Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-28 / 196. (1530.) szám
1927 augusztus 23. vasárnap. 'msa^-MAfi^AR-mRLAE Anglia és Franciaország között közeledés történt a megszáiiíó- ciapatok csökkentés© kérdésében A megszállás a Bawes-fervhen vállasa köteSezettségeket garantálja Nehézségek csak a csökkentés arányára vonatkozólag állanak lenn Pária, augusztus 27. A Matin megbízható forrásból adatokat közöl annak a jegyzéknek tartalmáról, amelyet a Foreign Office a Quai d'Orsayuak nyújtott át s amelyet tegnap a minisztertanács tárgyalt meg. A jegyzék a következő pontokat tartalmazza: 1. A helyzet megengedi, hogy a megszálló csapatok' erejének leszállítására vonatkozó feltételes ígéretet teljesítsék. 2. Ez a leszállítás semmiképpen sem veti fel az időelőtti kiürítés tételét és nem lehet a territoriális zálogok teljes lemondásának etapjául tekinteni. 3. A megszállás cél|a a Dawe9-terv szerinti fizetségek biztosítása. 4. Nem Németországra tartozik az effek- tiv állományok számának meghatározása és a német helyőrségeknek a háború előtti ötvenezer ember főnyi létszáma nem lehet alapja a jelenlegi szükségletek megbecsülésének. 5. Hatvanezer főnyi angol, francia és belga csapatokból álló megszálló sereget indokoltnak, szükségesnek és kielégítőnek lehet tekinteni. ■ • 6. A mintegy kilencezer embernek visz- ezavételét arányosan kell megosztani, hogy Anglia a rajnai tartományban olyan létszámot tarthasson fenn, amely őt kellőképpen képviseli. Páris, augusztus 27. A tegnapi minisztertan ácshoz fűzött lapkommentárokból kitűnik, hogy a London és Páris között történt iegyzékváltás alapján megegyezés jött létre abban az értelemben, hogy a rajnai tartományban maradó szövetséges csapatok száma hatvanezer emberre rúgjon, de a megszálló csapatok csökkentésének arányában nem történt megegyezés. Félhivatalos helyről közük, hogy tizenegyezer embert akarnak kivonni a Rajnavi- dékről s ebből nyolcezer Franciaországra, ezerhétszáz Angliára s ezerháromszáz katona Belgiumra esnék. London, augusztus 27. A Times párisi jelentése szerint az angol—francia ellentéteket áthidalták. ” ' y ; ■ 1 b A francia kormány alapelvül elfogadja a megszálló sereg funkciójára vonatkozó brit felfogást, hogy a megszállás főcélja a Dawes-terv alapján történő fizetések garanciája. A biztonság kérdését nem tárgyaljk meg. rAz angol kormány azonban csak tízezer főnyi csökkentésbe egyezik bele és azt várja, hogy Franciaország nyolcezer embert von vissza. Megvan minden alap arra a feltevésre, hogy ez már végleges megoldás és a francia kormány még a genfi ülésszak előtt közreadja beleegyezését. A Times tudósítója elismeri, hogy Párisbau megvan az a tendencia, hogy a locarnói szerződést úgy kezeljék, mintha sohasem kötötték volna meg, vagy mintha legalábbis értéktelen volna a béke helyreállítására és fentartására, de rögtön hozzá is fűzi, hogy ezt a németek maguknak köszönhetik, mert az utóbbi időben sok „nyugtalaoitó“ esemény ment végbe Németországban, amelyek azután visszahatottak a két ország viszonyára. — A Daily Telegraph diplomáciai levelezője az ellen a francia tézis ellen fordul, hogy a Rajnavidék- nek a szövetséges csapatok által való megszállását a szerződési határidőn túl is meg lehetne hosszabbítani, mert az ilyen meghosszabbítás a biztonságot fenyegetné, amelyet Németország a locarnói szerződéssel megígért. A francia minisztertanácsnak elvi határozata, hogy a megszálló csapatok erejét hetvenezer főről ötvennyolcezerre kívánja leszál- üttatni, Londonban nem