Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-24 / 192. (1526.) szám

8 1927 augusztus 24, szerda. — Felnyitják Mátyás apostol sírját. Tríerből árjáik.: Az idén van nyolostzózad'iik évfordulója am- naik, hogy Szent Mátyás apostol földi miaradvá- nyta'iit megtalálták. Ebből az atedómból a róla el­nevezett Írd éri templamibam feltoyditjélk az apostoli síirjáit és ereklyéit köztiszteletre kiáMiitják. A ju­bileumi ünnepséget augusatius Sínén. hatalmas fér- íilkörmenet nyitja meg, amely a trietri dómból az ottani Szent Mátyásit emplomba vonul', ahová a ju­bileuma ünnepségeik idejére átszállítják az apostol fejiereMyléjét. A Szent Mátyás-bazilikában ugyan­akkor feinyilijáik a sirt, amelyben az apóstól többi csontjai vánniak eltemetve. A jubiláns ünnepsé­geik szeptember S-án érnek véget. — Zarándoklás Mokkába — automobilon. Londonból jelentik: Dseddai tudósítás szerint az idén rengeteg a mekkai zarándokok száma. A háború óta most először zarándokolnak ilyen !ö- megesen oda a mohamedánok, mert a mostani egyiptomi kormány kedvező állapotot teremtett számukra és megkönnyítette nekik az Egyiptom­ban való tartózkodás feltételeit. Átlagos számítás szerint Jávából, Batáviából hetvenezer, Indiából harmincezer mohamedán érkezett Egyiptomba, hogy Mekkába és Medinába zarándokoljon a szent helyekre. A másfelől érkezettekkel együtt mint­egy kétszázezerre tehető a zarándokok száma. Ér­dekes, hogy már modernizálódott a zarándoklat is: a nem hajón érkezett zarándokok közül na­gyon sokan automobilok segítségével tették köny- nyebbé a nehéz szárazföldi utazást. A tevéket is legyőzte az automobil, mint a lovakat. A szent utón most már automobilok tülkölése is hallat­szik, hirdetve, hogy a modern világ legyőzte a régit. G^erssaeEsEsecsBte 280.—, 320.— és 430.— korona árban kaphatók Kovács áruházában, Rlmavská Sobota, Masaryk tér. Kérjen árjegyzéket! — Délszlnvenezíkói tüzek. Párkányi tudósí­tónk jelenti: Bátorkeszin ismeretlen okból kelet­kezett tűzvész a napokban elpusztította Lizsécsky GyŐző, Oravetzky István, Szóty Ferenc és Dubány János lakóházait, valamint Madarász István szal- makazlát. A kár ötvenezer korona. A tűzvésznél néhny háziállat és sok gazdasági eszköz is porrá égett. — A bényi uradalomban tegnap este el­égett ezer métermázsa szalma. Minden jel sze­rint gyújtogatás történt. A gyujtogatót keresik. xx Rendelje meg kiadóhivatalunknál a magyar irodalom kincsestárát, az Ifjúsági Könyvtár már megjelent 2. kötetét is. A Kis Pythagoras ára 12 korona. — Halálos mótorkeré^ párosszerencsét­lenség a vasúti sorompónál. Berlinből jelen­tik: Lautenbuxg fürdő mellett egy motorke­rékpáros a vasúti sorompónál féktörés követ­keztében elvesztette gépe fölött az uralmat. A mótorkerék teljes erővel nekirobant a le­eresztett sorompónak. Az ütődé s következté­ben a kerékpár mellékkocsijában ülő férfi kirepült s az éppen arra robogó tehervonat alá került. Súlyos sérülései következtében a kórházba való szállitás közben meghalt. A kerékpár vezetője osak kisebb horzsolásokat szenvedett. A börtön sötétjéből a vakító napfénybe „A Romanovok fénykora és bukása” Irta: A. A. Vyrubova 44. Nemsokára egész légyrajok röpködtek ki és be