü-e a csehszlovák tőke? A fentiek szerint erre a kérdéssel nemmel kell felelni. A csehszlovák tőke túl óvatos, nem szereti a rizikót, de főként nem szereti a mérsékelt hozadékot. Az a tény azonban, hogy a csehszlovák tőke kamatozatlanul hever, az élet minden ágára természetesen a a legnagyobb visszahatással van. C u korkártólItárgyalások és a mezőgazdasági cukorgyárak. Az összes mezőgazdasági cukorgyár keddre ülést hívott össze, amelyen arról fognak tanácskozni, hogy a gyárak milyen álláspontot foglaljanak el az esetben, ha a kartell nem jön létre. Ez .esetiben más koncentrációs törekvések nyomulnának előtérbe. Egy milliárd korona a cukorkampány finanszírozására. Pénzügyi körökből a következő információt kapjuk: Az idei cukorkampányban • 900— 1000 millió koronára lesz szükség. Mivel azonban a bankok a zsirőszámlán körülbelül 1300 millió korona fölött rendelkeznek, a Nemzeti Bank a finanszírozásba mindaddig nem fog beleavatkozni, mielőtt a bankok a szükséges készpénzt normális utón meg nem szerezték. Legrosszabb esetben az országos kibocsát óintézeteknél a bankók váltóanyagát eszkomptálták. A Nemzeti Bank deviza- állománya igen kedvező, úgy, hogy nem kell attól félni, ami eddig mindig bekövetkezett, hogy a cukorkivitelből eredő devizáikat hamarosan ki kell szolgáltatni. A múlt évben azok a bankok, amelyek a cukorkampányt finanszírozták, kénytelenek voltak a devizákat a külföldön előre kölcsön kérni és külföldi kölcsönöket kérni. Ez idén erre nem lesz szükség és ezért a Nemzeti Bank nem fog kivételes intézkedéseket tenni. A háború utáni időben ez az első eset, hogy a cukorkampányt ily- niódon finanszírozzák. A VIII. nemzetközi reichenbergi mintavásár várakozáson felül jól sikerült: A vásár pénteken, 19-én zárait. A kiállító cégek 95%-a termelőkből állott, ezek közül 15% külföldi, főleg Németországból, Ausztriából, Svájcból, Magyarországból, Angliáiból és Amerikából eredő árukat állítottak ki s ami ennek a kiállításnak különösen nagy súlyt kölcsönöz, az a tény, hogy a ki állított árucikkek speciális termékek. A belföld nagy arányban vett részt e mint a vásáron és termelésének legjavát álliitott. ki. A technikai kiállítás különösen jól sikerült s ennek keretén belül elsősorban a tex- tilgépkiállítás keltette fel a figyelmet. Belföldi, de főképpen svájci cégek a legmodernebb textilgépeket állíifcottlálk ki. A kiállítás ezer négyzetméterrel több felületet foglalt le, mint tavaly. A nagy kínálatnak igen szép kereslet felelt meg. A nemzetközi üzletek szintén fölülmúlták a várakozást. A vásár egész tartama alatt az érdeklődés nem csökkent és a Siker rendkívül kielégítőnek mondható. A vásárt ezúttal Peroutka dr. kereskedelemügyi miniszter 'is meoflátogatíta s elismerését fejezte ki a tapasztaltak fölött. terménytőzsdén voltak' ma is arosoattexiesöá. míg Osikágóban a helyzet nem változott. A tengeripiacon a szeptemberi határidő egycente6 visszaesésével szemben a későbbi határidők változatlanok maradtak — Csikágó. Búza szeptemberre 137.37, decemberre 141.12, májusra 144. Tengeri szeptemberre, 109.63, decemberre 114-25, a májusra 11750. Zab szeptemberre 45.63, decemberre 49.50, májusra 52.50. Rozs szeptemberre 98.25, decemberre 100.63, májusra 104.63. — Winnipeg. Búza októberre 144.50, decemberre 140.88, májusra 