nagyon kellemes benyomást keltett, mert nem látják világosan, hogyan jöhet létre megegyezés a három szövetséges között, ha Franciaország íentar- íás nélkül nem fogadja el az angol álláspontot, amely szerint a redukciót a csapatok eddigi erősségének arányában kell végrehajtani. A francia válaszból kiszivárgott hírekből felismerhető ugyan, hogy Franciaország Angliával szemben előzékenységet tanúsított, de az arányra vonatkozólag még mindig nincs megegyezés. Newyork, augusztus 27. A szövetségeseknek egyenetlenségéről a „New-York-Times" vezércikket ir, amely találóan tükrözi vissza a közvélemény felfogását. Páris ragaszkodik ahhoz, hogy a nagyobb csapatszámleszállitást Németország jelenlegi magatartása nem teszi jogosulttá. Ezt azonban nehéz most belátni, amikor Németországban végét vetették a katonai ellenőrzésnek, a keleti német erődök lerombolása megtörtént és NimctorSrág a Népszövetségben van, a repará ié íat pedig kötelességszeriien fizeti. A Saar-te- rületen Németország koncessziókat tett és végül Franciaország éppen most kötött kereskedelmi szerződést Németországgal, amely sohasem jött volna létre, ha a két országban nem uralkodik a békére és együttes munkára való kívánság. Ilyen körülmények között, ugyíát- szik, mintha Páris egyenesen keresné a nehézségeket. Józan fejjel azt is nehéz belátni, miért garantálhat hatvanezer ember biztonságot, amelyet ötvenháromezer ember mellett ve- szélyeztetve látnak. j 100% | /öv l VÉD I 1 KÁRTÓL 1 Móricz Zsigmond „Úri muri“-ja a Prágai Magyar Hírlapban Ha minden magyar irás valami nagy véletlen folytán elpusztulna és Móricz Zsigmond Írásai maradnának csak meg, ezekből az iramokból az idegen népek rekonstruálhatnák a magyar nép, a magyar falu, a magyar lélek, a magyar ethnológia minden mozzanatát: örömét, bánatát, felületességeit, mélységeit. Móricz Zsigmond az az egyetlen iró, aki a fajiságon keresztül szemlélteti az egyetemes emberit. Nem is szemlélteti, mert Móricz nem ir. Móricz keze alatt minden magától alkotódik, mintha tolla varázsvessző lenne, amelynek nyomán mindenütt élei serken, ahová ér. És Móricz loll- varázsvesszsje elér mindenüvé: a lélek legrejtettebb zugaiba és a virág kelyhének leg- elzártabb titkaiba. Érintése nyomán minden megától nyílik meg és ontja gazdagon az élet színeit és illatait. Ha Ő adoynázik, az adomákból emberek formálódnak. Ila ö természetet ir le, sétát leszünk vele reggel, vagy alkonyaikor és a rétek, a mezők, a nyájak, a virágok, a lovak és a hegyek felénk tartanak, köszöntének minket és mi régi ismerősként üdvözöljük őket, mert Móricz megnyitja szemünket, fülünket, hogy lássunk és halljunk. A falu, az ember, a természet, a történés nem nyomdafesték ebben a regényben, amely talán Móricz legegyénibb alkotása. Sehol ilyen nagyszerű humorral és sírással nem búg fel a legnagyobb magyar regényíró tárogatója, sehol ilyen kőzetről nem szemlélteti azt, amit elmond, mint ebben az „Úri Muri“-ban, ahol minden élettől, szenvedélytől telitett. A szereplőkben ott álmodozik a magyar múlt és mereng a magyar jövő. Isznak, pocsékolják az ősi vagyont, féktelenek, elszigeteltek a nagy európai kultúrában —; magyarok, de olyan náció, amelyből az őstehetség töredezik fel és amely még nem érte el fejlődése kulminációjét, hanem most törekszik feléje. Most: azaz újabb ezer évet biztosit az östehetség a magyar falunak, a fejlődés melegágyának. Sehol sem tutatta ezt meg Móricz Zsigmond szebben, megrdzóbban, iga- zabban, mnt. ebben az uj regényében, amelyet a Prágai Magyar