ablakocskámon s én órákig figyeltem őket és iri­gyeltem tőlük szabadságukat. Azt hallottam, hogy a többi foglyok sokat olvasn-k. Én csak a bibliái­val tudtam foglalkozni, mert azt tapasztaltam, hogy az elbeszélések, a regények nem szórakoz­tatják igazában a szellemet és nem nyugtatják meg az ember szivét. Csak a Szentirás, a hamisítatlan igazság könyve, tudott erőt adni nekem arra, hogy elviseljem keresztemet. „Már csak néhány napja van“ Egy forró júniusi napon hirtelen vagy husz- huszonöt katona rontott cellámba és elkezdett ko­torászni csekélyke holmim közt. Megdermedtem a félelemtől, de amikor megláttam köztük az orvos alakját, megnyugodtam. Az orvos hozzám fordult és azt mondta: — Anna Alexandrovna., ne féljen, csak vizs­gálatról van szó. Mei ettem állt és tekintetével kísérte a kato­nák minden mozdulatát, közben nyugodt hangon egyet-mást magyarázva nekik. Mikor a katonák elmentek, hallottam, amint azt mondta nekik: — Már csak néhány napja van háfra! Ha a hóhérai akartok lenni, vegyétek a lelketekre, — én nem vállalom a felelősséget. Beleegyezett abba, hogy engem elszállítsa­nak és másnap fülembe suttogta, hogy nemso­kára más helyre visznek. A felügyelőnő úgy vette ki a kósza hírekből, hogy a női fogházba akarnak szállítani és sietett kö­zölni ezt az orvossal, aki minden befolyását latba- vetette, hogy ezt. az elhatározást meghiúsítsa. Fá­radhatatlanul szaladgált, hogy nekem és fogoly­társaimnak javunkra legyen. Cellám levegője egyre elviselhetetlenebb lett. Lábam elkezdett dagadni s nem tudtam ágyamat elhagyni. Hetenkint egyszer kora reggel megsikál­ták cellám padlóját. Az a katona, akire a sikálást bízták, egy reg­gel odasugta nekem: — Minden nap imádkozom magáért! — Kicsoda maga? —- kérdeztem. — A császári istállóban voltam istállófiu. Mikor jobban megnéztem, ráismertem. Junius 12-én — hétfői napon — Manuchin doktor közölte velem, hogy szerdán valószínűen áfkisérnek a fogházba. Leírhatatlanul örültem és. csak attól féltem, hogy a hír nem bizonyul való­nak. Másnap az őrség néhány katonája lépett cel­lámba „elbúcsúzni tőlem." Azt mondották, gyűlést tartottak, amelyen határozatba ment, hogy engem máshová visznek erről a szörnyű helyről. Annyi­ra fölizgultam, hogy egész éjjel nem tudtam aludni. Fojtóan meleg volt és félig kibomlott hajjal feküdtem priccsemen, amikor hirtelen be­lépett Manuchin doktor. Szivem riadtan dobogott, attól való rel'-gésemben, hogy mit fog nekem mondani. Ő i? ugatottnak látszott, ágyam szélére ült és elmond a, hogy előre nem látott körülmé­nyek meghiúsították áthelyezésemet. A lövészek föllázadtak és kimondták, hogy nem adnak ki... Teljesen összetörtem s először fogtak el hisz­tériás görcsök. Csak aki ült már valaha börtönt, fogja megérteni azt a kétségbeesést, amely a sza­badulásában reménykedőt csalódásában megro­hanja. Manuchin sehogy sem volt megelégedve velem és arra biztatott, hogy szedjem össze ma­gamat. Egész nap sírtam és csak estefelé tudtam valamelyest megnyugodni. Mikor éppen le akar­tam feküdni, hirtelen föltárult az ajtó. Manuchin doktor fáradtan, elcsigázottan berohant és rámki­áltott: — Nyugodjon meg, még nem veszett el min­den remény! Aztán nyomban