145.12. Zab októberre 57.63, decemberre 53.50. — Liverpool. Búza októberre 10 öh 11.50 d, decemberre 11 sh 0.25 d, márciusra 11 sh. 11 d. — Newyork. Búza II. red wínter 148.37, II. hard winter 150.37, I. northem Manitoba 173.12. Rozs 113.63. Takarmányárpa 99. Tengeri 119.50. Búzaliszt 675—725. Bonyodalmak az önálló kereseti foglalkozással bírók biztosítása körül A parlament a szociális biztosítási törvénnyel kapcsolatosan megalkotta az önálló kereseti foglalkozással bírók biztosítására vonatkozó törvényt is, amely azonban eddig nem lépett hatályba és nagyon kérdéses, hogy a közeljövőben, mikor a szociális biztosítási törvényt is módosítani kívánják s amikor különösen az ipar erős ellenszenvet tanúsít az önálló keresetűek biztosítási intézményével szemben, hatályba léptetik-e e törvényt. A szakkörök amúgy is állandóan hangoztatják, hogy az önálló keresettel biiróak biztosításáról szóló törvény teli van hibákkal $ az élet- beléptetése előtt feltét1 énül revízióra szorul. Á megalkotott, de még hatályba nem lépett törvény körül máris bonyodalmak jelentkeznek s különösen égető kérdéssé vált e törvénnyel kapcsolatosan az, mi történjék azokkal a visszatérítendő dijakkal, amik a törvény értelmében megilletik ama munkásokat és alkalmazottakat, akik önállósítják magukat s akikre a nyugdíjbiztosítás intézménye nem terjed ki. Számos olyan eset van, amikor önálló foglalkozási ágra áttért munkások és alkalmazottak a befizetett járulékok ötven százalékának visszatérítését kérelmezték a nyugdíjbiztosító intézettől, ott azonban azt a választ nyerték, hogy e dijak nem téritettnek vissza, de átadatnak majd az önálló keresettel bírók nyugdíjintézetének, mely azt az önállósított egyén javára számolja el majd befizetésként. Mivel ezek az esetek szaporodnak s mert a magukat önállósított egyének nem látják megnyugvással a mai helyzetet, e kérdéssel az érdekképviseleti körök is foglalkoztak. A kereskedelmi és iparkamarák javaslatot dolgoztak ki e kérdésben s e javaslatban kifejtik, hogy addig, mig az önálló keresettel bírók biztosításának intézménye meg nem valósittatik, azok, akik a biztosításból önállósításuk folytán kiléptek mindaddig igénnyel bírnak egy biztosítási eset bekövetkeztekor a biztosítási intézmény szolgáltatásaira, amíg az önálló keresetűek biztosítási intézménye meg nem szerveztetik. A javaslat hangoztatja, hogy azoknak, aki a törvény 240. §-ában jelzett visszafizetési igényhez ragaszkodnak, a visszajáró járulékokat ki kell fizetni. Ezt a visszafizetést teljes végkielégítésként kell tekinteni. Az állami ipartanács szociális biztosítási albizottsága szintén foglalkozott e kérdéssel és oly értelmű követelést állított fel, mely szerint azok, akik eddig mint munkások fizették a biztosítási dijakat s most önálló kereseti foglalkozásra tértek át, továbbra is tagjai lehetnek a nyugdíjbiztosítónak, de azok ,akik nem akarnak biztosítottak lenni, a visszatérítendő járulékrészre a törvény 240-ik paragrafusa alapján igénnyel bírnak. Ez a két szakvélemény egyértelmű a tekinteten, hogy a nyugdíjbiztosító köteles a visszajáró járulékokat kifizetni és nincs joga azokat a aun- kás vagy alkalmazott akarata ellenére tartaló- J kölni az önálló keresettel bírók biztosítási inté- | zete számára. + A prágai deviza/rmagánpiacon