Hírlap szeptember negyediki, vasárnapi számúban közöl le elsőnek. „Házkutatás a kassai Ceské Noviny szerkesztőségében" A kassal rendőrigazgafióság helyreigazító nyilatkozata Lapunk augusztus 24-iki számában a „Házkutatás a kassai Geské Noviny szerkesztőségében" cim alatt megjelent kassai tudósítással kapcsolatban a kassai rendiŐrigazgató- ság 14481-27. prez. szám alatt a következő helyre igazgató nyilatkozatot küldte be: „Nem való, hogy a Ceské Noviny szerkesztőségében házkutatást akartak volna tartani, Nem való, hogy a nyomdatulajdonostól kérték volna a kulcsokat és hogy a rendőrséget utasították volna Karéi szerkesztőhöz. Való ellenben az, hogy rendőrségi közegek csupán információt kértek a nyomdatulajdonostól, vájjon a Ceské Noviny cimü lap már megjelent-e, illetve mikor fog megjelenni. Nem való továbbá, hogy 1927 augusztus 21-én a Ceské Noviny szerkesztőségében tényleg házkutatást tartottak volna, hanem való az, hogy a rendőrségi közeg megint csak tisztán azt kérdezte Karol szerkesztőtől, hogy mikor fog a lap megjelenni." A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának elnöksége szeptember 4-én, délelőtt féltizenkét órakor Kassán, a Sehalkház különtermében rendes végrehajtóbizottsági ülést hiv egybe. A bizottsági ülés tárgysorozata: 1. Titkári jelentés. 2. Pénztári jelentés. 3. Kerületi jelentések. 4. A közgyűlés elé terjesztendő javaslatok és indítványok. _ A szindikátus ugyanaznap délután két órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. Titkári jelentés. 2. pénztári jelentés. 3. Ellenőri jelentés. 4. Állandó bizottságok jelentése. 5. Revíziós bizottság jelentése. 6. Megüresedett tisztségek és bizottsági tagságok választások utján való betöltése. 7. Indítványok, melyek három nappal a közgyűlés előtt irásbelileg benyújtandók. — Az augusztus 28-ára, Pozsonyba egybehívott rnnkivüli közgyűlés elmarad. (Hivatalos. Kérjük a közlemény szives átvételét);Félezer részM éléit nagy ünnepélyességgel nyitotlák meg a lévai református leánykoaferenciát Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részéből, továbbá Magyar- országból sereglettek össze a konferencia résztvevői — A nagyfontosságu konferencia célja a lelki élet klméiyitése Léva, augusztus 27. Léván, a híres diákvárosban tegnap nyílt meg az első református leánykonferencia. Az első konferenciát a múlt évben Komáromban tartották. A leánykonferencia hatalmas, három napra tervezett programján az anyagiasságban elmerült élet fölé a lelkiséget építő ideális munka szerepel. A konferencia a lelki élet kimélyitésének gondolatát propagálja olyan elementáris erővel, amelyet csak a száz meg száz összedobbanó leánysziv tud kifejteni. Az Isten és entberszeretet eszméjét a lévai református leánykonferencián a református szellemi élet kiválóságai adják elő. A rendezés és előkészítés munkáját a lévai protestáns leányegylet végezte nagy figyelemmel és tapintattal. A konferencia résztvevői a város közönségének magyaros (vendégszeretetét' élvezik;; l A konferencia ünnepélyes megnyitása tegnap reggel 9 órakor volt a református templomban és az ünnepi istentiszteleten mintegy félezer résztvevő jelent meg Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részéről, azonkívül Magyarországról is. Lévának és környékének közönsége nagy érdeklődést mutat a konferencia iránt. Az ünnepélyes megnyitó beszédet Sörös Béla esperes, a losonci teológia igazgatója mondotta és szárnyaló szavakkal ecsetelte a konferencia vezérgondolatát. Ezután megalakították a konferencia