kiszaladt. A felügyelőnő aztán megsúgta nekem, hogy Mauuchin doktor magával hozta a központi tanács több tagját, akik tárgyalni fognak a lövészekkel. Egész éjszaka nem tudtam aludni az idegességtől. A folyosóról behallatszott a katonák hangja és hallottam, amint az egyik egészen hangosan követelte, hogy kurtán bánjanak el velem. Hozzá tette, hogy erre a célra két revolvert lopott az őrszobából. A felügyelőnő, akinek ezt nyomban elmondtam, közölte a hirt Manuchin doktorral és a parancsnokkal s kiderült, hogy a katona ki­— Örömhírt olvasok. Nincs többé szeplő, máj- folt, pattanás. A dr. Pollak-féle Mary-oréme az arcot alabástromtieztává és eimává teszi. — Hol kapható? Hol vegyük? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázni kell, hogy va­lódi legyen. Sok már az utánzat. Fölerakait: Bratislava, Cen'traldorgória, Ven­tur-utoa; Tmava, Sohloeser-gyógyszertár; Trencin, A- Kubicek-parfüméria; Zilina, Stern-parfüméria; Topólciany, PSh. M. Mecir-drogéria; Komámé, M art a -parfüm é rí a. Megrendelhető: Dr. L. Pollak gyógyszertárából, PieStány. — Cáfolják az oroszországi koleráról szóló híreket. Moszkvából jelentik: Az utóbbi időben a külföldön riasztó hirek terjedtek el arról, hogy Szovjetoroszországban kolerajár­vány dühöng. Az egészségügyi népbiztosság a leghatározottabban megcáfolja ezeket a híre­ket s kijelenti, hogy Szovjetoroszországban a legutóbbi két esztendőben nem fordult elő koleragyanus megbetegedés. jelentése a revolverlopásról igaz. Másnap Manuchin doktor vidám hangulatban jelent meg s közölte velem, hogy legközelebb más helyen üdvözölhet e gém. Aznap viszontláttam édesanyámat is, aki szintén bátorságra biztatott és megnyugtatott afelől, hogy ez volt utolsó találko­zásunk a Péter Pál-erődben. Este hat órakor — szokásom szerint mezítláb a hűvös falhoz támaszkodva álltam — hirtelen benyilt az ajtó és belépett Skani, a börtön gond­noka. Első kérdése az volt, hogy anyámmal való viszontlátásom során volt-e hisztériás rohamom? Azután közölte velem, hegy minden valószínűség szerint el fognak engem vinnL A boldogságtól egészen elszédültem és elködösödött szemein nem is látta a katonák gratulálóan felémíerjesztett ke­zét. Egyszer csak a fiatal felügyelőnő hangját hal­lottam, aki azzal lépett be cellámba: — Készüljön fel! Az orvos és a központi ta­nács képviselői jönnek! Megnyílik a börtön kapuja Egész vagyononi egy régi, szürke gyapjuken- dőni volt és néhány darab szegényes használati eszköz, amelyeket gyorsan hatjaiba kötöttem. Még evvel voltam elfoglalva, amikor Szuchomlinovné asszony átkopogott cellám falán és arra kért, hogy eszközöljem ki, hogy elbuesuzhassék tőlem, de ezt nem engedték meg. Ekkor már belépett, .néhány katona is, körül­vettek és hosszú folyosón át levitték a lépcsőkön, át az éttermen, el az őrség előtt.... A kapu fölpat­tant s kiléptünk — a szabad világba ... Odakünn gépkocsi várt - bennünket. Beemel­tek s Skalni ült mellém néhány katonával. Az or­vosi egy másik gépkocsi várta. Egy sereg katona fogott körül bennünket, hangosan vitatkozva a történtekről. A tanács-képviselők odakiáltottak hozzánk, hogy siessünk s mi végre elindultunk. Előttünk az orvos gépkocsija hajtott, — az