Róma 182.25 —182.75, Berlin 802.37—802.63, London 164.10— 164.20, Zürich 650.50—651, Bécs 474.75—475.50, Kábel 33.71%—33.72%, . Páris 132%—133%. + A prágai értékmagánforgallom szilárd volt és az üzlet élénk. A következő jegyzések történtek: Nordbahn 5575—5585, Polöí 627—629, Prágai vas 1485—1495, Berg és Hütten 3370—3385, Skoda 958—960, Brünni gépek 38—39, Au-jsígi vegyi 1035—1040, Sellier 1550—1555, Cseh solo 1430—1440, Első pilzeni 3310—3320, Königshofer 3705—3715, 5%%-os negyedik államkölcsön 92.75—92.85, 4%%-os negyedik 77.55—77.65, 3%%-os negyedik 63.85—63.95, 4%-Os pőtjáradék 69.20—69.30. + Az olmüci terménytőzsdén általában szilárd irányzat mutatkozott. A kereslet és kínálat igen élénk volt. Egyedül a zab gyöngült. Hivatalos jegyzések: Morva búza 221:—223, uj búza 227— 230, morva rozs 216—220, merkantilárpa 178— 180, príma árpa 188—194, uj zab 154—158, takarmányárpa 150—152, román tengeri 128—130, Viktória borsó 425—450, lencse 380—650, bab 180—185, félédes la>.~ széna 46—48, édes széna laza 53—55, mák belföldi uj 610—630, belföldi kömény 625—630, belföldi hagyma 106—110, 0GG búzaliszt 348-—352, rozsliszt 310—315, buza- korpa 115—118, rozskorpa 118—119, vágón rizs promt 288—290, vámolt zsir 16.20—16.30, amerikai zsir 13.75—13.80 korona. + Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata nagyjában tartott veit. A következő árakat jegyezték.: tiszavidéki búza 30.90—31, felsőtiszai 30.60—30.80, fehérmegyei 30.50—30.70, rozs 28.25—28.50, takarmányárpa 24.25—24.50, sörárpa 29.33, ő-tengeri 24.75— 25, elsőrendű zab 22.50—23, középminőségü 22 15 —22.50, repce 43—44, korpa 18.75—19 pengő. .+ A berlini terménytőzsdén nem volt egységes az irányzat. Búza gyöngült, árpa, zab szilárd, egyéb áru tartott. Hivatalos jegyzésék: Birodalmi búza 267—281, rozs 237—244, árpa 266—274, zab 217—217.50, tengeri 198—200, búzaliszt 36.75— 38, rozsliszt 32.5—34, buzakorpa 16—16.25, rozskorpa 15.25—15.50, repce 295—300, Viktoriabor- ső 43—48, kis ehető borsó 24—27, takarmányborsó 21—22, peluska 21—22, lóbab 22—23, bükköny 22—24, repcepogácsa 15.60—16, Tenpogácsa 22.50*, szárazszelet 13.S0, burgonyaszelet 23—23:50 márka. * + A bradfordi 'gyapjupia.con stóláxd volt az irányzat. ^ forgalom nem haladta túl a normális ha táróikat, mert a ter melők nem akarlak alacsonyabb árakon üzletet kötni és nem tetteik koncessziókat. A következő árakat jegyezték: Merino 70 közép 52, merino 64 közép 48.50, merino 60 (közönséges 44.25; oróssbred fésült gyanmatgyapju 58 közép 49, 56 közép 34, 50 közép 26.50; kain- gtairm 2—16, 32 fehér 25, 2—16, 40 fehér 26.50, 2— 32, 46 fehér 32,50, 2—24, 60 fehér 53, 2—24, 70 fehér 61. + Változatlan a búza áora Amerikában- A tegnapi nagy áresések után a hangulat ma a nemzetközi terménytőzsdék búzapiacain megnyugodott, az áreséseik megálltak, csupán a wiinnipegl PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár, Duchnovics(Teleky-) utca 5. sz. Szerkesztő: Rácz Pál. Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, IX, kerület ŰUői-ut 119. szám, IV. emelet 61. Telefon: délelőtt 9-ig és délután 2—3-ig József 39—28. Kiadja: Szilagy Béla dr. — Nyomatott Morcy Heinriob Fia nyomdájában Prágában. — A nyomásért felelős: J. Cltarvái. Tárgy: Aszfaltjárdák javítása. Nyilvános pályázat. Nővé Zámky város tanácsa az aszfaltjárdák javítási munkáit nyilvános pályázat utján adja ki. A pályázók, ajánlataikat legkésőbb 1927 szeptember hó 6-án d. e. 11 óráig a városi iktató hivatalban, ajtószám 5, a város által készített nyomtatványon adják be. A később érkezett ajánlatok nem vétetnek figyelembe. Nyomtatvány a városháza 5. sz. szobájában 5.— Kcs ellenében kapható. Nővé Zámky, 1927 augusztus 24. Mestská Rada. — Városi Tanács. Pályázati hirdetmény Gyártja: Pharmacia, Treníln. A balonyi fogyasztási szövetkezet üzletvezetői állásra pályázatot hirdet. Fizetése havi 200.— korona, az üzleti bevételből 2%% és lakás. Az üzlet és a korcsma nem egy épületben lévén, két kiszolgáló szükségés. óvadék 10.000 korona, legalább fele készpénzben. Pályázati határidő: szeptember 15. Az állás november 1-én elfoglalandó. Az Igazgatóság. — ■ . 1 1 A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma. (Kemény és Társa pozsonyi bankházának Míhálykapu-utca 4. közlése) Pénz Áru Pozsony, 1927. augusztus 27. Ke Ké 4 százalékos pozsonyi költőn ... 70.— 72.— 6 „ „ ... 95.50 98.— . 4 „ Cserejáradék ..... —.— —.—■ 4 , Aranyjáradék.................. - — .— Csehszlovák építő sorsjegy ................ 685.— 695.— „ vörös kereszt sorsjegy . 30.— 83.— Török sorsjegy ........................................ 220.— 230.— Ol asz vörös kereszt sorsjegy .... —— .— Szerb dohány sorsjegy ....... —.— — .— Részvények: Pozsonyi Általános Barik ...... 340.— 350.— „ b Takarékbank ..... 2400.— 2500.— Eskompte és Közgazdasági Bank • . 235.— 245.— Dunabank ................................ 190.— 210.— Americko Siovcnska Banka................ 75.— 85.— Sl bvenska Banka ......... 163.— 168.— Tatra Banka . ........... 90.— 95.— íparbank ............. —.— Gőzfürdő ............ 400.— 4-‘0.— Ludwig Malom ................................J ——.— Po zsonyi Jéggyár .........3 850.— 400.— „ Központi Fűtő r.-t. .... —.— 950.— Roth r.-t. ............. 600.— - .— Raktárházak........................... 3400.— 8600.— Po zsonyi tenyész és versenyegylet . —.— —.— Szlovák biztosító ........................... 600.— 700.— Fu hék................. —170.— Uránia .. .... ........ 15.— 20.— Gyógyfürdő ............ 160.— 180.— Éiíinai műtrágya ................................... 120.— 130.— Vá gvölgyi agrár és járadékbank . . 260.— 280.— Zílinai Celluiose .......... 7i0.— 750.— Ceskoslovensky Dóm ........ 90.— 95.— Oíea........................................................ -.- 100.— Vágv ölgyi cukorgyár ........ 1450.— — .— Surányi .... . . ........ —.— —.— Stummer ............. —.— —.— Stollwerk r. t. ........... —.— — Pozsonyi Kábelgyár ........ —.— — Medica.................................................... 120.- 150.— Ha ndlovaí szén .......... —.— —.— Szlovák szeszipar Malacky ..... 500.— 530.— Á sósborszesz gyöngye: Vetőroagnemesitő és Értékesítő R.-t. Szlovenszkői anyatelepe SlOVeUSky ÍV]6ti3T Vezérigazgató SzékáCS Elemér Telefon: Slovensky Meder 4. Táviratcím: ELEK, Slovensky Meder. Eredeti Székács-féle őszi búza és I öszi Fleischmann rozs vetőmagvak íiphttok.°ilunl Megrendeléseket az előjegyzések sorrendjében teljesítünk s előjegyzéseket máris elfogadunk. Magyarországi anyatelep Kompolt (Hevesmegye), csehszlovákiai anyatelep Slovensk# Meder (Tótmegyer)