elnökségét. Védnökké dr. Szilassy Bélánét, Szilassy Béla dr. egyházkerületi fögondnok nejéi, tiszteletbeli elnökké Pfítay Károly barsi esperest választották. Majd az üdvözlésekre került a sor. Bándy Endre barsi evangélikus főesperes az [egyházmegye üdvözletét tolmácsolta, Patay Károly esperes a barsi református egyházmegye, Szabó S. Zsigmond bajkai lelkész a barsi egyházmegye lelkészértekezletének nevében üdvözölte a konferenciát s még több üdvözlő beszéd hangzott el. A konferencia üdvözlő táviratot küldött Paíóczy-Czinke István, Balogh Elemér és Bertók Béla püspököknek. Antal Gyula lévai református lelkész tartotta meg ezután nagyhatású előadását, „Milyennek ismerhetjük meg Istent a Szentinr- son keresztül?" cimen, majd Kenessey -Kálmán dr., az őgvallsi meteorológiai intézet vezetője mélyenszántó gondolatokkal értekezett az isteni gondviselésről. Az ebédszünet után Szabó Béla huszti lelkész a református leánykörök életműködéséről tartotta meg nagy gyakorlati értékű előadását. A leánykörök belső működésének célja a valláserkölcsi élet emelése legyen s ezt azután a családon keresztül a gyülekezetek életében is propagálniuk kell. A keresztényi gondolatot ki kell vinni az élet minden megnyilvánulásába. Csekes Bélán© (Dunaradvány) „A nők imádsága" cimen tartott mély érzésekkel áthatott előadást, amelyben az élet zivataros bajaiban a női áhítatot ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Az előadásokra élénk és magas színvonalú vita következett, melyen főleg a leányok vettek részt és ezzel is tanujelét adták, hogy a konferencia előadásai nyomot hagytak lelkűkben és elméjükben. A leánykoLiferencia első napjának befejeztével a leánykörök vezetői tartottak külön értekezletet dr. Szilassy Béláné elnökletével. Szombaton folytatták a konferenciát, délután pedig Garamszentbenedekre rendeznek a konferencia résztvevői kirándulást s itt a szabadban tartják meg az előadásokat. Figyelemreméltó, hogy a nagysikerű konferencián a barsi egyházmegyének minden lelkésze megjelent, továbbá nagy számmal vesznek részt rajta a tanitók és a presbiterek is. Berzeviczy Albert válaszol a román támadásra Paris, augusztus 27. Az interparlamentáris unió konferenciájának mai délutáni ülésén fog válaszolni Florescu román delegált tegnapi támadásaira Berzeviczy Albert, a magyar delegáció vezetője. A felszólalás elé nagy várakozással tekintenek a konferencia résztvevői Újabb katonai repiilfíszeren- csétlenség Csehországban Prága, augusztus 27. A Turnau melletti Béla repülőtéren ma reggel 9 óra 49 perckor az „A- B-ll" jelzésű katonai repülőgép lezuhant. BölI szakaszvezető pilóta súlyosan megsebesült, mig Pospisil főhadnagy megfigyelő tiszt könnyebb sérüléseket szenvedett, A szerencsétlenség okául azt állapították meg, hogy a gép kényszerleszállás közbe oldalra billent. Gyilkos földrengés Tokió, augusztus 27. Hivatalosan megállapították, hogy a Formosa szigetén csütörtökön pusztító földrengés 11 embert megölt és 50-et sulyősan megsebesített. Hétszáz ház és kéfszáz üzlet meg áruraktár omlott össze. Hamburg telefonkapcsolata Buenos Airesszel Hamburg, augusztus 27. Tagnap este a birodalmi postaügyi minisztérium rendeletére megkísérelték a Buenos-Aires-szel való telefonkapcsolatot. A kísérlet kitünően sikerült. Az u|skóciai vihar áldozatai Halifax, augusztus 27. Az a nagy vihar, amely csütörtökön dühöngött Ujskócia partjain, nagy áldozatokat követelt. Két gőzös, 27 vitorláshajó és sok kisebb jármű hajótörést szenvedett, kilencen életüket vesztették; 5