orvos hátfal ült a vezetőnek és folyton minket figyelt. Azt hittem, álmodom. Ködösen éreztem, hogy elröpülünk az erőd magas kapui alatt s azután végigszáguldunk a Trockij-hidon. Az erős levegő, a Néva kék hullámai, a tág világ és a fény va­kító, ragyogó fény körülöttem tette, hogy félig ájultan dőltem hátra. Szememre szorítottam ke­zemet s leírhatatlan boldogságot éreztem. Azt hittem, szivem kiugrik a helyéből. régi cserépedények, tányérok, ezüst gombok és csattok egész kis múzeumot alkotnak. Érsekújvár városnak kellene ezeket megszereznie és múzeu­mának alapját lerakni velük. Thain, mint festő és rajzolómüvész is bemutatkozik és pedig igen előnyösen és tusrajzaiből az Érsekujvár-környéki falvak házai, oromfalvak, fejfák, ajtók diszitéseit, kapuk bálványait látjuk megelevenedni a jó sze­mű festő és a jó Ízlésű gyűjtőnek kezei alatt. Kár, hogy rajzairól hiányzik a hely megnevezése. A kiállításon még ott lá'juk az ősfoglalkozás­nak egyik csoportját: a halászatot képviselve Khin Antal somorjai gyűjteményében. A hálóknak különböző fajai: a koca, rekesztő vörse, rácháló, tapogató, balindhálő, pentőhálő, tanyaháló és a milling mellett ott talá’juk a különféle szakokat, a három és négyágú szigonyt, a jégvágó fejszét. Igen ügyesen csoportosítva a halászati eszközök mellett kapjuk a hálpusztitó madarak egész so­rozatát Kunszt Károly ligetfalusi nyug. tanító és preparátor kiállításában, amely rendkívül tanul­ságos. A néprajzhoz kell sorolnunk a régi céhemlé­keket, amelyek az ipartörténeti részben nyertek elhelyezést. Komárom, Léva, Dunaszerdahely, So- morja, Komárom-Ujszőny, Érsekújvár régi céhera- lékei: zászlók, ládák, okmányok, korsók, remekek és mestercimerek vannak itt kiállítva. Ezek közül, mint iparművészeti remekmű: a komáromi aszta­losoknak 1766. évből való intarziás céhládája a város és az ország címerével méltán kelt feltű­nést. Egy kihaló iparágnak, a dunai vízimolná­roknak dunai malma, mely a komáromi muzeum néprajzi osztályának pompás darabja, állandóan sok nézőt láthat maga előtt. Nem csoda, mert már lassankint ez is eltűnik, amint eltűntek a régi iparágak közül annyian. A kiá’litás iparművészeti anyagában kiemel­kednek Berecz Gyula iparművésznek magyar stilusu ezüst, bonbonmerje, remekbe készült ezüst és arany násfái, melyek a kiállításnak legpará- désabb darabjai. Király Kár.'/ komáromi arany- és ezüstmives szekrénye a speciális filigrán ezüst komáromi munkával most is dicsőséget szerzett 9 város iparának. Az iparművészek közül még Somlay Margit bőrdíszműnkéit említjük fel és két mülakatosnak, a komáromi Török Andrásnak kovácsolt vas és az érsé1 újvári Geöreögh János­nak kovácsolt bronz dísztárgyait, amelyek fejlett kultúráról tanúskodnak. Gazdag és szép anyagot hordtak össze a ko­máromi kiállításra, amely dióhéjba szorítva a magyar népművészetet mutatta be. A magyar nép hősi korában tálán csak a szűcs, a csapó, kovács, ijgyártó mesterségeket űzte. Mai hazájá- . bán azonban érintkezett Dél és Nyugat népeivel ' és ezektől minden iparágat átvett, de nemcsak . átvett, hanem a maga képére alkotott és reá : nyomta nemzeti egyénisége bélyegét. Ezt még az úgynevezett „nagy" művészetek hazai történeté­ben is kimutathatjuk, annál inkább a népi művé­szetben, amelyben a nép lelke és gondolkozása, ! álmai tükröződnek. Az a magyar paraszt, aki fúr és farag télszakán, nem alkotl at mást, csak ma- . gyárt. A szürszabó, a magyar szűcs, csak a ma- . gyár virágokat varrta hímbe mindenkor a keze L alól kikerült darabokra. A magyar motívum, a magyar ritmus és dallam ott él ezekben az egy- : szerű és sokszor naiv kis tárgyakban és benne van a legegyszerűbb kézimunka kompozícióiban is, 5 ami a leghálásabb tanulmányok egyike, dicsősé­ges múltúnknak, kultúránknak beszédes és tanul- j ságos okmánya. JSm>HÁz*ZErffi, ­(*) Langer Perifériája Budapesten. Budapest­ről jelentik: Langer prágai iró „A teve átbújik a tü fokán" szerzőjének külvárosi drámáját, a Pe­rifériát november elején mutatja be a Magyar Színház. A dráma női főszerepét, egy utcai leányt Titkos Ilona játsza. (*) Megegyezéssel végződött Chaplin rálépő­re. Newyorkból jelentik: Charley Chaplin váló- pőre tegnap folyt le Newyorkban. A tárgyalás mindössze csak egy óra hosszat tartott, mert a felek kiegyeztek. Chaplinné 625.000 dollár vég­kielégítést kap, azonkívül 200.000 dollárt a gyer­mekek nevelésére. Műítészetirodamm 11 HHEBBgg g j . v — mmf Néprajz és népművészet a komáromi kiállításon Irta: ALAPY GYULA dr., múzeumi és könyvtárigazgató II. Komárom, augusztus 23. Martos község népművészete erősen feltörek­szik és amit a „metéléses" hímzésben (tüll-appli- káció) felmutat, első helyet biztosit számára nép­művészetünkben. Soha ezt a népet rajzolni senki nem tanította és mégis a tudatalatti ösztönében la­kik a művészet. Pap Gézáné Erdélyi Julis metélé­ses kézimunkája Svájcban okozott olyan feltű­nést a nagyvilág grande dame-jai körében, amire büszke lehet ez a vizek közé elzárt kis falu. Csupa poézis és lelemény a martosiak kézimunkája és az invencióknak olyan gazdagon buzogó forrása, hogy ezzel a néppel foglalkozni kellene iparművésze­inknek. A gömöri népművészet is pazar darabokkal van képviselve. Nem is beszélve a világhírű' cset- neki csipkéről, amely a Szontig nővérek buzgó munkájával eljutott a világpiacokra is, s amelyből egy-két remekbe készült mulatói látunk, de Rapp, Pihe, Fülekkovácsí, Perse hímzései, pompás főkö­tői, melledzői, Garamdamásd, Vámosladány, Kis- koszmály, Marosfalva, Zseliz szőttesei is a maguk nemében párjukat ritkítják rózsa, gránátalma, nyúl, kakas, tulipán motívumaikkal. Takács már csak hírmondónak akad; Naszvadról Brevcsik Jó­zsef állított ki szép vásznakat és színes mintákat is szövőszékéről. Ugyanitt igen jeles kosárfonó | ipar is fejlődött, mely kertibutorokat készit meg- , bizható, jó kivitelben. Martos község színes me­téléses munkái ötvös Andrásné nevére hívják fel a figyelmet. Éder Elza (Kassa) huzsáki párnája gazdag magyaros omamenseivel és rajzával a ki­állításnak egyik legszebb darabja. A rendező Basilides Barnáné babáinak igen sok a nézője és a pomásan öltöztetett babák előtt a kisleányok egész serege álldogál, hogy ebből fé­nyes és talán elérhetetlen karácsonyi álmokat szö­vögessen. Ipát Pali, a martosi ezermester, nagy­szerű kis martosi szobát állít ki, amelyben ott van a rudas ágy, a mestergerendáig feltornyozoft ván­kosokkal és dunyhákkal, a tulipános láda gazda­gon megtarkázva a magyar virággal, ott van az ab­lak mellett a sarokpad a sávolyos abrosszal meg­térített asztallal, meg a téka a két ablak között és a padok felett, a tálason rózsás tányérok, tulipános korsók ékeskednek. Machnyik Andorné háziszőt­tese, a gömöri gölöncsérek hire6 munkái, az aj- nácsltői remeidbe készült kis levelesláda és a ko­máromi Balogh Miklós magyar szobája mind, mind szemet vesztegető látványosságok. A müértő sze­me azonban itt is megakad Limbacher Rezsőné tulajdonában levő régi szálánvarrott kalotaszegi hímzésén. Két művészember vett részt rajzokkal, képek­kel a kiállításon. Ezek közül Tichy Kálmán gö- ' móri gyűjteménye, amelyben berzéiei, szádvár- borsai, pelsőci és rozsnyói házak rajzait találjuk , megvesztegetnek motivumgazdagságukkal és szép- ■ ségükkel. Egy-egy rozsnyói régi ház, mint romanti­• kus álom tűnik elénk. A szilicei fejfák, a tető- : orombuzogányok, a serkei mosófák gazdag vo- , nalornamentikája az ottani népművészet mélysé­• ges forrásaira engednek következtetni. Az érsek- - újvári Thain János egész mátyásföldi - néprajzi t gyűjteménnyel és emellett rajzokkal jelenik meg. > A fokosok, kauász ostornyelek, bábsütő minták. Rádióműsor. Szerda PRÁGA: 12.10, 17.00 és 22.00 Zene. — 18.15 Német előadás. — 19.00 Sámson és Delila, Saint- Saens operája. — POZSONY: 16.00, 17.00 és 22.20 Zene. — 19.00 Sámson és Delila, Saint-Saens ope­rája. — KASSA: 19.20 Szólisták hangversenye. — BRÜNN: 11.15 Zene. — 17.42 Német előadás. — 19.00 Sámson és Delila, Saint-Saens operája. — BUDAPEST: 13.02 Rádióelőadás. — 18.00 és 19.30 Zene. — 21.00 Cigányzene. — 23.00 Tánczene a Ritzből. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 Zene. — 20.05 Szimfónikus zene. — ZÜRICH: 12.30 Zene. — 21.30 Francia operett. — BERLIN: 20.10 A szép vetélytársnő, Linné operettje. — LEIPZIG: 20.15 Charles de Coster-est. — FRANKFURT: 20.15 Kamaraopera-est. — RÓMA: 21.10 Szimfo­nikus zene. — MILANO: 20.45 Fra Diavolo, Au- ber operája. — ZÁGRÁB: 20.30 Aria-est. Csütörtök PRÁGA: 11.00, 12.10, 17.00, 20.10 és 22.20 Zene. — 18.15 Német előadás. — 21.25 Szabadsá­gon, vígjáték. — POZSONY: 18.00 Átvitel Eind- hoven-ből (Hollandia). — 19.30 A cigánybáró, Strauss operettje. — 22.20 Zene. — KASSA: 19.20 Hangverseny. — BRÜNN: 12.15 és 19.00 Zene. — 17.35 Német előadás. — 20.20 Unó degli onesti, Roberto Bracco egyfelvonásosa. — 21.00 Tamburica-kar. — BUDAPEST: 11.00 Zongora­hangverseny. — 13.15 Rádióelőadás. — 17.30 Chilkó J. kisasszony magyar dalokat énekel ci- gánykiséret ’ llett. — 19.20 Szabolcska Mihály- est 21.00 Szimfonikus hangverseny. — 22.30 Gramofonzene. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 és 21.05 Hangversenyek. — ZÜRICH: 16.00 és 20.30 Zene. — 21.25 Nada-Siegrist: Fantasie pastorale hongroise. — BERLIN: Gép és költészet, szava­latok. — 21.30 Népdalok. — 22.30 Tánczene. — LEIPZIG: 20.15 Diákszerelem, Lortzing operája. — KÖNIGSBERG: 21.00 Kamarazene. — RÓMA: 21.10 Szinházi előadás. — MILÁNÓ: 20.45 Szim­fónikus zene. — 23.00 Jazzband. — ZÁGRÁB: 20.30 Hangverseny.. % rnmmmammammmmmmmmmtammimmmmmmmÉmmmmmumm

Next

/
Oldalképek
Tartalom